<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMultiDimensional-Array-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMultiDimensional-Array-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-04T15:59:16Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;diff=48057&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot; {| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, '''awk''' માં '''multidimensional arrays''' બનાવ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/MultiDimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;diff=48057&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-06T17:24:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;multidimensional arrays&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; બનાવ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| નમસ્તે, '''awk''' માં '''multidimensional arrays''' બનાવવા પરના સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખીશું - '''awk''' માં '''multidimensional array''' બનાવવું અને '''multidimensional array''' સ્કેન કરવું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:18&lt;br /&gt;
|આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:21&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux 16.04 Operating System ''' અને '''gedit text editor 3.20.1'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:33&lt;br /&gt;
|તમે તમારા પસંદનું કોઈપણ ટેક્સ્ટ એડિટર વાપરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:37&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને અમારી વેબસાઈટ પર આવેલ '''array''' પરના પાછલા '''awk''' ટ્યુટોરીયલો મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:45&lt;br /&gt;
|તમને કોઈપણ પ્રોગ્રામિંગ ભાષાનું સામાન્ય જ્ઞાન હોવું જોઈએ જેમ કે '''C''' અથવા '''C++'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:52&lt;br /&gt;
|જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સબંધિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:58&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં વાપરવામાં આવેલ ફાઈલ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠ પરના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને એક્સટ્રેક્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:08&lt;br /&gt;
| '''awk''' માં '''multidimensional array ''' શું છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:12&lt;br /&gt;
|આપણે જાણીએ છીએ કે '''single dimensional arrays ''' માં, '''array element ''' એ એકલ '''index''' દ્વારા ઓળખાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:19&lt;br /&gt;
|ઉદાહરણ તરીકે, '''array week ''' એ એકલ '''index, day''' દ્વારા ઓળખાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
| જ્યારે કે, '''multidimensional array''' માં, એક '''element ''' એ બહુવિધ '''indices''' ના ક્રમ દ્વારા ઓળખાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:34&lt;br /&gt;
|ઉદાહરણ તરીકે, '''two dimensional array element ''' એ '''2 indices''' ના ક્રમ દ્વારા ઓળખાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:42&lt;br /&gt;
| અહીં, '''multiple indices ''' એ તેમની વચ્ચે એક '''separator ''' સાથે, એકલ '''string''' માં કોનકેટીનેટેડ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:50&lt;br /&gt;
|'''separator''' એ '''built-in variable SUBSEP''' ની વેલ્યુ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:55&lt;br /&gt;
| સરળ '''one dimensional array''' માટે સંયુક્ત '''string''' એ એકલ '''index''' તરીકે વપરાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:01&lt;br /&gt;
| ઉદાહરણ તરીકે, ધારો કે આપણે લખીએ છીએ '''multi within square brackets 4 comma 6 equal to value in double quotes'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:11&lt;br /&gt;
|અહીં '''multi ''' એ '''multi-dimensional array ''' નું નામ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ, સંખ્યા '''4 ''' અને ''' 6 ''' એ એક '''string''' માં રૂપાંતરિત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:21&lt;br /&gt;
|ધારો કે, '''SUBSEP''' નું મૂલ્ય છે '''hash symbol (#).'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:26&lt;br /&gt;
|ત્યારબાદ, તે સંખ્યાઓ તેમની વચ્ચે '''hash symbol (#)''' સાથે કોનકેટીનેટેડ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:32&lt;br /&gt;
| તો, '''array element multi within square brackets within double quotes 4 hash 6 ''' એ '''value within double quotes''' પર સેટ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:43&lt;br /&gt;
|'''SUBSEP''' ની મૂળભૂત વેલ્યુ છે '''string within double quotes backslash 034'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:50&lt;br /&gt;
| તે વાસ્તવમાં એક '''nonprinting character ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તે સામાન્ય રીતે મોટા ભાગના ઇનપુટ ડેટામાં દેખાશે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:58&lt;br /&gt;
| ચાલો સ્લાઈડમાં દર્શાવ્યા પ્રમાણે '''two dimensional array ''' ઘોષિત કરવાનો પ્રયાસ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:03&lt;br /&gt;
|હરોળ 1 એ બે '''elements A ''' અને '''B''' ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| હરોળ 2 એ બે '''elements C ''' અને '''D''' ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:12&lt;br /&gt;
| '''Ctrl''', '''Alt''' અને '''T''' કી દાબીને '''terminal''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:17&lt;br /&gt;
| '''cd command''' નો ઉપયોગ કરીને એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે '''Code Files''' ડાઉનલોડ કરી છે અને એક્સટ્રેકટ કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:24&lt;br /&gt;
| હવે '''array ''' ને આ પ્રમાણે વ્યાખ્યાયિત કરો. અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડને કાળજીપૂર્વક ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:35&lt;br /&gt;
| આપણને ''' command prompt''' પાછું કોઈપણ '''error''' વિના મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો, '''array''' વ્યાખ્યાયિત થઇ ગયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:41&lt;br /&gt;
| આપણને કોઈપણ આઉટપુટ મળતું નથી કારણ કે આપણે કોડમાં કંઈપણ પ્રિન્ટ કરવા આપ્યું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:47&lt;br /&gt;
|ચાલો '''print statement''' ઉમેરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:50&lt;br /&gt;
| '''terminal''' માં પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા હેતુ અપ એરો કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:56&lt;br /&gt;
| બંધ '''curly bracket''' ના સેજ પહેલા, ટાઈપ કરો '''semicolon''' સ્પેસ '''print space a within square brackets 2 comma 2'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કમાન્ડને એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:13&lt;br /&gt;
| નોંધ લો, આપણને આઉટપુટ '''capital D''' તરીકે મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:18&lt;br /&gt;
| કેવી રીતે તપાસ કરવું છે કે એક ચોક્કસ '''index sequence ''' એ આપેલ  '''multidimensional array''' માં મોજૂદ છે કે નહિ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:25&lt;br /&gt;
| આપણે '''in operator''' વાપરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:28&lt;br /&gt;
| આપણે તેને અગાઉ આ શ્રેણીમાના '''single-dimensional array ''' માં પહેલાથી જોઈ ચુક્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:34&lt;br /&gt;
| આપણે '''indices ''' ની સમગ્ર '''sequence ''' એ '''parentheses ''' અંતર્ગત લખવી પડશે અને '''commas''' થી અલગ પાડેલ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:42&lt;br /&gt;
| ચાલો આ ઉદાહરણમાં જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:45&lt;br /&gt;
| મેં પહેલાથી જ '''test_multi.awk''' નામની એક સ્ક્રિપ્ટ લખી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:51&lt;br /&gt;
| એ જ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:56&lt;br /&gt;
| જેવું કે આપણી પાછલી ચર્ચામાં જોયા પ્રમાણે મેં એક '''2 by 2 array ''' વ્યાખ્યાયિત કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:02&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ મેં બે '''if conditions''' લખી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:06&lt;br /&gt;
| પહેલી '''if condition ''' તપાસ કરે છે કે '''index one comma one ''' પર '''element ''' મોજૂદ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
| આપણે '''multidimensional array ''' માટે '''index ''' એ '''parentheses''' અંતર્ગત લખવી પડશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:18&lt;br /&gt;
| જો '''condition ''' એ '''true''' હોય, તો એ પ્રિન્ટ કરશે '''one comma one is present'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:23&lt;br /&gt;
| નહિ તો તે પ્રિન્ટ કરશે '''one comma one is absent.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:28&lt;br /&gt;
| એજ પ્રમાણે, આપણે '''index three comma one''' પર '''element ''' ની હાજરી તપાસ કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ફાઈલને એક્ઝિક્યુટ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:36&lt;br /&gt;
| '''terminal ''' પર જાવ અને ટાઈપ કરો '''awk space hyphen small f space test underscore multi dot awk ''' અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:49&lt;br /&gt;
| આઉટપુટ દર્શાવે છે '''one comma one is present ''' અને '''three comma one is absent.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:55&lt;br /&gt;
| ચાલો વધુ એક ઉદાહરણ લઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
માનો કે, આપણે એક '''matrix''' નું '''transpose ''' બનાવવું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:02&lt;br /&gt;
| આપેલ '''matrix''' ના '''transpose''' ને '''matrix''' ની '''rows ''' અને '''columns ''' અદલાબદલી કરીને બનાવવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે આ કેવી રીતે કરી શકીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:11&lt;br /&gt;
| મેં ફાઈલ '''2D-array.txt''' માં એક '''two-dimensional array matrix ''' બનાવ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:19&lt;br /&gt;
| મેં '''transpose.awk''' નામનો કોડ લખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
| પહેલા આ '''awk script''' ના '''action section''' પર નજર ફેરવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
| અહીં આપણે એક '''row''' માં મહત્તમ '''fields''' સંખ્યા ગણતરી કરી રહ્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ગણતરી કરેલ વેલ્યુને '''variable max_nf''' માં સંગ્રહી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| જેવું કે આપણે જાણીએ છીએ, '''NR ''' એ '''awk''' દ્વારા પ્રોસેસ કરાયેલ વર્તમાન '''records ''' સંખ્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''NR ''' ની વેલ્યુ '''max_nr variable''' માં સંગ્રહાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:50&lt;br /&gt;
| '''Awk ''' એ ''' input file''' પહેલા '''record ''' થી છેલ્લા '''record''' સુધી પ્રોસેસ કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:56&lt;br /&gt;
| જ્યારે '''awk ''' પહેલું '''record''' પ્રોસેસ કરે છે, '''max_nr ''' એ '''1''' ના બરાબર રહેશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:03&lt;br /&gt;
| બીજું '''record''' પ્રોસેસ કરતી વખતે, '''max_nr ''' એ '''2 ''' રહેશે અને તે આ પ્રમાણે ચાલુ રહેશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:11&lt;br /&gt;
| જ્યારે '''awk ''' છેલ્લો '''record''' પ્રોસેસ કરે છે, '''max_nr ''' કુલ '''records''' સંખ્યા સંગ્રહિત કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| હવે આપણે '''input file ''' થી ડેટા વાંચવો જોઈએ અને ડેટાને '''two dimensional array''' માં સંગ્રહવો જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
| '''for loop ''' અંતર્ગત, આપણી પાસે છે '''iterator variable x.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:31&lt;br /&gt;
|'''x ''' એ એકથી '''NF''' ટ્રાવર્સ કરશે, અને '''x ''' એ દરેક '''iteration''' બાદ 1 થી વધશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:39&lt;br /&gt;
| '''x''' ની દરેક વેલ્યુ માટે, '''$x(dollar x) ''' એ '''field x''' પર વેલ્યુ રજુ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| વેલ્યુ '''index NR comma x''' પર '''array matrix ''' માં સંગ્રહિત થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
|ઉદાહરણ તરીકે, '''matrix of 1 comma 1 ''' એ વેલ્યુ સંગ્રહિત કરશે જે '''input file''' માંથી '''index 1 comma 1 ''' પર મોજૂદ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:02&lt;br /&gt;
| તો, આ કોડ સાથે સમગ્ર '''input file ''' ને '''awk ''' પ્રોસેસ કરે તે પછી, '''matrix array ''' પૂર્ણપણે બનશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:10&lt;br /&gt;
| તે '''input file ''' નો સંપૂર્ણ ડેટા એક '''two dimensional array''' ફોર્મેટમાં સંગ્રહિત કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:16&lt;br /&gt;
| હવે, ચાલો '''END section ''' ની અંદર જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| આપણે '''matrix''' ના '''transpose ''' ને પ્રિન્ટ કરવા માટે એક '''nested for loop ''' લખ્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:25&lt;br /&gt;
| હું માનીને ચાલુ છું કે તમને સામાન્ય '''C programming''' આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો, હું આ કોડ ભાગને વિગતમાં સમજાવી નથી રહ્યો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:34&lt;br /&gt;
| વિડિઓને અહીં અટકાવીને કોડને વિગતમાં જુઓ અને પોતેથી તેને સમજો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:40&lt;br /&gt;
| હવે, આપણે એક '''multidimensional array''' ને સ્કેન કરવાનું શીખીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:45&lt;br /&gt;
| સાચા અર્થે '''Awk''' એ '''multi-dimensional array''' ધરાવતું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:50&lt;br /&gt;
| તેથી, '''multidimensional array ''' ને સ્કેન કરવા માટે અહીં કોઈ વિશેષ '''for statement ''' હોઈ શકતું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:56&lt;br /&gt;
| તમારી પાસે '''array''' ને સ્કેન કરવાની '''multidimensional ''' રીતો હોઈ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| આ માટે તમે '''for statement ''' ને '''split function ''' સાથે જોડી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:05&lt;br /&gt;
| ચાલો જોઈએ કે '''split function''' શું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''split function''' એ એક '''string''' ને ટુકડાઓમાં કાપવા કે વિભાજવા હેતુ વપરાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:14&lt;br /&gt;
| અને વિવિધ ટુકડાઓને એક '''array''' માં મૂકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:18&lt;br /&gt;
| સિન્ટેક્સ આ પ્રમાણે છે. પ્રથમ '''argument''' કાપવાવાળી '''string''' ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:25&lt;br /&gt;
|બીજી '''argument ''' એ '''array ''' નું નામ નિર્દિષ્ટ કરે છે જ્યાં '''split ''' જેમાં કાપેલા ભાગો મુકશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:33&lt;br /&gt;
| ત્રીજી '''argument ''' એ '''separator ''' ઉલ્લેખિત કરે છે જે '''string''' ઉપર કાપવામાં વપરાશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:39&lt;br /&gt;
|પહેલો ભાગ ''' arr 1''' માં સંગ્રહિત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:43&lt;br /&gt;
| બીજો ભાગ '''arr 2''' માં અને એજ પ્રમાણે આગળ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:48&lt;br /&gt;
| ધારો કે, આપણે પહેલાથી બનાવેલ '''array''' માંથી '''indices''' નો મૂળ ક્રમ પુન:પ્રાપ્ત કરવો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે આ કેવી રીતે કરી શકીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:56&lt;br /&gt;
| મેં '''multi_scan.awk''' નામનો કોડ લખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:02&lt;br /&gt;
| સંપૂર્ણ કોડ '''BEGIN section''' અંતર્ગત લખાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| પહેલા આપણે '''a ''' નામનો એક '''array ''' બનાવ્યો અને આ વેલ્યુઓ તેને એસાઇન કરી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:12&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ આપણી પાસે '''iterator''' સાથે '''for loop ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:16&lt;br /&gt;
| '''iterator ''' એ દરેક '''iteration''' માટે પ્રત્યેક '''indices values ''' ને સેટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
માનો કે '''1,1'''  ત્યારબાદ '''1,2 ''' અને ક્રમશ:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:27&lt;br /&gt;
| '''split function ''' એ '''iterator ''' ને '''SUBSEP''' દ્વારા જુદું પાડીને ટુકડાઓમાં વિભાજન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:34&lt;br /&gt;
| ટુકડાઓ '''array arr''' માં સંગ્રહિત થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:38&lt;br /&gt;
| તો, '''arr[1] ''' અને '''arr[2] ''' અનુક્રમે પ્રથમ '''index ''' અને બીજી '''index ''' ધરાવશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો આ ફાઈલ એક્ઝિક્યુટ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:48&lt;br /&gt;
| '''terminal ''' પર જાવ અને ટાઈપ કરો- '''awk space hyphen small f space multi underscore scan dot awk '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:01&lt;br /&gt;
| આઉટપુટ જુઓ; '''indices ''' નો મૂળ ક્રમ પુન:પ્રાપ્ત થયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:07&lt;br /&gt;
| ચાલો સારાંશ લઈએ. આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા- '''awk''' માં એક '''multidimensional array ''' બનાવવો અને '''multidimensional array''' ને સ્કેન કરવું&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:18&lt;br /&gt;
| એસાઇનમેન્ટ તરીકે, એક '''two dimensional array ''' ને 90 ડિગ્રી ફેરવવા માટે '''awk script ''' લખો અને ફરેલા '''matrix''' ને પ્રિન્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:28&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:36&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ઓનલાઇન પરીક્ષા પાસ થવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:45&lt;br /&gt;
|વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:49&lt;br /&gt;
| તમારા પ્રશ્નોને આ ફોરમ પર પોસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:53&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:05&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>