<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FVariables-and-Operators-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/Variables-and-Operators-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FVariables-and-Operators-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Variables-and-Operators-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-31T13:03:14Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Variables-and-Operators-in-awk/Gujarati&amp;diff=47957&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot; {| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, '''awk command''' માં વેરિએબલ્સ અન...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Variables-and-Operators-in-awk/Gujarati&amp;diff=47957&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-02T03:44:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk command&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં વેરિએબલ્સ અન...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| નમસ્તે, '''awk command''' માં વેરિએબલ્સ અને ઓપરેટર્સ પરના આ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખીશું- '''User defined variables '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:12&lt;br /&gt;
|  '''Operators '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''BEGIN and END statements'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
| આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:20&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલ રેકોર્ડ કરવા, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux 16.04'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:26&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને આ વેબસાઈટ પરના પહેલાના '''Linux''' ટ્યુટોરીયલો મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:33&lt;br /&gt;
| તમે સામાન્ય પ્રોગ્રામિંગ ભાષાઓ જેમ કે '''C''' અથવા '''C++''' માં વાપરવામાં આવતા '''basic operators''' થી પરિચિત હોવા જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સંદર્ભિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:47&lt;br /&gt;
| '''awk''' એ પ્રોગ્રામિંગ ભાષા અને ફિલ્ટરના પાવરનું જોડાણ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:52&lt;br /&gt;
| જેથી, તે '''variables, constants, operators, ''' વગેરેને આધાર આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:58&lt;br /&gt;
| ચાલો જોઈએ '''awk ''' માં '''variable ''' શું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:02&lt;br /&gt;
| એક '''variable ''' એ ઓળખકર્તા (આઈડેન્ટિફાયર) છે જે એક વેલ્યુ સંદર્ભે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:07&lt;br /&gt;
| '''Awk ''' એ '''user-defined variables ''' અને '''built-in variables''' બંનેને આધાર આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:12&lt;br /&gt;
| આપણે આ ટ્યુટોરીયલમાં '''user-defined variables ''' વિશે શીખીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:17&lt;br /&gt;
| '''user-defined variables''' માટે, '''variable ''' ઘોષણાની આવશ્યકતા હોતી નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:22&lt;br /&gt;
| '''Variables ''' ને સ્પષ્ટ રૂપે ઈનિશલાઈઝ્ડ થવાની જરૂર નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
| '''Awk ''' આપમેળે તેમને શૂન્ય અથવા '''null string''' પર ઈનિશલાઈઝ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:32&lt;br /&gt;
| એક '''variable ''' અક્ષરથી શરુ થવું જોઈએ અને અક્ષર, અંક અને અંડરસ્કોર સાથે આગળ ચાલુ રહેવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Variables ''' એ કેસ-સેન્સિટિવ હોય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:43&lt;br /&gt;
| તેથી, કેપિટલ “S” સાથે '''Salary ''' અને નાના “s” સાથે '''salary ''' બે જુદા જુદા '''variables''' છે. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:50&lt;br /&gt;
| ચાલો હવે અમુક ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:53&lt;br /&gt;
| '''CTRL + ALT and T ''' કી દબાવીને '''terminal ''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:58&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર, ટાઈપ કરો- '''awk space opening single quote opening curly brace small x equal to 1 semicolon capital X equal to within double quotes capital A semicolon small a equal to within double quotes awk semicolon small b equal to within double quotes tutorial'''&lt;br /&gt;
'''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:25&lt;br /&gt;
| ટાઈપ કરો '''print x''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:29&lt;br /&gt;
| '''print capital X ''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:34&lt;br /&gt;
| '''print a ''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:37&lt;br /&gt;
| '''print b ''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:40&lt;br /&gt;
| '''print a space b ''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:44&lt;br /&gt;
| '''print small x space b ''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:49&lt;br /&gt;
| '''print small x plus capital X '''closing curly brace closing single quote''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
| જો કે આપણે ફાઈલનું નામ આપ્યું નથી, તો '''awk ''' ને '''standard input''' માંથી અમુક ઇનપુટની જરૂર પડશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:03&lt;br /&gt;
| અને તેથી, આપણે કોઈપણ અક્ષર ટાઈપ કરી શકીએ છીએ, માનો કે '''a ''' અને ત્યારબાદ '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:10&lt;br /&gt;
| આ ઉદાહરણ કેટલીક વસ્તુઓ દર્શાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Variables''' સંખ્યા દ્વારા ઈનિશલાઈઝ કરી શકાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:18&lt;br /&gt;
| તેને એકલ અક્ષર કે એક '''string''' તરીકે વેલ્યુ સાથે પણ ઈનિશલાઈઝ કરી શકાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:23&lt;br /&gt;
| વેલ્યુ જો અક્ષર અથવા સ્ટ્રીંગ હોય, તો વેરીએબલ વેલ્યુ સાથે '''double quotes''' અંતર્ગત ઈનિશલાઈઝ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:31&lt;br /&gt;
| આપણે '''variables''' ની વેલ્યુઓ જોઈ શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:35&lt;br /&gt;
| અવલોકન કરો કે નાના '''x''' ને અને કેપિટલ '''X''' ને વિભિન્ન '''variables''' તરીકે લેવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:41&lt;br /&gt;
| આ સાબિત કરે છે કે '''variables ''' એ '''case sensitive''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:45&lt;br /&gt;
| સાથે જ, તે દર્શાવે છે કે કેવી રીતે બે '''strings''' ને '''concatenated''' કરી શકાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:50&lt;br /&gt;
| અહીં '''variables''' નાનો '''a''' અને નાનો '''b''' એ '''concatenated''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:55&lt;br /&gt;
| તો, '''string concatenation operator''' એ માત્ર એક '''space''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:00&lt;br /&gt;
| એજ પ્રમાણે, જ્યારે આપણે નાના '''x''' ને '''concatenate''' કરીએ છીએ, જે અંક અને '''string b''' છે, '''x''' એ '''string''' માં સ્વ:પરિવર્તિત થાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''concatenated''' આઉટપુટ બને છે '''1tutorial. '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:13&lt;br /&gt;
| '''string ''' માં સ્વ:પરિવર્તન શા માટે થાય છે? &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:16&lt;br /&gt;
| આ એટલા માટે કારણ કે '''awk ''' ને '''string concatenation operator space ''' અહીં મળે છે '''x''' અને '''b''' વચ્ચે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:25&lt;br /&gt;
| હવે, નાના '''x plus ''' કેપિટલ '''X''' ના આઉટપુટ તરફે જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અહીં, આપણી પાસે છે '''arithmetic operator plus. '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:33&lt;br /&gt;
| તો, '''X''' એ અંક શૂન્યમાં સ્વ:પરિવર્તિત થાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને યોગ આઉટપુટ અંક '''1''' બને છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:42&lt;br /&gt;
| હમણાં સુધી, આપણે કેટલાક '''operators''' જોયા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો જોઈએ કે અન્ય કયા '''operators''' આપણે વાપરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:49&lt;br /&gt;
| '''expressions''' માં કેટલાક '''operators''' પ્રકારને વાપરી શકાવાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:53&lt;br /&gt;
| કૃપા કરી અહીં વિડિઓને અટકાવો અને અહીં ઉલ્લેખિત તમામ '''operators''' તરફે નજર ફેરવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:58&lt;br /&gt;
| હું માનીને ચાલુ છું કે તમે આ સામાન્ય '''operators''' થી પરિચિત છો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:02&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો '''C and C++''' શ્રેણીમાના '''operators''' પરના ટ્યુટોરીયલો માટે અમારી વેબસાઈટની મુલાકાત લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:09&lt;br /&gt;
| હું આ તમામ '''operators ''' ના કાર્ય વિશે વિગતમાં ચર્ચા નહિ કરીશ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:14&lt;br /&gt;
| ફક્ત આમા અપવાદ છે '''string matching operator, ''' જે તમારી માટે નવું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ઉદાહરણ વડે આને સમજીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:23&lt;br /&gt;
| '''Code files ''' લિંકમાં '''awkdemo.txt ''' નામની ફાઈલ આપવામાં આવી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને તમારા કોમ્પ્યુટર પર ડાઉનલોડ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:31&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Ctrl''' અને '''D''' કી દાબીને ચાલો પાછલા પ્રોસેસનો અંત કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:38&lt;br /&gt;
| ચાલો હું '''terminal''' સાફ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:41&lt;br /&gt;
| હવે એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે '''awkdemo.txt''' ફાઈલ સંગ્રહી છે જે માટે '''cd''' કમાન્ડ વાપરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:48&lt;br /&gt;
| ચાલો હવે આ ફાઈલ તરફે નજર ફેરવીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:52&lt;br /&gt;
| ચાલો માનીએ કે આપણને એ વિદ્યાર્થી શોધવો છે જે પાસ થયેલ છે પણ તેના માર્ક 80 થી ઓછા છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:58&lt;br /&gt;
| આ કિસ્સામાં, આપણને બે જુદા ફિલ્ડની સરખામણી કરવી પડશે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:02&lt;br /&gt;
| આવી સ્થિતિ માટે, આપણે વાપરી શકીએ છીએ '''awk's relational operators.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:07&lt;br /&gt;
| આ '''operators''' એ '''strings''' અને '''numbers''' બંનેની સરખામણી કરી શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:12&lt;br /&gt;
| તો, '''terminal''' પર ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''''awk space hyphen capital F within double quotes vertical bar space Within single quotes dollar 5 equal to equal to within double quotes Pass space ampersand ampersand space dollar 4 less than 80 space within curly braces print space plus plus x coma dollar 2 coma dollar 4 coma dollar 5 space awkdemo.txt''' અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:54&lt;br /&gt;
| આ કમાન્ડ અમુક વસ્તુઓ દર્શાવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પહેલી, આપણે '''string ''' ની પાંચમા ફિલ્ડથી સરખામણી કરીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:01&lt;br /&gt;
| બીજી, આપણે ફક્ત ચોથા ફિલ્ડને સંખ્યા સાથે સરખામણી કરીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:06&lt;br /&gt;
| ત્રીજું, આપણે જોઈએ છીએ કે '''ampersand operator''' વાપરીને આપણે બે કે તેથી વધુ સરખામણીને જોડી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:13&lt;br /&gt;
| વિશિષ્ટ સંખ્યા કે '''strings''' ના બદલે, આપણે '''regular expressions''' ની પણ સરખામણી કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| જેવું કે આપણે સ્લાઈડમાં જોયું, આ હેતુસર આપણી પાસે '''tilde ''' અને '''exclamation tilde ''' ઓપરેટર્સ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:27&lt;br /&gt;
| હવે ધારો કે, આપણે કોમ્પ્યુટર વિજ્ઞાનના પાસ થયેલા વિદ્યાર્થીઓ શોધવા છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:32&lt;br /&gt;
| જો કે કોમ્પ્યુટર નાનો અને કેપિટલ '''C''' બંને ધરાવી શકે છે, આપણે '''regular expression''' વાપરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:40&lt;br /&gt;
| આપણે ટાઈપ કરીશું&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''''awk space hyphen capital F within double quotes pipe symbol space within single quote dollar 5 equal to equal to within double quotes Pass ampersand ampersand space dollar 3 tilde slash within square brackets small c capital C computers slash space within curly braces print space plus plus small x comma dollar 2 comma dollar 3 coma dollar 5 space awkdemo.txt''' અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:24&lt;br /&gt;
| જો આપણને સરખામણી નકારવી હોય, તો આપણે આવું '''exclamation tilde operator''' વાપરીને કરી શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:30&lt;br /&gt;
| માનો કે હવે આપણને એ તમામ બિન-કોમ્પપ્યુટર વિદ્યાર્થીઓની યાદી જોઈએ છે જેઓ પાસ થયા છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:35&lt;br /&gt;
| પાછલા કમાન્ડને મેળવવા માટે અપ એરો કી વાપરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:39&lt;br /&gt;
| '''dollar 3''' ની આગળ '''exclamation symbol''' ઉમેરો અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:47&lt;br /&gt;
| આગળ, ચાલો સમાન ફાઈલમાં ખાલી લાઈનોની સંખ્યા ગણતરી કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:52&lt;br /&gt;
| ફાઈલ ખોલો અને તપાસો કે અહીં કેટલી ખાલી લાઈનો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો, તેમાં 3 ખાલી લાઈનો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| હવે '''awk''' વાપરીને ખાલી લાઈનોની સંખ્યા ગણવા, ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''''awk space within single quote within front slash caret symbol dollar space within curly braces x equal to x plus 1 semicolon space print x space awkdemo.txt'' '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:26&lt;br /&gt;
| આપણા અંતિમ જવાબ તરીકે 3 મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:30&lt;br /&gt;
| કેરેટ ચિન્હ લાઈનની શરૂઆત સૂચવે છે જ્યારે કે ડોલર એ લાઈનનો અંત સૂચવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:37&lt;br /&gt;
| તેથી ખાલી લાઈન '''regular expression caret-dollar''' દ્વારા મેળ ખાશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:43&lt;br /&gt;
| નોંધ લો, આપણે '''x''' ની વેલ્યુ ઈનીશલાઈઝ કરી નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Awk ''' એ '''x ''' ને પ્રારંભિક વેલ્યુ શૂન્ય પર ઈનીશલાઈઝ કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:51&lt;br /&gt;
| આ કમાન્ડ આપણને ખાલી લાઈનોની ચાલતી ગણતરી આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ એટલા માટે કારણ કે જ્યારે પણ ખાલી લાઈન મળશે, '''x ''' માં એક વધારો થશે અને ત્યારબાદ પ્રિન્ટ કરાશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:02&lt;br /&gt;
| આપણા છેલ્લા કમાન્ડમાં, આપણે ખાલી લાઈનોની ચાલતી ગણતરી જોઈ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પરંતુ માનો કે આપણને ફક્ત ખાલી લાઈનોની કુલ સંખ્યા પ્રિન્ટ કરવી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:12&lt;br /&gt;
| તો આપણને '''x ''' ને ફક્ત એકવાર પ્રિન્ટ કરવાની જરૂર છે, સમગ્ર ફાઈલ ટ્રાન્સવર્સ થયા પછી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:19&lt;br /&gt;
| આઉટપુટનો અર્થ શું છે તે કહેતું મથાળું પણ આપણે આપવા ઇચ્છી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:25&lt;br /&gt;
| આવી જરૂરિયાતો માટે '''awk ''' એ '''BEGIN ''' અને '''END ''' સેક્શન્સ પ્રદાન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:30&lt;br /&gt;
| '''BEGIN ''' સેક્શન પૂર્વ-પ્રોસેસિંગ હેતુ રીત ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:34&lt;br /&gt;
| આ સેક્શન '''main input loop ''' એક્ઝિક્યૂટ થવા પહેલા એક્ઝિક્યૂટ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:40&lt;br /&gt;
| '''END ''' સેક્શન પછીની-પ્રોસેસિંગ હેતુ રીત ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:45&lt;br /&gt;
| આ સેક્શન '''main input loop ''' ટર્મિનેટ થયા બાદ એક્ઝિક્યૂટ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''BEGIN ''' અને '''END ''' રીત વૈકલ્પિક છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:55&lt;br /&gt;
| ચાલો આને કેવી રીતે કરવું તે જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ટર્મિનલમાં ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''''awk space opening single quote BEGIN incaps within curly brace print space within double quotes The number of empty lines in awkdemo are ''''' અને ''' Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:14&lt;br /&gt;
| '''''within front slash caret symbol dollar symbol space within curly braces x equal to x plus 1 '''''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:26&lt;br /&gt;
| '''''end space within curly braces print space x close single quote space awkdemo.txt''' અને '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:39&lt;br /&gt;
| જુઓ, આપણને જોઈતું આઉટપુટ મળ્યું નથી!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણને આઉટપુટ 3 તરીકે મળવું જોઈએ, કારણ કે આપણી પાસે ફાઈલમાં 3 ખાલી લાઈનો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:48&lt;br /&gt;
| તમને શું થયું લાગે છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વાસ્તવમાં, આપણે '''end ''' ને અપર કેસ '''END''' તરીકે લખવું જોઈતું હતું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:54&lt;br /&gt;
| તો, ચાલો કમાન્ડને મોડીફાય કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:57&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર પાછલા એક્ઝિક્યૂટ કમાન્ડને મેળવવા માટે અપ એરો કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:03&lt;br /&gt;
| હવે લોઅર કેસ '''end ''' ને અપર કેસ '''END ''' માં મોડીફાય કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ''' Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:11&lt;br /&gt;
| હવે કુલ ખાલી લાઈનોની સંખ્યા આઉટપુટમાં દેખાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:16&lt;br /&gt;
| આગળ, ચાલો તમામ વિદ્યાર્થીઓનું સરેરાશ વેતન શોધીએ જે આપણે '''awkdemo.txt ''' ફાઈલમાં શોધ્યું હતું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:24&lt;br /&gt;
| તે મેળવવા માટે, '''terminal''' માં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને આપણને જોઈતું આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:35&lt;br /&gt;
| આ સાથે અહીં આ ટ્યુટોરીયલનો અંત થાય છે. ચાલો સારાંશ લઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:40&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''awk''' માં '''User defined variables '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:45&lt;br /&gt;
| '''Operators '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''BEGIN and END statements'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:49&lt;br /&gt;
| એસાઈનમેન્ટ તરીકે એ દરેક લાઈન પ્રિન્ટ કરો જ્યાં છેલ્લા ફિલ્ડની વેલ્યુ 5000 કરતા વધુ હોય&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને વિદ્યાર્થી '''Electrical department''' થી સંબંધિત હોય.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:00&lt;br /&gt;
| આઉટપુટમાં “'''Average marks'''” મથાળા સહીત તમામ વિદ્યાર્થીઓના સરેરાશ ગુણ પ્રિન્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:07&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:14&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ઓનલાઇન પરીક્ષા પાસ થવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:23&lt;br /&gt;
| વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:27&lt;br /&gt;
| શું તમારી પાસે આ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં કોઈ પ્રશ્નો છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી આ સાઈટની મુલાકાત લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:32&lt;br /&gt;
| પ્રશ્ન પૂછવાથી સંદર્ભિત મિનિટ અને સેકન્ડ પસંદ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તમારા પ્રશ્નને વિસ્તારપૂર્વક સમજાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અમારી ટીમથી ઉપલબ્ધ કોઈ એક તેનો જવાબ આપશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:42&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ ફોરમ આ ટ્યુટોરીયલ પરના ચોક્કસ પ્રશ્નો માટે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:47&lt;br /&gt;
| કૃપા કરી અસંબંધિત અને સામાન્ય પ્રશ્નો આનાં પર પોસ્ટ ન કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:51&lt;br /&gt;
| આનાથી ગૂંચળો ઘટાડવામાં સહાય થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ઓછા ગૂંચળાથી, આપણે આ ચર્ચાને માહિતીપ્રદ સામગ્રી તરીકે વાપરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:59&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14:10&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>