<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMore-on-Single-Dimensional-Array-in-awk%2FPunjabi</id>
		<title>Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FMore-on-Single-Dimensional-Array-in-awk%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-26T23:38:33Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi&amp;diff=48350&amp;oldid=prev</id>
		<title>Navdeep.dav at 10:01, 23 July 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi&amp;diff=48350&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-23T10:01:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 10:01, 23 July 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 196:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 196:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 05:57&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 05:57&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ “arguments” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ, ਜੋ &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;“ARGV” &lt;/del&gt;ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਹੈ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ “arguments” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ, ਜੋ &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;“ARGC” &lt;/ins&gt;ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਹੈ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 06:03&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| 06:03&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Navdeep.dav</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi&amp;diff=48254&amp;oldid=prev</id>
		<title>Navdeep.dav: Created page with &quot;{| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt; |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “More on single dimensiona...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/More-on-Single-Dimensional-Array-in-awk/Punjabi&amp;diff=48254&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-17T13:42:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “More on single dimensiona...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “More on single dimensional array” in “awk” ‘ਤੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਾਂਗੇ: &lt;br /&gt;
ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਲ “awk array” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਨਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:13&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ “array” ਦੇ ਐਲੀਮੈਂਟਸ ਨੂੰ ਸਕੈਨ ਕਰਨਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:16&lt;br /&gt;
| “Delete statement”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:18&lt;br /&gt;
| “ARGV array” ਅਤੇ “ENVIRON array”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:22&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸਨੂੰ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣਾਂ ਦੇ ਰਾਹੀਂ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:25&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਨੂੰ ਰਿਕਾਰਡ ਕਰਨ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹਾਂ, “Ubuntu Linux 16.04 Operating System” ਅਤੇ “gedit text editor 3.20.1”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:37&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੇ ਕਿਸੇ ਵੀ ਟੈਕਸਟ ਐਡੀਟਰ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਅਭਿਆਸ ਦੇ ਲਈ, ਤੁਹਾਨੂੰ ਸਾਡੀ ਵੈੱਬਸਾਈਟ ਵਿੱਚ “array” ‘ਤੇ ਪਿਛਲਾ “awk” ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵੇਖਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:48&lt;br /&gt;
| ਤੁਹਾਨੂੰ ਕਿਸੇ ਵੀ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮਿੰਗ ਭਾਸ਼ਾ ਦਾ ਕੁੱਝ ਮੁੱਢਲਾ ਗਿਆਨ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ ਜਿਵੇਂ “C” ਜਾਂ “C++”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ, ਤਾਂ ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਡੀ ਵੈੱਬਸਾਈਟ ‘ਤੇ ਸਮਰੂਪੀ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲਸ ਵੇਖੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:00&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਉਪਯੋਗਿਤ ਫਾਇਲਸ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਪੇਜ਼ ‘ਤੇ “Code Files” ਲਿੰਕ ਵਿੱਚ ਉਪਲੱਬਧ ਹਨ । ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਡਾਊਂਨਲੋਡ ਅਤੇ ਐਕਸਟਰੈਕਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:10&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ “awk arrays” ਦੇ ਕੁੱਝ ਪਹਿਲੂਆਂ ਨੂੰ ਕਵਰ ਕੀਤਾ ਸੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:14&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਲ “awk array” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਿਵੇਂ ਕਰੀਏ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:19&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਉਸੀ ਫਾਇਲ “awkdemo.txt” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਾਂਗੇ, ਜਿਸ ਨੂੰ ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ਸੇਵ ਕੀਤਾ ਸੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:25&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਪਹਿਲਾ ਫ਼ੀਲਡ ਵਿਦਿਆਰਥੀਆਂ ਦਾ ਰੋਲ ਨੰਬਰ ਅਤੇ ਛੇਵਾਂ ਫ਼ੀਲਡ ਸਟਾਇਪੇਂਡ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:32&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਸਾਰੇ ਵਿਦਿਆਰਥੀਆਂ ਲਈ “HRA” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:36&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ “HRA” ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਸਟਾਇਪੇਂਡ ਦੀ ਰਾਸ਼ੀ ਦਾ 30 % ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:41&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਕੋਡ ਪਹਿਲਾਂ ਹੀ ਲਿਖਿਆ ਹੈ ਅਤੇ ਇਸਨੂੰ “calculate_hra.awk” ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਸੇਵ ਕੀਤਾ ਹੈ । ਹੁਣ ਉਸ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:51&lt;br /&gt;
| “BEGIN” ਸੈਕਸ਼ਨ ਵਿੱਚ “field separator” “Pipe” ਸਿੰਬਲ ਦੇ ਨਾਲ ਇਨੀਸ਼ੀਲਾਇਜ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:57&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ “action” ਸੈਕਸ਼ਨ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ “array elements” ਇਨੀਸ਼ੀਲਾਇਜ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:02&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸੈਕਸ਼ਨ ਇੱਕ ਇਨਪੁਟ ਫਾਇਲ ਦੀ ਹਰੇਕ ਲਾਈਨ ਦੇ ਲਈ ਇੱਕ ਵਾਰ ਚੱਲੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇੱਕ “array” ਵੈਰੀਏਬਲ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ “HRA” ਅਤੇ “index” ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ “dollar one” ਘੋਸ਼ਿਤ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ “dollar 1” ਪਹਿਲਾ ਫ਼ੀਲਡ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ, ਜੋ ਕਿ ਰੋਲ ਨੰਬਰ ਹੈ । ਅਤੇ ਵੈਲਿਊ ਹੈ “dollar 6” multiplied by zero point 3 ਜਿੱਥੇ “dollar six” ਸਟਾਇਪੇਂਡ ਵੈਲਿਊ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:27&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: “index” ਰੋਲ ਨੰਬਰ ਵਿੱਚ “array HRA” ਵੈਲਿਊ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਸਮਰੂਪੀ “HRA” ਰਾਸ਼ੀ ਰੱਖੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:35&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ “array” ਦੇ ਸਾਰੇ ਐਲੀਮੈਂਟਸ ਨੂੰ ਸਕੈਨ ਕਿਵੇਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ? &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:39&lt;br /&gt;
| ਤੁਹਾਨੂੰ “for loop” ਦੇ ਇਸ ਪਰਿਵਰਤਨ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਨੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:43&lt;br /&gt;
| ਇਹ “loop” “array” ਵਿੱਚ ਹਰੇਕ “index” ਦੇ ਲਈ ਇੱਕ ਵਾਰ “statements” ਚਲਾਉਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:48&lt;br /&gt;
| ਵੈਰੀਏਬਲ “var” ਇੱਕ ਇੱਕ ਕਰਕੇ “index” ਵੈਲਿਊ ਵਿੱਚ ਸੈੱਟ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:53&lt;br /&gt;
| ਕੋਡ “END” ਸੈਕਸ਼ਨ ਵਿੱਚ ਲਿਖਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸੈਕਸ਼ਨ, “awk” ਦੀਆਂ ਇਨਪੁਟ ਫਾਇਲ ਦੀਆਂ ਸਾਰੀਆਂ ਲਾਇਨਸ ਨੂੰ ਸੋਧ ਕੇ ਕਰਨ ਦੇ ਬਾਅਦ ਚੱਲੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:04&lt;br /&gt;
| ਵੈਰੀਏਬਲ “i” ਇੱਕ ਇੱਕ ਕਰਕੇ ਹਰੇਕ “index” ਵੈਲਿਊ ਜਾਂ ਰੋਲ ਨੰਬਰ ‘ਤੇ ਇਨੀਸ਼ੀਲਾਇਜ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:10&lt;br /&gt;
| “for loop” ਦੀ ਹਰੇਕ ਪੁਨਰਾਵ੍ਰਤੀ ਵਿੱਚ, ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਰੋਲ ਨੰਬਰ ਲਈ HRA ਪ੍ਰਿੰਟ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:16&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ‘ਤੇ ਜਾਓ । ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਚਲਾਓ । “Ctrl, Alt” ਅਤੇ “T” ਕੀਜ ਦਬਾਕੇ ਟਰਮੀਨਲ ਖੋਲੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:24&lt;br /&gt;
| “cd command” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਉਪ ਫੋਲਡਰ ‘ਤੇ ਜਾਓ, ਜਿਸ ਵਿੱਚ ਤੁਸੀਂ “Code Files” ਡਾਊਂਨਲੋਡ ਅਤੇ ਐਕਸਟਰੈਕਟ ਕੀਤੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:31&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਟਾਈਪ ਕਰੋ: “awk space hyphen small f space calculate_hra.awk space awkdemo.txt” &lt;br /&gt;
ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:45&lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ ਸਾਰੇ ਵਿਦਿਆਰਥੀਆਂ ਦੇ ਲਈ ਰੋਲ ਨੰਬਰ ਅਤੇ “HRA” ਦਿਖਾਉਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:50&lt;br /&gt;
| ਮੰਨ ਲਓ, ਮੈਂ roll S02 ਵਾਲੇ ਵਿਦਿਆਰਥੀਆਂ ਦੇ ਲਈ ਰਿਕਾਰਡ ਡਿਲੀਟ ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:56&lt;br /&gt;
| ਤਾਂ ਸਾਨੂੰ “index S02” ਵਿੱਚ “array element” ਡਿਲੀਟ ਕਰਨਾ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| “calculate_hra.awk” ਕੋਡ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਮੈਂ ਇਸਨੂੰ ਕਰਦਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:06&lt;br /&gt;
| “for loop” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ ਅਤੇ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤਾ ਕੋਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ&lt;br /&gt;
“delete space hra” square brackets ਵਿੱਚ double quotes ਵਿੱਚ “S02”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:19&lt;br /&gt;
| ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਟਰਮੀਨਲ ‘ਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:23&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਸਾਫ਼ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:26&lt;br /&gt;
| ਪਿਛਲੀ ਚਲਾਈ ਗਈ ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ ਅਪ ਐਰੋ ਕੀ ਦਬਾਓ । ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:33&lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ ਵਿੱਚ ਰੋਲ ਨੰਬਰ S02 ਵਾਲੇ ਵਿਦਿਆਰਥੀਆਂ ਦਾ ਰਿਕਾਰਡ ਪ੍ਰਿੰਟ ਨਹੀਂ ਹੋਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:39&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: “delete command” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਕਿਸੇ ਵੀ “array element” ਨੂੰ ਡਿਲੀਟ ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:44&lt;br /&gt;
| ਤੁਹਾਨੂੰ “index” ਦੇ ਨਾਲ “array” ਦੇ ਨਾਮ ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਣਾ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:48&lt;br /&gt;
| ਕੀ ਹੋਵੇਗਾ, ਜੇਕਰ ਮੈਂ ਪੂਰੇ “array” ਨੂੰ ਡਿਲੀਟ ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਹਾਂ ? &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ਇਸਨੂੰ “delete statement” ਵਿੱਚ ਕੇਵਲ “array” ਦੇ ਨਾਮ ਨੂੰ ਨਿਰਧਾਰਤ ਕਰਕੇ ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:56&lt;br /&gt;
| ਅਜਿਹਾ ਕਰਨ ਲਈ ਕੋਡ ‘ਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:59&lt;br /&gt;
| “delete statement” ਤੋਂ quotes ਅਤੇ square brackets ਦੇ ਨਾਲ “index S02” ਡਿਲੀਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:07&lt;br /&gt;
| ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਟਰਮੀਨਲ ‘ਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:10&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਸਾਫ਼ ਕਰੋ । ਪਿਛਲੀ ਚਲਾਈ ਗਈ ਕਮਾਂਡ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਨ ਲਈ ਅਪ ਐਰੋ ਕੀ ਦਬਾਓ । ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:19&lt;br /&gt;
| ਵੇਖੋ, ਸਾਨੂੰ ਕੋਈ ਆਉਟਪੁਟ ਨਹੀਂ ਮਿਲ ਰਹੀ ਹੈ । ਪੂਰਾ “array” ਡਿਲੀਟ ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:25&lt;br /&gt;
| ਯਾਦ ਰੱਖੋ, “awk built - in variables” ‘ਤੇ ਪਹਿਲਾਂ ਦੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਕਿਹਾ - &lt;br /&gt;
“ARGC” “command line arguments” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਸੂਚਿਤ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:36&lt;br /&gt;
| “ARGV” ਇੱਕ array ਹੈ ਜੋ “command line arguments” ਇਕੱਠਾ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
ਅਸੀਂ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀ ਵੈਲਿਊਜ ਕਿਵੇਂ ਵਿਖਾ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ? ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:45&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ “argc_argv.awk” ਵਿੱਚ ਕੋਡ ਪਹਿਲਾਂ ਹੀ ਲਿਖਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
ਕੰਟੇਂਟਸ ਦੀ ਜਾਂਚ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:53&lt;br /&gt;
| ਕੋਡ “awk BEGIN section” ਵਿੱਚ ਲਿਖਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:57&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ “arguments” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ, ਜੋ “ARGV” ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:03&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ “for loop” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਅਸੀਂ 0 ਤੋਂ ARGC - 1 ਤੱਕ i ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਦੇ ਲਈ ਲੂਪ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:11&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਅਸੀਂ “index i” ਵਿੱਚ “ARGV” ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ । ਟਰਮੀਨਲ ‘ਤੇ ਜਾਓ ਅਤੇ ਫਾਇਲ ਚਲਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:19&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਟਰਮੀਨਲ ‘ਤੇ ਟਾਈਪ ਕਰੋ – “awk space hyphen small f space argc underscore argv dot awk space one space two space three”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:35&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ “one two three” “command line arguments” ਹਨ । &lt;br /&gt;
ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਚਲਾਉਣ ਦੇ ਲਈ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ “arguments” ਦੀ ਗਿਣਤੀ 4 ਮਿਲੀ । ਪਰ ਯਾਦ ਰੱਖੋ ਅਸੀਂ ਕੇਵਲ 3 “arguments” ਦਿੱਤੇ ਸਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:50&lt;br /&gt;
| ਨਿੱਜੀ “arguments” ਵੇਖੋ । “index 0” ਵਿੱਚ ਪਹਿਲਾ “argument” ਜਾਂ “argv” ਵਾਸਤਵ ਵਿੱਚ “awk”, ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਨਾਮ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਤਿੰਨ “arguments” ਹਨ, ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਅਸੀਂ “command line” ਵਿੱਚ ਦਿੱਤਾ ਸੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:07&lt;br /&gt;
| ਇਹੀ ਕਾਰਨ ਹੈ ਕਿ “ARGC” ਦੀ ਵੈਲਿਊ, ਹਮੇਸ਼ਾ “command line” ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਤੋਂ “arguments” ਇੱਕ ਤੋਂ ਜ਼ਿਆਦਾ ਦਿੱਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਹੋਰ ਉਦਾਹਰਣ ਲੈਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
“Built - in variable ENVIRON” “environment variables” ਦਾ “associative array” ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:24&lt;br /&gt;
| “array element indices” “environment variable” ਦੇ ਨਾਮ ਹਨ । “array element” ਵੈਲਿਊਜ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ “environment variable” ਦੀ ਵੈਲਿਊਜ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:35&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਅਸੀਂ ਵੱਖ-ਵੱਖ “environment variables” ਦੀ ਵੈਲਿਊਜ ਕਿਵੇਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:40&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ, ਆਪਣਾ “username” ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:43&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ “environment variable USER” ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਨੀ ਹੋਵੇਗੀ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:48&lt;br /&gt;
| “command prompt” ‘ਤੇ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੀ ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:55&lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ ਲਾਗ - ਇਨ ਹੋਏ ਯੂਜਰ ਦਾ ਨਾਮ ਦਿਖਾਏਗੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:00&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਅਖੀਰ ਵਿੱਚ ਆ ਗਏ ਹਾਂ । ਸੰਖੇਪ ਵਿੱਚ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:05&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਿਆ - ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਲ awk array ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਨਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:11&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ array ਦੇ elements ਸਕੈਨ ਕਰਨਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| Delete statement&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ARGV array ਅਤੇ ENVIRON array&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੰਮ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ, ਜੋ ਵਿਦਿਆਰਥੀ ਪਾਸ ਹੋਏ ਹਨ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਲਈ ਕੁੱਝ ਭੱਤਿਆਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:25&lt;br /&gt;
| ਪੇਪਰ ਪ੍ਰਸਤੁਤੀ ਭੱਤਾ, ਜੋ ਸਟਾਇਪੇਂਡ ਦਾ 80 % ਹੈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:30&lt;br /&gt;
| ਕਾਰਗੁਜ਼ਾਰੀ ਪ੍ਰੋਤਸਾਹਨ, ਜੋ ਸਟਾਇਪੇਂਡ ਦਾ 20 % ਹੈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:35&lt;br /&gt;
| ਦੋ ਵੱਖ –ਵੱਖ arrays ਵਿੱਚ ਭੱਤੇ ਇਕੱਠੇ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:38&lt;br /&gt;
| ਹਰੇਕ ਭੱਤੇ ਅਤੇ ਔਸਤ ਦੇ ਲਈ ਲੋੜੀਂਦੀ ਕੁੱਲ ਰਾਸ਼ੀ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:43&lt;br /&gt;
| awk ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਤੋਂ environment variable PATH ਦੀ ਵੈਲਿਊ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:48&lt;br /&gt;
| ਹੇਠ ਲਿਖੇ ਲਿੰਕ ‘ਤੇ ਮੌਜੂਦ ਵੀਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਕਰਦੀ ਹੈ। ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਇਸ ਨੂੰ ਡਾਊਂਨਲੋਡ ਕਰੋ ਅਤੇ ਵੇਖੋ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:56&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਵਰਕਸ਼ਾਪਸ ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ। ਆਨਲਾਇਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਨ ਵਾਲਿਆਂ ਨੂੰ ਪ੍ਰਮਾਣ-ਪੱਤਰ ਵੀ ਦਿੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ।&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:05&lt;br /&gt;
| ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਦੇ ਲਈ, ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:08&lt;br /&gt;
| ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਇਸ ਫੋਰਮ ਵਿੱਚ ਆਪਣੀ ਸਮੇਂਬੱਧ ਕਵੇਰੀ ਪੋਸਟ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:12&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਪ੍ਰਮਾਣਿਤ ਹੈ। ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ‘ਤੇ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਦਿਖਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ‘ਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:24&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਨਵਦੀਪ ਤੁਹਾਡੇ ਤੋਂ ਇਜ਼ਾਜਤ ਲੈਂਦਾ ਹਾਂ। ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਦੇ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ।&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Navdeep.dav</name></author>	</entry>

	</feed>