<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FUsing-final-keyword%2FPunjabi</id>
		<title>Java/C3/Using-final-keyword/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FUsing-final-keyword%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Using-final-keyword/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-09T02:04:22Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Using-final-keyword/Punjabi&amp;diff=41425&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot;{| Border = 1 | “Time“ | “Narration“  |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Using final keyword.” ‘ਤੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Using-final-keyword/Punjabi&amp;diff=41425&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-12-21T05:41:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| Border = 1 | “Time“ | “Narration“  |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Using final keyword.” ‘ਤੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| Border = 1&lt;br /&gt;
| “Time“&lt;br /&gt;
| “Narration“&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Using final keyword.” ‘ਤੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਾਰਿਆ ਦਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:05&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ, ਅਸੀਂ “final” ਕੀਵਰਡ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ ਕਦੋਂ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰਨਾ ਹੈ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:11&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ “final variables”, “final methods”, “final classes” ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਵੀ ਸਿੱਖਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:18&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਲ ਨੂੰ ਰਿਕਾਰਡ ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ, ਮੈਂ ਵਰਤੋ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹਾਂ ਊਬੰਟੁ ਲਿਨਕਸ ਵਰਜ਼ਨ 12.04, “JDK” 1.7, “Eclipse” 4.3.1 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:30&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਨੂੰ ਜਾਣਨ ਦੇ ਲਈ, ਤੁਹਾਨੂੰ “Java” ਅਤੇ “Eclipse IDE.” ਦੀ ਮੁੱਢਲੀ  ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:36&lt;br /&gt;
| ਤੁਹਾਨੂੰ “Sub classing” ਅਤੇ “Method overriding” ਦਾ ਗਿਆਨ ਵੀ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| ਜੇ ਨਹੀਂ ਹੈ ਤਾਂ, ਸੰਬੰਧਿਤ Java ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਲਈ, ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਡੀ ਵੈੱਬਸਾਈਟ ‘ਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:46&lt;br /&gt;
| ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ, ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਾਂਗੇ ਕਿ “final” ਕੀਵਰਡ ਕੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:50&lt;br /&gt;
| “final” ਜਾਵਾ ਵਿੱਚ “keyword” ਜਾਂ ਰਿਜਰਵਡ ਸ਼ਬਦ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
| ਇਸਨੂੰ “variables, methods” ਜਾਂ “classes” ‘ਤੇ ਲਾਗੂ ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:01&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਸਿੱਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ “final” ਵੈਰੀਏਬਲ ਕੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:05&lt;br /&gt;
| “final variable” ਇੱਕ ਵੈਰੀਏਬਲ ਹੈ ਜਿਸਦੀ ਵੈਲਿਊ ਬਦਲੀ ਨਹੀਂ ਜਾ ਸਕਦੀ ਹੈ । ਭਾਵ ਇਹ “constant” ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:13&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਹੁਣ “Eclipse IDE” ‘ਤੇ ਜਾ ਰਿਹਾ ਹਾਂ । ਮੈਂ ਪਿਛਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ My Project ਨਾਂ ਵਾਲਾ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:22&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਅਸੀਂ ਸਿੱਧੇ ਹੀ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦੇ “Employee class” ਵਿੱਚ ਜਾਵਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
| ਵੈਰੀਏਬਲ name ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:30&lt;br /&gt;
| ਵੈਰੀਏਬਲ name ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “final keyword” ਜੋੜੋ । ਮੈਂ ਵੈਰੀਏਬਲ ਨੇਮ final ਰੱਖਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:40&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੈਲਿਊ sneha ਦੇ ਨਾਲ ਵੈਰੀਏਬਲ ਨਾਂ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:45&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:48&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਕੰਪਾਇਲੇਸ਼ਨ ਐਰਰ ਮਿਲਦੀ ਹੈ: “The final field Employee.name cannot be assigned” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:55&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ ਇੱਥੇ “final variable” ਨਾਮ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਐਲਾਨ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ਅਤੇ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜਡ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:05&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ “final” ਵੈਰੀਏਬਲ ਨੂੰ ਕੇਵਲ ਇੱਕ ਵਾਰ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਅਸੀਂ ਮੈਥਡ “set Name” ਕਮੈਂਟ ਕਰਾਂਗੇ ਜੋ ਕਿ ਵੈਰੀਏਬਲ “name” ਸੋਧ ਕੇ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
| “Class” ਸੇਵ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:16&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, “Test Employee class” ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:19&lt;br /&gt;
| “main” ਮੈਥਡ ‘ਤੇ ਆਓ ਅਤੇ “manager.set Name (“Nikkita Dinesh”); ਲਾਈਨ ਕਮੈਂਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:26&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ ਲਾਈਨ ਨੂੰ ਕਮੈਂਟ ਕੀਤਾ ਹੈ ਕਿਉਂਕਿ ਇਹ “set Name” ਮੈਥਡ ਦੀ ਉਦਾਹਰਣ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:31&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ “set Name” ਮੈਥਡ ਕਮੈਂਟ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:35&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਕਲਾਸ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:38&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਹੇਠ ਲਿਖੇ ਅਨੁਸਾਰ ਆਉਟਪੁਟ ਮਿਲਦੀ ਹੈ:&lt;br /&gt;
“Name: Sneha” &lt;br /&gt;
“Email: abc@gmail.com ”   &lt;br /&gt;
“Manager of: Accounts” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:47&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਇਹ ਆਉਟਪੁਟ ਮਿਲੀ ਹੈ ਕਿਉਂਕਿ ਅਸੀਂ “Test Employee class” ਅਤੇ “Employee class” ਵਿੱਚ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਇਸ ਵੈਲਿਊਜ਼ ਦੇ ਨਾਲ ਵੈਰੀਏਬਲਸ ਨੂੰ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:58&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ, final variable ਨੇਮ ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:02&lt;br /&gt;
| final variable name ਦੇ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜੇਸ਼ਨ ਨੂੰ ਹਟਾ ਦਿਓ । ਭਾਵ, sneha ਹਟਾ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| set Name ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਅਨਕਮੈਂਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:12&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:14&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਮਿਲਦੀ ਹੈ: “The final field Employee.name cannot be assigned” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:20&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ, ਜੇ “final” ਵੇਰੀਏਬਲ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਨਹੀਂ ਹੈ ਤਾਂ ਕੇਵਲ constructor ਇਸ ਨੂੰ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਕਰ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:28&lt;br /&gt;
| ਭਾਵ ਕਿ, ਇਸ ਨੂੰ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਵਿੱਚ ਕਿਤੇ ਹੋਰ ਸੋਧ ਕੇ ਨਹੀਂ ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:33&lt;br /&gt;
| ਇਸਦੇ ਲਈ, Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ “constructor” ਬਣਾਓ । ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ ਕਿ “constructor” ਕੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:43&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਜਾਣਦੇ ਹਾਂ ਕਿ “constructor” ਨਾਮ ਕਲਾਸ ਨਾਮ ਸਮਾਨ ਹੁੰਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:47&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਅਸੀਂ ਟਾਈਪ ਕਰਾਂਗੇ “Employee, parentheses, open and close curly brackets” ਅਤੇ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟਸ ਵਿੱਚ, ਵੈਲਿਊ “sneha” ਦੇ ਨਾਲ ਵੇਰੀਏਬਲ ਨਾਮ ਇਨੀਸਿਲਾਇਜ ਕਰੋ, ਸੈਮੀਕਾਲਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:08&lt;br /&gt;
| “method set Name” ਕਮੈਂਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:15&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਉਚਿਤ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:17&lt;br /&gt;
| “final” ਸਫਲਤਾਪੂਰਵਕ “constructor” ਵਿੱਚ ਇਨਿਸ਼ੀਲਾਇਜ ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:22&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ “final static variables” ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:26&lt;br /&gt;
| Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ final ਵੈਰੀਏਬਲ ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:30&lt;br /&gt;
| “final keyword” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “static” ਕੀਵਰਡ ਜੋੜੋ । ਅਸੀਂ “final variable” “static” ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:38&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:40&lt;br /&gt;
| We get error ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ: “The final field Employee.name cannot be assigned” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:46&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ “static final variables” “constructor” ਵਿੱਚ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:53&lt;br /&gt;
| ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਡਿਕਲੇਰੇਸ਼ਨ ਦੇ ਨਾਲ ਇੱਕ ਵੈਲਿਊ ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੀਤੀ ਜਾਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ । ਜਾਂ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ “static block” ਵਿੱਚ ਐਲਾਨ ਕੀਤਾ ਜਾਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:01&lt;br /&gt;
| “Static” ਵੈਰੀਏਬਲਸ “class” ਦੇ ਸਾਰੇ ਆਬਜੈਕਟਸ ਦੇ ਨਾਲ ਸਾਂਝਾ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:06&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਨਵੇਂ “object” ਨੂੰ ਬਣਾਉਣਾ, “static variable” ਬਦਲ ਦੇਵੇਗਾ । ਇਸਦੀ ਆਗਿਆ ਨਹੀਂ ਹੈ ਜੇ “static variable” “final” ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:14&lt;br /&gt;
| “Eclipse IDE” ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:17&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਹੁਣ ਅਸੀਂ “static block” ਬਣਾਵਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
| ਇਸਦੇ ਲਈ, Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ, “constructor” ‘ਤੇ ਆਓ, ਜਿਸ ਨੂੰ ਅਸੀਂ ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:26&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ, “Employee” ਪੈਰੇਂਥੀਸਿਸ ਦੇ ਬਜਾਏ, ਅਸੀਂ static ਟਾਈਪ ਕਰਾਂਗੇ । ਅਸੀਂ ਇੱਕ “static block” ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:35&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:38&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਉਚਿਤ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ । ਅਸੀਂ ਸਫਲਤਾਪੂਰਵਕ “static final” ਵੈਰੀਏਬਲ ਇਨੀਸ਼ਿਲਾਇਜ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:46&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, “method” ਲਈ ਪੈਰਾਮੀਟਰ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ “final” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:52&lt;br /&gt;
| “Employee” ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ, “set Email” ਮੈਥਡ ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:55&lt;br /&gt;
| “String new Email” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “final” ਕੀਵਰਡ ਜੋੜੋ । ਅਸੀਂ “final” ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਪੈਰਾਮੀਟਰ ਜੋੜਿਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:03&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:06&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਉਚਿਤ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:09&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, set Email ਮੈਥਡ ‘ਤੇ ਆਓ । ਮੈਥਡ ਵਿੱਚ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ: “new Email is equal to abc@gmail.com ” semicolon &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:28&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ “final” ਵੇਰੀਏਬਲ “new Email” ਨੂੰ ਸੋਧ ਕੇ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:32&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਵਾਰ ਅਸੀਂ ਫਿਰ ਤੋਂ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:35&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ: “The final local variable new Email cannot be assigned “&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:42&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸਲਈ ਕਿਉਂਕਿ method ਲਈ ਪੈਰਾਮੀਟਰ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ “final” ਵੇਰੀਏਬਲ ਉਸ “method” ਦੁਆਰਾ ਸੋਧ ਕੇ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:50&lt;br /&gt;
| ਤਾਂ, ਵੈਰੀਏਬਲ ਮੋਡਿਫਿਕੇਸ਼ਨ ਨੂੰ ਹਟਾ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:54&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ “final method” ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਾਂਗੇ । employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ “method get Details” ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:01&lt;br /&gt;
| “method get Details” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ final ਕੀਵਰਡ ਜੋੜੋ । ਅਸੀਂ final ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਮੈਥਡ ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:08&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:10&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ: “class Manager overrides final method get Details ()” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
| “Manager” ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ “method get Details ()” ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:21&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸਲਈ ਕਿਉਂਕਿ, ਜੇ ਤੁਸੀਂ “final” ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਕੋਈ “method” ਬਣਾਉਂਦੇ ਹੋ, ਤਾਂ ਤੁਸੀਂ ਇਸਨੂੰ ਓਵਰਰਾਇਡ ਨਹੀਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:29&lt;br /&gt;
| “Manager class method get Details” Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ get Details ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਓਵਰਰਾਇਡ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:36&lt;br /&gt;
| ਕੀ ਹੋਵੇਗਾ ਜੇ final ਮੈਥਡ “private” ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:39&lt;br /&gt;
| “Private” ਮੈਥਡਸ child ਕਲਾਸ ਦੁਆਰਾ ਇਨਹੇਰੀਟਸ ਨਹੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:43&lt;br /&gt;
| ਤਾਂ ਅਸੀਂ child ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ “get Details ()” ਮੈਥਡ ਜੋੜ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । ਤਸੀਂ ਇਸਨੂੰ ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੰਮ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਕਰਨ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:51&lt;br /&gt;
| “Eclipse IDE” ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:54&lt;br /&gt;
| “Employee” ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ, “get Details” ਮੈਥਡ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “final” ਕੀਵਰਡ ਨੂੰ ਹਟਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:03&lt;br /&gt;
| “Final” ਵੈਰੀਏਬਲ ਨਾਮ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “static” ਕੀਵਰਡ ਹਟਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:10&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਾਂਗੇ ਕਿ ਕੀ “constructor” ਸਾਨੂੰ final ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਐਲਾਨ ਕਰ ਸਕਦਾ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:15&lt;br /&gt;
| ਉਸ ਦੇ ਲਈ, ਅਸੀਂ ਫਿਰ ਤੋਂ “constructor” ਬਣਾਵਾਂਗੇ । ਇਸ ਲਈ: “static” ਦੇ ਬਜਾਏ ਅਸੀਂ ਟਾਈਪ ਕਰਾਂਗੇ: “Employee” ਪੈਰੇਂਥੀਸੇਸ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:26&lt;br /&gt;
| “Constructor” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ final ਕੀਵਰਡ ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:31&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:36&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ: “Illegal modifier for the constructor in type Employee”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:42&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ, “constructor” “final” ਨਹੀਂ ਹੋ ਸਕਦਾ, ਜਦੋਂ ਤੱਕ “constructors” ਇਨਹੇਰੀਟਸ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:50&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ “constructor” ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ “final” ਕੀਵਰਡ ਹਟਾ ਦੇਵਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:54&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਅਸੀਂ final ਕਲਾਸ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:57&lt;br /&gt;
| ਇਸਨੂੰ “final” ਬਣਾਉਣ ਲਈ Employee ਕਲਾਸ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ final ਕੀਵਰਡ ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:03&lt;br /&gt;
| ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:06&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਐਰਰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ: “The method set Email is undefined for the type Manager “&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:12&lt;br /&gt;
| ਅਸਲੀ ਐਰਰ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਜਾਣਨ ਦੇ ਲਈ, “Test Employee” ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਆਓ ਅਤੇ ਇਸਨੂੰ ਕਮੈਂਟ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:21&lt;br /&gt;
| “manager.set Email (“ abc@gmail.com ”); manager.set Department (“Accounts”)”; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:28&lt;br /&gt;
| ਕਲਾਸ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:31&lt;br /&gt;
| ਅਸਲੀ ਐਰਰ ਹੈ: “The type manager cannot subclass the final class Employee“&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:40&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ, Manager ਕਲਾਸ Employee ਕਲਾਸ ਨੂੰ ਐਕਸਟੇਂਡ ਕਰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:45&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: Employee ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ, ਅਤੇ final ਕੀਵਰਡ ਹਟਾਓ । ਕਲਾਸ ਸੇਵ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:54&lt;br /&gt;
| TestEmployee ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਆਓ । ਲਾਈਨ ਅਨਕਮੈਂਟ ਕਰੋ &lt;br /&gt;
“manager.set Email (“ abc@gmail.com ”); manager.set Department (“Accounts” ); &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| ਕਲਾਸ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:09&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਉਚਿਤ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:12&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਸੰਖੇਪ ਵਿੱਚ . . ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਿਆ:final ਕੀਵਰਡ ਕਦੋਂ ਇੰਵੋਕ ਕਰਨਾ ਹੈ, Final ਵੈਰੀਏਬਲਸ, final ਮੈਥਡਸ ਅਤੇ final ਕਲਾਸਾਂ ਕੀ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:27&lt;br /&gt;
| ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੰਮ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ, &lt;br /&gt;
“Bike” ਅਤੇ “Vehicle” ਕਲਾਸ ਲਈ “Using final keyword” ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਸਟੈਪ ਨੂੰ ਦੁਹਰਾਓ, ਜਿਸ ਨੂੰ ਅਸੀਂ ਪਿਛਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਵਰਤਿਆ ਸੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:37&lt;br /&gt;
| ਜਾਵਾ ਵਿੱਚ “classes” ਲਿਖੋ, ਜੋ ਕਿ “final classes” ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:41&lt;br /&gt;
| ਹੇਠ ਲਿਖੇ ਲਿੰਕ ‘ਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਵੀਡੀਓ ਨੂੰ ਵੇਖੋ ਇਹ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਕਰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:47&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ - ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲਸ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਚਲਾਉਂਦੀ ਹੈ । ਅਤੇ ਆਨਲਾਇਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਨ ਵਾਲਿਆ ਨੂੰ ਪ੍ਰਮਾਣ ਪੱਤਰ ਵੀ ਦਿੰਦੇ ਹਨ । ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਦੇ ਲਈ, ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ contact@spoken-tutorial.org ‘ਤੇ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:56&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ Talk to a Teacher ਪ੍ਰਾਜੈਕਟ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਹੈ । ਇਹ ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੇ ਐਮਐਚਆਰਡੀ ਦੇ “ਆਈਸੀਟੀ ਵਲੋਂ ਰਾਸ਼ਟਰੀ ਸਾਖਰਤਾ ਮਿਸ਼ਨ” ਦੁਆਰਾ ਪ੍ਰਮਾਣਿਤ ਹੈ । ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ‘ਤੇ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ http://spoken-tutorial.org/NMEICT-Intro  ‘ਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ&lt;br /&gt;
ਇਹ ਸਕਰਿਪਟ ਨਵਦੀਪ ਦੁਆਰਾ ਅਨੁਵਾਦਿਤ ਹੈ । ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਨ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| }&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>