<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBasics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk%2FGujarati</id>
		<title>Linux-AWK/C2/Basics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux-AWK%2FC2%2FBasics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Basics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-04T16:18:26Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Basics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;diff=48055&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bharat636: Created page with &quot;{| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt; | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, '''awk''' માં '''Basics of single dimensional array''' પ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux-AWK/C2/Basics-of-Single-Dimensional-Array-in-awk/Gujarati&amp;diff=48055&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-06T17:19:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | નમસ્તે, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;awk&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Basics of single dimensional array&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| નમસ્તે, '''awk''' માં '''Basics of single dimensional array''' પરના આ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલમાં સ્વાગત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખીશું-  '''awk''' માં '''Arrays'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:12&lt;br /&gt;
| '''array elements''' એસાઇન કરવા&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:15&lt;br /&gt;
| તે કેવી રીતે અન્ય પ્રોગ્રામિંગ ભાષાઓમાં '''arrays''' થી જુદું છે અને '''array ''' ના '''elements ''' સંદર્ભવા&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:23&lt;br /&gt;
| આપણે આ અમુક ઉદાહરણો મારફતે કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:26&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલને રેકોર્ડ કરવા માટે, હું વાપરી રહ્યો છું '''Ubuntu Linux 16.04 Operating System ''' અને '''gedit text editor 3.20.1'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:38&lt;br /&gt;
| તમે તમારા પસંદનું કોઈપણ ટેક્સ્ટ એડિટર વાપરી શકો છો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:42&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલના અભ્યાસ માટે, તમને અમારી વેબસાઈટ પરના પાછલા '''awk''' ટ્યુટોરીયલો મારફતે જવું જોઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:49&lt;br /&gt;
| તમને કોઈપણ પ્રોગ્રામિંગ ભાષાનું સામાન્ય જ્ઞાન હોવું જોઈએ જેમ કે C અથવા C++ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:56&lt;br /&gt;
| જો નથી, તો અમારી વેબસાઈટ પરના સબંધિત ટ્યુટોરીયલો મારફતે જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:02&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં વાપરવામાં આવેલ ફાઈલ આ ટ્યુટોરીયલ પુષ્ઠ પરના '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને એક્સટ્રેક્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:11&lt;br /&gt;
| '''awk''' માં એક '''array''' શું છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''awk''' એ સંબંધિત '''elements''' ને સંગ્રહિત કરવા હેતુ '''arrays''' ને આધાર આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:18&lt;br /&gt;
| '''Elements ''' એ એક '''number ''' અથવા એક '''string''' હોઈ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:21&lt;br /&gt;
| '''awk ''' માં '''Arrays ''' એ '''''associative''''' હોય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:24&lt;br /&gt;
| આનો અર્થ એ થાય છે કે દરેક '''array element ''' એ એક '''index-value pair''' છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:29&lt;br /&gt;
| તે અન્ય પ્રોગ્રામિંગ ભાષામાના '''arrays ''' થી અત્યંત સમાન લાગે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:33&lt;br /&gt;
| પરંતુ અહીં અમુક મહત્વપૂર્ણ તફાવતો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:36&lt;br /&gt;
| પહેલું, આપણને '''array''' ને વાપરતા પહેલા તેને '''declare ''' કરવાની આવશ્યકતા નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:41&lt;br /&gt;
| સાથેજ એ પણ સ્પષ્ટ કરવાની જરૂર નથી કે '''array ''' કેટલા '''elements''' ધરાવશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:47&lt;br /&gt;
| પ્રોગ્રામિંગ ભાષામા, '''array index ''' એ સામાન્ય રીતે એક ધનાત્મક પૂર્ણાંક છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:52&lt;br /&gt;
| '''index''' સામાન્ય રીતે 0 થી શરુ થાય છે, ત્યારબાદ 1, પછી 2 અને ક્રમશ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:58&lt;br /&gt;
| પરંતુ '''awk''' માં, '''index ''' એ કંઈપણ હોઈ શકે છે – કોઈપણ '''number ''' કે એક '''string.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:03&lt;br /&gt;
| '''awk''' માં એક '''array element ''' એસાઇન કરવા માટેનું આ એક સિન્ટેક્સ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Array name''' કોઈપણ માન્ય વેરિએબલ નામ હોઈ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:11&lt;br /&gt;
| અહીં '''index''' એ એક '''integer''' અથવા એક '''string''' હોઈ શકે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:16&lt;br /&gt;
| '''Strings''' ને બમણા અવતરણમાં લખવું પડે છે, ક્યાં તો એ '''index ''' નામ હોય અથવા એક '''value''' હોય.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:23&lt;br /&gt;
| ચાલો આને એક ઉદાહરણ વડે સમજીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:27&lt;br /&gt;
| મેં પહેલાથી જ કોડ લખેલો છે અને તેને '''array_intro.awk''' તરીકે સેવ કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:34&lt;br /&gt;
| આ ફાઈલ પ્લેયરની નીચે આવેલ '''Code Files''' લિંકમાં ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:41&lt;br /&gt;
| અહીં મેં અઠવાડિયાના દિવસોને એક ઉદાહરણ તરીકે લીધા છે અને તેને '''BEGIN section''' અંતર્ગત લખ્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:48&lt;br /&gt;
| અહીં, '''array ''' નું નામ છે '''day'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:52&lt;br /&gt;
| મેં '''index ''' ને 1 તરીકે સુયોજીત કરી છે અને વેલ્યુ '''Sunday''' તરીકે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
| આ '''array element''' માં, મેં એક '''string ''' ને '''index''' તરીકે વાપરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો '''index first ''' માટે, વેલ્યુ છે '''Sunday'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:06&lt;br /&gt;
| સમગ્ર '''array''' ની રચના આજ પ્રમાણે થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:10&lt;br /&gt;
| અહીં નોંધ લો, '''array elements''' એ ક્રમમાં નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મેં '''day four ''' ને '''day three''' પહેલા ઘોષિત કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:18&lt;br /&gt;
| '''awk arrays ''' માં, '''index ''' ક્રમબદ્ધ હોવી આવશ્યક નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:23&lt;br /&gt;
| '''associative array''' નો ફાયદો એ છે કે નવી જોડીને કયા પણ સમયે ઉમેરી શકાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:29&lt;br /&gt;
| ચાલો હું '''array''' માં દિવસ 6 ઉમેરું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:33&lt;br /&gt;
| કર્સરને છેલ્લી લાઈનના અંતમાં મુકો અને '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ આપેલ ટાઈપ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:42&lt;br /&gt;
| ફાઈલને સેવ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:44&lt;br /&gt;
| આપણે '''array''' ઘોષિત કર્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પરંતુ આપણે '''array element''' ને કેવી રીતે સંદર્ભવું જોઈએ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:49&lt;br /&gt;
| એક ચોક્કસ '''index''' પર એક '''element ''' ને સંદર્ભવા '''arrayname ''' અને ''' square brackets ''' અંતર્ગત ''' index ''' લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો આ પ્રયાસ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:58&lt;br /&gt;
| ફરી એક વાર કોડ પર જઈએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:01&lt;br /&gt;
| કર્સરને બંધ '''curly brace''' આગળ મુકો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:05&lt;br /&gt;
| '''Enter''' દબાવો અને ટાઈપ કરો '''print ''''' સ્પેસ '''''day ''''' ચોરસ કૌંસમાં '''''6'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:13&lt;br /&gt;
| કોડને સેવ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:15&lt;br /&gt;
| '''Ctrl''', '''Alt''' અને '''T''' કી દાબીને '''terminal''' ખોલો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
| '''cd command''' નો ઉપયોગ કરીને એ ફોલ્ડરમાં જાવ જ્યાં તમે '''Code Files''' ડાઉનલોડ કરી છે અને એક્સટ્રેકટ કરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
| હવે ટાઈપ કરો '''awk space hyphen small f space array_intro.awk '''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 '''Enter''' દબાવો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:38&lt;br /&gt;
| જુઓ, આપણને આઉટપુટ તરીકે '''Friday''' મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:42&lt;br /&gt;
| આગળ આપણે તપાસ કરીશું કે '''array''' માં એક ચોક્કસ '''index''' પર કોઈપણ '''element''' મોજૂદ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:48&lt;br /&gt;
| આ માટે, આપણને '''in operator''' વાપરવું પડશે. ચાલો હું આને એક ઉદાહરણ વડે સમજાઉં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:55&lt;br /&gt;
| એડિટર વિન્ડોમાં કોડ પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:59&lt;br /&gt;
| કર્સરને '''print statement''' ના અંતમાં મુકો અને ''' Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ દર્શાવ્યા પ્રમાણે ટાઈપ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:09&lt;br /&gt;
| કોડને સેવ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:11&lt;br /&gt;
| હવે મેં બે '''if conditions''' ઉમેરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:15&lt;br /&gt;
| પ્રથમ '''if condition ''' તપાસ કરે છે કે '''index two ''' એ '''day''' માં મોજૂદ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:21&lt;br /&gt;
| જો હા, તો સબંધિત '''print statement ''' એક્ઝિક્યુટ થશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:26&lt;br /&gt;
| બીજી '''condition ''' તપાસ કરે છે કે '''index seven ''' એ '''day''' માં મોજૂદ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તે '''print statement ''' ને એક્ઝિક્યુટ કરશે જો તે '''true''' હોય તો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:35&lt;br /&gt;
| જેવું કે આપણે જોઈ શકીએ છીએ, '''index two''' એ '''array''' માં છે અને '''seven''' એ નથી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો આઉટપુટને ચકાસવા આ ફાઈલને એક્ઝિક્યુટ કરીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:44&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ. પાછલા એક્ઝિક્યુટ કરેલ કમાન્ડને પાછું મેળવવા માટે '''Up arrow key''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:51&lt;br /&gt;
| એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે '''Enter ''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:54&lt;br /&gt;
| આપણને અપેક્ષા પ્રમાણે આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:57&lt;br /&gt;
| આપણે હવે કોડમાં હજી કેટલાક ફેરફાર કરીશું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અહીં દર્શાવ્યા પ્રમાણે કોડને અપડેટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:04&lt;br /&gt;
| ''' day condition''' માં '''7''' ની નીચે, મેં હજી એક '''condition''' ઉમેરી છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:09&lt;br /&gt;
| આ તપાસ કરશે કે ''' index seven''' ની વેલ્યુ એ નલ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:14&lt;br /&gt;
| જો '''true''' હોય, તો તે પ્રિન્ટ કરશે '''Index 7 is not null'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:18&lt;br /&gt;
| આપણે પહેલાથી જાણીએ છીએ કે આપણી પાસે '''7''' સહીત, કોઈ '''index ''' નથી, તો તે કંઈપણ પ્રિન્ટ કરશે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
| આગળ, આપણે '''day''' માં '''condition 7 ''' ના '''print statement ''' ને ફેરફાર કર્યું છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:30&lt;br /&gt;
| કોડને સેવ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ચાલો જોઈએ કે આપણે જ્યારે કોડને એક્ઝિક્યુટ કરીએ છીએ ત્યારે શું થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:35&lt;br /&gt;
| '''terminal''' પર જાવ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાછલા એક્ઝિક્યુટ કરેલ કમાન્ડને મેળવવા હેતુ અપ એરો કી દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:43&lt;br /&gt;
| એક્ઝિક્યુટ કરવા માટે '''Enter''' દબાવો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:46&lt;br /&gt;
| આપણને અપેક્ષા વિરુદ્ધ આઉટપુટ મળે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:49&lt;br /&gt;
| સ્ટેટમેન્ટ '''&amp;quot;Index 7 is present after null comparison.&amp;quot;''' પ્રિન્ટ થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ કેવી રીતે શક્ય છે?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:57&lt;br /&gt;
| જ્યારે આપણે લખીએ છીએ કે, '''&amp;lt;nowiki&amp;gt;day[7] &amp;lt;/nowiki&amp;gt;''''' એ ''''' null''' ના બરાબર નથી, આપણે '''index 7''' પર '''element''' ને એક્સેસ કરવાનો પ્રયાસ કરીએ છીએ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:04&lt;br /&gt;
| આ એક્સેસ પોતેથી '''index 7 ''' પર પહેલા એક એલિમેન્ટ બનાવશે અને તેને વેલ્યુ '''null''' સાથે ઈનિશલાઈઝ કરશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:12&lt;br /&gt;
| આગળ, આપણે તપાસ કરવાનો પ્રયાસ કરીશું કે '''index 7''' પર કોઈપણ '''element''' વાસ્તવમાં મોજૂદ છે કે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:18&lt;br /&gt;
| જો કે '''null element ''' પહેલાથી જ બનેલું છે, તો આઉટપુટ દર્શાવે છે કે '''Index 7 ''' એ '''null ''' તુલના બાદ મોજૂદ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
| તો, આ યાદ રાખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''day at index 7 ''''' એ '''''null ''' ના બરાબર નથી આ એક '''element''' ની હાજરી તપાસ કરવાની ખોટી રીત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:34&lt;br /&gt;
| તે '''index 7''' પર એક '''null element ''' બનાવશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:38&lt;br /&gt;
| તેના બદલે, આપણે '''in operator''' વાપરવું પડશે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:41&lt;br /&gt;
| તે '''array''' માં કોઈપણ વધારાનું '''element''' બનાવશે નહિ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અહીં આ ટ્યુટોરીયલનો અંત થાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:50&lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા- '''awk''' માં '''Arrays''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:54&lt;br /&gt;
|  '''array elements''' એસાઇન કરવા&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:56&lt;br /&gt;
|  તે કેવી રીતે અન્ય પ્રોગ્રામિંગ ભાષાઓમાં '''arrays''' થી જુદું છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:00&lt;br /&gt;
| '''array ''' ના '''elements ''' સંદર્ભવા&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:03&lt;br /&gt;
| એસાઈનમેન્ટ તરીકે- એક '''array flowerColor''' વ્યાખ્યાયિત કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:07&lt;br /&gt;
| ઇન્ડેક્સ એ ફૂલોના નામ હશે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:10&lt;br /&gt;
| વેલ્યુ એ ફૂલોનો સંદર્ભિત રંગ રહેશે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| તમારા પસંદના કોઈપણ પાંચ ફૂલો માટે પ્રવિષ્ટિ દાખલ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:18&lt;br /&gt;
| ચોથા ફૂલનો રંગ પ્રિન્ટ કરો&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તપાસ કરો કે “Lotus” ફૂલ '''array''' માં ઉપલબ્ધ છે કે નહિ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:25&lt;br /&gt;
| આપેલ લિંક પર ઉપલબ્ધ વિડિઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કૃપા કરી તેને ડાઉનલોડ કરીને નિહાળો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:33&lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ટીમ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનો ઉપયોગ કરીને વર્કશોપો આયોજે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
અને ઓનલાઇન પરીક્ષા પાસ થવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:42&lt;br /&gt;
| વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:46&lt;br /&gt;
| તમારા પ્રશ્નોને આ ફોરમ પર પોસ્ટ કરો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:50&lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટને NMEICT, MHRD, ભારત સરકાર દ્વારા ફાળો અપાયો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લિંક પર ઉપલબ્ધ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:01&lt;br /&gt;
| ભાષાંતર કરનાર, હું ભરત સોલંકી હવે આપથી વિદાય લઉં છું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોડાવા બદ્દલ આભાર.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bharat636</name></author>	</entry>

	</feed>