<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBuilt-in-Functions-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/Built-in-Functions-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBuilt-in-Functions-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Functions-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-30T12:38:30Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Functions-in-awk/Gujarati&amp;diff=48149&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot; {| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; |  &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, '''awk''' માં ''' built-in functions''' પરના આ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Built-in-Functions-in-awk/Gujarati&amp;diff=48149&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-12T03:22:07Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; |  &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; built-in functions&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરના આ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| નમસ્તે, '''awk''' માં ''' built-in functions''' પરના આ સ્પોકન ટ્યુટોરીઅલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીઅલમાં આપણે '''built-in functions''' ના વિભિન્ન પ્રકાર વિશે શીખીશું જેમ કે-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Arithmetic functions'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:15&lt;br /&gt;
|'''String functions'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
|'''Input/Output functions ''' અને '''Time-stamp functions'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:23&lt;br /&gt;
|આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:26&lt;br /&gt;
|  આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux 16.04 Operating System ''' અને&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 '''gedit text editor 3.20.1'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:38&lt;br /&gt;
|તમે તમારા પસંદનું કોઈપણ ટેક્સ્ટ એડિટર વાપરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:42&lt;br /&gt;
|આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને આ વેબસાઈટ પર આવેલ પાછલા '''awk''' ટ્યુટોરીયલો મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:49&lt;br /&gt;
|તમને કોઈપણ પ્રોગ્રામિંગ ભાષાનું સામાન્ય જ્ઞાન હોવું જોઈએ જેમ કે '''C''' અથવા '''C++'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:56&lt;br /&gt;
|જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સબંધિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:02&lt;br /&gt;
|  આ ટ્યુટોરીયલમાં વાપરવામાં આવેલ ફાઈલ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠ પરના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને એક્સટ્રેક્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:12&lt;br /&gt;
|'''Built-in functions''' એ કોલ હેતુ '''awk''' માટે હંમેશા ઉપલબ્ધ હોય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:17&lt;br /&gt;
|પહેલા આપણે '''arithmetic functions''' વિશે શીખીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''square root function (sqrt (x))''' એ સંખ્યા '''x''' નું ધનાત્મક વર્ગમૂળ રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:27&lt;br /&gt;
| '''int''' ફંક્શન '''x''' ને ઇન્ટીજર વેલ્યુથી ટ્રન્કેટ્સ કરે છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:32&lt;br /&gt;
| '''exponential  function''' એ '''x''' નો એક્સ્પોનેન્શીયલ આપે છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:37&lt;br /&gt;
| '''log function''' એ '''x''' ની પ્રાકૃતિક '''logarithm''' વેલ્યુ રિટર્ન કરે છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:43&lt;br /&gt;
| '''sin''' અને '''cos''' અનુક્રમે '''sine(x)''' અને '''cosine(x)''' આપે છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:49&lt;br /&gt;
| કૃપા કરી નોંધ લો '''argument x ''' એ '''radians''' માં ઉલ્લેખિત હોવી જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:55&lt;br /&gt;
| ચાલો આ '''functions''' ને સમજવા ઉદાહરણ તરફે જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:00&lt;br /&gt;
| મેં પહેલાથી જ '''arithmetic underscore function dot awk''' ફાઈલમાં કોડ લખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તે જ '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:10&lt;br /&gt;
| અહીં, આપણે અનુક્રમે ઘનાત્મક અને ઋણાત્મક સંખ્યાના વર્ગમૂળ પ્રિન્ટ કરી રહ્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:17&lt;br /&gt;
| આગળ આપણે અનુક્રમે ઘનાત્મક અને ઋણાત્મક સંખ્યા માટે ઇન્ટીજર વેલ્યુ પ્રિન્ટ કરી રહ્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:24&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ આપણે નાની સંખ્યા અને ખુબ મોટી સંખ્યાના એક્સ્પોનેન્શીયલ પ્રિન્ટ કરી રહ્યા છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:31&lt;br /&gt;
| ત્યાર પછી, ઘનાત્મક અને ઋણાત્મક સંખ્યાના પ્રાકૃતિક '''logarithm''' ને પ્રિન્ટ કરવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:38&lt;br /&gt;
| સાથે જ આપણે '''0.52 radian''' ની '''sine''' અને '''cosine''' વેલ્યુઓ પણ પ્રિન્ટ કરી રહ્યા છીએ, જે વાસ્તવમાં '''30 degree''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ફાઈલને '''terminal''' માં એક્ઝિક્યુટ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:50&lt;br /&gt;
| '''Ctrl''', '''Alt''' અને '''T''' કી દાબીને '''terminal''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:55&lt;br /&gt;
| આગળ '''cd command''' નો ઉપયોગ કરીને એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે '''Code Files''' ડાઉનલોડ કરી છે અને એક્સટ્રેકટ કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:03&lt;br /&gt;
| હવે ટાઈપ કરો '''awk space -f space arithmetic_function.awk '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને આઉટપુટ જોવા માટે '''Enter ''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:14&lt;br /&gt;
| આ આઉટપુટથી કેટલીક બાબતો સાફ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:18&lt;br /&gt;
|'''sqrt() function''' એ ધનાત્મક સંખ્યાનું વર્ગમૂળ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:23&lt;br /&gt;
| સંખ્યા જો ઋણાત્મક હોય તો તે '''nan''' અથવા '''not a number''' રિટર્ન આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:29&lt;br /&gt;
| '''int()''' એ કોઈપણ ધનાત્મક અથવા ઋણાત્મક સંખ્યાનું ટ્રન્કેટેડ ઇન્ટીજર આપે છે.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:36&lt;br /&gt;
| '''exp()''' એ સંખ્યાની એક્સ્પોનેન્શીયલ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
સંખ્યા જો ખુબ મોટી હોય તો, '''function''' એ '''inf''' રિટર્ન કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:47&lt;br /&gt;
| ધનાત્મક સંખ્યાના પ્રાકૃતિક '''logarithm''' ને '''log() function''' દ્વારા આપવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:53&lt;br /&gt;
| સંખ્યા જો ઋણાત્મક હોય તો, '''function ''' એ '''nan''' રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:58&lt;br /&gt;
| '''Sine ''' અને '''cosine functions ''' સંદર્ભિત વેલ્યુઓ રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તમે તમારા કેલ્ક્યુલેટરનો ઉપયોગ કરીને વેલ્યુ ચકાસી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:07&lt;br /&gt;
| હવે, ચાલો '''random functions''' તરફે જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:11&lt;br /&gt;
| '''rand()''' એ 0 અને 1 વચ્ચેથી કોઈપણ રેન્ડમ સંખ્યા રિટર્ન કરે છે. પરંતુ ક્યારે પણ 0 અથવા 1 રિટર્ન કરતુ નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:21&lt;br /&gt;
| ઉત્પન્ન થયેલ સંખ્યાઓ એક '''awk ''' એક્ઝિક્યુશન અંતર્ગત રેન્ડમ રહેશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
| પરંતુ '''awk''' પ્રોગ્રામના વિભિન્ન એક્ઝિક્યુશન સામે અનુમાનનીય હોય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:33&lt;br /&gt;
| '''srand(x)''' નો ઉપયોગ '''random function''' માટે '''seed value x''' આપવા માટે થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:39&lt;br /&gt;
| '''x''' ની ગેરહાજરીમાં, દિવસની તારીખ અને સમયને '''seed value''' તરીકે વાપરવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો આ ઉદાહરણ વડે સમજીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:49&lt;br /&gt;
| મેં '''random function ''' માટે કોડ લખ્યો છે અને તેને '''random.awk''' તરીકે સેવ કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:56&lt;br /&gt;
| અહીં, '''for loop, rand() function ''' અંદર 0 અને 1 વચ્ચેની એક રેન્ડમ સંખ્યા ઉત્પન્ન થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:04&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ ઉત્પન્ન થયેલ સંખ્યા 50 થી ગુણાકાર થશે અને પ્રિન્ટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:10&lt;br /&gt;
| તો, આ કોડ 50 અંતર્ગત 5 રેન્ડમ સંખ્યાઓ ઉત્પન્ન કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:16&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ અને ફાઈલને એક્ઝિક્યુટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો હું '''terminal''' સાફ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:23&lt;br /&gt;
| ટાઈપ કરો: '''awk space hyphen f space random dot awk''' અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:31&lt;br /&gt;
| જુઓ, તે 5 રેન્ડમ સંખ્યાઓ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:35&lt;br /&gt;
| જો હું કોડ ફરીથી એક્ઝિક્યુટ કરું તો શું થશે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:39&lt;br /&gt;
| પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા હેતુ અપ એરો કી દબાવો અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:47&lt;br /&gt;
| આપણને સમાન આઉટપુટ મળે છે. જેનો અર્થ એ થાય છે કે, '''awk ''' સ્ક્રીપ્ટના દરેક એક્ઝિક્યુશન માટે રેન્ડમ સંખ્યાનો સમાન ગણ ઉત્પન્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:57&lt;br /&gt;
| તો પછી દરેક એક્ઝિક્યુશનમાં નવી રેન્ડમ સંખ્યાનો ગણ આપણે કેવી રીતે મેળવી શકીએ છીએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ફરીથી કોડ પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:06&lt;br /&gt;
|  '''for loop''' પહેલા, ટાઈપ કરો '''srand() function'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:11&lt;br /&gt;
| ફાઈલને સેવ કરવા માટે Crtl અને S કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:16&lt;br /&gt;
| હવે '''terminal''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:19&lt;br /&gt;
| પાછલા એક્ઝિક્યુટેડ કમાન્ડને મેળવવા હેતુ અપ એરો કી દબાવો અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:27&lt;br /&gt;
| તે જુદી રેન્ડમ સંખ્યા ગણ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:31&lt;br /&gt;
| તો, આપણે '''srand function''' વાપરીને નવી રેન્ડમ સંખ્યા ગણ ઉત્પન્ન કરી શકીએ છીએ, જ્યારે તેને '''argument''' વિના વાપરવામાં આવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| આગળ આપણે અમુક '''string functions''' જોશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''length function''' એક ચોક્કસ સ્ટ્રીંગ '''s''' ની લંબાઈ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| '''index function''' એ મોટી '''string s1''' અંતર્ગત ''' string s2 ''' ની સ્થિતિ નક્કી કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:57&lt;br /&gt;
| ઉદાહરણ તરીકે, '''index within parentheses within double quotes linux comma within double quotes n''', એ 3 રિટર્ન કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:10&lt;br /&gt;
| '''awkdemo.txt''' ફાઈલ ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:14&lt;br /&gt;
| આપણે જાણીએ છીએ કે '''awkdemo.txt ''' ફાઈલમાં દરેક વિદ્યાર્થી 4 અંકી રોલ ક્રમાંક ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:21&lt;br /&gt;
| ટાઈપિંગ એરર (ત્રુટિ) લીધે, રોલ ક્રમાંક ખોટી અંક સંખ્યા ધરાવી શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''awk commands''' વાપરીને આપણે આ સરળતાથી શોધી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:30&lt;br /&gt;
| '''terminal ''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો હું '''terminal''' સાફ કરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:36&lt;br /&gt;
| હવે અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે '''command ''' ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અહીં આપણે તપાસ કરીએ છીએ કે 1લા ફિલ્ડની લંબાઈ એ 4 ના બરાબર છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો તે વ્યક્તિગત રેકોર્ડ પ્રિન્ટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| જુઓ, અહીં એક રોલ-ક્રમાંક '''S02''' છે જે અયોગ્ય રીતે ટાઈપ થયેલો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:00&lt;br /&gt;
| તે ત્રણ અંકો ધરાવે છે, જ્યારે કે બીજા તમામ ચાર અંકો ધરાવે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:07&lt;br /&gt;
| '''substr(s,a,b) function ''' એ મોટી '''string s''' માંથી એક '''substring ''' એક્સટ્રેક્ટ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| ચાલો હું પેરામીટર સમજાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:17&lt;br /&gt;
| અહીં '''s''' એ '''string''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| '''a''', '''s ''' માં સ્થિતિ સૂચવે છે જેમાંથી એક્સટ્રેક્શન શરુ થવું જોઈએ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:26&lt;br /&gt;
| '''b''' કેરેક્ટરોની સંખ્યા સૂચવે છે જે એક્સટ્રેક્ટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો ઉદાહરણ જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:33&lt;br /&gt;
| ''' awkdemo.txt''' ફાઈલ પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:37&lt;br /&gt;
| રોલ ક્રમાંકનો પ્રથમ અક્ષર '''Hostel code''' રજુ કરે છે જ્યાં ચોક્કસ વિદ્યાર્થી રહે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:46&lt;br /&gt;
| માનો કે આપણે એવા વિદ્યાર્થીઓની સૂચિ શોધવા ઇચ્છીએ છીએ, જેઓ હોસ્ટેલ '''A''' માં રહે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:52&lt;br /&gt;
| તે મેળવવા માટે, ચાલો '''terminal''' પર જઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:56&lt;br /&gt;
| અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
| અહીં આપણે '''$1''' દ્વારા સૂચિત '''string''' લઈએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:05&lt;br /&gt;
| જેવું કે આપણે જાણીએ છીએ '''$1''' એ પ્રથમ '''field''' રજુ કરે છે, જે આપણા કિસ્સામાં રોલ ક્રમાંક છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:12&lt;br /&gt;
| આગળ, આપણે એક '''substring''' એક્સટ્રેક્ટ કરીએ છીએ જે કેરેક્ટર લંબાઈ '''one''' સાથે પોઝિશન '''one''' પર શરુ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:19&lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ, જો તે કેપિટલ '''A''' ના બરાબર હોય, તો ફાઈલથી તે લાઈન પ્રિન્ટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આઉટપુટ જોવા માટે '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:29&lt;br /&gt;
| આપણને વિદ્યાર્થીઓની સૂચિ મળે છે જેઓ હોસ્ટેલ '''A''' માં છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:34&lt;br /&gt;
| આપણે '''function split''' ને પહેલા જોયું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો, હું અહીં વિગતો નહિ સમજાવું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:40&lt;br /&gt;
| તમને કોઈપણ શંકા હોય તો કૃપા કરી પહેલાના '''awk''' ટ્યુટોરીયલોનો સંદર્ભ લો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:45&lt;br /&gt;
| અહીં અમુક અન્ય '''functions''' છે જે '''Input/Output''' થી સંબંધિત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''system() function''' - આપણને '''awk''' અંતર્ગત કોઈપણ '''unix command ''' રન કરવામાં મદદ કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:56&lt;br /&gt;
| હવે, આપણે '''awk command''' મારફતે '''unix command date''' રન કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:01&lt;br /&gt;
| '''terminal''' માં અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કમાન્ડ ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:09&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર આઉટપુટ તરીકે આજની તારીખ અને સમય દૃશ્યમાન થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:15&lt;br /&gt;
| હવે, આપણને આની શા માટે જરૂર છે? આપણે '''awk command ''' નો ફક્ત '''BEGIN''' સેક્શન રાખ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:21&lt;br /&gt;
| વાસ્તવિક દુનિયાના દૃશ્યે, આપણે જોઈતા આઉટપુટને દર્શાવતા પહેલા, '''system date ''' ને પ્રિન્ટ કરવાનું ઈચ્છી શકીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:28&lt;br /&gt;
| આ કિસ્સામાં, આપણને '''awk command''' માંથી '''system commands''' એક્ઝિક્યુટ કરવાની જરૂર પડશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:34&lt;br /&gt;
| અહીં અમુક '''functions''' છે જે '''time stamps''' સાથે વહેવાર કરે છે જેમ કે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''systime()''',  '''strftime() ''',  વગેરે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:43&lt;br /&gt;
| આ '''functions''' વિશે જાણવા હેતુ ઇન્ટરનેટને બ્રાઉઝ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:48&lt;br /&gt;
| અહીં આ ટ્યુટોરીઅલનો અંત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો સારાંશ લઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:53&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીઅલમાં આપણે '''built-in functions''' ના વિભિન્ન પ્રકાર વિશે શીખ્યા જેમ કે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Arithmetic functions''',  '''String functions''',  '''Input/Output functions''' અને '''Time stamps functions'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:06&lt;br /&gt;
| એસાઇનમેન્ટ તરીકે- દરેક રેકોર્ડનું છેલ્લું '''field''' પ્રિન્ટ કરવા માટે એક '''awk''' પ્રોગ્રામ લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:13&lt;br /&gt;
| જ્યાં વિદ્યાર્થીનું નામ ત્રીજા અક્ષર તરીકે નાનો '''u''' ધરાવે, '''awkdemo.txt ''' ફાઈલ વાપરીને.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:22&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:30&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ઓનલાઇન પરીક્ષા પાસ થવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:43&lt;br /&gt;
| તમારા પ્રશ્નોને આ ફોરમ પર પોસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:47&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:59&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>