<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FPolymorphism%2FGujarati</id>
		<title>Java/C3/Polymorphism/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FPolymorphism%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Polymorphism/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T21:46:20Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Polymorphism/Gujarati&amp;diff=40866&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jyotisolanki: Created page with &quot; {| Border=1  | '''Time'''  | '''Narration'''   |-  | 00:01  | જાવામાં  '''Polymorphism''' પરનાં '''spoken-tutorial ''' માં સ્વાગત...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Polymorphism/Gujarati&amp;diff=40866&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-11-20T07:00:47Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| Border=1  | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;   |-  | 00:01  | જાવામાં  &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Polymorphism&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરનાં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;spoken-tutorial &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં સ્વાગત...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| Border=1 &lt;br /&gt;
| '''Time''' &lt;br /&gt;
| '''Narration''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01 &lt;br /&gt;
| જાવામાં  '''Polymorphism''' પરનાં '''spoken-tutorial ''' માં સ્વાગત છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:06 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં, આપણે આપેલ વિશે શીખીશું:  જાવામાં '''Polymorphism''' ,  '''Run-time polymorphism''' ,'''Virtual Method Invocation''' અને '''Compile-time polymorphism'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:19 &lt;br /&gt;
| અહીં આપણે વાપરી રહ્યા છીએ: '''Ubuntu Linux Version 12.04'''  ,'''JDK Version 1.7''' અને '''Eclipse 4.3.1''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:31 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલનાં અનુસરણ માટે, તમને '''Java''' અને '''Eclipse IDE''' નું સાદું જ્ઞાન હોવું જરૂરી છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:37 &lt;br /&gt;
| તમને '''Subclassing ''' અને '''Method overriding''' તથા '''overloading''' નું જ્ઞાન હોવું અનિવાર્ય છે. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:43 &lt;br /&gt;
| જો નથી, તો સંદર્ભિત '''Java''' ટ્યુટોરીયલો માટે, કૃપા કરી અમારી વેબસાઈટની મુલાકાત લો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:48 &lt;br /&gt;
| '''Polymorphism''' એ ઘણા સ્વરૂપો લેવાની '''object''' ની એક ક્ષમતા છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:54 &lt;br /&gt;
| '''Polymorphism ''' નાં મુખ્ય લાભો છે: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. જટિલતામાં ઘટાડો અને &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. કોડ ફરીથી વાપરવાની ક્ષમતા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:03 &lt;br /&gt;
| '''Java''' માં, બે પ્રકારનાં '''polymorphism''' છે: '''Compile-time''' અને '''Run-time polymorphism.''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:11 &lt;br /&gt;
| '''Compile-time polymorphism''' ને આવશ્યકપણે '''Method overloading''' તરીકે સંદર્ભિત કરાવાય છે. તેને '''Static Binding''' પણ કહેવાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:20 &lt;br /&gt;
| '''Run-time polymorphism''' ને આવશ્યકપણે '''Method overriding''' તરીકે સંદર્ભિત કરાવાય છે. તેને '''Dynamic Binding''' પણ કહેવાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:29 &lt;br /&gt;
| આપણે પહેલાથી જ '''Run-time polymorphism''' શીખ્યા છીએ એટલે કે '''Method overriding'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:35 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''Eclipse IDE''' પર આવીએ. પાછલા ટ્યુટોરીયલમાં મેં પહેલાથી જ '''MyProject''' નામનો પ્રોજેક્ટ બનાવ્યો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:44 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''Using final keyword ''' ટ્યુટોરીયલની કોડ ફાઈલો લઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:49 &lt;br /&gt;
| '''Employee ''' ક્લાસ એ '''parent class''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:52 &lt;br /&gt;
| '''Manager ''' ક્લાસ એ '''subclass''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:55 &lt;br /&gt;
| '''Manager''' ક્લાસ એક વધારાનું વેરીએબલ (ચલ) '''department''' ધરાવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:01 &lt;br /&gt;
| '''Manager ''' ક્લાસ '''getDetails()''' મેથડ '''Employee ''' ક્લાસ '''getDetails().''' મેથડને '''override''' કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:08 &lt;br /&gt;
| આપણે '''Manager ''' ક્લાસ '''object''' એટલે કે '''Manager''' દ્વારા '''getDetails()''' મેથડ કોલ (આવ્હાન) કરી રહ્યા છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:16 &lt;br /&gt;
| વિગતો પ્રિંટ કરવા માટે, ટાઈપ કરો: '''system.out.println Details of Manager Class.''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:28 &lt;br /&gt;
| પ્રોગ્રામને '''Save ''' કરીને '''run''' કરીએ. તો, આપણે '''department''' વેરીએબલ વેલ્યુ આઉટપુટમાં જોઈ શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:37 &lt;br /&gt;
| તેથી '''subclass'''મેથડ '''runtime''' પર આવ્હાન કરાયું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:42 &lt;br /&gt;
| મેથડ ઇનવોકેશન (આવ્હાન પ્રક્રિયા) '''JVM''' દ્વારા નક્કી થાય છે, ન કે કમ્પાઈલર દ્વારા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:48 &lt;br /&gt;
| તેથી તેને '''Runtime polymorphism''' અથવા '''method overriding''' તરીકે ઓળખાવાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:55 &lt;br /&gt;
| આપણે શીખ્યા કે '''Run time polymorphism''' શું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:58 &lt;br /&gt;
| હવે ચાલો શીખીએ '''Virtual Method Invocation.''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:03 &lt;br /&gt;
| '''Eclipse IDE''' માં '''Employee ''' ક્લાસ પર આવીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:07 &lt;br /&gt;
| વેરીએબલ '''name''' માટે '''static ''' અને '''final''' કીવર્ડ રદ્દ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:13 &lt;br /&gt;
| '''setName''' મેથડને અનકમેંટ (ટીપ્પણી કાઢવી) કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:16 &lt;br /&gt;
| '''static ''' બ્લોક રદ્દ કરીએ. ફાઈલને '''Save''' કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:21 &lt;br /&gt;
| '''TestEmployee ''' ક્લાસ પર આવીએ. વેલ્યુ ઈન્સ્ટન્સ (દ્રષ્ટાંત), '''manager.setName(“Nikkita Dinesh”)''' ને અનકમેંટ (ટીપ્પણી કાઢવી) કરીએ; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:31 &lt;br /&gt;
| આપણે આ ઈન્સ્ટન્સ અનકમેંટ કરી દીધું છે, જેવું કે આપણે '''Empolyee''' ક્લાસમાં '''setName() ''' મેથડ અનકમેંટ કર્યું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:38 &lt;br /&gt;
| હવે, ચાલો '''Employee ''' ક્લાસ સંદર્ભ માટે '''Employee''' ઓબ્જેક્ટ '''emp1''' નો પ્રારંભ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:46 &lt;br /&gt;
| ટાઈપ કરો: '''Employee emp1 = new Employee open and close parenthesis semicolon''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:57 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''Employee ''' ક્લાસ માટે '''setEmail ''' અને '''setName''' માટેની વેલ્યુ ઈનીશલાઈઝ (પ્રારંભ કરવું) કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:03 &lt;br /&gt;
| ટાઈપ કરો: '''emp1.setName(&amp;quot;Jayesh&amp;quot;);''' '''emp1.setEmail(&amp;quot;pqr@gmail.com&amp;quot;);''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:16 &lt;br /&gt;
| કર્મચારીઓની વિગતો પ્રિંટ કરવા માટે, ટાઈપ કરો: '''System.out.println(&amp;quot;Details of Employee class:&amp;quot;  emp1.getDetails()) semicolon''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:37 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''Employee ''' ક્લાસ સંદર્ભ માટે '''Manager ''' ઓબ્જેક્ટ '''emp2 ''' પ્રારંભિત કરીએ એટલે કે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ટાઈપ કરો: '''Employee emp2 = new Manager open and close parenthesis semicolon''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:54 &lt;br /&gt;
| આપણે આવું કરવામાં સમર્થ છીએ કારણ કે કોઈપણ '''Java object''' જે એકથી વધુ '''IS-A ''' પરીક્ષા પાસ કરે છે, તે પોલીમોર્ફિક છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:04 &lt;br /&gt;
| જાવામાં, તમામ ઓબ્જેક્ટો પોલીમોર્ફિક છે, કારણ કોઈપણ ઓબ્જેક્ટ તેમનાં પોતાના પ્રકાર અને ક્લાસ ઓબ્જેક્ટ માટે '''IS-A ''' પરીક્ષા પાસ કરશે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:16 &lt;br /&gt;
| એક મેનેજર (સંચાલક) '''IS-A''' કર્મચારી &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એક મેનેજર (સંચાલક) '''IS-A''' મેનેજર (સંચાલક) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એક મેનેજર (સંચાલક) '''IS-A''' ઓબ્જેક્ટ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:23 &lt;br /&gt;
| ઓબ્જેક્ટને એક્સેસ કરવાનો શક્ય માર્ગ માત્ર '''reference variable''' મારફતે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:29 &lt;br /&gt;
| '''Reference variables''' જેમ કે '''emp1, emp2 ''' અને '''manager.''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:36 &lt;br /&gt;
| અહીં, આપણે બે '''Manager''' ઓબ્જેક્ટો પ્રારંભિત કર્યા છે: &lt;br /&gt;
એક જે '''Employee ''' ક્લાસને સંદર્ભે છે. &lt;br /&gt;
અને બીજું જે '''Manager ''' ક્લાસને સંદર્ભે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:47 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''emp2''' ઓબ્જેક્ટ વાપરીને '''setEmail, setName''' અને '''setDepartment ''' માટેની વેલ્યુઓ ઈનીશલાઈઝ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:55 &lt;br /&gt;
| ટાઈપ કરીએ, &lt;br /&gt;
'''emp2.setName(&amp;quot;Ankita&amp;quot;);''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''emp2.setEmail(“xyz@gmail.com”);''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''emp2.setDepartment(“IT”);''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:14 &lt;br /&gt;
| આપણે જોઈએ છીએ કે અહીં એક એરર મળે છે, &amp;quot;The method setDepartment(String) is undefined for the type Employee&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:23 &lt;br /&gt;
| આ એટલા માટે કારણ કે, '''setDepartment ''' મેથડ એ '''Employee ''' ક્લાસ માટે હયાત નથી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:30 &lt;br /&gt;
| તો, રદ્દ કરો લાઈન: '''emp2.setDepartment(&amp;quot;IT&amp;quot;);''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:37 &lt;br /&gt;
| વિગતો પ્રિંટ કરવા માટે, ટાઈપ કરો: '''System.out.println(&amp;quot;Details of Manager class:&amp;quot;  emp2.getDetails()) semicolon''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:55 &lt;br /&gt;
| પ્રોગ્રામને '''Save ''' કરીને '''Run ''' કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:58 &lt;br /&gt;
| અહીં આઉટપુટમાં, આપણને '''Manager of: ''' ખાલી મળે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:04 &lt;br /&gt;
| આ એટલા માટે કારણ કે, આપણે '''emp2''' વાપરીને '''Manager ''' ક્લાસમાં '''department''' ઈનીશલાઈઝ કર્યું નથી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:12 &lt;br /&gt;
| ડેમો હેતુસર, ચાલો મૂળભૂત '''department''' ને '''IT''' રહેવા દઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:17 &lt;br /&gt;
| તો, '''Manager ''' ક્લાસ પર જઈએ અને '''department''' માટે વેલ્યુ ઈનીશલાઈઝ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:25 &lt;br /&gt;
| પ્રોગ્રામ '''Save''' કરીને '''run''' કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:28 &lt;br /&gt;
| આપણને આઉટપુટ મળે છે: '''Employee''' ઓબ્જેક્ટ એ '''Employee''' ક્લાસનો સંદર્ભ લઇ રહ્યો છે, &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:34 &lt;br /&gt;
| '''Manager''' ઓબ્જેક્ટ '''Employee''' ક્લાસનો સંદર્ભ લઇ રહ્યો છે અને '''Manager ''' ઓબ્જેક્ટ '''Manager ''' ક્લાસનો સંદર્ભ લઇ રહ્યો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:42 &lt;br /&gt;
| અહીં આપણે જોઈએ છીએ કે '''Manager''' ક્લાસનાં '''getDetails() ''' મેથડને '''emp2''' દ્વારા કોલ (આવ્હાન) કરાયું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:49 &lt;br /&gt;
| પરંતુ જ્યારે '''emp2''' એ '''setDepartment''' ને કોલ કરવાનો પ્રયાસ કરે છે ત્યારે, આપણને એક એરર મળ્યો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:54 &lt;br /&gt;
| તેનું કારણ આપેલ પ્રમાણે છે: &lt;br /&gt;
'''emp2.getDetails()''' દરમ્યાન કમ્પાઈલર '''Employee''' ક્લાસમાં '''getDetails()''' મેથડ જુએ છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:05 &lt;br /&gt;
| તેથી, તે એરર દર્શાવતું નથી અને કોડને વેલીડેટ (માન્ય કરવું) કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:10 &lt;br /&gt;
| '''run''' સમયે, જો કે, '''JVM''' એ '''Manager''' ક્લાસમાં '''getDetails()''' આવ્હાન કરે છે કારણ કે '''Manager ''' ક્લાસનું '''getDetails() ''' એ '''Employee ''' ક્લાસનાં '''getDetails() ''' ને ઓવરરાઈડ કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:24 &lt;br /&gt;
| તો, આપણને આઉટપુટ '''Manager ''' ક્લાસનાં '''getDetails() ''' અનુસાર મળે છે. પરંતુ કમ્પાઈલરને '''Employee ''' ક્લાસમાં '''setDepartment''' મેથડ દેખાતું નથી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:36 &lt;br /&gt;
| તેથી, '''emp2''' દ્વારા કોલ કરેલ '''setDepartment''' કિસ્સામાં તે એક એરર દર્શાવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:43 &lt;br /&gt;
| અહીં, '''Employee ''' મેથડ '''getDetails()''' એ '''Employee ''' ક્લાસ માટે આવ્હાન થયું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:49 &lt;br /&gt;
| કમ્પાઈલર '''emp1.getDetails()''' દરમ્યાન '''getDetails()''' માટે '''Employee''' ક્લાસને સંદર્ભે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:57 &lt;br /&gt;
| રન વખતે, '''JVM''' એ '''Employee''' ક્લાસમાં '''getDetails()''' ને આવ્હાન કરે છે. તો, આપણને આઉટપુટ '''Employee ''' ક્લાસનાં '''getDetails() ''' અનુસાર મળે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:08 &lt;br /&gt;
| આમ '''JVM''' એ '''object''' માટે યોગ્ય મેથડ કોલ કરે છે જેને પ્રત્યેક વેરીએબલમાં સંદર્ભિત કરાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:16 &lt;br /&gt;
| આ વર્તણૂકને '''Virtual Method Invocation''' તરીકે સંદર્ભિત કરાય છે. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:21 &lt;br /&gt;
| મેથડો '''Virtual Methods''' તરીકે સંદર્ભિત કરાવાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:26 &lt;br /&gt;
| '''Java''' માં તમામ મેથડો આ પ્રકારે વર્તણુક કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:31 &lt;br /&gt;
| '''Virtual Method Invocation''' શું છે તે આપણે સફળતાપૂર્વક શીખ્યા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:36 &lt;br /&gt;
| '''Compile-time polymorphism ''' આપણે પહેલાથી જ શીખ્યું છે એટલે કે મેથડ ઓવરલોડીંગ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:42 &lt;br /&gt;
| ચાલો '''Compile time polymorphism ''' વિશે વિસ્તારપૂર્વક ટૂંક સમયમાં જાણીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:47 &lt;br /&gt;
| '''Compile time polymorphism''' માં, '''class''' એકથી વધુ '''method''' ધરાવી શકે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:53 &lt;br /&gt;
| મેથડો સમાન નામ ધરાવે છે પરંતુ વિવિધ આર્ગ્યુમેન્ટો (દલીલો) ની સંખ્યા સાથે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:59 &lt;br /&gt;
| કમ્પાઈલર કમ્પાઈલ-સમય દરમ્યાન મેથડ કોલને સુધારવામાં સક્ષમ છે. તેથી જ આને '''compile time polymorphism''' તરીકે ઓળખવામાં આવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:09 &lt;br /&gt;
| તો, ચાલો સારાંશ લઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:11 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં, આપણે શીખ્યા: જાવામાં '''Polymorphism''' શું છે?  , '''Run-time polymorphism''' , '''Virtual Method Invocation''' અને  '''Compile-time polymorphism'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:23 &lt;br /&gt;
| એસાઈનમેંટ તરીકે, આપણે પાછલા ટ્યુટોરીયલોમાં વાપરેલ '''Vehicle''' અને '''Bike class''' માટે મેથડો ઓવરરાઈડ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:32 &lt;br /&gt;
| આપેલ લીંક પર ઉપલબ્ધ વિડીઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે. કૃપા કરી તે જુઓ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:40 &lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટ ટીમ: વર્કશોપોનું આયોજન કરે છે અને જેઓ ઓનલાઈન પરીક્ષા પાસ કરે છે તેમને પ્રમાણપત્રો આપે છે. વધુ વિગત માટે, કૃપા કરી અમને લખો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:51 &lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટ આઇસીટી, એમએચઆરડી, ભારત સરકાર દ્વારા શિક્ષણ પર નેશનલ મિશન દ્વારા આધારભૂત છે. આ મિશન પર વધુ માહિતી આ લીંક પર ઉપલબ્ધ છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:03 &lt;br /&gt;
| અહીં આ ટ્યુટોરીયલ સમાપ્ત થાય છે. '''IIT Bombay''' તરફથી ભાષાંતર કરનાર હું, ચેતન સોલંકી વિદાય લઉં છું. જોવાબદ્દલ આભાર. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jyotisolanki</name></author>	</entry>

	</feed>