<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ruby%2FC3%2FObject-Oriented-Concept-in-Ruby%2FOriya</id>
		<title>Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ruby%2FC3%2FObject-Oriented-Concept-in-Ruby%2FOriya"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-04T20:34:49Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya&amp;diff=37382&amp;oldid=prev</id>
		<title>Pradeep at 07:27, 10 June 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya&amp;diff=37382&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-06-10T07:27:11Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:27, 10 June 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 298:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 298:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 04:55&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 04:55&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ମୋ ପାଖରେ object initialization କୋଡର ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ମୋ ପାଖରେ object initialization କୋଡର ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt; &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Pradeep</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya&amp;diff=37381&amp;oldid=prev</id>
		<title>Pradeep: Created page with &quot;{| border=1 || '''Time''' || '''Narration'''  |- |  00:01 | ବନ୍ଧୁଗଣ, Rubyରେ Object Oriented Concept ଉପରେ ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋର...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Ruby/C3/Object-Oriented-Concept-in-Ruby/Oriya&amp;diff=37381&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-06-10T07:26:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 || &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; || &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  |- |  00:01 | ବନ୍ଧୁଗଣ, Rubyରେ Object Oriented Concept ଉପରେ ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋର...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
|| '''Time'''&lt;br /&gt;
|| '''Narration'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:01&lt;br /&gt;
| ବନ୍ଧୁଗଣ, Rubyରେ Object Oriented Concept ଉପରେ ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ କୁ ସ୍ୱାଗତ&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:06&lt;br /&gt;
| ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ ରେ ଆମେ ଶିଖିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:08&lt;br /&gt;
| classesର ବ୍ୟବହାର,  objectsର ସୃଷ୍ଟି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:10&lt;br /&gt;
| Rubyରେ methodsକୁ ପରିଭାଷିତ କରିବା ପାଇଁ ବିଭିନ୍ନ ଉପାୟ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:13&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, ଆମେ ବ୍ୟବହାର କରୁଛୁ: Ubuntu Linux ଭର୍ସନ୍ 12.04&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:16&lt;br /&gt;
| Ruby 1.9.3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:19&lt;br /&gt;
| ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲର ଅନୁସରଣ ପାଇଁ, ଆପଣଙ୍କର ଲିନକ୍ସ କମାଣ୍ଡ୍, ଟର୍ମିନଲ୍ ଓ ଟେକ୍ସଟ ଏଡିଟର ଉପରେ ମଧ୍ୟ ଜ୍ଞାନ ଥିବା ଆବଶ୍ୟକ&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:24&lt;br /&gt;
| ଯଦି ନୁହେଁ, ତେବେ ସମ୍ପର୍କିତ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ ପାଇଁ, ଦୟାକରି ଆମ ୱେବସାଇଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:28&lt;br /&gt;
| ଆରମ୍ଭ କରିବା ପୂର୍ବରୁ, ମନେ ପକାନ୍ତୁ, ଆଗରୁ ଆମେ ttt ଡାଇରେକ୍ଟୋରୀ ତିଆରି କରିସାରିଛେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:33&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ ସେହି ଡାଇରେକ୍ଟୋରୀକୁ ଯିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:35&lt;br /&gt;
| Ruby ହାଇଫେନ୍ ଟ୍ୟୁଟୀରିଆଲ୍ ଓ classes ଡାଇରେକ୍ଟୋରୀ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| Ruby ଗୋଟିଏ object oriented ଲାଙ୍ଗୁଏଜ୍ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:44&lt;br /&gt;
| Rubyରେ ସବୁକିଛି ଗୋଟିଏ ଅବଜେକ୍ଟ ଅଟେ; ଗୋଟିଏ ଭାଲ୍ୟୁ ଠାରୁ ଆରମ୍ଭ କରି ଷ୍ଟ୍ରିଙ୍ଗ କିମ୍ବା ସଂଖ୍ୟା ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:49&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ class ହେଉଛି, ସମ୍ପର୍କିତ ଡେଟା ଓ ଫଙ୍କଶନର ସଂଗ୍ରହ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:53&lt;br /&gt;
| ଏହା ସୂଚନାକୁ ସୃଙ୍ଖଳିତ ଭାବେ ରଖିବା କାର୍ଯ୍ୟରେ ଲାଗିପାରେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:56&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ classର, ଏକ ଅବଜେକ୍ଟ ହେଉଛି ଗୋଟିଏ instantiation &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:00&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସର ପରିଭାଷା, କୀ ୱର୍ଡ୍ classରୁ ଆରମ୍ଭ ହୁଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:05&lt;br /&gt;
| ଏହା ପଛରେ class ନାମକୁ ଘୋଷଣା କରାଯାଏ &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:08&lt;br /&gt;
| ଏହାର ସୀମା ଗୋଟିଏ end ସହିତ ନିର୍ଦ୍ଧାରିତ ହୋଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:11&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ, classର ଗୋଟିଏ ଉଦାହରଣ ଉପରେ ନଜର ପକାଇବା&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:14&lt;br /&gt;
| class ପ୍ରଡକ୍ଟ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:16&lt;br /&gt;
| ରୁବୀ କୋଡ୍, end&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:20&lt;br /&gt;
| classର ନାମ ଗୋଟିଏ କ୍ୟାପିଟାଲ୍ ଲେଟରରୁ ଆରମ୍ଭ ହେବା ବାଧ୍ୟତାମୂଳକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:24&lt;br /&gt;
| ନାମଗୁଡିକ, ଯେଉଁଥିରେ ଏକରୁ ଅଧିକ ଶବ୍ଦ ଥାଏ ସେଗୁଡିକ camelcased ହେବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:28&lt;br /&gt;
| ଉଦାହରଣସ୍ଵରୂପ, &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:30&lt;br /&gt;
| UserInformation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:32&lt;br /&gt;
| ProductInformation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:34&lt;br /&gt;
| ପରବର୍ତ୍ତି ଫାଇଲ୍ ନାମଗୁଡିକରେ ଶବ୍ଦକୁ ଅଲଗା କରିବା ପାଇଁ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ ଥାଏ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:37&lt;br /&gt;
| ୟୁଜର୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ ଇନଫରମେଶନ୍&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:40&lt;br /&gt;
| ପ୍ରଡକ୍ଟ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ ଇନଫରମେଶନ୍&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:45&lt;br /&gt;
| ମୌଳିକ ସ୍ତରର Ruby ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲସରେ ଦର୍ଶାଯାଇଥିବା ଭଳି, gedit ରେ ଗୋଟିଏ ନୂଆ ଫାଇଲ୍ ସୃଷ୍ଟି କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:48&lt;br /&gt;
| ଏହାକୁ, class_definition.rb ଭାବେ ନାମ ଦିଅନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:52&lt;br /&gt;
| ମୋ ପାଖରେ classesର ପ୍ରୟୋଗ ଉପରେ ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:57&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲକୁ ପଜ୍ କରିପାରିବେ ଏବଂ ଏହାକୁ ବୁଝିବା ସମୟରେ, କୋଡ୍ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:02&lt;br /&gt;
| ଏହି ଉଦାହରଣରେ, Order ନାମକ ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସକୁ ପରିଭାଷିତ କରାଯାଇଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:05&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, କିଛି ଭେରିଏବଲ୍ ଯୋଗକରି, କ୍ଲାସଟିକୁ ବ୍ୟବହାରଯୋଗ୍ୟ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:11&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ଗୋଟିଏ ଇନଷ୍ଟାନ୍ସ ଭେରିଏବଲ୍ myinstanceକୁ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:15&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଏହାକୁ ଗୋଟିଏ ଭାଲ୍ୟୁ ଆସାଇନ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:18&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସ୍ ଭେରିଏବଲ୍, myclassvarକୁ ମଧ୍ୟ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:21&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଏହାକୁ ଗୋଟିଏ ଭାଲ୍ୟୁ ଆସାଇନ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:24&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଚାଲନ୍ତୁ କିଛି କୋଡ୍ ଲେଖିବା, ଯାହା ଏହି କ୍ଲାସକୁ ବ୍ୟବହାର କରିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:30&lt;br /&gt;
| ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: puts Order ଡଟ୍ ଇନଷ୍ଟାନ୍ସ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ variables&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:36&lt;br /&gt;
| ଏହି ଲାଇନ୍ ପୂର୍ବରୁ, ଗୋଟିଏ ନୂଆ ଲାଇନ୍ ପାଇଁ, puts ସହିତ କିଛି ଅକ୍ଷର, ଯେପରି ସ୍ଲାଶ୍ n କୁ ଯୋଗ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:43&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ ସେଗୁଡିକୁ, copy ଓ paste କରିବା ଏବଂ ଆମେ ଯୋଗ କରିଥିବା ଲାଇନର ଠିକ୍ ତଳେ ଏହାକୁ ଯୋଗ କରନ୍ତୁ ଏବଂ ସେଭ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:51&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଏହି କୋଡକୁ ନିଷ୍ପାଦନ କରିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:53&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:56&lt;br /&gt;
| ruby ସ୍ପେସ୍ କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ definition ଡଟ୍ rb &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:02&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:05&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ପରିଭାଷିତ କରିଥିବା ଇନଷ୍ଟାନ୍ସ ଭେରିଏବଲକୁ ଦେଖିପାରିବେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:09&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: puts Order ଡଟ୍ କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ variables &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:15&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ ଏହି ଡିମାର୍କେଶନକୁ, ଲାଇନର ଠିକ୍ ତଳେ copy ଓ paste କରନ୍ତୁ ଏବଂ ସେଭ୍ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ପୂର୍ବଭଳି ଫାଇଲକୁ ନିଷ୍ପାଦନ କରନ୍ତୁ   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:26&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଦେଖିପାରିବେ, ପରିଭାଷିତ ହୋଇଥିବା class variable ମଧ୍ୟ ଦେଖାଦେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:32&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ଆପଣ ନିଜର କ୍ଲାସ୍ ଲେଖିବା ପାଇଁ ସମର୍ଥ ହେବେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:35&lt;br /&gt;
| ଏହାପରେ, ଗୋଟିଏ object କ’ଣ, ଚାଲନ୍ତୁ ଦେଖିବା  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:40&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ classର object ହେଉଛି ଏକ instance &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:43&lt;br /&gt;
| ଏହାର ଅର୍ଥ, classରୁ ଗୋଟିଏ ଅବଜେକ୍ଟର ସୃଷ୍ଟି ହୁଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:46&lt;br /&gt;
| class ରେ ପରିଭାଷିତ ହୋଇଥିବା, ପ୍ରପର୍ଟୀ ଓ ମେଥଡଗୁଡିକୁ, ଅବଜେକ୍ଟ ଧାରଣ କରିଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:52&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ objectକୁ କିପରି ଘୋଷଣା କରିବେ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:54&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସର ଏକ objectକୁ ଘୋଷଣା କରିବା ପାଇଁ, କୀ ୱର୍ଡ new ବ୍ୟବହୃତ ହୁଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:58&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ ଆମେ, Product classର ଗୋଟିଏ objectକୁ ଘୋଷଣା କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:02&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, ଗୋଟିଏ object ସୃଷ୍ଟି ହେଲା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:05&lt;br /&gt;
| product = Product.new &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:09&lt;br /&gt;
| ଏହି ପ୍ରଥାକୁ ଗୋଟିଏ ଅବଜେକ୍ଟର initialization ବୋଲି କୁହାଯାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
| ଏହି ଅବଜେକ୍ଟଟି, Product ଶ୍ରେଣୀର ଅଟେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:16&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଚାଲନ୍ତୁ, ଗୋଟିଏ initialize ମେଥଡ୍ କ’ଣ ଦେଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
| ଅବଜେକ୍ଟର ସୃଷ୍ଟି ସମୟରେ, ଗୋଟିଏ initialize methodକୁ କଲ୍ କରାଯାଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:26&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ ଅବଜେକ୍ଟ ଉପରେ new କଲ୍ କଲାବେଳେ, initialize method ସାହାଯ୍ୟକରେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:31&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ initialize ମେଥଡ୍, ଏକ parametersର ତାଲିକା ନେଇପାରେ  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:37&lt;br /&gt;
| Rubyର ଅନ୍ୟ ମେଥଡ୍ ଭଳି, ଏହାର ପୂର୍ବରୁ keyword def ଆସିଥାଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:43&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ ଗୋଟିଏ ଉଦାହରଣ ଦେଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:46&lt;br /&gt;
| ମୌଳିକ ସ୍ତରର Ruby ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲସରେ ଦର୍ଶାଯାଇଥିବା ଭଳି, gedit ରେ ଗୋଟିଏ ନୂଆ ଫାଇଲ୍ ସୃଷ୍ଟି କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:50&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଏହାକୁ, ଅବଜେକ୍ଟ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ initialize ଡଟ୍ rb, ନାମ ଦିଅନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:55&lt;br /&gt;
| ମୋ ପାଖରେ object initialization କୋଡର ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:00&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲକୁ ପଜ୍ କରିପାରିବେ ଏବଂ ଏହାକୁ ବୁଝିବା ସମୟରେ, କୋଡ୍ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:04&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, Order ନାମକ ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସକୁ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:08&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ବିନା ଆର୍ଗୁମେଣ୍ଟରେ initialize ମେଥଡକୁ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
| ମୁଁ, ବାର୍ତ୍ତ ପ୍ରଦର୍ଶନ ପାଇଁ, ଗୋଟିଏ puts ମେଥଡକୁ ପରିଭାଷିତ କରିଛି: I have created an object&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
| ଏହାପରେ, Order ଡଟ୍ newକୁ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:24&lt;br /&gt;
| ଏହା initialize ମେଥଡକୁ ସାହାଯ୍ୟ କରିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:27&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:31&lt;br /&gt;
| ruby ସ୍ପେସ୍ ଅବଜେକ୍ଟ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ initialize ଡଟ୍ rb &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:36&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:39&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ବାର୍ତ୍ତା ଦେଖିପାରିବେ: I have created an object &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:43&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, geditକୁ ଫେରିଯିବା ଏବଂ ମେଥଡରେ ଗୋଟିଏ ଆର୍ଗୁମେଣ୍ଟ ଯୋଗ କରିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:48&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ, puts କୁ ପରିବର୍ତ୍ତନ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:51&lt;br /&gt;
| ଏହା, ପାସ୍ ହୋଇଥିବା ଆର୍ଗୁମେଣ୍ଟକୁ ପ୍ରଦର୍ଶନ କରିବା ଆବଶ୍ୟକ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:55&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: Order ଡଟ୍ new(I have created an object)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:04&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, new ମେଥଡକୁ ଗୋଟିଏ ଆର୍ଗୁମେଣ୍ଟ ପ୍ରଦାନ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:08&lt;br /&gt;
| ଏହି ଆର୍ଗୁମେଣ୍ଟ initialize ମେଥଡକୁ ପାସ୍ ହୋଇଯିବ &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:13&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:16&lt;br /&gt;
| ruby ସ୍ପେସ୍ ଅବଜେକ୍ଟ initialize ଡଟ୍ rb &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:20&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:22&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ବାର୍ତ୍ତା ଦେଖିପାରିବେ: I have created an object, ପ୍ରିଣ୍ଟ୍ ହେବ &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ଆପଣ object initializationର ଅର୍ଥ ବୁଝିପାରିଥିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:33&lt;br /&gt;
| Rubyରେ ମନେପକାନ୍ତୁ, methods ହେଉଛନ୍ତି functions ଯାହା ଗୋଟିଏ class କାର୍ଯ୍ୟକରିଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:39&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସର ପ୍ରତ୍ୟେକ ମେଥଡ୍, def ଓ end ବ୍ଲକ୍ ମଧ୍ୟରେ ପରିଭାଷିତ ହୋଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:45&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ ବହୁ ଶବ୍ଦ ବିଶିଷ୍ଟ ମେଥଡ୍ ନାମ ଏକ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର ସହିତ ଅଲଗା ହୋଇଥାଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:48&lt;br /&gt;
| କିଛି ଅକ୍ଷର ଯେଉଁଗୁଡିକ ମେଥଡ୍ ନାମ ସହିତ ଯୋଗ ହୋଇପାରିବେ, ସେମାନେ ହେଲେ:  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:54&lt;br /&gt;
|? (ପ୍ରଶ୍ନବାଚକ ଚିହ୍ନ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:56&lt;br /&gt;
| = (ଇକ୍ଵାଲ୍ ଟୁ)  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:58&lt;br /&gt;
| ପ୍ରତ୍ୟେକ ଅକ୍ଷର, ମେଥଡରେ କିଛି ନୂଆ ଅର୍ଥ ଯୋଗ କରିଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ କିଛି ଉଦାହରଣ ଦେଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:05&lt;br /&gt;
| ମୌଳିକ ସ୍ତରର Ruby ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲସରେ ଦର୍ଶାଯାଇଥିବା ଭଳି, gedit ରେ ଗୋଟିଏ ନୂଆ ଫାଇଲ୍ ସୃଷ୍ଟି କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:09&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଏହାକୁ, କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ methods ଡଟ୍ rb, ନାମ ଦିଅନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:14&lt;br /&gt;
| ମୋ ପାଖରେ class methods କୋଡର ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:17&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲକୁ ପଜ୍ କରିପାରିବେ ଏବଂ ଏହାକୁ ବୁଝିବା ସମୟରେ, କୋଡ୍ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:21&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, Animal ନାମକ ଗୋଟିଏ କ୍ଲାସ୍ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:23&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ମୋ ପାଖରେ ଦୁଇଟି ମେଥଡ୍ ଅଛି- breathe ଓ walk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:28&lt;br /&gt;
| ସେମାନେ ଉଭୟ, କୀୱର୍ଡ def ଓ end ସହିତ ପରିଭାଷିତ ହୋଇଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:32&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ଅବଜେକ୍ଟ Animal କୁ ଇନିଶିଆଲାଇଜ୍ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:36&lt;br /&gt;
| ଏହାକୁ, ଲୋୟରକଏସ୍ a ସହିତ ଗୋଟିଏ animal ନାମକ ଭେରିଏବଲ୍ ଆସାଇନ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:40&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, କ୍ରମାନୁସାରେ breathe ଓ walk ମେଥଡର ସାହାଯ୍ୟ ନେଇପାରିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:48&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ପ୍ରୋଗ୍ରାମକୁ ନିଷ୍ପାଦନ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:51&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| ruby ସ୍ପେସ୍ କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ methods ଡଟ୍ rb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:58&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:00&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଲାଇନଗୁଡିକୁ ନଜର୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:02	&lt;br /&gt;
| I breathe, I walk ପ୍ରିଣ୍ଟ୍ ହେବ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:04&lt;br /&gt;
| ଯେହେତୁ ଆପଣ breathe ଓ walk ମେଥଡଠାରୁ ସାହାଯ୍ୟ ନେଇଛନ୍ତି&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:10&lt;br /&gt;
| ଏହି ମେଥଡଗୁଡିକ ମଧ୍ୟରେ ପରିଭାଷିତ, ଗୋଟିଏ puts ଷ୍ଟେଟମେଣ୍ଟ, ଦେଖିପାରୁଥିବା ଭଳି ପରିଣାମ ଦେଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:16&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ଗୋଟିଏ ଟ୍ରେଲିଙ୍ଗ୍ ପ୍ରଶ୍ନବାଚକ ଚିହ୍ନ(?)ସହିତ, କିପରି ଗୋଟିଏ ମେଥଡ୍ ସୃଷ୍ଟି କରିହେବ ଦେଖିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:21&lt;br /&gt;
| ମୌଳିକ ସ୍ତରର Ruby ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲସରେ ଦର୍ଶାଯାଇଥିବା ଭଳି, gedit ରେ ଗୋଟିଏ ନୂଆ ଫାଇଲ୍ ସୃଷ୍ଟି କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:25&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଏହାକୁ, କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ methods ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ with ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ trailing ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ characters ଡଟ୍ rb, ନାମ ଦିଅନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:35&lt;br /&gt;
| ମୋ ପାଖରେ class methods with question mark କୋଡର ଗୋଟିଏ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ଉଦାହରଣ ଅଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:40&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲକୁ ପଜ୍ କରିପାରିବେ ଏବଂ ଏହାକୁ ବୁଝିବା ସମୟରେ, କୋଡ୍ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:45&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, ପୂର୍ବଭଳି ସମାନ classକୁ ଉଦାହରଣ ଭାବେ ନିଅନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:48&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, breathe ମେଥଡର ଗୋଟିଏ ଟ୍ରେଲିଙ୍ଗ୍ ପ୍ରଶ୍ନବାଚକ ଚିହ୍ନ(?) ଅଛି&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:52&lt;br /&gt;
| ସାଧାରଣଭାବେ ଏହି ମେଥଡଗୁଡିକ Boolean values ରିଟର୍ଣ୍ଣ କରିବା ପାଇଁ ବ୍ୟବହୃତ ହୁଅନ୍ତି&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:55&lt;br /&gt;
| ଏହା Rubyର ନାମକରଣ ପ୍ରଥାର ମେଥଡ୍ ଉପରେ ପର୍ଯ୍ୟବେସିତ ଅଟେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| animal ଡଟ୍ breathe ପ୍ରଶ୍ନବାଚକ ଚିହ୍ନ ଘୋଷିତ ହେବା ଦ୍ଵାରା, ମେଥଡ୍ କାର୍ଯ୍ୟକାରୀ ହୋଇଥାଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:06&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:09&lt;br /&gt;
| ruby ସ୍ପେସ୍ class ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ methods ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ with ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ trailing ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ characters ଡଟ୍ rb ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:22&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଦେଖିପାରୁଥିବା ଆଉଟପୁଟ୍: true ହେବ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:26&lt;br /&gt;
| ଏହାପରେ ଚାଲନ୍ତୁ, walk ନାମକ ଅନ୍ୟ ମେଥଡକୁ ପରିଭାଷିତ କରିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:30&lt;br /&gt;
| ଏହାର କଡରେ ଗୋଟିଏ ଇକ୍ଵାଲ୍ ଟୁ ଚିହ୍ନ=(value) ସ୍ଥାପନ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:36&lt;br /&gt;
| animal ଡଟ୍ walk କୁ କଲ୍ କରିବା ପାଇଁ ଏହି ମେଥଡର ସାହାଯ୍ୟ ନେବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:41&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ ଏହି ମେଥଡକୁ ନିଷ୍ପାଦନ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:44&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:45&lt;br /&gt;
| ruby କ୍ଲାସ୍ ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ methods ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ with ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ trailing ଅଣ୍ଡରସ୍କୋର୍ characters ଡଟ୍ rb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:52&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:56&lt;br /&gt;
| ଏହା ଗୋଟିଏ ଅପରିଭାଷିତ ମେଥଡ୍, error ଦେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:59&lt;br /&gt;
| ଏହାର କାରଣ ହେଉଛି, ଇକ୍ଵାଲ୍ ଟୁ ଚିହ୍ନର (=)ଅନ୍ୟ ଅର୍ଥ ଅଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:03&lt;br /&gt;
| ଏହା, ଗୋଟିଏ ମେଥଡରେ ଏକ ଭାଲ୍ୟୁ ଆସାଇନ୍ କରିବା ପାଇଁ ବ୍ୟବହୃତ ହୁଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:08&lt;br /&gt;
| ତେଣୁ, ଏଥର ଟିକେ ଭିନ୍ନ ଶୈଳିରେ ମେଥଡର ସାହାଯ୍ୟ ନେବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:13&lt;br /&gt;
| ଟାଇପ୍ କରନ୍ତୁ: puts animal ଡଟ୍ walk ଇକ୍ଵାଲ୍ ଟୁ hops&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:17&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ଏହାକୁ ଅନ୍ୟ ଭାବେ ଚେଷ୍ଟା କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:20&lt;br /&gt;
| ଟର୍ମିନଲକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ ଏବଂ ପୂର୍ବଭଳି କମାଣ୍ଡକୁ ରନ୍ କରନ୍ତୁ ଏବଂ ଆଉଟପୁଟ୍ ଦେଖନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:27&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଦେଖିପାରିବେ ଯେ, ୱର୍ଡ hops ପ୍ରିଣ୍ଟ୍ ହେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:30&lt;br /&gt;
| ଏହା ଦର୍ଶାଉଛି ଯେ ଗୋଟିଏ ମେଥଡ ପରେ ଇକ୍ଵାଲ୍ ଟୁ ଚିହ୍ନ ଆସାଇନମେଣ୍ଟକୁ ବୁଝାଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:36&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ, ଆପଣ ନିଜର methods ଲେଖିବା ପାଇଁ ସମର୍ଥ ହେବେ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:42&lt;br /&gt;
| ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ ରେ ଆମେ ଶିଖିଲେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:44&lt;br /&gt;
| classesକୁ କିପରି ଘୋଷଣା କରାଯାଏ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:46&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ classର ଅବଜେକ୍ଟଗୁଡିକ କିପରି ସୃଷ୍ଟି କରିବା&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:48&lt;br /&gt;
| Rubyରେ methodsକୁ ପରିଭାଷିତ କରିବା ପାଇଁ ବିଭିନ୍ନ ଉପାୟ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:52&lt;br /&gt;
| ଏକ ଆସାଇନମେଣ୍ଟ ଭାବେ,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:54&lt;br /&gt;
| ଗୋଟିଏ class Productକୁ ପରିଭାଷିତ କରନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:56&lt;br /&gt;
| ମେଥଡ୍ ପରିଭାଷିତ କରିବା ଯାହାକୁ ଆପଣ, myvarର ଭାଲ୍ୟୁ ପ୍ରାପ୍ତ କରିବା ପାଇଁ ବ୍ୟବହାର କରିପାରିବେ ଏବଂ myvar ପାଇଁ ଭାଲ୍ୟୁ ସେଟ୍ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:01&lt;br /&gt;
| ଭାଲ୍ୟୁ ସେଟ୍ କରିବା, = ଚିହ୍ନ ବ୍ୟବହାର କରି ମେଥଡ୍ ପରିଭାଷିତ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:05&lt;br /&gt;
| classର ଅବଜେକ୍ଟକୁ ଇନଷ୍ଟାନଶିଏଟ୍ କରିବା ଏବଂ ସେଟ୍ କରିବା ଏବଂ ଉପରୋକ୍ତ ଦୁଇଟି ମେଥଡ୍ ବ୍ୟବହାର କରି ଭାଲ୍ୟୁ ପ୍ରାପ୍ତ କରିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:12&lt;br /&gt;
| ନିମ୍ନ ଲିଙ୍କରେ ଥିବା ଭିଡିଓକୁ ଦେଖନ୍ତୁ,  http://spoken-tutorial.org/What_is_a_Spoken_Tutorial&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:14&lt;br /&gt;
| ଏହା ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ ପ୍ରୋଜେକ୍ଟକୁ ସାରାଂଶିତ କରେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:18&lt;br /&gt;
| ଯଦି ଆପଣଙ୍କର ଭଲ ବ୍ୟାଣ୍ଡୱିଡଥ୍ ନାହିଁ, ଏହାକୁ ଡାଉନଲୋଡ୍ କରିଦେଖିପାରିବେ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:22&lt;br /&gt;
| ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ ପ୍ରୋଜେକ୍ଟ ଟିମ୍:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-  &lt;br /&gt;
| 11:24&lt;br /&gt;
| ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍ସ ବ୍ୟବହାର କରି କର୍ମଶାଳାମାନ ଚଲାନ୍ତି. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:27&lt;br /&gt;
| ଅନଲାଇନ୍ ଟେଷ୍ଟ ପାସ୍ କରୁଥିବା ବ୍ୟକ୍ତିମାନଙ୍କୁ ପ୍ରମାଣପତ୍ର ଦିଅନ୍ତି. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:30&lt;br /&gt;
| ଅଧିକ ବିବରଣୀ ପାଇଁ ଦୟାକରି contact@spoken-tutorial.orgକୁ ଲେଖନ୍ତୁ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:36&lt;br /&gt;
| ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ ପ୍ରୋଜେକ୍ଟ, ଟକ୍ ଟୁ ଏ ଟିଚର୍ ପ୍ରୋଜେକ୍ଟର ଏକ ଅଂଶ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:39&lt;br /&gt;
| ଏହା ଭାରତ ସରକାରଙ୍କ MHRDର ICT ମାଧ୍ୟମରେ ରାଷ୍ଟ୍ରୀୟ ସାକ୍ଷରତା ମିଶନ୍ ଦ୍ୱାରା ସମର୍ଥିତ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:46&lt;br /&gt;
| ଏହି ମିଶନ୍ ଉପରେ ଅଧିକ ବିବରଣୀ ନିମ୍ନ ଲିଙ୍କ (spoken-tutorial.org/NMEICT-Intro)ରେ ଉପଲବ୍ଧ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:56&lt;br /&gt;
| ଆଇଆଇଟି ବମ୍ୱେ ତରଫରୁ, ପ୍ରଦୀପ ମହାପାତ୍ରଙ୍କ ସହ ମୁଁ ପ୍ରଭାସ ତ୍ରିପାଠୀ ଆପଣଙ୍କଠାରୁ ବିଦାୟ ନେଉଛି. ଆମ ସହିତ ଜଡ଼ିତ ହୋଇଥିବାରୁ ଧନ୍ୟବାଦ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pradeep</name></author>	</entry>

	</feed>