<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=OpenModelica%2FC2%2FArrays-in-Modelica%2FGujarati</id>
		<title>OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=OpenModelica%2FC2%2FArrays-in-Modelica%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T22:08:55Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati&amp;diff=42383&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636 at 15:52, 15 February 2018</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati&amp;diff=42383&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2018-02-15T15:52:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 15:52, 15 February 2018&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 569:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 569:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati&amp;diff=42382&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot;{| border=1 ||''' Time ''' ||'''Narration'''  |- || 00:01 || '''Arrays''' પરનાં સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે....&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=OpenModelica/C2/Arrays-in-Modelica/Gujarati&amp;diff=42382&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2018-02-15T15:52:23Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 ||&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Time &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ||&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  |- || 00:01 || &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Arrays&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરનાં સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે....&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
||''' Time '''&lt;br /&gt;
||'''Narration'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:01&lt;br /&gt;
|| '''Arrays''' પરનાં સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:05&lt;br /&gt;
|| આ ટ્યુટોરીયલમાં, આપણે શીખવા જઈ રહ્યા છીએ: કેવી રીતે '''array''' વેરીએબલો ઘોષિત કરવા છે, કેવી રીતે '''arrays''' ની રચના કરવી છે, કેવી રીતે '''for''' અને '''while''' લૂપો વાપરવા છે અને કેવી રીતે '''OMShell''' નો ઉપયોગ કરવો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:20&lt;br /&gt;
|| આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું: '''OpenModelica 1.9.2''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:26&lt;br /&gt;
|| તમે આ ટ્યુટોરીયલનો અભ્યાસ કરવા માટે આપેલમાંથી કોઈપણ ઓપરેટીંગ સિસ્ટમનો ઉપયોગ કરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:32&lt;br /&gt;
|| આ ટ્યુટોરીયલને સમજવા તથા અભ્યાસ કરવા માટે: તમને કોઈપણ પ્રોગ્રામિંગ ભાષામાં '''arrays''' નું જ્ઞાન હોવું જરૂરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:40&lt;br /&gt;
|| તમને '''Modelica''' માં '''class''' ને વ્યાખ્યાયિત કરતા આવડવું જોઈએ. પૂર્વજરૂરીયાત ટ્યુટોરીયલોને અમારી વેબસાઈટ પર ઉલ્લેખવામાં આવ્યા છે. કૃપા કરી તેનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:50&lt;br /&gt;
|| '''Vector''' એ એકલ પરિમાણીય એરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:53&lt;br /&gt;
|| તે એકલ ઇન્ડેક્સ ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:55&lt;br /&gt;
|| વેક્ટર ડીકલેરેશન (ઘોષણા) માટે '''Syntax''' દર્શાવ્યા પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 00:50&lt;br /&gt;
|| દર્શાવેલ ઉદાહરણ વેક્ટર વેરીએબલ '''a''' ને ઘોષિત કરે છે જેનું માપ '''2''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:05&lt;br /&gt;
|| એલીમેંટો (ઘટકો) ને છગડીયા કૌંસમાં સમાવિષ્ટ કરીને એક '''vector''' ની રચના કરી શકાવાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:11&lt;br /&gt;
|| આ ઉદાહરણ '''vector''' પેરામીટર '''a''' વ્યાખ્યાયિત કરે છે જેમાં '''2''' અને '''3''' તેના એલીમેંટો તરીકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:19&lt;br /&gt;
|| '''vector''' નાં એલીમેંટો એક્સેસ કરવા માટે, '''indexing''' ને સમજવું અનિવાર્ય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:25&lt;br /&gt;
|| '''vector indexing''' માટે '''Syntax''' દર્શાવ્યા પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:29&lt;br /&gt;
|| '''Vector indexing''' એ '''1''' થી શરુ થાય છે અને '''Indices''' એ '''integers''' હોવા જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:35&lt;br /&gt;
|| ચાલો '''polynomialEvaluatorUsingVectors''' નામનું એક '''function''' વિકસિત કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:41&lt;br /&gt;
|| આ '''function''' એ '''polynomialEvaluator''' ફંક્શનનું વિસ્તરણ છે જેને પાછલા ટ્યુટોરીયલોમાં ચર્ચા કરાયું હતું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:49&lt;br /&gt;
|| આપણે '''polynomialEvaluator''' નાં '''a,b''' અને '''c''' પેરામીટરોને વેક્ટર '''a''' થી બદલીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 01:58&lt;br /&gt;
|| કૃપા કરી આપણા '''Code Files''' લીંક પર ઉપલબ્ધ તમામ ફાઈલોને ડાઉનલોડ કરો અને સંગ્રહો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:05&lt;br /&gt;
|| તમારી સુવિધા માટે, '''polynomialEvaluator''' ફંક્શનને પણ ઉપલબ્ધ કરાયું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:12&lt;br /&gt;
|| હવે ચાલો આ ફંક્શનને ડેમોનસ્ટ્રેટ કરવા માટે હું '''OMEdit''' પર જાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:17&lt;br /&gt;
|| '''OMEdit''' હવે '''Welcome''' પરિપ્રેક્ષ્યમાં ખૂલેલું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:21&lt;br /&gt;
|| મેં તમામ જરૂરી ફાઈલો ખોલી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:25&lt;br /&gt;
|| નોંધ લો આપેલ ક્લાસો અથવા ફંક્શનો હવે ઓએમએડીટમાં ખુલેલા છે: '''functionTester''', &lt;br /&gt;
'''matrixAdder''',   '''polynomialEvaluator''' અને '''polynomialEvaluatorUsingVectors'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:42&lt;br /&gt;
|| હવે, તેમને જોવા માટે ચાલો હું દરેક આઇકોન પર બમણું ક્લિક કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:49&lt;br /&gt;
|| સારી રીતે દેખાવા માટે ચાલો હું '''OMEdit''' વિન્ડોને ડાબી બાજુએ ખસેડું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 02:56&lt;br /&gt;
|| '''polynomialEvaluator''' ટેબ પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:00&lt;br /&gt;
|| તેને '''Text View''' માં ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:03&lt;br /&gt;
|| આ '''function''' પર વધુ માહિતી માટે, પાછલા ટ્યુટોરીયલોનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:09&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું '''polynomialEvaluatorUsingVectors''' પર જાઉં. તેને '''Text View''' માં ખોલીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:16&lt;br /&gt;
|| '''Input''' અને '''output''' વેરીએબલો '''polynomialEvaluator''' ફંક્શનમાં આવેલ પ્રમાણે જ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:23&lt;br /&gt;
|| '''polynomialEvaluator''' નાં '''a,b''' અને '''c''' પેરામીટરો વેક્ટર '''a''' થી બદલાયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:32&lt;br /&gt;
|| આ વેક્ટરનું માપ '''3''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:36&lt;br /&gt;
|| આ વેક્ટરનાં એલીમેંટો દર્શાવ્યા પ્રમાણે છગડીયા કૌંસમાં સમાવિષ્ટ કરાયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:42&lt;br /&gt;
|| એલીમેંટોને '''comma''' દ્વારા જુદા પાડવામાં આવ્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:46&lt;br /&gt;
|| '''assignment''' સ્ટેટમેંટમાં વેક્ટર '''a''' નાં એલીમેંટોને તેમના સુચકાંકો વાપરીને એક્સેસ કરાયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:54&lt;br /&gt;
|| '''a[1]''' એ વેક્ટર '''a''' નું પહેલું એલીમેંટ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 03:59&lt;br /&gt;
|| એજ પ્રમાણે, વેક્ટર '''a''' નાં બીજા એલીમેંટ અને ત્રીજા એલીમેંટને પણ એક્સેસ કરાયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:08&lt;br /&gt;
|| હવે, ચાલો હું '''functionTester''' ટેબ પર જાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:13&lt;br /&gt;
|| તેને '''Text View''' માં ખોલીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:16&lt;br /&gt;
|| આ ક્લાસ એ પાછલા ટ્યુટોરીયલમાં ચર્ચા કરેલ '''functionTester''' ક્લાસ પ્રમાણે જ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:24&lt;br /&gt;
|| '''z''' એ રિયલ (વાસ્તવિક) વેરીએબલ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:27&lt;br /&gt;
|| '''polynomialEvaluatorUsingVectors''' ફંક્શનને '''10''' એકમનાં '''input''' આર્ગ્યુંમેંટ સાથે કોલ (આવ્હાન) કરાયું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:35&lt;br /&gt;
|| આ ફંક્શન દ્વારા પાછી મળેલ વેલ્યુને '''z''' સાથે સમીકરણ કરાયી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:40&lt;br /&gt;
|| હવે ચાલો હું આ ક્લાસને સિમ્યુલેટ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:43&lt;br /&gt;
|| '''Simulate''' બટન પર ક્લિક કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:46&lt;br /&gt;
|| પોપ અપ વિન્ડો બંધ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:49&lt;br /&gt;
|| '''variables''' બ્રાઉઝરમાં '''z''' પસંદ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 04:53&lt;br /&gt;
|| નોંધ લો '''z''' ની વેલ્યુ '''f(x)''' એટ '''x = 10''' નાં બરાબર છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:00&lt;br /&gt;
|| '''polynomialEvaluator''' ફંક્શનનાં કિસ્સામાં જોયા પ્રમાણે જ આ આલેખ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:07&lt;br /&gt;
|| હવે ચાલો હું '''z''' ને ના-પસંદ કરું અને પરિણામ રદ્દ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:13&lt;br /&gt;
|| '''Modeling perspective''' પર પાછા જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:16&lt;br /&gt;
|| હવે ચાલો હું સ્લાઈડ પર પાછો ફરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:19&lt;br /&gt;
|| '''for''' લૂપનો ઉપયોગ આપેલ નિશ્ચિત વખત સુધી સ્ટેટમેંટો આઈટરેટ (દોહરાવવું) કરવા માટે થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:24&lt;br /&gt;
|| તેનો ઉપયોગ '''algorithm''' અને '''equation''' વિભાગોમાં થઇ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:29&lt;br /&gt;
|| '''for''' લૂપ માટે '''Syntax''' ઉદાહરણ સાથે દર્શાવ્યા પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:34&lt;br /&gt;
|| '''for''' લૂપનો ઉપયોગ કેવી રીતે કરવો છે તે ડેમોનસ્ટ્રેટ કરવા માટે ચાલો હું '''OMEdit''' પર પાછો ફરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:40&lt;br /&gt;
|| '''polynomialEvaluatorUsingVectors''' ટેબ પર ક્લિક કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:45&lt;br /&gt;
|| '''fx''' માટે '''assignment''' સ્ટેટમેંટમાં, આપણે વેક્ટર '''a''' નાં એલીમેંટો એક્સેસ કરી રહ્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:52&lt;br /&gt;
|| આને '''for''' લૂપ વાપરીને પણ કરી શકાવાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 05:55&lt;br /&gt;
|| હવે, ચાલો '''for''' લૂપને '''algorithm''' વિભાગમાં સમાવિષ્ટ કરવાનું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:01&lt;br /&gt;
|| પહેલા, બમણી સ્લેશને શરુ અને અંતમાં દાખલ કરીને '''fx''' માટે એસાઈનમેંટ સ્ટેટમેંટ '''Comment''' કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:10&lt;br /&gt;
|| '''Ctrl+S''' દાબીને આ ફંક્શનને સંગ્રહો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:15&lt;br /&gt;
|| જે '''for''' લૂપને દાખલ કરવાનું છે તેને '''for-loop.txt''' નામની ટેક્સ્ટ ફાઈલમાં આપવામાં આવ્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:23&lt;br /&gt;
|| તે અમારી વેબસાઈટ પર ઉપલબ્ધ છે. મેં આ ફાઈલને '''gedit''' વાપરીને ખોલી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:29&lt;br /&gt;
|| વિન્ડોઝ વપરાશકર્તા આ ફાઈલને ખોલવા માટે '''notepad''' અથવા એવું જ કોઈ ટેક્સ્ટ એડીટર વાપરી શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:35&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું '''gedit''' પર જાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:38&lt;br /&gt;
|| '''Ctrl+C''' દાબીને તમામ સ્ટેટમેંટોને કોપી કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:44&lt;br /&gt;
|| '''OMEdit''' પર પાછા આવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:46&lt;br /&gt;
|| '''Enter''' દબાવો. '''Ctrl + V''' દાબીને તમામ સ્ટેટમેંટોને પેસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:53&lt;br /&gt;
|| આ ફંક્શનને '''Ctrl + S''' દાબીને સંગ્રહો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 06:57&lt;br /&gt;
|| હવે, ચાલો હું આ લૂપનાં દરેક સ્ટેટમેંટને સમજાવું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:02&lt;br /&gt;
|| લૂપનાં શરુ થવા પહેલા આ સ્ટેટમેંટ '''fx ''' ને શરૂઆતી વેલ્યુ શૂન્ય એસાઈન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:09&lt;br /&gt;
|| અહીં, '''i''' એ લૂપ ગણતરી તરીકે આપવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:12&lt;br /&gt;
|| લૂપ ત્યાંસુધી રન થાય છે જ્યાંસુધી '''i''' ની વેલ્યુ '''3''' થતી નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:16&lt;br /&gt;
|| '''i''' નો ઉપયોગ થાય એ પહેલા '''i''' ને ઘોષિત કરવું જરૂરી નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:21&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું સેજ નીચેની તરફે સ્ક્રોલ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:24&lt;br /&gt;
|| આ સ્ટેટમેંટ પુનરાવર્તિત રીતે બહુપદી '''f(x)''' નાં પદો ઉમેરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:30&lt;br /&gt;
|| બહુપદી '''f(x)''' ની ચર્ચા '''polynomialEvaluator''' ફંક્શનની ચર્ચા કરતી વેળાએ થઇ હતી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:37&lt;br /&gt;
|| આ સ્ટેટમેંટ '''for''' લૂપનો અંત દર્શાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:41&lt;br /&gt;
|| હવે, આ ફંક્શન પૂર્ણ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:44&lt;br /&gt;
|| આ ફંક્શનને ચકાસવા માટે ચાલો '''functionTester''' ક્લાસ વાપરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:49&lt;br /&gt;
|| મેં આ '''class''' માટે આ ફંક્શનમાં કોઈપણ ફેરફાર કર્યા નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:54&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું ટૂલબારમાં આવેલ '''Simulate''' બટન દબાવીને આ ક્લાસને સિમ્યુલેટ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 07:49&lt;br /&gt;
|| '''variables browser''' માં '''z''' પસંદ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:03&lt;br /&gt;
|| નોંધ લો ફંક્શનમાં ફેરફાર કર્યા બાદ '''z''' ની વેલ્યુ સમાન રહે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:10&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું '''z''' ને ના-પસંદ કરું અને પરિણામ રદ્દ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:14&lt;br /&gt;
|| '''Modeling perspective''' પર પાછા જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:17&lt;br /&gt;
|| હવે ફરી એકવાર ચાલો હું સ્લાઈડ પર પાછો ફરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:21&lt;br /&gt;
|| જ્યાંસુધી આપેલ શરતનું સમાધાન થતું નથી ત્યાંસુધી '''while''' લૂપ સ્ટેટમેંટો આઈટરેટ (પુનરાવર્તિત) કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:27&lt;br /&gt;
|| '''while''' લૂપને '''equation''' વિભાગમાં વાપરી શકાતું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:31&lt;br /&gt;
|| '''while''' ની સરખામણીએ '''for ''' લૂપનો ઉપયોગ મોડેલીકામાં વારંવાર થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:37&lt;br /&gt;
|| ચાલો હવે '''Arrays''' ની ચર્ચા કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:40&lt;br /&gt;
|| '''Arrays''' નો ઉપયોગ '''multi-dimensional''' ડેટાને રજુ કરવા માટે થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:44&lt;br /&gt;
|| તેની રચના '''vector''' નોટેશન (સંકેતલિપિ) વાપરીને કરી શકાવાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:48&lt;br /&gt;
|| '''array''' ઘોષણા અને '''indexing''' માટે '''Syntax''' દર્શાવ્યા પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 08:55&lt;br /&gt;
|| '''array''' ની રચના અને '''indexing''' વિશે વધુમાં સમજવા માટે.&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:00&lt;br /&gt;
|| ચાલો '''matrixAdder''' નામનો એક '''class''' લખીએ જે '''mySum''' આપવા માટે '''myMatrix''' અને '''adder matrices''' ઉમેરે છે. '''myMatrix''' અને '''adder matrices''' એ દર્શાવ્યા પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:14&lt;br /&gt;
|| હવે, ચાલો હું '''matrixAdder''' ક્લાસ ડેમોનસ્ટ્રેટ કરવા માટે '''OMEdit''' પર જાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:19&lt;br /&gt;
|| તે '''OMEdit''' માં પહેલાથી જ ખૂલેલું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:23&lt;br /&gt;
|| '''matrixAdder''' ટેબ પર ક્લિક કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:26&lt;br /&gt;
|| તેને '''Text view''' માં ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:29&lt;br /&gt;
|| '''myMatrix''' એ એક '''Real''' પેરામીટર એરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:33&lt;br /&gt;
|| ચોરસ કૌંસમાં આપેલ ક્રમાંક આ '''array''' નું માપ રજુ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:39&lt;br /&gt;
|| પહેલા પરિમાણનું માપ '''3''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:42&lt;br /&gt;
|| એજપ્રમાણે, બીજા પરિમાણનું માપ '''2''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:46&lt;br /&gt;
|| '''myMatrix''' એરેની રચના દરેક બે એલીમેંટોનાં ત્રણ વેક્ટરો વાપરીને કરવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:53&lt;br /&gt;
|| '''{1,2}''' એ પહેલું વેક્ટર રજુ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 09:57&lt;br /&gt;
|| '''{3,4}''' એ બીજુવાળું છે અને&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:00&lt;br /&gt;
|| '''{5,6}}''' એ ત્રીજા વેક્ટરને રજુ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:04&lt;br /&gt;
|| આ દરેક વેક્ટરોનું માપ એ આ એરેનાં બીજા પરિમાણનાં માપ જેટલું હોય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:11&lt;br /&gt;
|| તેથી, માયમેટ્રીક્ષનાં બીજા પરિમાણનું માપ '''2''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:16&lt;br /&gt;
|| વેક્ટરોની સંખ્યા એ પહેલા પરિમાણના માપ બરાબર છે. તેથી, પહેલા પરિમાણનું માપ એ '''3''' નાં બરાબર છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:25&lt;br /&gt;
|| '''adder''' મેટ્રીક્ષને સમાન રીતે બનાવવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:29&lt;br /&gt;
|| આ બે એરે અને મેટ્રિસેસને ઉમેરવા માટે આપણે બે પરિમાણોમાંથી એલીમેંટોને એક્સેસ કરવાની જરૂર છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:35&lt;br /&gt;
|| તેથી '''a''' '''nested for''' લૂપની જરૂર છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:40&lt;br /&gt;
|| આ '''for''' લૂપ પહેલા પરિમાણ મારફતે રન થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:44&lt;br /&gt;
|| એજપ્રમાણે આ '''for''' લૂપ બીજા પરિમાણ મારફતે રન થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:49&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું સેજ નીચે સ્ક્રોલ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 10:52&lt;br /&gt;
|| '''myMatrix''' અને '''adder matrices''' નાં સંદર્ભિત એલીમેંટો યીલ્ડ '''mySum''' માં ઉમેરાયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:00&lt;br /&gt;
|| આ સ્ટેટમેંટો દરેક '''for''' લૂપનું અંત રજુ કરે છે. ક્લાસ હવે પૂર્ણ થયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:07&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું આને '''Simulate''' બટન પર ક્લિક કરીને સિમ્યુલેટ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:11&lt;br /&gt;
|| પોપ અપ વિન્ડો જો દ્રશ્યમાન થાય તો તેને બંધ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:15&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું '''variables''' કોલમને વિસ્તૃત કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:18&lt;br /&gt;
|| '''adder[1,1]''', '''myMatrix[1,1]''', અને '''mySum[1,1]''' પસંદ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:25&lt;br /&gt;
|| નોંધ લો '''adder[1,1]''' પ્લસ '''myMatrix[1,1]''' એ '''mySum[1,1]''' આપે છે જેનો અર્થ છે કે પરિણામ ચોક્કસ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:35&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું તેને ના-પસંદ કરું અને પરિણામ રદ્દ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:40&lt;br /&gt;
|| ચાલો હું સ્લાઈડ પર પાછો ફરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:43&lt;br /&gt;
|| એસાઈનમેંટ તરીકે: વેક્ટરમાં એલીમેંટોનાં ક્રમને ઉલટાવવા માટે '''vectorReversal''' નામનો ફંક્શન લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 11:51&lt;br /&gt;
|| એજપ્રમાણે મેટ્રીક્ષની દરેક હરોળમાં એલીમેંટોનાં ક્રમને ઉલટાવવા માટે '''matrixReversal''' ફંક્શન લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:00&lt;br /&gt;
|| આ બે ફંક્શનોને ચકાસવા માટે '''functionTester''' ક્લાસ લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:05&lt;br /&gt;
|| અહીં આ ટ્યુટોરીયલનો અંત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:09&lt;br /&gt;
|| કૃપા કરી આપેલ લીંક પર ઉપલબ્ધ વિડીઓ નિહાળો: '''[http://spoken-tutorial.org/ org] /What\_is\_a\_Spoken\_Tutorial''' તે '''Spoken Tutorial''' પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:15&lt;br /&gt;
|| અમે સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજીત કરીએ છીએ. પ્રમાણપત્રો આપીએ છીએ. કૃપા કરી અમને સંપર્ક કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:21&lt;br /&gt;
|| જો તમને આ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલથી સંબંધિત કોઈ પ્રશ્નો છે તો, કૃપા કરી આપેલ વેબસાઈટનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:28&lt;br /&gt;
|| અમે લોકપ્રિય પુસ્તકોના ઉકેલાયેલા ઉદાહરણોના કોડિંગનું સંકલન કરીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:33&lt;br /&gt;
|| જેઓ આ કરે છે તેમને અમે માનદ અને પ્રમાણપત્રો આપીએ છીએ. કૃપા કરી આપેલ વેબસાઈટનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:39&lt;br /&gt;
|| અમે વ્યવસાયિક સિમ્યુલેટર લેબોને ઓપનમોડેલીકામાં સ્થાનાંતરિત કરવામાં મદદ કરીએ છીએ. વધુ વિગત માટે કૃપા કરી આપેલ વેબસાઈટનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:48&lt;br /&gt;
|| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને ફાળો '''NMEICT, MHRD''', ભારત સરકાર દ્વારા આપવામાં આવ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 12:55&lt;br /&gt;
|| અમે '''OpenModelica''' ની ડેવલપમેંટ (વિકાસ) ટીમનો તેમના સહકાર બદ્દલ આભાર માણીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|| 13:00&lt;br /&gt;
|| '''IIT Bombay''' તરફથી ભાષાંતર કરનાર હું, ભરત સોલંકી વિદાય લઉં છું. જોડવાબદ્દલ આભાર. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>