<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FUser-Defined-Functions-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/User-Defined-Functions-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FUser-Defined-Functions-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/User-Defined-Functions-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-13T10:17:19Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/User-Defined-Functions-in-awk/Gujarati&amp;diff=48150&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot; {| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 |નમસ્તે, '''awk''' માં '''User-defined function''' પરના આ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/User-Defined-Functions-in-awk/Gujarati&amp;diff=48150&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-12T03:24:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 |નમસ્તે, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;User-defined function&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરના આ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
|નમસ્તે, '''awk''' માં '''User-defined function''' પરના આ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખીશું -  '''function definition''' નું સિન્ટેક્સ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Function call ''' અને '''Return statement'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
|આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:21&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux '''16.04 '''Operating System ''' અને '''gedit text editor ''' 3.20.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:34&lt;br /&gt;
| તમે તમારા પસંદનું કોઈપણ ટેક્સ્ટ એડિટર વાપરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:38&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને આ વેબસાઈટ પર આવેલ પાછલા '''awk''' ટ્યુટોરીયલો મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:45&lt;br /&gt;
| તમને કોઈપણ પ્રોગ્રામિંગ ભાષાનું સામાન્ય જ્ઞાન હોવું જોઈએ જેમ કે '''C''' અથવા '''C++'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:52&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સબંધિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:58&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં વાપરવામાં આવેલ ફાઈલ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠ પરના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને એક્સટ્રેક્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:08&lt;br /&gt;
| હવે ચાલો '''user defined functions''' વિશે શીખીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''function ''' સિન્ટેક્સ આ પ્રમાણે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:16&lt;br /&gt;
| અને સિન્ટેક્સ સ્વયંસ્પષ્ટ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:20&lt;br /&gt;
| અહીં '''keyword function ''' અનિવાર્ય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:24&lt;br /&gt;
| '''function''' ને '''call ''' કરવા, '''function ''' નું નામ લખો, પછી કૌંસમાં '''arguments '''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:31&lt;br /&gt;
| નોંધ લો: '''function ''' નામ અને '''argument''' ના '''open parentheses ''' વચ્ચે '''space ''' હોવાની પરવાનગી નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:39&lt;br /&gt;
| આપણે હવે એક ઉદાહરણ જોશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:42&lt;br /&gt;
| આપણી '''awkdemo.txt file''' માં, છઠ્ઠું '''field''' એ '''stipend''' રજૂ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:47&lt;br /&gt;
| અનુમાન લગાવો કે '''stipend ''' એ કા તો શૂન્ય છે અથવા ચાર '''digits''' થી બન્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:54&lt;br /&gt;
| ધારો કે, '''stipend ''' છે 8900.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તેને શબ્દમાં 8 હજાર 9 સો તરીકે પ્રિન્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:03&lt;br /&gt;
| જો શિષ્યવૃત્તિકા 0 હોય, તો તેને શબ્દમાં શૂન્ય તરીકે પ્રિન્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| મેં પહેલાથી જ '''user_function.awk''' નામની ફાઈલમાં કોડ લખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:15&lt;br /&gt;
| અહીં મેં એકલ '''argument argval ''' સાથે '''changeit''' નામનો એક '''function ''' લખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:23&lt;br /&gt;
| અહીં '''argval''' સામાન્ય રીતે આપણું છઠ્ઠું '''field ''' છે જે કે '''stipend''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:29&lt;br /&gt;
| '''function''' અંતર્ગત, પહેલા કોડ તાપસ કરશે કે '''argval ''' એ '''zero''' છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:36&lt;br /&gt;
| જો હા, તે શબ્દમાં '''“Zero”''' પ્રિન્ટ કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:40&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો કોડનો '''else ''' ભાગ એક્ઝિક્યુટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:46&lt;br /&gt;
| '''else ''' ભાગમાં, આપણે '''substring function''' નો ઉપયોગ કરીને એક પછી એક દરેક અંકને એક્સટ્રેક્ટ કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:54 &lt;br /&gt;
| અને આપણે વિભિન્ન '''indices''' પર '''array a ''' માં વેલ્યુઓ સંગ્રહિત કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:00&lt;br /&gt;
| ઉદાહરણ તરીકે, '''a[1] ''' એ ડાબી બાજુથી પ્રથમ '''digit ''' આપશે અથવા '''thousand’s place digit.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| જો કે આપણી પાસે ફક્ત ચાર '''digits''' છે, મેં ચાર ઈંડાઈસિસ વાપરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:13&lt;br /&gt;
| આગળ, આપણે તપાસ કરીશું કે '''elements ''' એ શૂન્ય નથી કે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને તેને યોગ્ય ક્રમમાં પ્રિન્ટ કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| અંતમાં, આપણે આઉટપુટમાં નવી '''line break''' આપવા માટે, '''backslash n ''' અક્ષર પ્રિન્ટ કરીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:28&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ '''awk script''' માં, આપણે '''dollar 2''' પ્રિન્ટ કર્યું છે, જે કે બીજું  '''field ''' છે જે '''name''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:35&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ આપણે '''parameter dollar 6''' સાથે '''function changeit ''' કોલ કરીએ છીએ, જે છે '''stipend'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ફાઈલને એક્ઝિક્યુટ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:43&lt;br /&gt;
|  '''terminal''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આગળ '''cd command''' નો ઉપયોગ કરીને એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે ફાઈલ ડાઉનલોડ કરી છે અને એક્સટ્રેકટ કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:53&lt;br /&gt;
| હવે આપેલ '''command ''' ટાઈપ કરો અને ''' Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:00&lt;br /&gt;
| આપણને અપેક્ષા મુજબ આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:03&lt;br /&gt;
| '''user-defined function ''' પણ '''return statement ''' સમાવિષ્ટ કરી શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:08&lt;br /&gt;
| આ '''statement ''' એ '''awk program''' ના '''calling ''' ભાગને '''control ''' રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:13&lt;br /&gt;
| તેનો ઉપયોગ બચેલ '''awk program ''' માં વાપરવા હેતુ વેલ્યુ રિટર્ન કરવા માટે પણ થઇ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
| તે આ પ્રમાણે દેખાય છે: '''return space expression'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અહીં '''expression ''' ભાગ વૈકલ્પિક છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:29&lt;br /&gt;
| ચાલો '''array''' નું '''average ''' રિટર્ન આપવા માટે '''function ''' લખીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:34&lt;br /&gt;
| મેં '''average.awk''' ફાઈલમાં કોડ લખ્યો છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો કન્ટેન્ટ્સ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:41&lt;br /&gt;
| આ હેતુસર આપણે એક '''function named avg''' વ્યાખ્યાયિત કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:46&lt;br /&gt;
| તે પાંચ '''parameters''' ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''arr''' એ '''array''' છે જે માટે '''average''' ગણતરી કરાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:55&lt;br /&gt;
| '''i''' એ '''array loop variable''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:58&lt;br /&gt;
| '''sum''' એ તમામ '''array elements''' નો ઉમેરો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:03&lt;br /&gt;
| '''n''' એ '''array''' માં '''elements ''' ની સંખ્યા સૂચિત કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:07&lt;br /&gt;
|'''ret''' એ '''function avg''' માંથી રિટર્ન કરવામાં આવનાર '''variable ''' રજૂ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''ret''' ગણતરી કરેલ '''average''' સંગ્રહિત કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:17&lt;br /&gt;
| '''i ''' પહેલા આવેલ વધારાની સ્પેસ સૂચિત કરે છે કે '''variables i, sum, n  ''' અને '''ret ''' એ '''local variables ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:27&lt;br /&gt;
| વાસ્તવમાં, '''local variables ''' એ '''arguments''' બનવા હેતુ નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:32&lt;br /&gt;
| તમને આ કન્વેનશન '''functions''' વ્યાખ્યાયિત કરતી વખતે અનુસરવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:36&lt;br /&gt;
| '''for loop ''' અંતર્ગત, આપણે '''array elements''' ની કુલ સંખ્યા અને ઉમેરો ગણતરી કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:43&lt;br /&gt;
| આપણે '''elements''' ની કુલ સંખ્યાથી ઉમેરાને ભાગીને '''average ''' ગણતરી કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને વેલ્યુને '''variable ret''' માં સંગ્રહી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:54&lt;br /&gt;
| આ '''function avg() ''' એ '''variable ret''' ની વેલ્યુ રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:01&lt;br /&gt;
| '''BEGIN section ''' અંતર્ગત, આપણે 5 વિભિન્ન સંખ્યાઓ સાથે '''array nums ''' વ્યાખ્યાયિત કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:07&lt;br /&gt;
| '''print statement''' માં, આપણે એક '''argument''' સાથે '''function avg() ''' કોલ કરીએ છીએ, જે કે '''array name''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:14&lt;br /&gt;
| તો, તમને '''local variables ''' ને '''arguments''' તરીકે પાસ કરવાની જરૂર નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:20&lt;br /&gt;
| ટર્મિનલ પર પાછા જાવ. ચાલો હું ટર્મિનલ સાફ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:26&lt;br /&gt;
| આપેલ કમાન્ડ ટાઈપ કરો - '''awk space hyphen f space average dot awk'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:37&lt;br /&gt;
| આપણને આઉટપુટ 3.6 તરીકે મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તમે તેને કેલ્ક્યુલેટ વાપરીને વેલિડેટ કરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:44&lt;br /&gt;
| ચાલો વધુ એક ઉદાહરણ તરફે જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:47&lt;br /&gt;
| મેં કોડ એક '''string ''' ને '''reverse ''' કરવા લખ્યો છે અને તેને નામ આપ્યું છે '''reverse.awk'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''recursive function ''' એ એક '''string''' ને '''reverse ''' કરવા વપરાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:57&lt;br /&gt;
| વિડિઓને અહીં અટકાવો અને ફ્લોને નિયંત્રિત કેવી રીતે કરવું છે તે સમજવા માટે કોડ તરફે જુઓ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ આઉટપુટ જોવા માટે તેને એક્ઝિક્યુટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:07&lt;br /&gt;
| એસાઇનમેન્ટ તરીકે, '''awkdemo.txt file''' માં '''Roll number field ''' ને '''reverse''' કરવા માટે ''' function rev''' નો ઉપયોગ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
| ઉદાહરણ તરીકે, રોલ ક્રમાંક જો '''A001''' હોય, તો આઉટપુટ '''100A''' હોવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:24&lt;br /&gt;
| સમાન માટે કોડ '''Code Files''' લિંકમાં '''reverse_roll.awk''' તરીકે પ્રદાન કરવામાં આવ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:31&lt;br /&gt;
| અહીં આ ટ્યુટોરીઅલનો અંત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો સારાંશ લઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:36&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીઅલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા-  '''function definition''' નું સિન્ટેક્સ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:41&lt;br /&gt;
| '''Function call ''' અને '''Return statement'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:45&lt;br /&gt;
| એસાઇનમેન્ટ તરીકે- 1. '''2D matrix''' નું '''transpose ''' બનાવવા માટે '''function ''' લખો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:52&lt;br /&gt;
| ''' array''' માંથી '''the minimum value ''' એલિમેન્ટ રિટર્ન કરવા માટે '''function ''' લખો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:58&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:06&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ઓનલાઇન પરીક્ષા પાસ થવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:16&lt;br /&gt;
| વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| તમારા પ્રશ્નોને આ ફોરમ પર પોસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:24&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:36&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>