<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FJava-Interfaces%2FGujarati</id>
		<title>Java/C3/Java-Interfaces/Gujarati - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC3%2FJava-Interfaces%2FGujarati"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Java-Interfaces/Gujarati&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-23T06:26:35Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Java-Interfaces/Gujarati&amp;diff=40996&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jyotisolanki: Created page with &quot;{| border=1  | &lt;center&gt;'''Time'''&lt;/center&gt;  | &lt;center&gt;'''Narration'''&lt;/center&gt;   |-  | 00:01  | ''' Java Interfaces''' પરનાં ''' Spoken Tutorial''' માં સ્...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C3/Java-Interfaces/Gujarati&amp;diff=40996&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-11-24T10:08:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1  | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;  | &amp;lt;center&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;   |-  | 00:01  | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Java Interfaces&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; પરનાં &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Spoken Tutorial&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; માં સ્...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1 &lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt; &lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01 &lt;br /&gt;
| ''' Java Interfaces''' પરનાં ''' Spoken Tutorial''' માં સ્વાગત છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:05 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં, આપણે આપેલ વિશે શીખીશું:  ''' interface''' બનાવવું &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:10 &lt;br /&gt;
|  ''' Implementation classes''' બનાવવા અને  '''Interface''' નો ઉપયોગ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:16 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલ માટે, હું વાપરી રહ્યો છું: '''Ubuntu 12.04''' ,'''JDK 1.7 ''' અને '''Eclipse 4.3.1''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:28 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલનાં અનુસરણ માટે, તમને સામાન્ય ''' Java''' અને ''' Eclipse IDE''' નું જ્ઞાન હોવું અનિવાર્ય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:36 &lt;br /&gt;
| સાથે જ તમને ''' Java''' માં ''' subclassing''' અને ''' Abstract classes ''' નું પણ જ્ઞાન હોવું જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:42 &lt;br /&gt;
| જો નથી, તો સંદર્ભિત જાવા ટ્યુટોરીયલો માટે, કૃપા કરી દર્શાવેલ લીંકની મુલાકાત લો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:48 &lt;br /&gt;
| પહેલા ચાલો સમજીએ કે '''interface''' શું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:52 &lt;br /&gt;
| એક ઈન્ટરફેસ ''' abstract''' મેથડો અને ''' static data members''' નો એક સેટ (ગણ કે સમૂહ) ધરાવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:58 &lt;br /&gt;
| તે બોડી સિવાયનાં '''methods''' નાં સમૂહની સહીઓને વ્યાખ્યાયિત કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:04 &lt;br /&gt;
| તે '''interface''' કીવર્ડનો ઉપયોગ કરીને જાહેર કરવામાં આવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:08 &lt;br /&gt;
| હવે આપણે ''' Eclipse''' પર જશું અને ''' InterfaceDemo''' નામનો એક નવો પ્રોજેક્ટ બનાવીશું. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:15 &lt;br /&gt;
| અહીં, આપણે ''' interfaces''' નાં વપરાશને ડેમોનસ્ટ્રેટ કરવા માટે જરૂરી ''' classes''' અને ''' interface''' બનાવીશું. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:24 &lt;br /&gt;
| ''' src''' ફોલ્ડર પર જમણું-ક્લિક કરો અને ક્લિક કરો ''' New &amp;gt; Interface'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:30 &lt;br /&gt;
| નામ ''' Animal''' તરીકે ટાઈપ કરો અને '''Enter''' દબાવો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:34 &lt;br /&gt;
| નોંધ લો '''“interface”''' કીવર્ડનો ઉપયોગ ઇન્ટરફેસને વ્યાખ્યાયિત કરવા માટે થાય છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:39 &lt;br /&gt;
| હવે સ્ક્રીન પર દર્શાવ્યા પ્રમાણે કોડ ટાઈપ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:43 &lt;br /&gt;
| અહીં, '''interface''' નું નામ ''' Animal''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:46 &lt;br /&gt;
| તે ત્રણ એબસ્ટ્રેક્ટ મેથડો ધરાવે છે ''' talk(), see()''' અને ''' move().''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:52 &lt;br /&gt;
| ઈન્ટરફેસમાં આવા તમામ '''methods''' સર્વથા ''' public''' અને ''' abstract''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:59 &lt;br /&gt;
| સાથે જ ''' interface''' એ '''constant variable''' ડીકલેરેશન (જાહેરનામું) પણ ધરાવી શકે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:04 &lt;br /&gt;
| અહીં, અચલ સ્ટ્રીંગ વેલ્યુ “Mammal” ને વેરીએબલ (ચલ) “type1” ને એસાઈન કરાયી છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:12 &lt;br /&gt;
| અને “Reptiles” એ વેરીએબલ (ચલ) “type2” ને એસાઈન કરાયી છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:16 &lt;br /&gt;
| ''' interface''' માં વ્યાખ્યાયિત કરેલ તમામ ''' constant''' વેલ્યુઓ સર્વથા ''' public, static''' અને ''' final''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:25 &lt;br /&gt;
| આગળ આપણે ઉદાહરણ સહીત ''' interface''' માટે '''implementation class''' જોશું. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:32 &lt;br /&gt;
| અહીં, ''' Human''' એ ક્લાસ છે જે ''' Animal''' ઇન્ટરફેસને અમલીકરણ કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:38 &lt;br /&gt;
| તો, તેણે મેથડો ''' talk(), see()''' અને ''' move()'''  માટે અમલીકરણો પ્રદાન કરવું જોઈએ. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:45 &lt;br /&gt;
| એક '''class''' બહુવિધ ઇન્ટરફેસોનું પણ અમલીકરણ કરી શકે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:49 &lt;br /&gt;
| ઉદાહરણમાં દર્શાવ્યા પ્રમાણે, ક્લાસ '''Human''' એ બે ઇન્ટરફેસો '''Animal''' અને ''' Action''' નું અમલીકરણ કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:57 &lt;br /&gt;
| નોંધ લો સિન્ટેક્સ (વાક્યરચના) માં વપરાતું ''' comma operator''' એ વિવિધ ઇન્ટરફેસોને ઓળખવા માટે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:04 &lt;br /&gt;
| હવે આ ''' class''' એ ''' Animal''' અને ''' Action''' ઇન્ટરફેસો આ બંનેમાં આવેલ તમામ ''' abstract methods''' ને અમલીકરણો પ્રદાન કરવું જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:13 &lt;br /&gt;
| અહીં આ આકૃતિ એક અમલ સંબંધને રજુ કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:18 &lt;br /&gt;
| ''' Animal''' ક્લાસ એ એક ''' interface''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:22 &lt;br /&gt;
| ''' Human''' અને ''' Snake''' ક્લાસો આ બે '''implementation classes''' છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:28 &lt;br /&gt;
| '''Human''' ક્લાસ એ ''' talk()''',''' see()''' અને ''' move()''' મેથડો માટે તેનાં પોતાનાં વિભિન્ન અમલીકરણો પ્રદાન કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:36 &lt;br /&gt;
| અને, '''Snake''' ક્લાસ એ ''' talk()''',''' see()''' અને ''' move()''' મેથડો માટે તેનાં પોતાનાં વિભિન્ન અમલીકરણો પ્રદાન કરે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:45 &lt;br /&gt;
| ચાલો સેમ્પલ (નમુનો) પ્રોગ્રામ વડે '''interfaces ''' નો વપરાશ સમજીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:50 &lt;br /&gt;
| '''default package''' પર જમણું-ક્લિક કરો અને ''' Human''' નામનો એક ''' class''' બનાવો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:56 &lt;br /&gt;
| હવે, આને ''' Animal''' નું એક '''implementation class''' બનાવવા માટે, ટાઈપ કરો: '''implements Animal'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:04 &lt;br /&gt;
| હવે, આપણે જોઈ શકીએ છીએ કે ''' Eclipse IDE''' માં એક એરર આવે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:09 &lt;br /&gt;
| આ એરર દર્શાવે છે કે આપણે '''Animal interface''' ને '''implementation''' પ્રદાન કરવું જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:15 &lt;br /&gt;
| ચાલો જોઈએ કે આ એરરને કેવી રીતે સુધારીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:19 &lt;br /&gt;
| હવે ચાલો મેથડો '''talk(), see()''' અને ''' move()''' ને વ્યાખ્યાયિત કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:23 &lt;br /&gt;
| તો, ટાઈપ કરો: ''' public void talk( )''' છગડીયા કૌંસમાં ટાઈપ કરો '''System.out.println''' અવતરણમાં &amp;quot;I am a human and I belong to&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:37 &lt;br /&gt;
| હવે આપણે ''' Animal''' ઇન્ટરફેસમાં ઘોષિત કરેલ ''' static, final variable type1''' ની વેલ્યુ વાપરી શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:45 &lt;br /&gt;
| તો, ટાઈપ કરો: '''+ Animal.type1+''' અવતરણમાં &amp;quot;family&amp;quot; અર્ધવિરામ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:54 &lt;br /&gt;
| ચાલો હવે '''see()''' મેથડનું અમલીકરણ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:57 &lt;br /&gt;
| તો, ટાઈપ કરો: ''' public void see( )''' છગડીયા કૌંસમાં ટાઈપ કરો '''System.out.println''' અવતરણમાં &amp;quot;I can see all colors&amp;quot; અર્ધવિરામ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:11 &lt;br /&gt;
| સાથે જ આપણે ''' move()''' મેથડને પણ વ્યાખ્યાયિત કરવું જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:14 &lt;br /&gt;
| તો, ટાઈપ કરો: ''' public void move( )''' છગડીયા કૌંસમાં ટાઈપ કરો '''System.out.println''' અવતરણમાં &amp;quot;I move by walking&amp;quot; અર્ધવિરામ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:29 &lt;br /&gt;
| નોંધ લો એકવાર તમામ '''methods''' નું અમલીકરણ થવા પર, એરર જતું રહે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:34 &lt;br /&gt;
| આગળ આપણે ''' Snake''' ક્લાસને વ્યાખ્યાયિત કરવાનું જોશું. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:38 &lt;br /&gt;
| મેં તેને પહેલાથી જ મારા '''project''' માં બનાવ્યું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:42 &lt;br /&gt;
| કૃપા કરી '''snake class''' ને તમારા '''project''' માં બનાવો અને સ્ક્રીન પર દર્શાવ્યા પ્રમાણે આપેલ કોડ ટાઈપ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:49 &lt;br /&gt;
| હવે ચાલો કોડ મારફતે જઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:52 &lt;br /&gt;
| આપણે જોઈ શકીએ છીએ કે ''' Animal interface- talk(), see()''' અને ''' move()''' નાં તમામ '''methods''' એ આ '''class''' માં અમલીકરણ થયા છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:01 &lt;br /&gt;
| અહીં, ''' talk()''' મેથડ પ્રિંટ કરે છે “I am a snake and I belong to”. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:07 &lt;br /&gt;
| ત્યારબાદ ''' Animal.type2''' ની વેલ્યુ પ્રિંટ કરાય છે અને ત્યારબાદ “family”. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:13 &lt;br /&gt;
| અહીં, ''' see()''' મેથડ પ્રિંટ કરે છે “I can see only in black and white”. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:19 &lt;br /&gt;
| ''' move()''' મેથડ પ્રિંટ કરે છે &amp;quot;I move by crawling&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:23 &lt;br /&gt;
| નોંધ લો ''' Human''' ક્લાસનાં તેના પોતાના ''' talk(), see()''' અને ''' move()''' મેથડોનાં અમલીકરણો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:31 &lt;br /&gt;
| અને, ''' Snake''' ક્લાસનાં તેના પોતાના ''' talk(), see()''' અને ''' move()''' મેથડોનાં અમલીકરણો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:39 &lt;br /&gt;
| હવે, ડીફોલ્ટ પેકેજ (મૂળભૂત પેકેજ) પર જમણું-ક્લિક કરો, ક્લિક કરો ''' new &amp;gt;  class''' અને ત્યારબાદ નામને ''' Demo''' તરીકે ટાઈપ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:47 &lt;br /&gt;
| આ '''class''' અંતર્ગત, આપણી પાસે ''' main''' મેથડ રહેશે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:51 &lt;br /&gt;
| તો, ટાઈપ કરો ''' main''' અને ત્યારબાદ ''' main''' મેથડ ઉત્પન્ન કરવા માટે '''ctrl+space''' દબાવો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:58 &lt;br /&gt;
| સ્ક્રીન પર દર્શાવ્યા પ્રમાણે આપેલ કોડ ટાઈપ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:01 &lt;br /&gt;
| આ લાઈનમાં, આપણે ''' Animal''' ઇન્ટરફેસ વાપરીને ''' Human class''' તત્કાલિત કરીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:07 &lt;br /&gt;
| આને આ રીતે રજુ કરાય છે '''Animal h''' બરાબર ''' new Human()'''; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:14 &lt;br /&gt;
| હવે આપણે '''h.talk(); h.see();   h.move()'''; તરીકે આ '''object''' વાપરીને વિભિન્ન મેથડોનું આવ્હાન કરી શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:26 &lt;br /&gt;
| આગળ, આપણે ''' Animal''' ઇન્ટરફેસ વાપરીને ''' Snake''' ક્લાસ તત્કાલિત કરીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:31 &lt;br /&gt;
| હવે આપણે દર્શાવ્યા પ્રમાણે આ '''object''' વાપરીને વિભિન્ન મેથડોનું આવ્હાન કરી શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:38 &lt;br /&gt;
| હવે, ચાલો આ ''' Demo''' પ્રોગ્રામ '''run''' કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:41 &lt;br /&gt;
| તો, ક્લાસ ''' Demo''' પર જમણું-ક્લિક કરો અને ત્યારબાદ પસંદ કરો ''' Run as &amp;gt; Java Application'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:48 &lt;br /&gt;
| આપણે આઉટપુટ જોઈ શકીએ છીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:52 &lt;br /&gt;
| આ પ્રિંટ થયું છે ''' talk(), see()''' અને ''' move()''' મેથડો દ્વારા જે કે ''' human class object h''' વાપરીને આવ્હાન કરાયું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:00 &lt;br /&gt;
| આ પ્રિંટ થયું છે ''' talk(), see()''' અને ''' move()''' મેથડો દ્વારા જે કે ''' Snake class object s''' વાપરીને આવ્હાન કરાયું છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:08 &lt;br /&gt;
| હવે, ''' interface''' અને ''' abstract class''' વચ્ચેનાં તફાવતનું અન્વેષણ કરીએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:14 &lt;br /&gt;
| ઇન્ટરફેસમાં તમામ મેથડો ''' abstract''' હોવા જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:18 &lt;br /&gt;
| ઇન્ટરફેસ અંતર્ગત, કોઈપણ '''constructors''', &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:23 &lt;br /&gt;
| '''concrete methods''',  '''static methods ''' અને '''main method''' હોવા ન જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:28 &lt;br /&gt;
| પરંતુ ''' abstract class''' પોતાનામાં આ તમામ ધરાવી શકે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:32 &lt;br /&gt;
| ઇન્ટરફેસમાં વેરીએબલો ''' static''' અને ''' final''' હોવા જોઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:38 &lt;br /&gt;
| '''abstract class''' માટે આવા કોઈપણ અંકુશો નથી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:43 &lt;br /&gt;
| અહીં આ ટ્યુટોરીયલ સમાપ્ત થાય છે. ચાલો સારાંશ લઈએ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:48 &lt;br /&gt;
| આ ટ્યુટોરીયલમાં, આપણે આપેલ વિશે શીખ્યા:  ''' Interface''' બનાવવું &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:53 &lt;br /&gt;
|  ''' implementation class''' બનાવવું અને &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:56 &lt;br /&gt;
| ''' interfaces''' નાં ઉપયોગ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:59 &lt;br /&gt;
| એસાઈનમેંટ તરીકે, '''Vehicle''' ઇન્ટરફેસ બનાવો જે '''brake()''' અને ''' run()''' મેથડો ધરાવે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:07 &lt;br /&gt;
| બીજો એક ઇન્ટરફેસ '''Fuel''' બનાવો જે આપેલ મેથડો ધરાવે. '''fill(String type,int quantity)''', '''pay(int quantity,int price)'''. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:19 &lt;br /&gt;
| એક સબક્લાસ ''' Car''' બનાવો જે બંને ઇન્ટરફેસો ''' Vehicle''' અને ''' Fuel''' નું અમલીકરણ કરે. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:26 &lt;br /&gt;
| અહીં, ''' brake''' મેથડે પ્રિંટ કરવું જોઈએ &amp;quot;Car Applies Power brake&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:30 &lt;br /&gt;
| અને '''run''' મેથડે પ્રિંટ કરવું જોઈએ &amp;quot;Car is running on 4 wheels&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:35 &lt;br /&gt;
| એજ પ્રમાણે ''' fill()''' મેથડ ભરેલ બળતણનો પ્રકાર અને માત્રા પ્રિંટ કરી શકે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:41 &lt;br /&gt;
| ઉદાહરણ તરીકે: 10 લીટર પેટ્રોલ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:44 &lt;br /&gt;
| '''pay()''' મેથડનો ઉપયોગ ચુકવવાની કિમતને પ્રિંટ કરવા માટે કરી શકાય છે. ઉદાહરણ તરીકે: રૂ. 640 ચૂકવો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:53 &lt;br /&gt;
| બીજો એક સબક્લાસ ''' Bike''' બનાવો જે ફરીથી બંને ઇન્ટરફેસો '''Vehicle''' અને ''' Fuel''' નું અમલીકરણ કરે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:00 &lt;br /&gt;
| અહીં, '''brake''' મેથડ પ્રિંટ કરી શકે છે &amp;quot;Bike Applies hand brake&amp;quot;. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:05 &lt;br /&gt;
| અને '''run''' મેથડ પ્રિંટ કરી શકે છે “Bike is running on 2 wheels”. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:10 &lt;br /&gt;
| આગળ, પહેલા સમજાવ્યા અનુસાર '''fill()''' અને '''pay()''' મેથડોનું અમલીકરણ કરો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:15 &lt;br /&gt;
| છેલ્લે પરિણામોને ચકાસવા માટે '''main''' મેથડ ધરાવતું એક '''Demo class''' બનાવો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:21 &lt;br /&gt;
| આપેલ લીંક પર ઉપલબ્ધ વિડીઓ સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટનો સારાંશ આપે છે. કૃપા કરી તે ડાઉનલોડ કરીને જુઓ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:29 &lt;br /&gt;
| સ્પોકન ટ્યુટોરીયલ પ્રોજેક્ટ ટીમ: સ્પોકન ટ્યુટોરીયલોનાં મદદથી વર્કશોપોનું આયોજન કરે છે અને ઓનલાઈન પરીક્ષા પાસ કરવા પર પ્રમાણપત્રો આપે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:38 &lt;br /&gt;
| વધુ વિગતો માટે, કૃપા કરી અમને લખો. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:41 &lt;br /&gt;
| '''Spoken Tutorial Project''' ને ફાળો એનએમઈઆઈસીટી, એમએચઆરડી, ભારત સરકાર દ્વારા અપાયો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:48 &lt;br /&gt;
| આ મિશન પર વધુ માહીતી દર્શાવેલ લીંક પર ઉપલબ્ધ છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:52 &lt;br /&gt;
| ડિપાર્ટમેન્ટ ઓફ ઇન્ફર્મેશન ટેક્નોલોજી, અમલ જ્યોતિ કોલેજ ઓફ એન્જિનિયરીંગ દ્વારા: આ સ્ક્રીપ્ટને ફાળો અપાયો છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:01 &lt;br /&gt;
| '''IIT Bombay''' તરફથી ભાષાંતર કરનાર હું, ચેતન સોલંકી વિદાય લઉં છું. જોડાવાબદ્દલ આભાર. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jyotisolanki</name></author>	</entry>

	</feed>