<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FFile-Attributes%2FPunjabi</id>
		<title>Linux/C2/File-Attributes/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Linux%2FC2%2FFile-Attributes%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-29T16:44:21Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=35402&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 11:11, 7 April 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=35402&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-04-07T11:11:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 11:11, 7 April 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 240:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 240:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |ਹਾਰਡ ਲਿੰਕ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ln ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਿੰਟੈਕਸ&amp;#160; ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ:&amp;#160;  &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |ਹਾਰਡ ਲਿੰਕ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ln ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਿੰਟੈਕਸ&amp;#160; ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ:&amp;#160;  &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;11&lt;/del&gt;:57&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;12&lt;/ins&gt;:57&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |ln space source space link ਜਿੱਥੇ ਸੋਰਸ&amp;#160; (source) ਇੱਕ ਮੌਜੂਦਾ ਫਾਇਲ ਹੈ ਅਤੇ ਲਿੰਕ ਉਹ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜੋ ਬਣਾਉਣੀ ਹੈ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |ln space source space link ਜਿੱਥੇ ਸੋਰਸ&amp;#160; (source) ਇੱਕ ਮੌਜੂਦਾ ਫਾਇਲ ਹੈ ਅਤੇ ਲਿੰਕ ਉਹ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜੋ ਬਣਾਉਣੀ ਹੈ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=21990&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 04:42, 14 May 2015</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=21990&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-05-14T04:42:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;amp;diff=21990&amp;amp;oldid=21145&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=21145&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot;{|border = 1  !Time  !Narration  |-   |0:00  |linux ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Linux/C2/File-Attributes/Punjabi&amp;diff=21145&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-03-29T15:37:08Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{|border = 1  !Time  !Narration  |-   |0:00  |linux ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{|border = 1&lt;br /&gt;
 !Time&lt;br /&gt;
 !Narration&lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:00&lt;br /&gt;
 |linux ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਦੇ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:05&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ example1 ,  example2 ,  example3 ,  example4 ,  example5 ਅਤੇ testchown   ਨਾਮਕ ਖਾਲੀ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ਬਣਾਉਣਾ ਹੋਵੇਗਾ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:18&lt;br /&gt;
 |ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ  test_chown ਨਾਮ ਦੀ ਖਾਲੀ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀਸ ਅਤੇ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ 1 ਨੂੰ ਵੀ ਬਣਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:25&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟ ਇੱਕ metadata  (ਮੈਟਾਡਾਟਾ)  ਹੈ ਜੋ ਇੱਕ ਕੰਪਿਊਟਰ ਫਾਇਲ ਬਾਰੇ ਦੱਸਦਾ ਹੈ ਜਾਂ ਉਸ  ਦੇ ਨਾਲ ਜੁੜਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:24&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟ ਫਾਇਲ  ਦੇ ਮਾਲਿਕ ,  ਫਾਇਲ ਦੀ ਕਿਸਮ ,ਵਰਤੋ ਦੀ ਆਗਿਆ , ਆਦਿ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਤਾਵਾਂ ਬਾਰੇ ਦੱਸਦੀ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |0:45&lt;br /&gt;
 |chown ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਫਾਇਲ ਜਾਂ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦੇ ਮਾਲਕ  ਨੂੰ ਬਦਲਨ ਲਈ ਕਰਦੇ ਹਨ ।  ਇਹ ਇੱਕ admin ਕਮਾਂਡ ਹੈ ਜਿਸਦੇ ਨਾਲ ਰੂਟ ਯੂਜਰ ਕੇਵਲ  ਫਾਇਲ ਜਾਂ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ  ਦੇ ਮਾਲਕ ਨੂੰ ਬਦਲ ਸਕਦਾ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:00&lt;br /&gt;
 |Chown ਕਮਾਂਡ ਦਾ  ਸਿੰਟੈਕਸ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ - (chown space options space ownername space filename or directoryname )  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:13&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀ chown ਕਮਾਂਡ  ਦੇ ਨਾਲ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਆਪਸ਼ਨਸ ਦੇ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:18&lt;br /&gt;
 |      -R :  ਉਨ੍ਹਾਂ  ਫਾਇਲਾਂ ਦੀ ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਬਦਲਨ ਲਈ ਜੋ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦੀ ਉਪ-ਡਾਇਰੇਕਟਰੀਜ ਵਿਚ ਹਨ ਜਿੱਥੇ ਤੁਸੀ ਫਿਲਹਾਲ ਹੋ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:28&lt;br /&gt;
 |      -c : ਹਰੇਕ  ਫਾਇਲ ਦੀ ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਬਦਲਨ  ਦੇ ਲਈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:33&lt;br /&gt;
 |       -f : chown ਨੂੰ ਏਰਰ ਮੈਸੇਜ ਦਿਖਾਉਣ ਤੋਂ ਰੋਕਣ ਲਈ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:37&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ chown  ਦੇ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਾਂਗੇ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:40&lt;br /&gt;
 |ਸੋ  ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ।  ਹੁਣ ਅਸੀ ਉਸ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਵਿੱਚ ਜਾਵਾਂਗੇ  ਜਿੱਥੇ ਅਸੀਂ ਖਾਲੀ ਫਾਇਲਾਂ ਅਤੇ ਫੋਲਡਰ ਬਣਾਏ ਸਨ ।  ਉਸਦੇ ਲਈ cd space Desktop slash file attribute ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |1:56&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ   $  ls space  - l spacetestchown that is t-e-s-t-c-h-o-w-n  ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:11&lt;br /&gt;
 |ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ shahid testchown ਫਾਇਲ ਦਾ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:18&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ  ਦੇ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਨੂੰ ਬਦਲਣ  ਲਈ $  sudo space c - h own space that is a-n-u-s-h-a anusha space testchown that is t-e-s-t-c-h-o-w-n ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:36&lt;br /&gt;
 |sudo ਪਾਸਵਰਡ ਨੂੰ enter ਕਰੋ  ਅਤੇ ਦੁਬਾਰਾ enter ਦਬਾਓ । enter ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |2:44&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space  - l space t-e-s-t-c-h-o-w-n  ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।ਇੱਥੇ ਤੁਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹੋ ਕਿ ਫਾਇਲ ਦੀ ਨਵੀਂ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਅਨੁਸ਼ਾ ਹੈ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:03&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖਾਂਗੇ ਕਿ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ  ਦੇ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਨੂੰ ਕਿਵੇਂ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:07&lt;br /&gt;
 |$  ls –l ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ਕਿ ਸ਼ਾਹਿਦ   test_chown ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦਾ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:21&lt;br /&gt;
 |ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ  ਦੇ ਮਾਲਿਕ ( ਓਨਰ )  ਨੂੰ ਬਦਲਣ  ਲਈ ਇਸ ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ:   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:26&lt;br /&gt;
 |$  sudo space chown space minus capital R space a-n-u-s-h-a anusha spacetest_chown ਜੋ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦਾ ਨਾਮ ਹੈ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:44&lt;br /&gt;
 |ਜੇਕਰ ਜ਼ਰੂਰਤ ਹੋਵੇ ਤਾਂ sudo ਪਾਸਵਰਡ ਨੂੰ enter ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੁਬਾਰਾ enter ਦਬਾਓ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |3:49&lt;br /&gt;
 |ਸਾਡੀ ਸੌਖ ਲਈ ਮੈਂ CTRL + L ਦਬਾ ਕੇ ਸਕਰੀਨ ਨੂੰ ਸਾਫ਼ ਕਰਦਾ  ਹਾਂ ।  ਹੁਣ  $  ls space -l ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਅਨੁਸ਼ਾ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦੀ ਨਵੀਂ ਓਨਰ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:06&lt;br /&gt;
 |chmod ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਇੱਕ ਤੋਂ  ਜਿਆਦਾ ਫਾਇਲਾਂ  ਨੂੰ ਦੇਖਣ ਦੀ ਸੁਵਿਧਾ ਜਾਂ ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਬਦਲਣ  ਲਈ ਕਰਦੇ ਹਨ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:13&lt;br /&gt;
 |chmod ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸੀਨਟੈਕਸ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ -  chmod space  [ options ]  space mode space filename space chmod space  [ options ]  space filename .  ਅਸੀ chmod ਕਮਾਂਡ  ਦੇ ਨਾਲ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਆਪਸ਼ਨਸ ਦੇ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:29&lt;br /&gt;
 |    -c:ਬਦਲੀਆਂ  ਹੋਈਆਂ  ਫਾਇਲਸ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਨੂੰ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਨ  ਦੇ ਲਈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:34&lt;br /&gt;
 |         -f:ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਫਾਇਲਸ ਨੂੰ chmod ਨਹੀਂ ਬਦਲ ਸਕਦਾ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀ ਸੂਚਨਾ ਯੂਜਰ ਨੂੰ ਨਾ  ਦੇਣ  ਦੇ ਲਈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:41&lt;br /&gt;
 |ਨਿਮਨ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦੇ ਐੱਕਸੇਸ ਜਾਂ ਅਨੁਮਤੀਆਂ  ਹਨ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:44&lt;br /&gt;
 |r : Read ਅਰਥਾਤ ਪੜ੍ਹਨਾ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
w : Write ਅਰਥਾਤ ਲਿਖਣਾ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
x : Execute ਅਰਥਾਤ  ਚਲਾਉਣਾ  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
s : user ਜਾਂ ਗਰੁਪ ਦੀ ID ਨੂੰ ਸੈਟ ਕਰਨਾ  ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |4:54&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਦੀ ਬਜਾਏ ,  ਅਸੀ ਤਿੰਨ ਅੰਕਾਂ ਦੇ octal ਨੰਬਰ ਨਾਲ  ਆਗਿਆਵਾਂ ਦੇ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:00&lt;br /&gt;
 |ਪਹਿਲਾ ਅੰਕ ਮਾਲਿਕ ਦੀ ਆਗਿਆ ਲਈ ਹੈ ,  ਦੂਜਾ ਅੰਕ ਸਮੂਹ ਦੀ ਆਗਿਆ ਲਈ ਹੈ ਅਤੇ ਤੀਜਾ ਅੰਕ ਦੂਸਰੀਆਂ ਦੀ ਆਗਿਆ ਲਈ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:09&lt;br /&gt;
 |ਅਨੁਮਤੀਆਂ  ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਹੇਠਾਂ ਲਿਖੀਆਂ  octal ਵੈਲਿਊਸ ਨੂੰ ਜੋੜ ਕੇ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ -  &lt;br /&gt;
4 :  Read  ( ਪੜ੍ਹਨਾ )  &lt;br /&gt;
2 :  Write ( ਲਿਖਣਾ )   &lt;br /&gt;
1 :  Execute ( ਚਲਾਉਣਾ )  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:20&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ chmod  ਦੇ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਾਂਗੇ -  ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ ਅਤੇ execute-by-user ਆਗਿਆ ਨੂੰ file example1 ਵਿੱਚ ਜੋੜਨ ਲਈ ਕਮਾਂਡ enter ਕਰੋ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:30&lt;br /&gt;
 |ਉਸ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਮੈਂ CTRL + L ਨਾਲ  ਸਕਰੀਨ ਨੂੰ ਕਲਿਅਰ ਕਰਦਾ  ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:36&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ $ chmod space u + x space example1 ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |5:49&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ $ ls space - l space example1 ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ ਬਦਲਾਅ ਨੂੰ ਦੇਖਣ ਲਈ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:01&lt;br /&gt;
 |ਇਥੇ ਤੁਸੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ,file example1 ਨੂੰ ਓਨਰ  ( ਮਾਲਿਕ )  ਦੁਆਰਾ read/write/execute ਦੀ ਅਨੁਮਤੀ  , ਗਰੁਪ ਦੁਆਰਾ read / execute ਦੀ ਅਨੁਮਤੀ  ਅਤੇ ਦੂਸਰੀਆਂ ਦੁਆਰਾ execute - only ਦੀ ਅਨੁਮਤੀ ਦੇਣ ਲਈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:15&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  chmod space 751 space example1 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:26&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space  - l space example1ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:35&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਉੱਤੇ ਦਿੱਤੀ ਕਮਾਂਡ ਨੇ  ਓਨਰ ਦੁਆਰਾ read / write / execute ਦੀ ਆਗਿਆ ,  ਗਰੁਪ ਦੁਆਰਾ read / write ਦੀ ਆਗਿਆ ਅਤੇ ਦੂਸਰਿਆਂ ਦੁਆਰਾ execute - only ਦੀ ਆਗਿਆ  ਫਾਇਲ  example1 ਨੂੰ ਦੇ ਦਿੱਤੀ ਹੈ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |6:52&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ  example1 ਨੂੰ ਹਰ ਕਿਸੇ ਲਈ read - only ਆਗਿਆ ਦੇਣ ਲਈ ਇਸ ਕਮਾਂਡ  $  chmod space  = r space example1 ਨੂੰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:08&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $ ls space - l space example1 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:19&lt;br /&gt;
 |ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਰੇ ਯੂਜਰਸ ਲਈ ਫਾਇਲ  example1 ਨੂੰ read - only ਆਗਿਆ ਦੇ ਦਿੱਤੀ ਗਈ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:30&lt;br /&gt;
 |ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਆਪਣੇ ਆਪ ਵਾਰੀ - ਵਾਰੀ  ਬਦਲਣ ਲਈ  ਅਤੇ ਸਾਰੇ ਯੂਜਰਸ ਨੂੰ  read - and - execute ਏਕਸੇਸ ਦੇਣ ਲਈ ਅਤੇ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ1, ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ  ਦੇ ਓਨਰ ਨੂੰ write-access ਦੇਣ ਲਈ ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |7:44&lt;br /&gt;
 |$  chmod space minus capital R space 755 space directory1 , enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:00&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space –l ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ ਬਦਲਾਵ ਦੇਖਣ ਲਈ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:09&lt;br /&gt;
 |ਯੂਜਰ ਨੂੰ ਫਾਇਲ  example2 ਵਿੱਚ execute ਆਗਿਆ ਦੇਣ ਲਈ  $  chmod space u + x space example2 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:27&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space  - l space example2 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:40&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਯੂਜਰ ਨੂੰ ਫਾਇਲ example2 ਵਿੱਚ execute ਆਗਿਆ ਦੇ ਦਿੱਤੀ ਗਈ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |8:50&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ example3 ਲਈ  ਗਰੁਪ ਵਿਚ  write ਆਗਿਆ ਜੋੜਨ ਲਈ ਕਮਾਂਡ  $ chmod space g + w space example3 ਨੂੰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:10&lt;br /&gt;
 |ਅਤੇ ਹੁਣ  $  ls space  - l space example3 ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:23&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ਕਿ ਗਰੁਪ ਵਿੱਚ write ਆਗਿਆ ਜੁੜ  ਗਈ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:30&lt;br /&gt;
 |ਸਾਰੇ ਯੂਜਰਸ ਲਈ write ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਹਟਾਉਣ ਲਈ  $  chmod space a - w space example3 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:45&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space  - l space example3 ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |9:55&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ਕਿ write ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਸਾਰੇ ਯੂਜਰਸ ਲਈ ਹਟਾਇਆ ਗਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:02&lt;br /&gt;
 |chgrp ਕਮਾਂਡ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਇੱਕ ਤੋਂ  ਜਿਆਦਾ ਫਾਇਲਸ  ਦੇ ਗਰੁਪ ਨੂੰ ਨਵੇਂ ਗਰੁਪ ਵਿੱਚ ਬਦਲਣ  ਲਈ ਕਰਦੇ ਹਨ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:10&lt;br /&gt;
 |newgroup ਜਾਂ ਤਾਂ ਇੱਕ ਗਰੁਪ ID ਨੰਬਰ ਹੈ ਜਾਂ ਫਿਰ  /etc/group ਵਿੱਚ ਸਥਿਤ ਇੱਕ ਗਰੁਪ ਦਾ ਨਾਮ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:20&lt;br /&gt;
 |ਕੇਵਲ ਫਾਇਲ ਦਾ ਓਨਰ ਜਾਂ ਇੱਕ privileged user ( ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਾਧਿਕਾਰੀ ਉਪਯੋਗਕਰਤਾ )  ਹੀ ਗਰੁਪ ਨੂੰ ਬਦਲ ਸਕਦਾ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:26&lt;br /&gt;
 |chgrp ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਿੰਟੈਕਸ  ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ -  chgrp space  [ options ]  space newgroup space files  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:36&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਾਂ  ਅਤੇ chgrp ਕਮਾਂਡ  ਦੇ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ ।    $  ls space  - l space example4 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |10:57&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ਕਿ ਗਰੁਪ ਆਗਿਆ ਯੂਜਰ ਸ਼ਾਹਿਦ  ਲਈ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:03&lt;br /&gt;
 |ਗਰੁਪ ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਬਦਲਣ  ਲਈ ਕਮਾਂਡ  $  sudo space chgrp space rohit space example4 ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:20&lt;br /&gt;
 |enter ਦਬਾਓ ।  ਜੇਕਰ ਜਰੂਰਤ ਹੋਵੇ ਤਾਂ sudo ਪਾਸਵਰਡ ਨੂੰ enter ਕਰੋ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:27&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ  $  ls space  - l space example4 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:38&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ਕਿ ਗਰੁਪ shahid ਤੋਂ  ਬਦਲ ਕੇ rohit  ਹੋ  ਗਿਆ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:46&lt;br /&gt;
 |inode ਗਿਣਤੀ ਇੱਕ unique integer ਹੈ ਜੋ ਡਿਵਾਇਸ (device)  ਨੂੰ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:51&lt;br /&gt;
 |inode ਇੱਕ ਰੈਗੂਲਰ ਫਾਇਲ ਜਾਂ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਮੂਲ ਜਾਣਕਾਰੀ ਸਟੋਰ ਕਰਦਾ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:57&lt;br /&gt;
 |ਸਾਰੀਆਂ  ਫਾਇਲਸ inode ਲਈ ਹਾਰਡ ਲਿੰਕਸ ਹਨ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:00&lt;br /&gt;
 |ਜਦੋਂ ਵੀ ਕੋਈ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਇੱਕ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਨਾਮ ਨਾਲ ਰੈਫਰ ਕਰਦਾ ਹੈ  , ਤੱਦ ਸਿਸਟਮ ਉਸਦੀ inode ਨੂੰ ਖੋਜਣ ਲਈ ਉਸ ਫਾਇਲ  ਦੇ ਨਾਮ ਨੂੰ ਵਰਤਦਾ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:12&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀ ਫਾਇਲ ਦਾ  inode ਨੰਬਰ ਦੇਖਣ ਲਈ ls space  - i ਕਮਾਂਡ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:19&lt;br /&gt;
 |$  ls space-i space example5 ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:29&lt;br /&gt;
 |ਫਾਇਲ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਲਿਖੀ ਗਿਣਤੀ ਫਾਇਲ ਦਾ inode ਨੰਬਰ ਹੈ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:35&lt;br /&gt;
 |inode  ਇੱਕ ਸਮੇਂ ਤੇ ਠੀਕ ਇੱਕ ਹੀ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਨਾਲ ਜੁੜੇ ਹੁੰਦੇ ਹਨ ।    &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:41&lt;br /&gt;
 |ਹਾਰਡ ਲਿੰਕਸ ਇੱਕ ਇਕੱਲੇ inode ਨਾਲ ਮਲਟੀਪਲ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਏੰਟਰੀਜ ਨੂੰ ਜੋੜਨ ਲਈ ਹੁੰਦੇ ਹਨ ।  ਲਿੰਕ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ln ਕਮਾਂਡ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |12:52&lt;br /&gt;
 |ਹਾਰਡ ਲਿੰਕ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ln ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਿੰਟੈਕਸ  ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ:   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |11:57&lt;br /&gt;
 |ln space source space link ਜਿੱਥੇ ਸੋਰਸ  (source) ਇੱਕ ਮੌਜੂਦਾ ਫਾਇਲ ਹੈ ਅਤੇ ਲਿੰਕ ਉਹ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜੋ ਬਣਾਉਣੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |13:06&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਹਾਰਡ ਲਿੰਕਸ  ਦੇ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਾਂਗੇ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |13:10&lt;br /&gt;
 |ਮੈਂ  ਸਕਰੀਨ ਨੂੰ ਦੁਬਾਰਾ ਸਾਫ਼ ਕਰਦਾ ਹਾਂ ।  ਹੁਣ  $  ln space example1 space exampleln ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |13:25&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਦੋਨਾਂ ਫਾਇਲਸ  ਦੇ inode ਨੰਬਰ ਨੂੰ ਦਿਖਾਉਣ ਲਈ  $ ls space -i space example1 space exampleln ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ enter ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |13:41&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਦੋਨਾਂ ਫਾਇਲਸ  ਦੇ inode ਨੰਬਰ ਸਮਾਨ ਹਨ , ਫਾਇਲ  example1 ਦਾ ਹਾਰਡ ਲਿੰਕ ਫਾਇਲ  exampleln ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |13:54&lt;br /&gt;
 |ਸੋਫਟ ਲਿੰਕ ਸਿਮਬੋਲਿਕ ਲਿੰਕ ਇੱਕ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦੀ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਸ ਵਿੱਚ ਦੂਸਰੀ  ਫਾਇਲ ਜਾਂ ਡਾਇਰੇਕਟਰੀ ਦਾ ਰੇਫਰੇਂਸ ਹੈ ਜੋ absolute ਜਾਂ relative ਪਾਥ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:07&lt;br /&gt;
 |ਸੋਫਟ ਲਿੰਕ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ln ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਸਿੰਟੈਕਸ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:12&lt;br /&gt;
 |ln space  - s space  { target - filename }  space  { symbolic - filename } &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:19&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਸੋਫਟ ਲਿੰਕਸ  ਦੇ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਾਂਗੇ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:25&lt;br /&gt;
 |ਸੋਫਟ ਲਿੰਕ ਨੂੰ ਬਣਾਉਣ ਲਈ  $  ln space  - s space example1 space examplesoft ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:40&lt;br /&gt;
 |enter ਦਬਾਓ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |14:43&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਦੋਨਾਂ ਫਾਇਲਸ  ਦੇ inode ਨੰਬਰ ਅਤੇ ਸੂਚੀ ਦਿਖਾਉਣ  ਲਈ  $  ls space  - li space example1 space examplesoft ਕਮਾਂਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:01&lt;br /&gt;
 |enter ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:03&lt;br /&gt;
 |ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਦੋਨਾਂ ਫਾਇਲਸ  ਦੇ inode ਨੰਬਰ ਵੱਖਰੇ ਹਨ ਅਤੇ example1 ਦਾ ਸੋਫਟ ਲਿੰਕ examplesoft ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:16&lt;br /&gt;
 |ਸੋ  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ linux ਫਾਇਲ ਐਟਰੀਬਿਉਟਸ ਜਿਵੇਂ ਫਾਇਲ ਦੀ ਆਗਿਆ , ਮਾਲਕੀ  ਅਤੇ ਗਰੁਪ ਨੂੰ ਬਦਲਣ  ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਿਆ  ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:26&lt;br /&gt;
 |ਅਸੀਂ ਫਾਇਲ  ਦੇ inode , ਸੋਫਟ ਅਤੇ ਹਾਰਡ ਲਿੰਕਸ  ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਵੀ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:31&lt;br /&gt;
 |ਇਸ  ਦੇ ਨਾਲ ਮੈਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਨੂੰ ਖ਼ਤਮ ਕਰਦਾ  ਹਾਂ ।   &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:35&lt;br /&gt;
 |ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟਾਕ - ਟੂ - ਅ ਟੀਚਰ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਹੈ jo  ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੀ MHRD ਦੇ &amp;quot;ਰਾਸ਼ਟਰੀ ਸਾਖਰਤਾ ਮਿਸ਼ਨ ਥ੍ਰੋ ICT &amp;quot; ਰਾਹੀਂ ਸੁਪੋਰਟ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:44&lt;br /&gt;
 |ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਬਾਰੇ  ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਇਸ  ਲਿੰਕ ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ http://spoken-tutorial.org/NMEICT-Intro     &lt;br /&gt;
 |- &lt;br /&gt;
 |15:50&lt;br /&gt;
 |ਇਹ ਸਕਰਿਪਟ ਹਰਮੀਤ ਸੰਧੂ ਦੁਆਰਾ ਅਨੁਵਾਦਿਤ ਹੈ ।  ਆਈ ਆਈ ਟੀ ਬੌਮਬੇ ਵਲੋਂ ਮੈਂ ਹੁਣ ਤੁਹਾਡੇ ਤੋਂ ਵਿਦਾ ਲੈਂਦਾ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
 |}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>