<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FSimple-filters%2FPunjabi</id>
		<title>Linux/C2/Simple-filters/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FSimple-filters%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-29T10:52:24Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=22100&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 04:54, 21 May 2015</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=22100&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-05-21T04:54:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 04:54, 21 May 2015&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 232:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 232:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |08:42&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |08:42&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |space marks dot txt space hyphen t space open inverted commas space close inverted commas space &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;sort &lt;/ins&gt;space marks dot txt space hyphen t space open inverted commas space close inverted commas space &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |08:53&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |08:53&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=22099&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 04:52, 21 May 2015</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=22099&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-05-21T04:52:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;amp;diff=22099&amp;amp;oldid=21150&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=21150&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot;{|border = 1  !Time  !Narration  |-   |0:00  |linux ਵਿੱਚ ਸਧਾਰਨ ਫਿਲਟਰਸ  ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Punjabi&amp;diff=21150&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-03-30T01:25:18Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{|border = 1  !Time  !Narration  |-   |0:00  |linux ਵਿੱਚ ਸਧਾਰਨ ਫਿਲਟਰਸ  ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{|border = 1&lt;br /&gt;
 !Time&lt;br /&gt;
 !Narration&lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:00&lt;br /&gt;
 |linux ਵਿੱਚ ਸਧਾਰਨ ਫਿਲਟਰਸ  ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:08&lt;br /&gt;
 |ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਹੈਡ  ( head )  , ਟੇਲ ( tail )  , ਸੋਰਟ ( sort )  , ਕਟ  ( cut ) ਅਤੇ ਪੇਸਟ  ( paste )   ਦੇ ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:17&lt;br /&gt;
 |ਇਹ ਸਾਰੇ ਕਮਾਂਡ ਲਾਇਨ ਟੈਕਸਟ ਮੈਨਿਊਪੂਲੇਸ਼ਨ ਟੂਲਸ ਹਨ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:22&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ  (  #  )  ਹੈਸ਼ ਚਿੰਨ੍ਹ  ਵੇਖਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਤੁਹਾਨੂੰ ਉਨ੍ਹਾਂ ਕਮਾਂਡਸ ਨੂੰ ਚਲਾਉਣ  ਲਈ ਰੂਟ ਬਣਾਉਣਾ ਹੋਵੇਗਾ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:29&lt;br /&gt;
 |( sudo su or su root )  , ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ  $  ਡਾਲਰ ਚਿੰਨ੍ਹ ਵੇਖਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਤੁਸੀਂ ਉਨ੍ਹਾਂ ਕਮਾਂਡਸ ਨੂੰ ਚਲਾਉਣ ਲਈ ਇੱਕ ਸਧਾਰਨ  ਉਪਯੋਗਕਰਤਾ ਹੋ ਸਕਦੇ ਹੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:38&lt;br /&gt;
 |ਮੈਂ ਇਹ ਮੰਨ ਕੇ ਚੱਲਦਾ ਹਾਂ ਕਿ ਤੁਸੀਂ ਡਿਫਾਲਟ ਇੰਸਟਾਲੇਸ਼ਨ ਕੀਤੀ ਹੈ ਅਤੇ ਕਿਸੇ ਪਾਥ ਵਿੱਚ ਬਦਲਾਵ ਨਹੀਂ ਕੀਤਾ ਜਿੱਥੇ ਫਾਇਲਸ ਸੇਵ ਹੋ ਰਹੀਆਂ ਹਨ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:46&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ubuntu 10.10 ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹਾਂ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:51&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਭਾਗ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ਮਾਊਸ ਅਤੇ ਕੀਬੋਰਡ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਨਾ  ਅਤੇ ਵਿੰਡੋ ਉੱਤੇ ਮੈਕਸੀਮਾਇਜ ਅਤੇ ਮਿਨੀਮਾਇਜ ਬਟਨਾ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਨਾ ਆਉਣਾ ਜਰੂਰੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:02&lt;br /&gt;
 |ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਦੀਆਂ  ਪਹਿਲੀਆਂ  10 ਲਾਇੰਸ ਨੂੰ ਦਿਖਾਉਣ ਲਈ ਅਸੀ Head ਕਮਾਂਡ ਦੇ ਬਾਅਦ ਇੱਕ ascii ਫਾਇਲ ਨੇਮ ਦਿੰਦੇ ਹਾਂ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:10&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲੋ ਫਾਇਲ ਬਣਾਉਂਦੇ ਹਾਂ | ਅਮਲ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਇਸਨੂੰ ਵਿਖਾਉਣ ਲਈ ਮੈਂ ESC  ( ਏਸਕੇਪ ) ਦਬਾ ਰਿਹਾ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:17&lt;br /&gt;
 |Applications  &amp;gt;  Accessories  &amp;gt;  Text Editor ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:24&lt;br /&gt;
 |ਸਮੇਂ  ਦੀ ਕਮੀ  ਦੇ ਕਾਰਨ ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਇਹ ਨੰਬਰਸ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਇੱਕ ਅਤੇ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਹਨ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:30&lt;br /&gt;
 |ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਮੈਂ ਕਾਪੀ ਅਤੇ ਪੇਸਟ ਕਰਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:38&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ ਉੱਤੇ ਹਿਟ ਕਰੋ , Save ( ਸੇਵ  )  ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:41&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ ਨੂੰ numbers.txt ਨਾਮ ਦਿਓ ਅਤੇ Save ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:48&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:53&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ Applications  &amp;gt;  Accessories  &amp;gt;  Terminal ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:01&lt;br /&gt;
 |ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਇਹ ਦੇਖਣ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਜੋ ਫਾਇਲ ਅਸੀਂ ਬਣਾਈ ਸੀ, ਕੀ ਅਸੀ ਉਸਨੂੰ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:05&lt;br /&gt;
 |ls ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:09&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀਂ ਇੱਥੇ ਜੋ ਕੀਤਾ ਉਸ ਨਾਲ ਸਾਡੀ ਹੋਮ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਵਿਚਲੇ  ਸਾਰੇ ਫਾਇਲਸ ਅਤੇ ਫੋਲਡਰਸ ਵਿਖਾਈ ਦੇਣਗੇ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:15&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀਂ ਜੋ ਫਾਇਲ ਬਣਾਈ ਹੈ ਉਸਦੇ ਕੰਟੇਂਟਸ ਨੂੰ ਪੜ੍ਹਨ ਲਈ cat ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:21&lt;br /&gt;
 |Cat num , ਫਾਇਲ ਨੇਮ ਨੂੰ ਆਟੋਫਿਲ ਕਰਨ ਲਈ ਟੈਬ ਦਬਾਓ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:29&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲੋ ਅਜਿਹਾ ਹੀ head  ਕਮਾਂਡ  ਦੇ ਨਾਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:33&lt;br /&gt;
 |Head numbers.txt enter ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:39&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਪਹਿਲੀਆਂ 10 ਲਾਇਨਾ ਦਿਖਾਈਆਂ  ਹੋਈਆਂ ਹਨ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:43&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਅਸੀਂ ਪਹਿਲੀਆਂ  ਪੰਜ ਲਾਇਨਾ ਵੇਖਣੀਆ ਹਨ ਤਾਂ head ਕਮਾਂਡ ਅਤੇ ਫਾਇਲ  ਦੇ ਵਿੱਚ  - (ਹਾਈਫਨ)n5 ਆਪਸ਼ਨ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:52&lt;br /&gt;
 |ਅਪ ਏਰੋ ਉੱਤੇ ਹਿਟ ਕਰੋ  , - n5 ਦਬਾਓ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:58&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਸਿਰਫ ਪਹਿਲੀਆਂ  ਪੰਜ ਲਾਇਨਾ ਦਿਖਾਈਆਂ  ਹੋਈਆਂ ਹਨ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:02&lt;br /&gt;
 |ਪੇਸ਼ਕਾਰੀ ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਚਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:08&lt;br /&gt;
 |F5 . &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:14&lt;br /&gt;
 |tail ਕਮਾਂਡ  head ਕਮਾਂਡ  ਦੇ ਬਿਲਕੁਲ ਵਿਪਰੀਤ ਕੰਮ ਕਰਦੀ ਹੈ ,  ਇਹ ਡਿਫਾਲਟ ਰੂਪ ਵਲੋਂ ਆਖਰੀ ਦਸ ਲਾਇਨਾ ਦਿਖਾਉਂਦੀ ਹੈ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:22&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਜਾਣ ਲਈ ਮੈਂ ALT+Tab  ( ਆਲਟ +  ਟੈਬ ) ਦਬਾ ਰਿਹਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:27&lt;br /&gt;
 |tail numbers . txt &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:31&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਸਾਨੂੰ ਆਖਰੀ ਪੰਜ ਲਾਇਨਾ ਵੇਖਣੀਆਂ ਹਨ ਤਾਂ tail ਕਮਾਂਡ ਅਤੇ ਫਾਇਲ ਨੇਮ  ਦੇ ਵਿੱਚ  - n5 ਆਪਸ਼ਨ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:40&lt;br /&gt;
 |hyphen n5 enter ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:45&lt;br /&gt;
 |ਸਲਾਇਡਸ ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਚੱਲਦੇ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:50&lt;br /&gt;
 |ਇੱਕ ਲਾਗ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਸਿਸਟਮ ਵਿੱਚ ਹੋਏ ਇਵੇਂਟਸ ਯਾਨੀ ਪ੍ਰੋਗ੍ਰਾਮ  ਮੌਜੂਦ ਹੁੰਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:55&lt;br /&gt;
 |Auth.log ਫਾਇਲ ,  ਜੋ ਲਾਗਿਨ ਹੁੰਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਜੋ ਲਾਗਆਉਟ ਹੁੰਦੇ ਹਨ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਲਾਗ ਬਣਾਏ ਰੱਖਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:01&lt;br /&gt;
 |tail ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਭ ਤੋਂ ਲਾਭਦਾਇਕ ਆਪਸ਼ਨ ਹੈ, -f ਆਪਸ਼ਨ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਕੇ  ਲਾਗ ਫਾਇਲ ਦੀ ਟੇਲ ਤੇ ਜਾਣਾ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:09&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਲਾਗ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਨਵੀਂ ਲਾਇਨ ਜੋੜੀ  ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਤਾਂ tail  ਕਮਾਂਡ ਉਸ ਨੂੰ ਆਖਰੀ ਲਾਇਨ ਮੰਨੇਗਾ ਅਤੇ ਡਿਫਾਲਟ ਰੂਪ ਵਲੋਂ ਇਸ ਤੋਂ ਉੱਤੇ ਦਸ ਲਾਇਨਾ ਦਿਖਾਏਗਾ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:18&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:21&lt;br /&gt;
 |tail  - f  / var (ਵਾਰ)/ log / auth . log &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:31&lt;br /&gt;
 |ਚਲੋ ਮੈਂ ਟਰਮਿਨਲ ਦਾ  ਸਾਇਜ ਬਦਲਦਾ  ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:39&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲੋ  ਇੱਕ ਹੋਰ  ਟਰਮਿਨਲ ਖੋਲ੍ਹਦੇ ਹਾਂ  Application  -  &amp;gt;  Accessories  -  &amp;gt;  Terminal . &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:46&lt;br /&gt;
 |ਚਲੋ ਮੈਂ ਟਰਮਿਨਲ ਦਾ  ਸਾਇਜ ਬਦਲਦਾ  ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:52&lt;br /&gt;
 |ਤਾਂ ਕਿ ਤੁਹਾਨੂੰ ਇੱਕ ਹੀ ਸਕਰੀਨ ਉੱਤੇ ਦੱਸ ਸਕਾਂ ਕਿ ਲਾਗ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ tail ਆਖਰੀ ਲਾਇਨ ਤੇ ਕਿਵੇਂ ਜਾਂਦਾ  ਹੈ  ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:00&lt;br /&gt;
 |ਖੁਦ ਲਈ su ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰੋ , enter ਦਬਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:05&lt;br /&gt;
 |ਕੁੱਝ ਗਲਤ ਪਾਸਵਰਡ ਦਿਓ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:08&lt;br /&gt;
 |ਤੁਸੀ ਵੇਖੋਗੇ ਕਿ ਟਰਮਿਨਲ ਜਿਸ ਉੱਤੇ ਟੇਲ ਚੱਲ ਰਹੀ ਹੈ ਨੂੰ ਇੱਕ ਨਵੇਂ ਲਾਗ  ਦੇ ਨਾਲ ਜੋੜਿਆ ਗਿਆ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:15&lt;br /&gt;
 |ਤਾਰੀਖ ਅਤੇ ਸਮਾਂ ਦੱਸਦਾ ਹੈ ਕਿ ਆਥੇਂਟੀਕੇਸ਼ਨ ਕਦੋਂ  ਅਸਫਲ ਹੋਈ ਸੀ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:23&lt;br /&gt;
 |date ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ,  ਸਿਸਟਮ ਦੀ ਡੇਟ ਅਤੇ ਟਾਇਮ ਨੂੰ ਪਰਖਣ ਲਈ enter ਦਬਾਓ। &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:32&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਟਰਮਿਨਲ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰਨ  ਲਈ Exit ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:36&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲ ਰਹੀ  tail ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰਨ ਲਈ CTRL + C ਦਬਾਓ  ਅਤੇ ਟਰਮਿਨਲ ਨੂੰ ਮੇਕਸੀਮਾਇਜ ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:51&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀਂ ਪਿਛਲੇ ਉਦਾਹਰਣ ਵਿੱਚ ਸਿਰਫ (ਔਥ)auth.log ਫਾਇਲ ਵੇਖੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:57&lt;br /&gt;
 |ਇਹ ਲਾਗ ਫਾਇਲਸ linux ਵਿੱਚ ਆਮ ਹੀ  ਇਸਤੇਮਾਲ ਹੁੰਦੀਆਂ ਹਨ  ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:01&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਕੋਈ ਸਮੱਸਿਆ ਹੈ ਤਾਂ linux ਸਿਸਟਮ ਐਡਮਿਨਿਸਟਰੇਟਰ ਮਸ਼ੀਨ ਨੂੰ ਟ੍ਰਬਲਸ਼ੂਟ ਕਰਨ ਲਈ ਇਹਨਾ ਲਾਗ ਫਾਇਲਸ ਵਿੱਚ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਵੇਖੇਗਾ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:12&lt;br /&gt;
 |Sort ਕਮਾਂਡ ,  ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਨਾਮ ਤੋਂ ਪਤਾ ਚੱਲਦਾ ਹੈ ,  ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸਾਡੇ ਲਈ ਦੋਨਾਂ ਘੱਟਦੇ ਅਤੇ ਵਧਦੇ ਕ੍ਰਮ ਵਿੱਚ ਸੋਰਟ ਕਰੇਗਾ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:23&lt;br /&gt;
 |numbers.txt  ਇਹ ਸਾਡੀ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਵਧਦੇ ਕ੍ਰਮ ਵਿੱਚ ਸੋਰਟ ਕਰੇਗਾ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:31&lt;br /&gt;
 |ਧਿਆਨ ਦਿਓ ਕਿ ਇੱਥੇ ਕੁੱਝ ਅਜੀਬ ਹੈ  , ਸੋਰਟ ਕਰਦੇ ਵਕਤ Sort ਬਸ ਪਹਿਲੇ  ਅੱਖਰ ਨੂੰ ਵੇਖਦਾ ਹੈ , ਇਸਲਈ 10 , 11 &amp;amp; 12  ਨੰਬਰ 2  ਤੋਂ  ਪਹਿਲਾਂ ਆਉਂਦਾ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:43&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਤੋਂ ਬਚਨ ਲਈ ਆਪਸ਼ਨ  - n ਨੂੰ ਜੋੜੋ  ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:53&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ Sort ਪੂਰੇ ਨੰਬਰ ਨੂੰ ਵੇਖਦਾ ਹੈ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਸੋਰਟ ਕਰਨ ਲਈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:58&lt;br /&gt;
 |number.txt ਨੂੰ ਉੱਲਟੇ ਕ੍ਰਮ ਵਿੱਚ ਸੋਰਟ ਕਰਨ ਲਈ ਆਪਸ਼ਨ  - r ਨੂੰ ਜੋੜੋ  ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:09&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਅਜਿਹੇ ਨੰਬਰ ਹਨ ਜੋ ਦੁਬਾਰਾ ਆਏ ਹਨ ,  ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਨੰਬਰਾਂ ਨੂੰ ਕੱਢਣ ਲਈ –u ਦੀ ਇੱਕ ਹੋਰ ਆਪਸ਼ਨ ਨੂੰ ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:17&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:20&lt;br /&gt;
 |ਅਪ ਐਰੋ ਦਬਾਓ   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:22&lt;br /&gt;
 |U enter  ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:26&lt;br /&gt;
 |ਪਿੱਛਲੀ ਵਾਰ ਦੋ  2 ਦਿਖਦੇ ਸਨ ,  ਅਤੇ ਹੁਣ ਸਿਰਫ ਇੱਕ 2 ਵਿੱਖ ਰਿਹਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:38&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖਾਂਗੇ ਕਿ ਕਿਸੇ ਕਾਲਮ ਦੇ ਆਧਾਰ ਉੱਤੇ ਕਿਵੇਂ ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਸੋਰਟ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:44&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲੋ ਇਹਨਾ ਵਿਚ ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਅਤੇ key ਬਣਾਉਂਦੇ ਹਾਂ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਹੇਠਾਂ ਦਿਖਾਇਆ ਗਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:48&lt;br /&gt;
 |Application  &amp;gt;  Accessories  &amp;gt;  Text Editor ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:57&lt;br /&gt;
 |ਸਮੇਂ  ਦੀ ਬਚਤ ਲਈ ਮੇਰੇ ਕੋਲ  ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਇੱਕ ਵੱਖ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਡੇਟਾ ਹੈ ਜਿਸਨੂੰ ਮੈਂ ਕਾਪੀ ਅਤੇ ਪੇਸਟ ਕਰਦਾ ਹਾਂ ,  CTRL + C ;  CTRL + V   । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:11&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ , ਇਸਨੂੰ marks.txt ਨਾਮ ਨਾਲ ਸੇਵ ਕਰੋ , ਸੇਵ ( Save )  ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:21&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿੱਚ ਜੋ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਅੱਖਰ ਹਨ ਉਹਨਾ ਬਾਰੇ ਫਿਕਰ ਨਾ ਕਰੋ | ਮੈਂ ਨਹੀਂ ਚਾਹੁੰਦਾ  ਕਿ ਕੋਈ ਵੀ ਘੱਟ ਅੰਕ ਮਿਲਣ ਉੱਤੇ ਮੈਨੂੰ ਕੁੱਝ ਕਹੇ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:28&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:33&lt;br /&gt;
 |marks . txt ਫਾਇਲ  ਦੇ ਦੂਜੀ ਕਾਲਮ  ਦੇ ਆਧਾਰ ਉੱਤੇ ਸੋਰਟ ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:40&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:42&lt;br /&gt;
 |space marks dot txt space hyphen t space open inverted commas space close inverted commas space &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:53&lt;br /&gt;
 |ਇੱਥੇ –t ਇੱਕ ਡੈਲਿਮੀਟਰ ਲਈ ਹੈ ਅਤੇ quotes  ਦੇ ਵਿਚਕਾਰਲੀ ਸਪੇਸ ਉਸਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:02&lt;br /&gt;
 |hyphen k2 ਦੂੱਜੇ ਕਾਲਮ ਲਈ ਹੈ ਜਿਸ ਦੇ ਅਧਾਰ ਤੇ ਸੋਰਟ ਕਰਨਾ ਚਾਹੀਦਾ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:14&lt;br /&gt;
 |enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:20&lt;br /&gt;
 |Cat marks dot txt  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:24&lt;br /&gt;
 |ਇਹ ਅਸਲੀ  ਫਾਇਲ ਹੈ ,  ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਵੇਖਦੇ ਹੋ ਕਿ (ਅਵਿਰ)Avir ਉੱਤੇ ਚਲਾ ਗਿਆ ਅਤੇ Bala ਹੇਠਾਂ ਆ ਗਿਆ ਹੈ ਜਦੋਂ ਅਸੀਂ ਦੂੱਜੇ ਕਾਲਮ  ਦੇ ਆਧਾਰ ਤੇ  ਸੋਰਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:43&lt;br /&gt;
 |Cut ਕਮਾਂਡ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਨਾਲੋਂ  ਕੁੱਝ ਜਾਣਕਾਰੀ ਕਟ ਕਰਨ  ਲਈ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:51&lt;br /&gt;
 |ਚੱਲੋ marks . txt ਵਿੱਚੋਂ ਕੁੱਝ ਨਾਮ ਕੱਢਦੇ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:55&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ  ਉੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਾਂ ALT + Tab ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:58&lt;br /&gt;
 |cut space marks dot txt space hyphen d space open inverted commas space close inverted commas space .   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:08&lt;br /&gt;
 |ਇੱਥੇ cut ਕਮਾਂਡ ਵਿੱਚ d ਇੱਕ ਡੈਲਿਮੀਟਰ ਹੈ ਅਤੇ quotes ਦੇ ਵਿਚਕਾਰਲੀ ਸਪੇਸ ਡੈਲਿਮੀਟਰ ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:20&lt;br /&gt;
 |hyphen f2 ਦੂੱਜੇ ਕਾਲਮ  ਦੇ ਲਈ , enter ਦਬਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:31&lt;br /&gt;
 |Paste ਕਮਾਂਡ ਫਾਇਲਸ ਦੀਆਂ ਸਮਰੂਪੀ ਲਾਇਨਾ ਨੂੰ ਜੋੜੇਗਾ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:36&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ numbers . txt ਅਤੇ marks . txt ਦੋਨਾਂ ਫਾਇਲਸ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:41&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:43&lt;br /&gt;
 |numbers . txt marks . txt ਪੇਸਟ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:50&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ marks . txt ਦੀ ਪਹਿਲੀ ਲਾਇਨ  numbers . txt ਦੀ ਪਹਿਲੀ ਲਾਇਨ ਨਾਲ ਜੋੜੀ ਗਈ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:57&lt;br /&gt;
 |ਆਉਟਪੁਟ ਨੂੰ concatefile . txt ਨਾਮਕ ਫਾਇਲ ਵੱਲ ਭੇਜਣ ਲਈ ਅਸੀ redirect ( ਰਿਡਾਇਰੇਕਟ ) key ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:06&lt;br /&gt;
 |ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:08&lt;br /&gt;
 |ਅਪ ਏਰੋ ਦਬਾਓ । redirect ( ਰਿਡਾਇਰੇਕਟ ) key ਨੂੰ ਹਿਟ ਕਰੋ ,  ਜੋ ਗਰੇਟਰ ਦੈਨ ਚਿੰਨ੍ਹ ਹੈ ,  concatefile . txt  |enter ਦਬਾਓ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:18&lt;br /&gt;
 |Cat concatfile dot txt &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:22&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਸਲਾਇਡ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:25&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਅਸੀ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਪੇਸਟ ਟੈਬ ਦੁਆਰਾ ਡੈਲੀਮੇਟ੍ਡ ਨੰਬਰਸ ਨੂੰ ਕ੍ਰਮ ਅਨੂਸਾਰ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰੇ ਤਾਂ  ਅਸੀ –s ਆਪਸ਼ਨ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:34&lt;br /&gt;
 |hyphen s ਪੇਸਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:39&lt;br /&gt;
 |numbers dot txt  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:43&lt;br /&gt;
 |ਸਲਾਇਡ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:45&lt;br /&gt;
 |ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟਾਕ - ਟੂ - ਅ ਟੀਚਰ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਹੈ   ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:49&lt;br /&gt;
 |ਜੋ  ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੀ MHRD ਦੇ &amp;quot;ਰਾਸ਼ਟਰੀ ਸਾਖਰਤਾ ਮਿਸ਼ਨ ਥ੍ਰੋ ICT &amp;quot; ਰਾਹੀਂ ਸੁਪੋਰਟ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:55&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਬਾਰੇ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਇਸ ਲਿੰਕ ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ http: /  / spoken - tutorial . org / NMEICT - Intro ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:59&lt;br /&gt;
 |ਇਹ ਸਕਰਿਪਟ ਹਰਮੀਤ ਸੰਧੂ ਦੁਆਰਾ ਅਨੁਵਾਦਿਤ ਹੈ ।  ਆਈ ਆਈ ਟੀ ਬੌਮਬੇ ਵਲੋਂ ਮੈਂ ਹੁਣ ਤੁਹਾਡੇ ਤੋਂ ਵਿਦਾ ਲੈਂਦਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>