<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMultiDimensional-Array-in-awk%2FSanskrit</id>
		<title>Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMultiDimensional-Array-in-awk%2FSanskrit"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-07T15:29:17Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit&amp;diff=48931&amp;oldid=prev</id>
		<title>Sandhya.np14 at 09:58, 29 August 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit&amp;diff=48931&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-08-29T09:58:06Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:58, 29 August 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 235:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 235:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 08:20&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 08:20&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| '''matrix''' इत्यस 'ट्रान्स्पोस्' मुद्रापयितुं, वयमेकं 'नेस्टेड् for लूप्' लिखितवन्तः ।&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| '''matrix''' इत्यस 'ट्रान्स्पोस्' मुद्रापयितुं, वयमेकं 'नेस्टेड् &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;for&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''' &lt;/ins&gt;लूप्' लिखितवन्तः ।&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 08:25&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 08:25&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Sandhya.np14</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit&amp;diff=48857&amp;oldid=prev</id>
		<title>NaveenBhat: Created page with &quot;{| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | '''MultiDimensional Array in awk ''' इति पाठार्थं भवद्...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Sanskrit&amp;diff=48857&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-08-21T14:15:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;MultiDimensional Array in awk &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; इति पाठार्थं भवद्...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| '''MultiDimensional Array in awk ''' इति पाठार्थं भवद्भ्यः स्वागतम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| पाठेऽस्मिन् वयम् – &lt;br /&gt;
'''awk'''मध्ये, 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्य रचना अपि च &lt;br /&gt;
तस्य स्केन् करणम् च ज्ञास्यामः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:18&lt;br /&gt;
| इदं कैश्चन उदाहरणैः सह करिष्यामः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:21&lt;br /&gt;
| पाठमिदं रेकोर्ड् कर्तुमहम्  : &lt;br /&gt;
'''Ubuntu Linux 16.04'''  ओपरेटिङ्ग् सिस्टम् अपि च&lt;br /&gt;
'''gedit''' टेक्स्ट् एडितर् '''3.20.1''' इतीमे उपयुनज्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:33&lt;br /&gt;
| भवतामभीष्टानुसारेण यत्किमपि टेक्स्ट्-एडिटर् उपयोक्तुमर्हन्ति भवन्तः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:37&lt;br /&gt;
| पाठस्यास्य अभ्यासाय भवन्तः, अस्माकं जालपुटे '''array''' विषयकानि पूर्वतन '''awk''' ट्युटोरियल्स् पश्येयुः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:45&lt;br /&gt;
| भवद्भ्यः '''C''' अथवा '''C++'''  सदृशानां प्रोग्रामिङ्ग्-भाषाज्ञानमावश्यकम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:52&lt;br /&gt;
| नास्ति चेत् , अस्माकं जालपुटस्थानि तत्सम्बद्धानि ट्युटोरियल्स् पश्यन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:58&lt;br /&gt;
| अत्रोपयुक्ताः सञ्चिकाः, अस्मिन्नेव पृष्टे '''Code Files''' लिङ्क् मध्ये लभ्याः सन्ति ।&lt;br /&gt;
कृपया ताः अवचित्य extract कुर्वन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:08&lt;br /&gt;
| '''awk''' मध्ये, 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' (multidimensional array) नाम किम्?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:12&lt;br /&gt;
|'सिङ्गल् डैमेन्शनल् अरेस्' मध्ये, 'अरे एलिमेण्ट्' इतीदं एकेनैव इण्डेक्स् द्वारा अभिजानाति, इति ज्ञातवन्तः वयं पूर्वम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:19&lt;br /&gt;
| उदाहरणार्थं, अरे '''week''' इतीदं, '''day'''इति इण्डेक्स् द्वारा अभिजानीमः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
| परन्तु  'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' मध्ये, एलिमेण्ट् इतीदं नाना इण्डेक्स् सेक्वेन्स् द्वारा अभिज्ञायते । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:34&lt;br /&gt;
|उदाहरणार्थं, टु-डैमेन्शनल्-अरे मध्ये, एलिमेण्ट् इतीदं द्वे इण्डेक्स् सीक्वेन्स् द्वारा अभिज्ञायते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:42&lt;br /&gt;
| अत्र, बहूनि इण्डेक्स् इतीमानि, तेषां मध्ये सपरेटर् इत्यनेन सह, एकस्मिन् 'स्ट्रिङ्ग्' मध्ये संयोजितानि । (concatenated).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:50&lt;br /&gt;
| सपरेटर् इतीदं, बिल्ट् इन् वेरियेबल् '''SUBSEP''' इत्यस्य मूल्यमस्ति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:55&lt;br /&gt;
| सरलाय, वन्-डैमेन्शनल्-अरे इत्यस्मै , संयोजितं स्ट्रिङ्ग् इतीदं एकैव इण्डेक्स् रूपेण उपयुञ्ज्महे ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:01&lt;br /&gt;
| उदाहरणार्थं वयम् '''multi within square brackets 4 comma 6 equal to value, in double quotes''' इति  लिखामः इति कल्पयाम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:11&lt;br /&gt;
| अत्र, ''''multi'''' – इतीदं 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्य नाम अस्ति ।&lt;br /&gt;
'4' अपि च '6' इमे सङ्ख्ये 'स्ट्रिङ्ग्' इत्यस्मै परिवर्तिते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:21&lt;br /&gt;
| '''SUBSEP''' इत्यस मूल्यं हेश्-चिह्नम् (#) अस्तीति वदाम । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:26&lt;br /&gt;
| तदा ताः सङ्ख्याः, तासां मध्ये 'हेश्-चिह्न(#)' द्वारा संयुज्यन्ते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:32&lt;br /&gt;
| अतः अरे एलिमेण्ट्, '''multi within square brackets within double quotes 4 hash 6 '''इतीदं, डबल् कोट्स् मध्ये '''value''' इत्यस्मै सेट् कृतम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:43&lt;br /&gt;
| '''SUBSEP''' इत्यस्य डीफ़ोल्ट्-वेल्यू, डबल्-कोट्स् मध्ये '''backslash 034''' इति स्ट्रिङ्ग् वर्तते । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:50&lt;br /&gt;
| वस्तुतः इदं '''non-printing character ''' वर्तते ।  &lt;br /&gt;
सामान्यतः इदं बहुषु इन्पुट् डेटा इत्येतेषु न दृश्यते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:58&lt;br /&gt;
| स्लैड् मध्ये यथा दर्शितं तथा, टु-डैमेन्शनल्-अरे डिक्लेर्-कर्तुं वयं प्रयतामहै ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:03&lt;br /&gt;
| '''Row 1''', 'A' अपि च 'B' इति द्वे एलिमेण्ट्स् प्राप्तवदस्ति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
|'''Row 2''', 'C ' अपि च 'D' इति द्वे एलिमेण्ट्स् प्राप्तवदस्ति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:12&lt;br /&gt;
| '''CTRL, ALT''' अपि च '''T ''' कीलकानि नुत्त्वा टर्मिनल् उद्घाटयन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:17&lt;br /&gt;
| '''cd''' कमाण्ड् उपयुज्य, भवन्तः '''Code Files''' इतीदं डौन्लोड् तथा extract कृतं फोल्डर् प्रति गच्छन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:24&lt;br /&gt;
| अधुना 'अरे' इतीदं अधः यथा दर्शितं तथा व्याख्यानं कुर्वन्तु । अत्र दर्शितानि कमाण्ड्स् आदरेण टैप् कुर्वन्तु ।&lt;br /&gt;
पश्चात् '''Enter''' नुदन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:35&lt;br /&gt;
| विना दोषैः वयं कमाण्ड्-प्रोम्ट् प्राप्तवन्तः ।&lt;br /&gt;
एवं, 'अरे' व्याख्यातम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:41&lt;br /&gt;
| कोड् मध्ये, मुद्रापयितुं अस्माभिः न किमपि दत्तम् । अतः वयं फलितं न प्राप्नुमः । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:47&lt;br /&gt;
| वयं प्रिण्ट्-स्टेट्मेण्ट् संयोजयाम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:50&lt;br /&gt;
| टर्मिनल् मध्ये पूर्वतन कमाण्ड् प्राप्तुम् , 'अप् एरो' कीलकं नुदन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:56&lt;br /&gt;
| 'कर्लि ब्रेकेट्' पिधानात् प्राक् एवं टङ्कयन्तु : '''semicolon space print space a within square brackets 2 comma 2'''.  &lt;br /&gt;
कमाण्ड् एक्सिक्यूट् कर्तुं, '''Enter''' नुदन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:13&lt;br /&gt;
| अवलोक्यतां यत्, वयं फलितं केपिटल् 'D' इति प्राप्नुमः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:18&lt;br /&gt;
| यस्मिन् कस्मिन्नपि 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' मध्ये, एकं 'इण्डेक्स् सीक्वेन्स्' परीक्षणं कथम्?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:25&lt;br /&gt;
| तदर्थं वयं '''in''' ओपरेटर् उपयोक्तुं शक्नुमः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:28&lt;br /&gt;
| अस्मिन् ततौ, इदं पूर्वमेव वयं 'सिङ्गल् डैमेन्शनल् अरे' मध्ये दृष्टवन्तः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:34&lt;br /&gt;
| वयम् अल्पविरामचिह्नेन पृथक् कृतानाम् इण्डेक्स् इत्येतेषां सम्पूर्णं सीक्वेन्स् इतीदं आवरणे विलिखेम । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:42&lt;br /&gt;
| इदमेकेन उदाहरणेन सह पश्याम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:45&lt;br /&gt;
| अहं पूर्वमेव '''test_multi.awk''' इति स्क्रिप्ट् लिखितवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:51&lt;br /&gt;
| ट्युटोरियल् मध्ये पृष्टस्य '''Code Files''' लिङ्क मध्ये इदमुपलभ्यमस्ति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:56&lt;br /&gt;
| अस्माकं पूर्वतन चर्चायाम् यथा दृष्टं तथाहं  '''2 by 2''' अरे इत्यस्य व्याख्यानं कृतवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:02&lt;br /&gt;
| पश्चादहं, द्वे '''if''' कण्डीशन्स् लिखितवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:06&lt;br /&gt;
| प्रथमं '''if''' कण्डीशन्, इण्डेक्स् '''one comma one''' मध्ये, एलिमेण्ट् अस्ति वा नवेति परीक्षते । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
| वयं 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्मै, इण्डेक्स् इतीदम् आवरणे (parentheses) विलिखेम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:18&lt;br /&gt;
| कण्डीशन् '''true''' अस्ति चेत्, तत् '''one comma one is present''' इति मुद्रापयति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:23&lt;br /&gt;
| न चेत्, तत् '''one comma one is absent''' इति मुद्रापयति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:28&lt;br /&gt;
| एवमेव, इण्डेक्स् '''three comma one''' मध्ये एलिमेण्ट्-इत्यस्य अस्तित्वं वयं परीक्षामहे ।&lt;br /&gt;
सञ्चिकाम् एक्सिक्यूट् कुर्मः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:36&lt;br /&gt;
| 'टर्मिनल्' आगत्य एवं टङ्कयन्तु  : '''awk space hyphen small f space test underscore multi dot awk ''' अपि च  '''Enter''' नुदन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:49&lt;br /&gt;
| फलितम् : '''one comma one is present ''' अपि च '''three comma one is absent''' इति वदति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:55&lt;br /&gt;
| अन्यमेकम् उदाहरणं पश्याम ।&lt;br /&gt;
अधुना, अस्माकं मेट्रिक्स् इत्यस्य 'ट्रान्स्पोस्' इत्यस्य रचना आवश्यकम् इति वदाम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:02&lt;br /&gt;
| एकस्य मेट्रिक्स् इत्यस्य  'रोस्' अपि च 'कोलम्स्' इतीमनि व्यतिहरणद्वारा, तस्य 'मेट्रिक्स्' इत्यस्य 'ट्रान्स्पोस्' इतीदं रचयामः ।&lt;br /&gt;
वयं तत् कथं कर्तुं शक्नुमः?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:11&lt;br /&gt;
| '''2D-array.txt''' सञ्चिकायाम्, अहं टु-डैमेन्शनल्-अरे-मेट्रिक्स्(two-dimensional array matrix) इतीदं रचितवानस्मि । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:19&lt;br /&gt;
| अहं '''transpose.awk''' इति नाम्नः कोड् लिखितवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
| आदौ, अस्य '''awk''' स्क्रिप्ट् इत्यस्य '''action''' विभागं पश्यन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
| अत्र, एकस्मिन् पङ्क्तौ(row), फील्ड्-इत्येतेषां गरिष्ठसङ्ख्यां गणयामः । अपि च इदं मूल्यं '''max_nf''' इति वेरियेबल् मध्ये स्टोर्-कृतवन्तः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| जानीमः यत्, '''NR'''इतीदं, '''awk'''इत्यनेन प्रोसेस्-कृतानां रेकोर्ड्-सङ्ख्या अस्ति ।&lt;br /&gt;
'''NR''' इत्यस्य मूल्यम्, '''max_nr''' वेरियेबल् मध्ये स्टोर् कृतवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:50&lt;br /&gt;
| '''Awk''', इन्पुट्-सञ्चिकां प्रथम-रेकोर्ड्-आरभ्य अन्तिम-रेकोर्ड्-पर्यन्तं प्रोसेस् करोति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:56&lt;br /&gt;
|'''Awk'''द्वारा प्रथम-रेकोर्ड् इत्यस्य प्रोसेस्-करणकाले , '''max_nr''' 1 भविष्यति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:03&lt;br /&gt;
| द्वितीय-रेकोर्ड् इत्यस्य प्रोसेस्-करणकाले, ''' max_nr ''' 2 भविष्यति अपि च तदेवं पुनरावर्तते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:11&lt;br /&gt;
|'''awk'''द्वारा अन्तिम-रेकोर्ड् इत्यस्य प्रोसेस्-करणकाले, '''max_nr''' सर्वेषां रेकोर्ड्-सङ्ख्यां स्टोर्-करोति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| वयमधुना 'इन्पुट् सञ्चिकया' डेटा पठेम । अपि च डेटा इतीदं टु-डैमेन्शनल्-अरे मध्ये स्टोर् भवेत् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
|'''for''' लूप् इत्यस्यान्तः, 'इटरेटर् वेरियेबल्  x' वर्तते । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:31&lt;br /&gt;
| ‘'''x’''' एकेन '''NF''' पर्यन्तं गमिष्यति । अपि च प्रत्येकस्य इटरेशन् इत्यस्यानन्तरं  ‘'''x’ ''' इतीदं 1 इत्यनेन वर्धयति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:39&lt;br /&gt;
| ‘'''x’ ''' इत्यस्य सर्वेभ्यः मूल्येभ्यः, '''$ x''' (डोलर् x), फील्ड् ‘'''x’ ''' मध्ये स्थितं मूल्यं सूचयति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| तं मूल्यम्, '''matrix''' अरे इत्यस्य '''NR comma x''' इण्डेक्स् मध्ये स्टोर् कुर्मः । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
|उदाहरणार्थम्, '''matrix of 1 comma 1''', इन्पुट्-सञ्चिकया इण्डेक्स् '''1 comma 1''' मध्यस्थं मूल्यं स्टोर् करोति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:02&lt;br /&gt;
| अतः, '''awk''' अनेन कोड्-द्वारा पूर्णा इन्पुट्-सञ्चिका प्रोसेस्-कृते सति  '''matrix''' अरे, सिद्धं भवति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:10&lt;br /&gt;
| इदम् 'इन्पुट् सञ्चिकायाः' सर्वाणि डेटा इतीमानि, 'टु डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्य फोर्मेट् मध्ये स्टोर् करोति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:16&lt;br /&gt;
| वयमधुना '''END''' विभागस्य अन्तः पश्याम ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| '''matrix''' इत्यस 'ट्रान्स्पोस्' मुद्रापयितुं, वयमेकं 'नेस्टेड् for लूप्' लिखितवन्तः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:25&lt;br /&gt;
| भवद्भ्यः 'C प्रोग्रमिङ्ग्' ज्ञानमस्तीति मत्त्वा अहं कोड्-इत्यस्य विवरणं विस्तरेण न कृतवान् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:34&lt;br /&gt;
| कोड्-इतीदं सविवरं दृष्टुं ज्ञातुञ्च विडियो इत्यस्मै अत्रैव विरामं ददतु । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:40&lt;br /&gt;
| अधुना, 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्य स्केन् करणं कथमिति ज्ञास्यामः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:45&lt;br /&gt;
| परमार्थतः, '''Awk''', 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे'-युतं नास्ति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:50&lt;br /&gt;
| अतः, 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इतीदं स्केन्-कर्तुं अत्र अन्यं विशिष्टं '''for ''' स्टेट्मेण्ट् भवितुं नार्हति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:56&lt;br /&gt;
| अरे इत्यस्य स्केन्-करणाय, भवन्तः 'मल्टि डैमेन्शनल्' क्रमम् उपयोक्तुमर्हन्ति  ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| अतः भवन्तः, '''for''' स्टेट्मेण्ट्-इतीदं '''split()''' फङ्क्षन्-मध्ये संयोजितुमर्हन्ति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:05&lt;br /&gt;
| '''split''' फङ्क्षन् नाम किम्? &lt;br /&gt;
'स्ट्रिङ्ग्' कर्तयितुं अथवा भागद्वयं कर्तुम्, &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:14&lt;br /&gt;
| अपि च नाना भागान् एकस्मिन् 'अरे'मध्ये स्थापयितुं, '''split''' फङ्क्षन् उपयुञ्ज्महे ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:18&lt;br /&gt;
| सिण्टेक्स् एवम् वर्तते - &lt;br /&gt;
प्रथमम् 'आर्ग्युमेण्ट्', कर्तनं भूयमानं 'स्ट्रिङ्ग्' युतमस्ति ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:25&lt;br /&gt;
| द्वितीयम् 'आर्ग्युमेण्ट्' ''''split()''' इतीदं, विभक्तान् भागान् स्थाप्यमाणम्  'अरे'नेम् सूचयति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:33&lt;br /&gt;
| तृतीयम् 'आर्ग्युमेण्ट्' , स्ट्रिङ्ग्-कर्तयितुं उपयुज्यमानं सपरेटर् विषयं विवृणोति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:39&lt;br /&gt;
| प्रथमः भागः  '''arr 1''' ( ए आर् आर् वन्) मध्ये स्टोर् क्रियते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:43&lt;br /&gt;
|द्वितीयः भागः '''arr 2''' मध्ये, एवम्…&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:48&lt;br /&gt;
| रचितेन 'अरे'इत्यनेन, अस्माभिः मूलानुक्रमं पुनः प्राप्तव्यं चेत् ; तत् कथं क्रियते ?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:56&lt;br /&gt;
| अहं '''multi_scan.awk''' इति नाम्नः कोड् लिखितवानस्मि ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:02&lt;br /&gt;
| सम्पूर्णं कोड् इतीदं '''BEGIN''' विभागे लिखितम् ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| पूर्वं वयम् '''a''' इति नाम्नः अरे रचितवन्तः । तस्मै मूल्यम् असैन् कृतवन्तः च । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:12&lt;br /&gt;
| पश्चात्, '''iterator''' इत्यनेन सह '''for''' लूप् प्राप्तवन्तः । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:16&lt;br /&gt;
| सर्वेभ्यः इटरेशन्-अर्थम्, '''iterator''' इतीदं प्रत्येकस्मै इण्डेक्स्-वेल्यू-इत्यस्मै सेट् क्रियते । '''1,1''' पश्चात् '''1,2 ''' एवम्…&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:27&lt;br /&gt;
| '''split()''' फङ्क्षन्, 'इटरेटर् ' इतीदं '''SUBSEP''' इत्यनेन पृथक्-कृतान् भागान् इव विभाजयति ।  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:34&lt;br /&gt;
| इमे भागाः '''arr''' इति अरे मध्ये स्टोर् क्रियन्ते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:38&lt;br /&gt;
| अतः, '''arr[1]''' अपि च '''arr[2]''' क्रमेण प्रथमं द्वितीयञ्च इण्डेक्स् प्राप्येते । &lt;br /&gt;
इमां सञ्चिकाम् एक्सिक्यूट् कुर्मः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:48&lt;br /&gt;
| 'टर्मिनल्' गत्वा एवं टङ्कयन्तु   - '''awk space hyphen small f space multi underscore scan dot awk '''.&lt;br /&gt;
अपि च '''Enter''' नुदन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:01&lt;br /&gt;
| फलितं पश्यन्तु । इण्डेक्स् इत्येतेषां मूलं सीक्वेन्स् पुनः प्राप्तवन्तः स्मः । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:07&lt;br /&gt;
| सङ्क्षेपेण, पाठेऽस्मिन् वयम्  - &lt;br /&gt;
'''awk''' मध्ये, 'मल्टि डैमेन्शनल् अरे' इत्यस्य रचना अपि च तस्य स्केन्-करणं कथमिति ज्ञातवन्तः ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:18&lt;br /&gt;
| एकं पाठनियोजनम्  - &lt;br /&gt;
'टु डैमेन्शनल् अरे' इतीदं 90डिग्री भ्रामयितुं, भ्रामितं 'मेट्रिक्स्' मुद्रापयितुञ्च एकम्  '''awk''' स्क्रिप्ट् लिखन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:28&lt;br /&gt;
| पर्चन्याम् विद्यमानं विडियो, “spoken tutorial” प्रकल्पस्य सारं दर्शयति । तदवचित्य पश्यन्तु ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:36&lt;br /&gt;
| “spoken tutorial” प्रकल्पगणः, इमान् पाठान् उपयुज्य कार्यशालां चालयति । उत्तीर्णेभ्यः प्रमाणपत्रं ददाति । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:45&lt;br /&gt;
| अधिकविवरणार्थम् अस्मभ्यं लिखन्तु । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:49&lt;br /&gt;
| भवतां प्रश्नान् मिनिट् सेकेण्ड् इत्यनयोः सह फोरं मध्ये लिखन्तु ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:53&lt;br /&gt;
| &amp;quot;Spoken Tutorial&amp;quot; प्रकल्पः,  '''NMEICT, MHRD''' द्वारा भारतसर्वकारस्य अनुदानं प्राप्तवान् अस्ति । अधिकविवरणं अस्यां पर्चन्याम् उपलभ्यते ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:05&lt;br /&gt;
| पाठस्यास्य अनुवादकः प्रवाचकश्च श्री नवीनभट्टः उप्पिनपट्टणम् । धन्यवादाः ।&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>NaveenBhat</name></author>	</entry>

	</feed>