<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FSubclassing-and-Method-Overriding%2FPunjabi</id>
		<title>Java/C3/Subclassing-and-Method-Overriding/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FSubclassing-and-Method-Overriding%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Subclassing-and-Method-Overriding/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-09T02:06:03Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Subclassing-and-Method-Overriding/Punjabi&amp;diff=41422&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot;{| border=1 | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt;	 | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt; |-  | 00:01 |ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Sub classing” and “Me...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Subclassing-and-Method-Overriding/Punjabi&amp;diff=41422&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-12-21T05:27:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;	 | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt; |-  | 00:01 |ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Sub classing” and “Me...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;	&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
|ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, “Sub classing” and “Method overriding” ‘ਤੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਾਰਿਆ ਦਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:06&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਾਂਗੇ: “sub classing”, “extends” ਕੀਵਰਡ ਅਤੇ “method overriding” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:15&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਅਸੀਂ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ:”ਊਬੰਟੁ ਲਿਨਕਸ ਵਰਜ਼ਨ 12.04”, “JDK” 1.7, “Eclipse” 4.3.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:25&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਨੂੰ ਜਾਣਨ ਦੇ ਲਈ, ਤੁਹਾਨੂੰ “Java” ਅਤੇ Eclipse IDE ਦੀ ਮੁੱਢਲੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:32&lt;br /&gt;
| ਜੇ ਨਹੀਂ ਹੈ ਤਾਂ, ਸੰਬੰਧਿਤ Java ਟਿਊਟੋਰਿਅਲਸ ਦੇ ਲਈ, ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਡੀ ਵੈੱਬਸਾਈਟ ‘ਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:37&lt;br /&gt;
| ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ, ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਾਂਗੇ ਕਿ sub classing ਕੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇੱਕ ਮੌਜੂਦਾ class ਤੋਂ ਨਵੀਂ class ਬਣਾਉਣ ਦਾ ਇੱਕ ਤਰੀਕਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:46&lt;br /&gt;
| ਨਵੀਂ ਕਲਾਸ “subclass” ਜਾਂ “derived class” ਜਾਂ “child class” ਬਣਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:53&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਮੌਜੂਦ ਕਲਾਸ ਨੂੰ “super class” ਜਾਂ “base class” ਜਾਂ “parent class” ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:00&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਮੈਂ ਤੁਹਾਨੂੰ ਦਿਖਾਉਂਦਾ ਹਾਂ ਕਿ subclass ਕਿਵੇਂ ਬਣਾਉਣੀ ਹੈ । ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ My Project ਨਾਂ ਵਾਲਾ ਇੱਕ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਬਣਾਇਆ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:10&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇਸ ਵਿੱਚ Employee ਨਾਂ ਵਾਲੀ ਇੱਕ ਕਲਾਸ ਬਣਾਈ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:15&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਵਿੱਚ ਵੈਰੀਏਬਲਸ name ਅਤੇ “email_address” ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:19&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਵਿੱਚ ਕਲਾਸ ਦੇ ਲਈ “setter” ਅਤੇ “getter” ਮੈਥਡ ਵੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:24&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਵਿੱਚ “get Details ()” ਮੈਥਡ ਹੈ । ਇਹ ਮੈਥਡ “name” ਅਤੇ “email_address” ਰਿਟਰਨ ਕਰਦਾ ਹੈ&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:31&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, Manager ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:35&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਵਿੱਚ ਵੈਰੀਏਬਲਸ, “name, email_address” ਅਤੇ “department” ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:40&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਕੁੱਝ ਵੈਰੀਏਬਲਸ “Employee” ਅਤੇ “Manager class” ਦੋਨਾਂ ਵਿੱਚ ਸਮਾਨ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:47&lt;br /&gt;
| “name” ਅਤੇ “email_address” Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ ਹਨ । ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਹ Manager ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ ਵੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:57&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਨਾਲ, Manager ਕਲਾਸ ਨੂੰ Employee ਕਲਾਸ ਦੀ subclass ਬਣਾਈ ਜਾ ਸਕਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:03&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਲਈ, ਸਾਨੂੰ Manager ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ ਕੁੱਝ ਤਬਦੀਲੀ ਕਰਨੀ ਪਵੇਗੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| public class Manager ਦੇ ਬਾਅਦ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ: “extends Employee”&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਮੌਜੂਦਾ ਕਲਾਸ ਤੋਂ subclass ਬਣਾਉਣ ਲਈ extends ਕੀਵਰਡ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:21&lt;br /&gt;
| ਦੋਵੇ ਕਲਾਸਾਂ ਵਿੱਚ ਸਮਾਨ ਡੁਪਲੀਕੇਟ ਵੈਰੀਏਬਲਸ ਨੂੰ ਹਟਾਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:26&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: Manager ਕਲਾਸ ਤੋਂ “name” ਅਤੇ “email_address” ਹਟਾ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:32&lt;br /&gt;
| ਇਸਦੇ ਇਲਾਵਾ “setter” ਅਤੇ “getter” ਮੈਥਡ ਵੀ ਹਟਾ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:37&lt;br /&gt;
| Manager ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ, ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਕੇਵਲ ਇੱਕ department ਵੈਰੀਏਬਲ ਹੋਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:43&lt;br /&gt;
| ਸਾਡੇ ਕੋਲ department ਦੇ ਲਈ “setter” ਅਤੇ “getter” ਮੈਥਡ ਵੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:59&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ, Manager ਕਲਾਸ Employee ਕਲਾਸ ਦੇ ਮੈਂਬਰਸ ਨੂੰ ਸੰਭਾਲਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:55&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਕਲਾਸ ਨੂੰ ਹੋਰ ਕਲਾਸਾਂ ਵਿੱਚ ਵਿਸਥਾਰ ਕਰਨ ਦਾ ਇਹ ਤਰੀਕਾ single inheritance ਕਹਾਉਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:02&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇੱਕ ਹੋਰ Test Employee ਨਾਂ ਵਾਲੀ ਕਲਾਸ ਵੀ ਬਣਾਈ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| Main ਮੈਥਡ ਵਿੱਚ, ਅਸੀਂ Manager ਕਲਾਸ ਦਾ object ਬਣਾਵਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:14&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: main ਮੈਥਡ ਵਿੱਚ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ “Manager manager” equal to “new Manager” parentheses&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:23&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ, ਅਸੀਂ Manager ਕਲਾਸ ਦੇ setter ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਕਾਲ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:28&lt;br /&gt;
| ਤਾਂ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ manager dot set Name ਬਰੈਕੇਟ ਵਿੱਚ, ਅਤੇ ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ Nikkita Dinesh&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:38&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ: “manager” dot “set Email” ਬਰੈਕੇਟਸ ਅਤੇ ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ abc at gmail dot com&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:49&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ: manager dot set Department ਬਰੈਕੇਟਸ ਵਿੱਚ ਅਤੇ ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ Accounts&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:57&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਕੋਈ ਵੀ “name, email address” ਅਤੇ “department” ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:02&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, Manager ਆਬਜੈਕਟਸ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ “get Details ()” ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਕਾਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:08&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਟਾਈਪ ਕਰੋ: System.out.println ਬਰੈਕੇਟਸ ਵਿੱਚ manager dot get Details&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:17&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਸੇਵ ਅਤੇ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:21&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਨੂੰ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੋਈ ਹੈ:&lt;br /&gt;
“Name: Nikkita Dinesh”&lt;br /&gt;
“Email:abc@gmail.com”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:30&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ, Manager ਕਲਾਸ ਦਾ ਆਬਜੈਕਟ get Details () ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਕਾਲ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:36&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, Manager ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:39&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇੱਥੇ get Details () ਮੈਥਡ ਨਹੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:43&lt;br /&gt;
| ਪਰ, ਫਿਰ ਵੀ ਸਾਨੂੰ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੋਈ ਹੈ । ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ, “Manager” ਕਲਾਸ Employee ਕਲਾਸ ਦਾ ਵਿਸਥਾਰ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:52&lt;br /&gt;
| Manager ਕਲਾਸ ਸਵੈਕਰ ਰੂਪ ਤੋਂ Employee ਕਲਾਸ ਦੇ ਵੈਰੀਏਬਲਸ ਅਤੇ ਮੈਥਡਸ ਨੂੰ ਬਣਾਉਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:59&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਇਹ parent ਕਲਾਸ ਦੀ ਜਾਂਚ ਕਰਦਾ ਹੈ ਜੋ ਕਿ Employee ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:04&lt;br /&gt;
| Employee ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । ਇਹ ਇੱਥੇ get Details () ਮੈਥਡ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:11&lt;br /&gt;
| ਨੋਟ ਕਰੋ, ਅਸੀਂ department ਰਿਟਰਨ ਨਹੀਂ ਕੀਤੀ ਹੈ । ਫਲਸਰੂਪ, ਇਹ ਆਉਟਪੁਟ ਵਿੱਚ department ਪ੍ਰਿੰਟ ਨਹੀਂ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, get Details ਮੈਥਡ ਨੂੰ private ਵਿੱਚ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸੇਵ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:27&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਨੂੰ Test Employee ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਕੰਪਲੈਕਸ ਐਰਰ ਮਿਲਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:34&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ: “The method getDetails () from the type Employee is not visible” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:40&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦਾ ਮਤਲੱਬ ਹੈ ਕਿ getDetails () ਮੈਥਡ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਨਹੀਂ ਕੀਤੀ ਜਾ ਸਕਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:45&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ ਅਸੀਂ getDetails () ਮੈਥਡ ਨੂੰ private ਕੀਤਾ ਸੀ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:52&lt;br /&gt;
| sub class ਇਸਦੇ super class ਦੇ private ਮੈਂਬਰਸ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਸੰਭਾਲਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:58&lt;br /&gt;
| Subclass super class ਦੇ private ਮੈਂਬਰਸ ਨੂੰ ਸਿੱਧਾ ਐਕਸੈਸ ਨਹੀਂ ਕਰ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:04&lt;br /&gt;
| superclass public ਜਾਂ protected ਮੈਥਡ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:09&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਮੈਥਡਸ ਉਸਦੇ private ਫੀਲਡਸ ਨੂੰ ਐਕਸੈਸ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:13&lt;br /&gt;
| subclass ਇਹਨਾਂ ਮੈਥਡਸ ਦੇ ਰਾਹੀਂ private ਫੀਲਡਸ ਨੂੰ ਵੀ ਐਕਸੈਸ ਕਰ ਸਕਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:18&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਇਸਨੂੰ public ਵਿੱਚ ਵਾਪਸ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:21&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, Manager ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ getDetails ਮੈਥਡ ਸ਼ਾਮਿਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:27&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਮੈਥਡ “name, email_address” ਅਤੇ “department” ਰਿਟਰਨ ਕਰੇਗਾ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:33&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ: ਟਾਈਪ ਕਰੋ “public String getDetails” ਬਰੈਕੇਟਸ&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:39&lt;br /&gt;
| ਮੈਥਡ ਵਿੱਚ ਟਾਈਪ ਕਰੋ: “return” ਬਰੈਕੇਟਸ ਵਿੱਚ “Name” plus “getName ()” plus “slash n” plus “Email” plus “getEmail ()” plus “slash n” plus “Manager of” plus “getDepartment ()” ਸੈਮੀਕਾਲਨ । ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸੇਵ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:07&lt;br /&gt;
| ਨੋਟ ਕਰੋ ਕਿ ਹੁਣ, ਸਾਡੇ ਕੋਲ getDetails ਮੈਥਡ Manager ਅਤੇ Employee ਦੋਵੇਂ ਕਲਾਸਾਂ ਵਿੱਚ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:15&lt;br /&gt;
| ਮੈਥਡ ਦਾ “name, return type” ਅਤੇ “argument list” ਦੋਵੇਂ ਕਲਾਸਾਂ ਵਿੱਚ ਸਮਾਨ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:22&lt;br /&gt;
| subclass ਵਿੱਚ ਮੈਥਡ parent ਕਲਾਸ ਵਿੱਚ ਮੈਥਡ ਨੂੰ override ਕਰਨ ਨੂੰ ਕਹਿੰਦਾ ਹੈ ਜੇ:&lt;br /&gt;
“name”&lt;br /&gt;
“Return type”&lt;br /&gt;
“argument list” ਬਿਲਕੁੱਲ ਸਮਾਨ ਹੋਵੇ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:33&lt;br /&gt;
| Manager ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:36&lt;br /&gt;
| getDetails () ਮੈਥਡ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਟਾਈਪ ਕਰੋ:@ Override&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:43&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇੱਕ override annotation ਹੈ । ਇਹ ਸੰਕੇਤ ਕਰਦਾ ਹੈ ਕਿ ਮੈਥਡ superclass ਵਿੱਚ ਮੈਥਡ ਨੂੰ override ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ annotation ਕੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:57&lt;br /&gt;
| “Annotations:”&lt;br /&gt;
at (@) ਚਿੰਨ੍ਹ ਕੈਰੇਕਟਰ ਤੋਂ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਹੁੰਦਾ ਹੈ&lt;br /&gt;
ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਡਾਟਾ ਪ੍ਰਦਾਨ ਕਰਦਾ ਹੈ&lt;br /&gt;
ਕੋਡ ਦੇ ਆਪਰੇਸ਼ਨ ‘ਤੇ ਕੋਈ ਸਿੱਧਾ ਪ੍ਰਭਾਵ ਨਹੀਂ ਪਾਉਂਦਾ ਹੈ&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:10&lt;br /&gt;
| ਜੇ ਮੈਥਡ @Override ਦੇ ਨਾਲ annotate ਹੈ, ਕੰਪਾਇਲਰ ਐਰਰ ਪੈਦਾ ਕਰਦਾ ਹੈ ਜੇ: super class ਵਿੱਚ ਐਲਾਨ ਮੈਥਡ override ਨਹੀਂ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:23&lt;br /&gt;
| method signature ਇਸ ਦੇ super class ਨਾਲੋਂ ਵੱਖਰਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:28&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, IDE ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ । Manager ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:34&lt;br /&gt;
| “at (@)” ਚਿੰਨ੍ਹ ਕੈਰੇਕਟਰ ਕੰਪਾਇਲਰ ਨੂੰ ਸੰਕੇਤ ਕਰਦਾ ਹੈ ਕਿ annotation ਦੇ ਬਾਅਦ ਕੀ ਹੁੰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:42&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ, ਇਹ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ਕਿ getDetails () ਮੈਥਡ overridden ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:48&lt;br /&gt;
| Test Employee ਕਲਾਸ ‘ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:51&lt;br /&gt;
| ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸੇਵ ਕਰੋ ਅਤੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:55&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਹੇਠ ਲਿਖੀ ਆਉਟਪੁਟ ਮਿਲਦੀ ਹੈ:&lt;br /&gt;
“Name:Nikkita Dinesh”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
“Email:abc @ gmail.com”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
“Manager of Accounts”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:05&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ, Manager ਕਲਾਸ ਦਾ ਆਬਜੈਕਟ getDetails () ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਕਾਲ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:11&lt;br /&gt;
| ਪਰ ਇਸ ਸਮੇਂ, ਇਹ ਆਪ Manager ਕਲਾਸ ਦੇ ਮੈਥਡ ਨੂੰ ਕਾਲ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:16&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ, ਅਸੀਂ subclass ਦੁਆਰਾ parent ਕਲਾਸ ਦੇ ਮੈਥਡ ਨੂੰ override ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:23&lt;br /&gt;
| ਸੰਖੇਪ ਵਿੱਚ । ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਿਆ:&lt;br /&gt;
“Sub classing”ਅਤੇ “Method Overriding” &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:31&lt;br /&gt;
| ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੰਮ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ, ਇੱਕ Vehicle ਕਲਾਸ ਬਣਾਓ, ਜਿਸ ਵਿੱਚ run ਮੈਥਡ ਹੋਵੇ, ਜੋ ਕਿ “The Vehicle is running” ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:40&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ Bike ਕਲਾਸ ਵੀ ਬਣਾਓ, ਜਿਸ ਵਿੱਚ run ਮੈਥਡ ਹੋਵੇ, ਜੋ ਕਿ “The Bike is running safely” ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰੇ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:48&lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ “The Bike is running safely” ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:52&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲੈਣ ਦੇ ਲਈ, ਹੇਠ ਲਿਖੇ ਲਿੰਕ ‘ਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਵੀਡੀਓ ਨੂੰ ਵੇਖੋ ਇਹ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਕਰਦਾ ਹੈ । ਜੇ ਤੁਹਾਡੇ ਕੋਲ ਚੰਗੀ ਬੈਂਡਵਿਡਥ ਨਹੀਂ ਹੈ, ਤਾਂ ਤੁਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ ਡਾਊਂਨਲੋਡ ਕਰਕੇ ਵੀ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ - ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲਸ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਚਲਾਉਂਦੀ ਹੈ । ਅਤੇ ਆਨਲਾਇਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਨ ਵਾਲਿਆ ਨੂੰ ਪ੍ਰਮਾਣ ਪੱਤਰ ਵੀ ਦਿੰਦੇ ਹਨ । ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਦੇ ਲਈ, ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਕੇ contact@spoken-tutorial.org ‘ਤੇ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:21&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ Talk to a Teacher ਪ੍ਰਾਜੈਕਟ ਦਾ ਇੱਕ ਹਿੱਸਾ ਹੈ । ਇਹ ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੇ ਐਮਐਚਆਰਡੀ ਦੇ “ਆਈਸੀਟੀ ਵਲੋਂ ਰਾਸ਼ਟਰੀ ਸਾਖਰਤਾ ਮਿਸ਼ਨ” ਦੁਆਰਾ ਪ੍ਰਮਾਣਿਤ ਹੈ । ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ‘ਤੇ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ http://spoken-tutorial.org/NMEICT-Intro  ‘ਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:42&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਕਰਿਪਟ ਨਵਦੀਪ ਦੁਆਰਾ ਅਨੁਵਾਦਿਤ ਹੈ । IIT Bombay ਤੋਂ ਮੈਂ ਨਵਦੀਪ ਤੁਹਾਡੇ ਤੋਂ ਇਜ਼ਾਜਤ ਲੈਂਦਾ ਹਾਂ, ਧੰਨਵਾਦ । &lt;br /&gt;
| }&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>