<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBuilt-in-Variables-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/Built-in-Variables-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBuilt-in-Variables-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Variables-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-04T16:17:52Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Variables-in-awk/Gujarati&amp;diff=48152&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot; {| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | '''awk built-in variables''' અને '''awk script''' પરના સ્પો...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Variables-in-awk/Gujarati&amp;diff=48152&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-12T03:26:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk built-in variables&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; અને &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk script&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરના સ્પો...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| '''awk built-in variables''' અને '''awk script''' પરના સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખીશું '''Built-in variables ''',  '''awk script'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:14&lt;br /&gt;
|આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux '''16.04 '''Operating System ''' અને '''gedit text editor ''' 3.20.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:30&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં વાપરવામાં આવેલ ફાઈલ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠ પરના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને એક્સટ્રેક્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:40&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને આ વેબસાઈટ પર આવેલ પાછલા '''awk tutorials''' મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:47&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સબંધિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:52&lt;br /&gt;
| પહેલા, ચાલો '''awk''' માં અમુક '''built-in variables ''' જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:57&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''RS''' એ '''input''' ફાઈલમાં '''record separator''' નિર્દિષ્ટ કરે છે. મૂળભૂત રીતે, તે '''newline''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:07&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''FS''' એ '''input''' ફાઈલમાં '''field separator ''' નિર્દિષ્ટ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:13&lt;br /&gt;
| મૂળભૂત રીતે, '''FS''' ની વેલ્યુ એક '''whitespace''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:18&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''ORS''' એ '''output record separator''' વ્યાખ્યાયિત કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મૂળભૂત રીતે, તે '''newline''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:27&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''OFS''' એ '''output field separator''' વ્યાખ્યાયિત કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મૂળભૂત રીતે, તે '''whitespace''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:36&lt;br /&gt;
| ચાલો આ દરેકનો અર્થ સમજીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:40&lt;br /&gt;
| ચાલો હવે '''awkdemo''' ફાઈલ પર નજર ફેરવીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:44&lt;br /&gt;
| જ્યારે આપણે આ '''awkdemo''' ફાઈલને '''awk''' કમાન્ડ સાથે પ્રોસેસ કરીએ છીએ ત્યારે, આ આપણી '''input ''' ફાઈલ બને છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:51&lt;br /&gt;
| અવલોકન કરો, તમામ રેકોર્ડ્સ એક '''newline character''' દ્વારા એકબીજાથી જુદા પડ્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:58&lt;br /&gt;
| '''newline''' એ '''record separator RS variable ''' માટે મૂળભૂત વેલ્યુ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તેથી, બીજું કંઈપણ કરવાની જરૂર નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| નોંધ લો, તમામ ફિલ્ડ્સ '''pipe symbol''' દ્વારા જુદા પડ્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે '''awk ''' ને તે વિશે કેવી રીતે જણાવી શકીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:18&lt;br /&gt;
| મૂળભૂત રીતે, '''spaces''' અથવા '''tabs''' ની કોઈપણ સંખ્યા ફિલ્ડ્સને જુદું કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:24&lt;br /&gt;
| આપણે આને '''hyphen capital F''' વિકલ્પની મદદથી રીસેટ કરી શકીએ છીએ જેવું કે આપણા પહેલાના ટ્યુટોરીયલોમાં શીખ્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:33&lt;br /&gt;
| નહિ તો, આપણે '''FS''' '''variable''' ના ઉપયોગ સાથે આ '''BEGIN section ''' માં રીસેટ કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:40&lt;br /&gt;
| ચાલો આ ઉદાહરણ મારફતે કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ધારો કે, મને એ વિદ્યાર્થીઓનું નામ શોધવું છે જેને શિષ્યવૃત્તિકા રૂ.5000 થી વધુ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:51&lt;br /&gt;
| '''CTRL, ALT''' અને '''T''' કી દાબીને '''terminal''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
|  '''cd command''' નો ઉપયોગ કરીને એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે '''Code Files''' ડાઉનલોડ કરી છે અને એક્સટ્રેકટ કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:04&lt;br /&gt;
| અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કોડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| અહીં '''BEGIN''' સેક્શનમાં, આપણે '''FS''' ની વેલ્યુ એક '''pipe symbol''' તરીકે એસાઇન કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એજ પ્રમાણે, આપણે '''RS variable''' મોડીફાય કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:19&lt;br /&gt;
| કમાન્ડ એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:23&lt;br /&gt;
| આઉટપુટ વિદ્યાર્થીઓની સૂચિ દર્શાવે છે જેમને શિષ્યવૃત્તિકા તરીકે રૂ.5000 કરતા વધુ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:30&lt;br /&gt;
| અહીં '''name ''' ફિલ્ડ અને '''stipend ''' ફિલ્ડ એક ખાલી '''space''' દ્વારા જુદું થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:36&lt;br /&gt;
| સાથે જ, તમામ રેકોર્ડ્સ એક '''newline character''' દ્વારા જુદા પડે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:42&lt;br /&gt;
| ધારો કે આપણને '''colon ''' એ '''output field separator''' તરીકે જોઈએ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને બમણી '''newline ''' એ '''output record separator''' તરીકે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:52&lt;br /&gt;
| આપણે આ કેવી રીતે કરી શકીશું? ચાલો જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:55&lt;br /&gt;
| '''terminal''' માં, પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા માટે '''up arrow ''' કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડને મોડીફાય કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:08&lt;br /&gt;
| આપણને આઉટપુટ જોઈતા ફોર્મેટમાં મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
| હવે, ધારોકે આપણી નવી ઇનપુટ ફાઈલ એ '''sample.txt''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:18&lt;br /&gt;
| અવલોકન કરો કે '''field separator ''' અહીં '''newline ''' છે અને '''record separator ''' એ બમણી '''newline''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
| આપણે આ ફાઈલમાંથી રોલ ક્રમાંક અને નામની માહિતી કેવી રીતે એક્સટ્રેક્ટ કરી શકીશું?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:32&lt;br /&gt;
| હા, તમે બરાબર અનુમાન લગાવ્યું. આપણે બંને '''FS''' અને '''RS''' '''variables''' મોડીફાય કર્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:39&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલને અટકાવો અને આ એસાઇનમેન્ટ તરીકે કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:43&lt;br /&gt;
| આગળ, ચાલો અન્ય '''built-in variables''' જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:47&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''NR''' એ '''awk''' દ્વારા પ્રોસેસ કરેલ '''Number of Records''' આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:53&lt;br /&gt;
| કેપિટલ '''NF''' એ વર્તમાન રેકોર્ડમાં '''Number of Fields ''' આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:59&lt;br /&gt;
| ચાલો આના પર એક ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ધારો કે, આપણને ફાઈલમાં અધૂરી લાઈનો શોધવી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:07&lt;br /&gt;
| અહીં, અધૂરી લાઈનનો અર્થ છે કે તે સામાન્ય 6 ફિલ્ડ્સ કરતા ઓછું ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
|  '''terminal''' પર જાવ. ચાલો હું '''Ctrl''' અને '''L''' કી વાપરીને ટર્મિનલ સાફ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
| દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:24&lt;br /&gt;
| ફિલ્ડ્સ '''pipe ''' ચિન્હ દ્વારા જુદું પડવાના લીધે, '''BEGIN section''' માં '''pipe''' ચિન્હને '''FS''' વેલ્યુ સેટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:33&lt;br /&gt;
| આગળ આપણે લખ્યું છે '''NF not equal to 6'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:37&lt;br /&gt;
| આ તપાસ કરે છે કે વર્તમાન લાઈનમાં ફિલ્ડ્સની સંખ્યા, 6 ના બરાબર છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:43&lt;br /&gt;
| જો સાચું હોય, તો '''print section ''' એ '''$0''' દ્વારા સૂચિત સમગ્ર લાઈન સાથે, રેકોર્ડની લાઈન સંખ્યા '''NR''' પ્રિન્ટ કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:55&lt;br /&gt;
| આઉટપુટમાં, આપણે જોઈ શકીએ છીએ કે રેકોર્ડ ક્રમાંક 16 એ અધૂરો રેકોર્ડ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6 ના બદલે તેમાં ફક્ત 5 '''fields ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
| ચાલો વધુ એક ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કેટલા '''fields''' છે તેના તરફે ધ્યાન ન આપી આપણે દરેક વિદ્યાર્થી માટે પ્રથમ અને છેલ્લું '''field ''' કેવી રીતે પ્રિન્ટ કરી શકીએ છીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:16&lt;br /&gt;
| અહીં '''terminal''' પર દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:21&lt;br /&gt;
| અહીં આપણે '''FS''' '''variable''' સેટ કરવાના બદલે '''hyphen capital F''' વિકલ્પ વાપર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:30&lt;br /&gt;
| આપણે ફાઈલમાં દરેક રેકોર્ડ માટે ફક્ત પ્રથમ અને છેલ્લું '''fields''' મેળવીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:36&lt;br /&gt;
| ચાલો હવે બીજું કંઈક પ્રયાસ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:39&lt;br /&gt;
| ધારો કે, વિદ્યાર્થી રેકોર્ડ્સ બે ફાઈલો '''demo1.txt''', '''demo2.txt''' માં વિતરિત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:48&lt;br /&gt;
| આપણે આ દરેક બે ફાઈલથી પ્રથમ 3 લાઈનો પ્રિન્ટ કરવા ઇચ્છીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે આ '''NR variable''' વાપરીને કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:57&lt;br /&gt;
| અહીં બે ફાઈલોના કન્ટેન્ટ્સ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
| હવે દરેક ફાઈલમાંથી પ્રથમ 3 લાઈનો દર્શાવવા માટે, '''terminal''' પર આપેલ કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:11&lt;br /&gt;
| '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:13&lt;br /&gt;
| આઉટપુટ ફક્ત '''demo1.txt''' ફાઈલના પ્રથમ 3 રેકોર્ડ્સ દર્શાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:20&lt;br /&gt;
| બીજી ફાઈલ માટે આપણે તેજ કેવી રીતે પ્રિન્ટ કરી શકીએ છીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:24&lt;br /&gt;
| ઉપાય એ છે કે '''NR''' ના બદલે '''FNR''' વાપરવું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''FNR''' એ વર્તમાન ફાઈલમાં '''current record number ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:34&lt;br /&gt;
| પ્રત્યેક સમયે એક નવો રેકોર્ડ વાંચવા પર '''FNR''' વધે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:39&lt;br /&gt;
| પ્રત્યેક સમયે એક નવી ઇનપુટ ફાઈલ શરુ થતી વખતે તે શૂન્ય પર ઈનિશલાઈઝ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| પરંતુ '''NR''' એ '''awk''' એ પ્રોસેસ કરેલ ઇનપુટ રેકોર્ડ્સની સંખ્યા છે જ્યારથી પ્રોગ્રામનું એક્ઝિક્યુશન શરુ થયેલ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:55&lt;br /&gt;
| નવી ફાઈલ સાથે તે શૂન્ય પર રીસેટ થતું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:59&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા હેતુ '''up arrow''' કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:06&lt;br /&gt;
| પાછલા કમાન્ડને નીચે આપ્યા પ્રમાણે મોડીફાય કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''NR''' ના બદલે '''FNR''' ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| '''Print section''' માં, '''NR''' ની આગળ, ટાઈપ કરો '''FNR'''. '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:21&lt;br /&gt;
| જુઓ, આપણને હવે યોગ્ય આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''FNR''' એ નવી ફાઈલ સાથે શૂન્ય પર સેટ થયું છે પરંતુ '''NR''' એ વધતું રહે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:31&lt;br /&gt;
| ચાલો કેટલાક બીજા '''built-in variables''' તરફે જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''FILENAME''' વેરિએબલ એ ફાઈલનું નામ આપે છે જે વંચાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:40&lt;br /&gt;
| '''ARGC''' એ '''command line''' પર આપેલ '''arguments''' ની સંખ્યા નિર્દિષ્ટ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:46&lt;br /&gt;
| '''ARGV''' એ '''array ''' રજૂ કરે છે જે '''command line arguments''' સંગ્રહે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:52&lt;br /&gt;
| '''ENVIRON''' એ '''shell environment variables ''' નો '''array ''' અને સંદર્ભિત વેલ્યુઓ નિર્દિષ્ટ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| જો કે '''ARGV''' અને '''ENVIRON''' એ '''awk''' માં '''array''' વાપરે છે, આપણે તેમને આગળના ટ્યુટોરીયલોમાં જોશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:09&lt;br /&gt;
| હવે ચાલો વેરિએબલ '''FILENAME''' પર નજર ફેરવીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પ્રોસેસ થતી વર્તમાન ફાઈલનું નામ આપણે કેવી રીતે પ્રિન્ટ કરી શકીએ છીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:18&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ અને દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:23&lt;br /&gt;
| અહીં આપણે '''string concatenation operator''' તરીકે '''space ''' વાપરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કમાન્ડને એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:32&lt;br /&gt;
| આઉટપુટ '''input filename ''' ઘણી વાર દર્શાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:37&lt;br /&gt;
| આ એટલા માટે કારણ કે, આ કમાન્ડ '''awkdemo.txt ''' ફાઈલમાં દરેક રો (પંક્તિ) માટે એકવાર ફાઈલનેમ પ્રિન્ટ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે આ ફક્ત એકવાર કેવી રીતે પ્રિન્ટ કરી શકીએ છીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:48&lt;br /&gt;
| '''terminal''' ને સાફ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા માટે '''up arrow ''' કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:55&lt;br /&gt;
| અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે પાછલા કમાન્ડને મોડીફાય કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:02&lt;br /&gt;
| હવે, આપણને ફાઈલનેમ ફક્ત એકવાર મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| '''awk''' માં અહીં કેટલાક અન્ય '''built-in variables ''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તેમના પર વધુ જાણવા માટે ઇન્ટરનેટ બ્રાઉઝ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:14&lt;br /&gt;
| ધારોકે, આપણે એ વિદ્યાર્થીઓ શોધવા છે જેઓ પાસ થયા છે અને શિષ્યવૃત્તિકા તરીકે રૂ.8000 થી વધુ મેળવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:22&lt;br /&gt;
| '''output field separator''' તરીકે '''comma ''' વાપરો અને '''footer section''' માં “'''The data is shown for file'''” અને ફાઈલનું નામ પ્રિન્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે આ કેવી રીતે કરી શકીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:36&lt;br /&gt;
| '''terminal''' માં, આપેલ કમાન્ડ ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:43&lt;br /&gt;
| આપણે જોઈ શકીએ છીએ કે ફક્ત એક વિદ્યાર્થી પાસ થયેલ છે અને રૂ.8000 થી વધુ શિષ્યવૃત્તિકા મેળવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને રેકોર્ડ ક્રમાંક છે 2.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:53&lt;br /&gt;
| સાથે જ આપણે, ઈચ્છા અનુસાર, '''footer''' માં ફાઈલનું નામ જોઈ શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:58&lt;br /&gt;
| આપણે '''awk''' નો ઉપયોગ વધુથી વધુ જટિલ કાર્યો માટે કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:03&lt;br /&gt;
| તે કિસ્સામાં, '''terminal''' પર દરેક વખતે '''commands''' લખવું વધુ મુશ્કેલ બને છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:09&lt;br /&gt;
| આપણે તેના બદલે એક જુદી ફાઈલમાં '''awk''' પ્રોગ્રામ લખી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:14&lt;br /&gt;
| એક્ઝિક્યુટેબલ બનાવવા માટે, તે ફાઈલનું એક્સટેન્શન '''dot awk ''' હોવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:19&lt;br /&gt;
| એક્ઝિક્યુટ કરતી વખતે, આપણે ફક્ત ''' awk command''' સાથે આ '''awk''' પ્રોગ્રામ ફાઈલનેમ નિર્દિષ્ટ કરી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:26&lt;br /&gt;
| આવું કરવા માટે, આપણે '''hyphen small f''' વિકલ્પ વાપરવાની જરૂર છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો એક ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:35&lt;br /&gt;
| મેં પહેલાથી જ એક '''awk ''' પ્રોગ્રામ લખ્યું છે અને તેને '''prog1 dot awk''' તરીકે સેવ કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:42&lt;br /&gt;
| આ કોડ '''Code Files''' લિંકમાં પણ ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:46&lt;br /&gt;
|  '''terminal''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જુઓ આપણે છેલ્લા એક્ઝિક્યુટ કરેલ '''command ''' ના '''single quotes''' અંતર્ગત શું લખ્યું છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:55&lt;br /&gt;
| '''prog1.awk''' ફાઈલનું કન્ટેન્ટ બિલકુલ સમાન છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:00&lt;br /&gt;
| ફક્ત એ તફાવત છે કે '''awk''' ફાઈલમાં, આપણે '''single quotes''' અંતર્ગત લખ્યું નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:07&lt;br /&gt;
| ફાઈલને એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે, '''terminal''' પર આપેલ ટાઈપ કરો-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''awk space hyphen small f space prog1.awk space awkdemo.txt ''' અને ''' Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:24&lt;br /&gt;
| આપણે પહેલા જોયું હતું તે પ્રમાણે આપણને સમાન આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:29&lt;br /&gt;
| તો, આ પ્રમાણે તમે '''awk''' પ્રોગ્રામ લખી શકો છો અને તેને અનેક વખતે વાપરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:35&lt;br /&gt;
| અહીં આ ટ્યુટોરીઅલનો અંત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો સારાંશ લઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:40&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીઅલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા-  '''Built-in variables'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 '''awk script'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વિભિન્ન ઉદાહરણ વાપરીને.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:48&lt;br /&gt;
| એસાઇનમેન્ટ તરીકે- '''awkdemo.txt ''' ફાઈલમાં 5 મી લાઈનના છેલ્લા ફિલ્ડને પ્રિન્ટ કરવા માટે એક '''awk''' સ્ક્રીપ્ટ લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:58&lt;br /&gt;
| '''terminal ''' પર સિસ્ટમ ફાઈલ '''/etc/passwd ''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13:05&lt;br /&gt;
| તેમાંના તમામ '''separators ''' ઓળખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13:09&lt;br /&gt;
| હવે ફાઈલને 20 મી લાઈનથી આગળ પ્રોસેસ કરવા માટે એક '''script ''' લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13:15&lt;br /&gt;
| તે પણ, ફક્ત 6 ફિલ્ડ્સથી વધારે ધરાવતી લાઈનો માટે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13:20&lt;br /&gt;
| તમે '''line number''', સમગ્ર લાઈન અને તે ચોક્કસ લાઈનમાંના '''fields ''' ની સંખ્યા પ્રિન્ટ કરવી જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:28&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:36&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે અને પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:47&lt;br /&gt;
| તમારા પ્રશ્નોને આ ફોરમ પર પોસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:51&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14:03&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>