<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FSimple-filters%2FNepali</id>
		<title>Linux/C2/Simple-filters/Nepali - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FSimple-filters%2FNepali"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-22T05:46:48Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;diff=36713&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 05:40, 26 April 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;diff=36713&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-04-26T05:40:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;amp;diff=36713&amp;amp;oldid=3210&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;diff=3210&amp;oldid=prev</id>
		<title>Udaya: Created page with '  {| border=1 |Time ||Narration  |- |00:00 || हेलो  लिनक्सको सिम्पल फिल्टर समबन्धित स्पोकन ट्य…'</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/Simple-filters/Nepali&amp;diff=3210&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2013-03-14T10:20:07Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;#039;  {| border=1 |Time ||Narration  |- |00:00 || हेलो  लिनक्सको सिम्पल फिल्टर समबन्धित स्पोकन ट्य…&amp;#039;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=1&lt;br /&gt;
|Time&lt;br /&gt;
||Narration&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:00&lt;br /&gt;
|| हेलो  लिनक्सको सिम्पल फिल्टर समबन्धित स्पोकन ट्युटोरियलमा यहाँलाई स्वागत छ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:08&lt;br /&gt;
|| यहाँ हामी head, Tail, sort, cut र paste को बारेमा सिक्नेछौ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:17&lt;br /&gt;
|| यी सबै कमान्ड लाईन टेक्स्ट सम्पादक टुलहरु हुन। &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:22&lt;br /&gt;
||   यदि हयास (#) को संकेत टर्मिनलमा देख्नु भयो भने ती कमान्डहरुलाई चलाउन तपाईलाई रुट बन्नुपर्छ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:29&lt;br /&gt;
|| यदि तपाईले टर्मिनलमा डलर चिन्ह देख्नुभयो भने sudo su वा su root ।  यी कमान्डहरु चलाउन तपाई साधारण युजर भए हुन्छ ।   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:38&lt;br /&gt;
||मलाई लाग्छ कि तपाईले डिफल्ट इन्सटलेशन गर्नुभयो र फाईलहरु राख्ने ठाउँको पाथ परिवर्तन गर्नुभऐन । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:46&lt;br /&gt;
||यो टिउटोरियलका लागि म Ubuntu 10.10 प्रयोग गदैछु । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0:51&lt;br /&gt;
||यो मोडिउलका लागि माउस, किबोर्ड चलाउन, विन्डोको बटन ठूलो र सानो गर्न जस्ता कुरा आउनुपर्ने हुन्छ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:02&lt;br /&gt;
||हामीले एउटा फाईलको शुरुको लाइन देखाउन Head कमान्ड संग ascii फाईल नेमको प्रयोग गर्दछौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:10&lt;br /&gt;
||हामी एउटा फाईल बनाऔ । यो प्रयोगात्मक रुपमा देखाउन म ESC (escape) कि थिच्दै छु । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:17&lt;br /&gt;
||एप्लिकेसन &amp;gt; एसेसोरिज &amp;gt; टेक्स्ट इडिटरमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:24&lt;br /&gt;
||समय थोरै भएकोले यी संख्याहरुलाई मैले पहिलै अर्को फाईलमा राखिसके । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:30&lt;br /&gt;
||म कपि र पेस्ट गर्छु । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:38&lt;br /&gt;
||Save थिच्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:41&lt;br /&gt;
||फाईललाई संख्या dot txt नाम दिई save गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:48&lt;br /&gt;
||फाईल Close गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|1:53&lt;br /&gt;
||अब एप्लिकेसन &amp;gt; एसेसोरिज &amp;gt; टर्मिनल मा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:01&lt;br /&gt;
|| अब हामी हामीले बनाएको फाईल हेर्ने प्रयास गरौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:05&lt;br /&gt;
||ls टाइप गरि इन्टर थिच्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:09&lt;br /&gt;
||हामीले यहाँ आफ्नो home डिरेक्टरीमा भएको सबै फोल्डरहरु र फाईलहरुको सुचि निकाल्यौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:15&lt;br /&gt;
||अब हामीले बनाएको फाईलको भित्र हेर्न हामी cat कमान्ड प्रयोग गर्न सक्छौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
|| &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
|| &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:21&lt;br /&gt;
||Cat n-u-m लेखि फाईलको नाम आफै ल्याउन ट्याब गरि ईन्टर थिच्नुहोस।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:29&lt;br /&gt;
||head कमान्डलाई पनि त्यहि गरौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:33&lt;br /&gt;
||Head नम्बरहरु dot txt इन्टर &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:39&lt;br /&gt;
||अब पहिलो लाइनहरु देख्न सकिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:43&lt;br /&gt;
||हामीलाई पहिलो लाइनहरु हेर्ने इच्छा भएमा, head कमान्ड र फाईलको बीचमा hyphen n5 &lt;br /&gt;
प्रयोग गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:52&lt;br /&gt;
||माथि ऐरो थिच्नुहोस् , hyphen n5 र इन्टर ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|2:58&lt;br /&gt;
||अब पहिलो लाइनहरु मात्र देख्न सकिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:02&lt;br /&gt;
|| अब प्रस्तुतिमा फिर्ता जाउँ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:08&lt;br /&gt;
||F5.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:14&lt;br /&gt;
||tail कमान्डले head कमान्डको उल्टो काम गर्दछ । यसले  फाइल को अन्तिम लाईनहरु डिफल्ट मा देखाउछ  । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:22&lt;br /&gt;
||म टर्मिनलमा जान ALT र Tab थिच्दैछु । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:27&lt;br /&gt;
||tail संख्या dot txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:31&lt;br /&gt;
||यदि तपाईलाई अन्तिम लाइनहरु मात्र हेर्नुपर्ने छ भने,  tail कमान्ड र फाइलको नाम पछाडि hyphen n5 विकल्पको प्रयोग गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:40&lt;br /&gt;
||hyphen n5 इन्टर &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:45&lt;br /&gt;
||स्लाईड्समा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:50&lt;br /&gt;
||सिस्टममा भएको कामहरु बारे लग फाईलमा हर्न सकिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|3:55&lt;br /&gt;
||अथ डट लग फाईलमा कसले लग इन गर्यो र कस्ले आउट गर्नेको लग रहनेछ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:01&lt;br /&gt;
||टेल कमान्डको सबैभन्दा महत्वपूर्ण काम hyphen f प्रयोग गरि लग फाईलको टेल पछि लाग्नु हो । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:09&lt;br /&gt;
||लग फाईलमा नयाँ लाइन थपेमा, tail कमान्डले त्यसलाई अन्तिम लाइन मानेर देखाउछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:18&lt;br /&gt;
|| टर्मिनलमा जानुहोस्। &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:21&lt;br /&gt;
||tail hyphen f forward slash var log auth dot log&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:31&lt;br /&gt;
||म यस टर्मिनलको आकार फेर्छु&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:39&lt;br /&gt;
||हामी अर्को टर्मिनल खोलौ, एप्लिकेसन &amp;gt; एसेसोरिज &amp;gt; टर्मिनल&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:46&lt;br /&gt;
||म यस टर्मिनलको आकार फेर्छु&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|4:52&lt;br /&gt;
||र पुच्छर कसरी लग फाईलको अन्तिम लाइन पछि लाग्छ भनि सिंगो स्क्रिनमा म देखाउछु ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:00&lt;br /&gt;
||su कमान्ड टाईप गरि इन्टर गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:05&lt;br /&gt;
||कुनै गलत पासवर्ड राखी ईन्टर थिच्नुहोस।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:08&lt;br /&gt;
||तपाईले देख्नसक्नुहुन्छ कि टेल चलिरहेको टर्मिनलमा नयाँ लग थपिन्छ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:15&lt;br /&gt;
||अथन्टिकेशन कहिले असफल भयो भनि डेट र टाइम देखाउछ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:23&lt;br /&gt;
||date टाईप गरि ईन्टर गर्नुहोस यसले सिस्टमको डेट र टाईम जाँच गर्दछ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:32&lt;br /&gt;
||Exit टाईप गरेपछि टर्मिनल बन्द हुन्छ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:36&lt;br /&gt;
||CTRL C टाईप गरि चलिरहेको tail कमाण्ड क्लोज गरि स्क्रिन ठुलो गर्नुहोस्।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:51&lt;br /&gt;
||अगाडी हामीले अथ  डट लग फाइल मात्र देखेको थियौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5:57&lt;br /&gt;
||यिनीहरु लिनक्समा प्रयोग हुने लग फाईलहरु हुन् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:01&lt;br /&gt;
||लिनक्स सिस्टम एडमिनिस्ट्रेटरले यी लग फाईलहरु हेरेर मेशिनमा समस्या आएमा बनाउनका लागि हर्ने गर्दछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:12&lt;br /&gt;
||सर्ट कमान्डले नामले भने जस्तै फाईलहरु लाई बढ्दो र घट्दो क्रममा दुबै तरिकाले मिलाएर राखिदिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:23&lt;br /&gt;
||sort numbers dot txt.  यसले numbers dot txt फाईललाई बढ्दो क्रममा छाटेर राखिदिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:31&lt;br /&gt;
||यहाँ अचम्मको कुरा याद गर्नुहोस्  कि सर्टले क्रम मिलाउदा पहिलो अक्षर हर्छ ,  त्यसैले 10,11&amp;amp;12 अरु संख्या अगाडि आउँछ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:43&lt;br /&gt;
||यो हटाउन hyphen n विकल्पको प्रयोग गर्नुहोस् । hyphen n र इन्टर &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:53&lt;br /&gt;
||अब क्रम मिलाउदा सर्टले पुरै संख्यालाई हेर्दछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|6:58&lt;br /&gt;
||नम्बर dot txt लाई उल्टो क्रममा सर्ट गर्न hyphen r को विकल्प प्रयोग गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:09&lt;br /&gt;
||यस फाईलमा संख्याहरु दोहोरिएका छन् । यूनिक संख्या मात्र हेर्नकालागि hyphen u विकल्प प्रयोग गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:17&lt;br /&gt;
||टर्मिनलमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:20&lt;br /&gt;
||अप ऐरो &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:22&lt;br /&gt;
||U इन्टर,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:26&lt;br /&gt;
||अगाडी दुईवटा २ देखाएको थियो । अब एउटा २ देखाउछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:38&lt;br /&gt;
||अब हामी कोलुम्नको आधारमा फाईललाई कसरी सर्ट गर्ने भनि हेर्छौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:44&lt;br /&gt;
||तल देखाइए अनुसार हामी एउटा फाईल बनाऔ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:48&lt;br /&gt;
|| एप्लिकेशन &amp;gt; एक्सेसरिज &amp;gt; टेक्सट् ईदिटर जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7:57&lt;br /&gt;
||समय बचाउन म भएको डाटालाई अर्को फाईलमा कपि एन्ड पेष्ट गर्छु, CTRL+C; CTRL+V ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:11&lt;br /&gt;
||सेभ it as marks dot txt, भनि फाईललाई Save गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:21&lt;br /&gt;
||यो फाईलमा भएको विषेश अक्षरहरुको मतलब नगर्नुहोस्। म कसैलाई कम नंबर दिन चाहान्न । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:28&lt;br /&gt;
||यो फाईल बन्द गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:33&lt;br /&gt;
||marks dot txt फाईललाई दोस्रो कोलुम्नको आधारमा सर्ट गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:40&lt;br /&gt;
||टर्मिनालमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:42&lt;br /&gt;
||sort space marks dot txt space hyphen t space open inverted commas space close inverted commas space&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|8:53&lt;br /&gt;
||यहाँ हाईफन t ले डिलिमिटरलाई जनाउछ र कोटहरुको बिचमा भएको स्पेसले यो देखाउछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:02&lt;br /&gt;
||दोस्रो कोलम्न जसमा सर्ट गर्नुपर्दछ हाईफन k2 टाईप गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:14&lt;br /&gt;
||इन्टर थिच्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:20&lt;br /&gt;
||Cat माक्स dot txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:24&lt;br /&gt;
||यदि Avir माथि छ र Bala तल आएको छ भने त्यो शुरुको फाईल हो । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:43&lt;br /&gt;
||फाईलको केही जानकारी मात्रलिन Cut कमान्ड प्रयोग गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:51&lt;br /&gt;
||marks dot txt बाट नामहरु निकाल्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
||टर्मिनाल ALT ट्याबमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|9:58&lt;br /&gt;
||cut space marks dot txt space hyphen d space open inverted commas space close inverted commas space.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:08&lt;br /&gt;
||यहाँ cut कमान्डमा d डिलिमिटर हो र स्पेस ईन बिट्विन द कोट्सले डिलिमिटरलाई जनाउछ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:20&lt;br /&gt;
||दोस्रो कोलमका लगि हाईफन f2 , इन्टर थिच्नुहोस् ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:31&lt;br /&gt;
||Paste कमान्डले फाईलहरुको निर्धारित लाइनहरुलाई मिसाइदिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:36&lt;br /&gt;
||numbers dot txt र marks dot txt फाईल दुवै प्रयोग गरौ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:41&lt;br /&gt;
||टर्मिनालमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:43&lt;br /&gt;
||नंबर्स dot txt marks dot txt पेस्ट गर्नुहोस्, इन्टर &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:50&lt;br /&gt;
||अब marks dot txt को शुरुको लाइन र numbers dot txt को शुरुको लाइन मिसिन्छ् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:57&lt;br /&gt;
||रिडायरेक्ट किलाई प्रयोग गरि प्रतिफललाई अर्को फाईल  concatefile dot txt मा राख्न सकिन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:06&lt;br /&gt;
||टर्मिनालमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:08&lt;br /&gt;
||अप ऐरो थिच्नुहोस् । रिडायरेक्ट कि जुन भन्दा ठूलो संकेत हो concatfile dot txt टाइप गर्नुहोस् । इन्टर थिच्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:18&lt;br /&gt;
||Cat concatfile dot txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:22&lt;br /&gt;
||स्लाईडमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:25&lt;br /&gt;
||hyphen s option पेस्ट गरि, संख्याहरुलाई क्रमबद्ध रुपमा ट्याबले छुट्टाई प्रिन्ट गर्न सक्नुहुन्छ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:34&lt;br /&gt;
||hyphen s पेस्ट गर्नुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:39&lt;br /&gt;
||numbers dot txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:43&lt;br /&gt;
||स्लाईडमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:45&lt;br /&gt;
||स्पोकन टिउटोरियल प्रोजेक्ट, टक टु अ टिचर प्रोजेक्टको भाग हो । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:49&lt;br /&gt;
||नेशनल मिशन अन एजुकेशन थ्रु आइसिटि , एमएचआरडि, गभरमेन्ट अफ ईन्डियाले सहयोग गरेको हो।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:55&lt;br /&gt;
||अधिक जानकारीका लागि दिईएको लिन्कमा जानुहोस् । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:59&lt;br /&gt;
|| यो स्क्रिप्ट दिपेश जोशी द्धारा योगदान गरिएको (अनुवादकर्ताको नाम) हो ।  र ............................. द्धारा ......................................ठाउँमा रिकर्ड गरिएको हो । धन्यवाद् ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Udaya</name></author>	</entry>

	</feed>