<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC2%2FFirst-Java-Program%2FPunjabi</id>
		<title>Java/C2/First-Java-Program/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Java%2FC2%2FFirst-Java-Program%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-02T17:22:30Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=34965&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 09:01, 4 April 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=34965&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-04-04T09:01:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:01, 4 April 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 94:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 94:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&amp;#160;  02:53&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&amp;#160;  02:53&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; | ਇਸ ਲਈ&amp;#160; ਟਾਈਪ ਕਰੋ :&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; | ਇਸ ਲਈ&amp;#160; ਟਾਈਪ ਕਰੋ : public static void main&amp;#160; &amp;#160; parentheses ਵਿੱਚ,&amp;#160; parentheses String arg ਸਕਵੈਰ ਬਰੈਕੇਟਸ&amp;#160; ਵਿਚ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; |-&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; |&amp;#160;  02:54&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; | &lt;/del&gt;public static void main&amp;#160; &amp;#160; parentheses ਵਿੱਚ,&amp;#160; parentheses String arg ਸਕਵੈਰ ਬਰੈਕੇਟਸ&amp;#160; ਵਿਚ । &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&amp;#160;  03:10&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; |&amp;#160;  03:10&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=32930&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 04:47, 9 March 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=32930&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-03-09T04:47:24Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;amp;diff=32930&amp;amp;oldid=17844&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=17844&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot;{| border=1 !Time !Narration |-  |   00 : 02  |   First java program  ( ਫਰਸਟ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ )   ਦੀ  ਜਾਣ ਪਹਿਚਾਣ ਦਸਣ ਵਾਲ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Java/C2/First-Java-Program/Punjabi&amp;diff=17844&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2014-11-18T00:19:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 !Time !Narration |-  |   00 : 02  |   First java program  ( ਫਰਸਟ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ )   ਦੀ  ਜਾਣ ਪਹਿਚਾਣ ਦਸਣ ਵਾਲ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
!Time&lt;br /&gt;
!Narration&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 02&lt;br /&gt;
 |   First java program  ( ਫਰਸਟ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ )   ਦੀ  ਜਾਣ ਪਹਿਚਾਣ ਦਸਣ ਵਾਲੇ  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 09&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀ ਸਿਖਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 11&lt;br /&gt;
 |  ਇੱਕ ਸਰਲ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਬਣਾਉਣਾ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 14&lt;br /&gt;
 |  ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਕੰਪਾਇਲ ਕਰਨਾ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 16&lt;br /&gt;
 |  ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਰਨ  ਕਰਨਾ  ਅਤੇ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 19&lt;br /&gt;
 |  Java ਵਿੱਚ ਵਰਤੇ  ਜਾਣ ਵਾਲੇ ਨਾਮਕਰਣ  ਦੇ ਪ੍ਰਯੋਗ  ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ।  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 23&lt;br /&gt;
 |   ਇੱਥੇ ਅਸੀ ਉਬੰਟੁ ਵਰਜਨ 11 . 10 ਅਤੇ   jdk 1 . 6 ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰ ਰਹੇ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 32&lt;br /&gt;
 |   ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਇਸਤੇਮਾਲ ਲਈ ਤੁਹਾਡੇ ਸਿਸਟਮ ਉੱਤੇ JDK 1 . 6  ਇੰਸਟਾਲ ਹੋਣਾ ਜਰੂਰੀ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 39&lt;br /&gt;
 |  ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ ,  ਤਾਂ ਸਬੰਧਤ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਲਈ ਸਾਡੀ ਵਿਖਾਈ ਗਈ ਵੇਬਸਾਈਟ ਉੱਤੇ ਜਾਓ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 46&lt;br /&gt;
 | ਠੀਕ ਹੈ ,  ਹੁਣ ਆਪਣਾ ਪਹਿਲਾ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਲਿਖੋ। &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 51&lt;br /&gt;
 | ਉਸਦੇ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ਟਰਮਿਨਲ ਅਤੇ ਟੇਕਸਟ ਐਡੀਟਰ ਦੀ ਜ਼ਰੂਰਤ ਹੋਵੇਗੀ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   00 : 56&lt;br /&gt;
 |  ਮੈਂ ਮੇਰੇ ਟੇਕਸਟ ਐਡੀਟਰ  ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ gedit ਦਾ ਵਰਤੋ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 | 01 : 01&lt;br /&gt;
 |   ਟੇਕਸਟ ਐਡੀਟਰ ਵਿੱਚ ,  ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ HelloWorld ਕਲਾਸ ਬਣਾਉਦੇ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 06&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਲਈ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  class HelloWorld  .   HelloWorld ਕਲਾਸ ਦਾ ਨਾਮ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 17&lt;br /&gt;
 | ਅਤੇ ਓਪਨ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟ   ।  ਐਂਟਰ  ਕਰੋ ।  ਅਤੇ ਕਲੋਜ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 24&lt;br /&gt;
 |   ਇਸ ਦੋ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟਸ  ਦੇ ਵਿੱਚ ਦਾ ਕੋਡ,  ਕਲਾਸ HelloWorld ਨਾਲ  ਸਬੰਧਤ ਹੋਵੇਗਾ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 33&lt;br /&gt;
 |   ਹੁਣ ਉੱਤੇ Save  ਆਇਕਨ ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰਕੇ  ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 37&lt;br /&gt;
 | ਲਗਾਤਾਰ ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰਨਾ  ਇੱਕ ਵਧੀਆ ਕਮ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 43&lt;br /&gt;
 |   ਹੁਣ Save As ਡਾਇਲਾਗ ਬਾਕਸ ਖੁਲਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 46&lt;br /&gt;
 |  ਤੁਸੀ  ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਕਿੱਥੇ ਸੇਵ ਕਰਨੀ  ਹੈ ਉਸ ਸਥਾਨ ਨੂੰ ਬਰਾਉਜ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 51&lt;br /&gt;
 |   ਇੱਥੇ ,  ਮੈਂ ਹੋਮ ਡਿਰਕਟਰੀ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਫੋਲਡਰ ਬਨੋਉਂਦਾ ਹਾਂ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   01 : 57&lt;br /&gt;
 | ਇਸਨੂੰ Demo ਨਾਮ ਦਿਓ ਅਤੇ  enter ਦਬਾਓ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 02&lt;br /&gt;
 | ਫਿਰ ਇਸ ਫੋਲਡਰ  ਦੇ ਅੰਦਰ ਅਸੀ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸੇਵ ਕਰਾਂਗੇ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 08&lt;br /&gt;
 |  Name ਟੇਕਸਟ  ਬਾਕਸ ਵਿੱਚ ,  ਕਲਾਸ ਦਾ ਨਾਮ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 13&lt;br /&gt;
 | Java ਵਿੱਚ ,  ਕਲਾਸ ਅਤੇ ਫਾਇਲ ਦਾ ਨਾਮ ਇਕ ਹੀ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 20&lt;br /&gt;
 | ਯਾਦ ਰੱਖੋ ਕਿ ਅਸੀਂ HelloWorld ਕਲਾਸ ਬਣਾਇਆ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 25&lt;br /&gt;
 | ਇਸਲਈ ਅਸੀ  HelloWorld dot java  ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰਦੇ ਹਾਂ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  02 : 33&lt;br /&gt;
 |   Java ਫਾਇਲ ਨੂੰ Dot java ਫਾਇਲ ਏਕਸਟੇਂਸ਼ਨ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 | 02 : 39&lt;br /&gt;
 |   ਫਿਰ Save  ਬਟਨ ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰੋ  । ਹੁਣ ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਹੋ ਗਈ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |    02 : 47&lt;br /&gt;
 |  ਕਲਾਸ  ਦੇ ਅੰਦਰ ,  ਅਸੀ main ਮੇਥਡ ਲਿਖਾਂਗੇ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 53&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਲਈ  ਟਾਈਪ ਕਰੋ  : &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   02 : 54&lt;br /&gt;
 | public static void main    parentheses ਵਿੱਚ,  parentheses String arg ਸਕਵੈਰ ਬਰੈਕੇਟਸ  ਵਿਚ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 10&lt;br /&gt;
 | Main ਫੰਕਸ਼ਨ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ  ਦੇ ਸ਼ੁਰੁਆਤੀ ਪਵਾਇੰਟ ਨੂੰ ਪ੍ਰਦਰਸ਼ਿਤ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 15&lt;br /&gt;
 | ਅਸੀ ਆਉਣ ਵਾਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ public ,  static ,  void ਅਤੇ String arg   ਦਾ ਵਰਣਨ ਕਰਾਂਗੇ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 23&lt;br /&gt;
 | ਇਕ ਵਾਰ ਫਿਰ  ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟ ਖੋਲੋ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 27&lt;br /&gt;
 | ਏੰਟਰ ਦਬਾਓ  ਅਤੇ ਕਲੋਜ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 32&lt;br /&gt;
 |  ਦੋ ਕਰਲੀ ਬਰੈਕੇਟਸ  ਦੇ ਵਿੱਚਕਾਰ  ਦਾ ਕੋੜ, main ਮੇਥਡ ਨਾਲ  ਸਬੰਧਤ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 41&lt;br /&gt;
 |  ਹੁਣ ਅਸੀ ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਲਾਇਨ ਡਿਸਪਲੇ  ਲਈ ਇੱਕ ਕੋਡ ਲਿਖਾਂਗੇ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 46&lt;br /&gt;
 | ਸੋ  main ਮੇਥਡ  ਦੇ ਅੰਦਰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ,  System dot out dot println parentheses semi - colon&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   03 : 59&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਲਾਇਨ  ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਨ  ਲਈ ਸਟੇਟਮੇਂਟ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 05&lt;br /&gt;
 | ਸੇਮੀਕਾਲਨ ਦਾ ਵਰਤੋ ਲਕੀਰ ਨੂੰ ਖ਼ਤਮ ਕਰਣ ਲਈ ਕੀਟੀ ਗਈ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 10&lt;br /&gt;
 | ਹੁਣ Java ਨੂੰ ਜੋ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਨਾ  ਹੈ ਉਸ ਲਈ ਕਹਿੰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 13&lt;br /&gt;
 | ਸੋ  parentheses  ਦੇ ਅੰਦਰ double quotes  ਵਿੱਚ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  My first java program exclamation mark&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 30&lt;br /&gt;
 | Save ਆਇਕਨ ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰਕੇ ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 36&lt;br /&gt;
 |  ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |    04 : 38&lt;br /&gt;
 |  ਯਕੀਨੀ  ਕਰੋ ,  ਕਿ ਤੁਸੀ ਉਸ ਡਿਰੇਕਟਰੀ ਵਿੱਚ ਹੋ ,  ਜਿੱਥੇ ਤੁਸੀਂ ਆਪਣਾ HelloWorld . java ਸੇਵ ਕੀਤਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 46&lt;br /&gt;
 | ਯਾਦ ਰੱਖੋ ,  ਕਿ ਮੈਂ ਆਪਣੀ ਹੋਮ ਡਿਰੇਕਟਰੀ ਵਿੱਚ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
 |-&lt;br /&gt;
 |   04 : 50&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਲਈ ਟਾਈਪ ਕਰੋ  cd  Space  Demo  ਅਤੇ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 56&lt;br /&gt;
 |  ls , ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   04 : 59&lt;br /&gt;
 | ਅਸੀ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ  HelloWorld . java ਫਾਇਲ ਡੈਮੋ  ਫੋਲਡਰ ਵਿੱਚ ਮੌਜੂਦ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 06&lt;br /&gt;
 |  ਇਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਕੰਪਾਇਲ ਕਰੋ ,  ਇਸ ਲਈ type ਕਰੋ  javac Space HelloWorld dot java ਅਤੇ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 21&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਸਾਡੀ ਬਣਾਈ ਹੋਈ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਕੰਪਾਇਲ ਕਰਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  05 : 25&lt;br /&gt;
 |   ਠੀਕ ਹੈ ,  ਅਸੀ ਵੇਖ ਸੱਕਦੇ ਹਾਂ ਫਾਇਲ ਬਿਨਾਂ ਕਿਸੇ ਐਰਰ   ਦੇ ਕੰਪਾਇਲ ਕੀਤੀ ਗਈ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 30&lt;br /&gt;
 | ਅਸੀ ਵੇਖ ਸੱਕਦੇ ਹਾਂ HelloWorld . class ਫਾਇਲ ਬਣ  ਚੁੱਕੀ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 36&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਫਾਇਲ ਕਿਤੇ ਵੀ ਰਨ  ਹੋ ਸਕਦੀ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 38&lt;br /&gt;
 | ਕਿਸੇ ਵੀ ਆਪਰੇਟਿੰਗ ਸਿਸਟਮ ਉੱਤੇ  ।   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 41&lt;br /&gt;
 | ਨਾਲ ਹੀ ਸਾਨੂੰ Java ਕੰਪਾਇਲਰ ਦੀ ਵੀ ਜਰਰੂਤ ਨਹੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 45&lt;br /&gt;
 | ਇਸਲਈ Java ਬਾਰੇ ਠੀਕ ਹੀ ਕਿਹਾ ਗਿਆ ਹੈ  , ਇੱਕ ਵਾਰ ਬਨਾਓ ਅਤੇ ਕਹੀ ਵਾਰ  ਰਨ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 51&lt;br /&gt;
 |  ਸੋ  ਸਫਲ ਕੰਪਾਇਲੇਸ਼ਨ  ਦੇ ਬਾਅਦ ਕਮਾਂਡ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰਕੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਰਨ  ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   05 : 56&lt;br /&gt;
 | java  ( ਇਸ ਵਾਰ c ਨਹੀਂ )  space HelloWorld  ( ਅਤੇ dot java ਨਹੀਂ )  ਏਕਸਟੇਂਸ਼ਨ ਅਤੇ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ ।  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  06 : 07&lt;br /&gt;
 |  ਤੁਹਾਨੂੰ My first java program !  ਆਉਟਪੁਟ ਮਿਲੇਗਾ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 13&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਲਈ ਅਸੀਂ ਆਪਣਾ ਪਹਿਲਾ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਲਿਖ ਲਿਆ ਹੈ  ।   editor ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਵਲੋਂ ਜਾਓ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 22&lt;br /&gt;
 |  ਹੁਣ ,  semi - colon ਮਿਟਾਓ ,  ਜੋ ਸਟੇਟਮੇਂਟ  ਦੇ ਆਖਰੀ ਵਿੱਚ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 27&lt;br /&gt;
 |    Save ਆਇਕਨ ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 29&lt;br /&gt;
 |  Terminal ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਜਾਓ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 33&lt;br /&gt;
 |  javac   HelloWorld dot java ਕਮਾਂਡ ਰਨ  ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  06 : 41&lt;br /&gt;
 |  ਕੰਪਾਇਲਰ ਇੱਕ ਐਰਰ  ਦਿੰਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 44&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਦਰਸ਼ਾਂਦਾ ਹੈ ,  a semi colon is expected on the fifth line &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 52&lt;br /&gt;
 | ਅਪ ਐਰੋ , ਏਰਰ ਸਟੇਟਮੇਂਟ ਦਰਸ਼ਾਂਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   06 : 57&lt;br /&gt;
 |     Editor ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਜਾਓ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 01&lt;br /&gt;
 | Java ਵਿੱਚ ,  ਸਾਰੇ ਸਟੇਟਮੇਂਟਸ ਸੇਮੀ ਕਾਲਨ  ਦੇ ਨਾਲ ਖ਼ਤਮ ਹੁੰਦੇ ਹਨ ।  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |      07 : 06&lt;br /&gt;
 |  ਸੋ  ਪੰਜਵੀਂ ਲਾਇਨ  ਉੱਤੇ ਜਾਓ ਅਤੇ ਸੇਮੀ ਕਾਲਨ ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  07 : 13&lt;br /&gt;
 |  Save  ਆਇਕਨ ਉੱਤੇ ਕਲਿਕ ਕਰੋ  ।  ਇਹ ਜਰੂਰੀ ਹੈ ਕਿ ,  ਕੰਪਾਇਲ ਕਰਨ ਤੋਂ  ਪਹਿਲਾਂ ਫਾਇਲ ਸੇਵ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 22&lt;br /&gt;
 |  ਟਰਮਿਨਲ ਉੱਤੇ ਵਾਪਸ ਜਾਓ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 25&lt;br /&gt;
 | javac   HelloWorld dot ਜਾਵਾ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰਕੇ ਫਾਇਲ ਕੰਪਾਇਲ ਕਰੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 32&lt;br /&gt;
 |    ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਅਸੀਂ ਵੇਖਿਆ ਬਿਨਾਂ ਕਿਸੇ ਏਰਰ  ਦੇ ਫਾਇਲ ਸਫਲਤਾਪੂਰਵਕ ਕੰਪਾਇਲ ਹੋ ਗਈ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 36&lt;br /&gt;
 |  ਹੁਣ ,  Java HelloWorld ਕਮਾਂਡ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰਕੇ  ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਰਣ ਕਰੋ  ਅਤੇ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  07 : 45 &lt;br /&gt;
 |  ਅਸੀ ਆਉਟਪੁਟ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ My first java program ! &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 49&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ Java ਵਿੱਚ ਏਰਰਸ ਨੂੰ ਹੈੰਡਲ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   07 : 54&lt;br /&gt;
 | ਜਿਵੇਂ ਜਿਵੇਂ ਅੱਗੇ ਵਧਾਂਗੇ  ,  ਅਸੀ ਏਰਰਸ  ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਹੋਰ ਸਿਖਾਂਗੇ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 02&lt;br /&gt;
 |   ਹੁਣ ਅਸੀ ਵੇਖਾਂਗੇ ਕਿ ,  Java ਵਿੱਚ ਨੇਮਿੰਗ ਕਨਵੈਨਸ਼ਨ ਕੀ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 06&lt;br /&gt;
 | ਕਲਾਸ ਨੇਮ CamelCase ਵਿੱਚ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 10&lt;br /&gt;
 | ਜਿਸਦਾ ਮਤਲੱਬ ਹੈ ਕਿ ,  ਹਰ ਇੱਕ ਨਵੇਂ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਸ਼ੁਰੂਵਾਤ ਇੱਕ ਅਪਰਕੇਸ ਵਲੋਂ ਹੁੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 14&lt;br /&gt;
 | ਜਿਵੇਂ ਕੀ    class HelloWorld ,  class ChessGame&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 19&lt;br /&gt;
 |  ਇਸਲਈ ,  ਹੇਲ੍ਲੋ  ਦਾ  H ਅਤੇ ਵਰਲਡ ਦਾ W ਅਪਰਕੇਸ ਵਿੱਚ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 25&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਚੇਸ ਅਤੇ ਗੇਮ  ਦੇ C ਅਤੇ G ਅਪਰਕੇਸ ਵਿੱਚ ਹਨ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  08 : 31&lt;br /&gt;
 |   ਮੇਥਡ ਨੇਮ ਮਿਕਸਡਕੇਸ ਵਿੱਚ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 35&lt;br /&gt;
 | ਜਿਸਦਾ ਮਤਲੱਬ ਹੈ ਕਿ ,  ਪਹਿਲਾ ਸ਼ਬਦ ਲੋਅਰਕੇਸ ਵਲੋਂ ਸ਼ੁਰੂ ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 39&lt;br /&gt;
 | ਅਤੇ ਸਾਰੇ ਨਵੇਂ ਸ਼ਬਦ ਅਪਰਕੇਸ  ਦੇ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰਨੇ ਚਾਹੀਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 44&lt;br /&gt;
 | ਅਤੇ ਮੇਥਡ ਨੇਮ ਇੱਕ ਕਰਿਆ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   08 : 48&lt;br /&gt;
 |   ਉਦਾਹਰਣ ਲਈ   :  showString (  )  ,  main (  )  ,  goToHelp (  )   ।  ਇੱਥੇ show  ਦਾ s ਲੋਵਰਕੇਸ ਵਿੱਚ ਹੈ ਜਦੋਂ ਕਿ string ਦਾ  S ਅਪਰਕੇਸ ਵਿੱਚ ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 | 09 : 02&lt;br /&gt;
 | ਵੇਰਿਏਬਲ ਨੇਮ ਡਿਜਿਟਸ  ਦੇ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਨਹੀਂ ਹੋਣੇ ਚਾਹੀਦੇ ਹਨ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 06&lt;br /&gt;
 |  ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਕਲਾਸ ,  ਮੇਥਡ ਜਾਂ ਵੇਰਿਏਬਲ ਨੇਮ ਲਈ ਕੀਵਰਡਸ ਦਾ ਵਰਤੋ ਨਹੀਂ ਕਰ ਸੱਕਦੇ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 13&lt;br /&gt;
 |  ਉਦਾਹਰਨ ਲਈ   :  ਇਹਨਾਂ ਕੀਵਰਡਸ ਦਾ ਵਰਤੋ ਨਹੀਂ ਕਰ ਸੱਕਦੇ ਹਨ ਜਿਵੇਂ public ,  private ,  void ,  static ਆਦਿ   । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 22&lt;br /&gt;
 |  ਤਾਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ,  ਅਸੀਂ ਇੱਕ ਇੱਕੋ ਜਿਹੇ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਲਿਖਣਾ ,  ਕੰਪਾਇਲ ਕਰਨਾ  ਅਤੇ ਰਨ  ਕਰਨਾ  ਸਿੱਖਿਆ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 30&lt;br /&gt;
 | ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ Java ਵਿੱਚ ਵਰਤੇ  ਜਾਣ ਵਾਲੇ ਨੇਮਿੰਗ ਕਨਵੈਨਸ਼ਨ ਵੇਖੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 | 09 : 35&lt;br /&gt;
 |  ਆਪਨੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਚੈਕ ਕਰਨ ਲਈ ,  &amp;quot;Java file name and class name should be same  ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਣ ਲਈ ਇੱਕ ਸਰਲ Java ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਲਿਖੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 47&lt;br /&gt;
 | ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ  ਦੇ ਬਾਰੇ  ਵਿੱਚ ਜਿਆਦਾ ਜਾਨਕਾਰੀ  ਲਈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 50&lt;br /&gt;
 | http :  /  / spoken - tutorial . org / What_is_a_Spoken_Tutorial ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਨੂੰ ਵੇਖੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   09 : 58&lt;br /&gt;
 |  ਇਹ ਸਪੋਕਨ ਟਿਅਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਬਾਰੇ ਮੁਢਲੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਦਿੰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 02&lt;br /&gt;
 | ਜੇਕਰ ਤੁਹਾਡੇ ਕੋਲ ਠੀਕ  ਬੈਂਡਵਿਡਥ ਨਹੀਂ ਹੈ ,  ਤਾਂ ਤੁਸੀ ਇਸਨੂੰ ਡਾਉਨਲੋਡ ਕਰਕੇ ਵੇਖ ਸੱਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  10 : 08&lt;br /&gt;
 |   ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟੀਮ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 10&lt;br /&gt;
 |  ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੀ  ਵਰਤੋ ਕਰਕੇ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਵੀ ਲਗੋਉਂਦੀ  ਹੈ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 13&lt;br /&gt;
 | ਆਨਲਾਇਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਨ  ਕਰਣ ਵਾਲਿਆਂ ਨੂੰ ਸਰਟੀਫੀਕੇਟ  ਵੀ ਦਿੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 17&lt;br /&gt;
 |  ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ contact @ spoken - tutorial . org ਉੱਤੇ ਲਿਖੋ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  10 : 25&lt;br /&gt;
 |   ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟਾਕ - ਟੂ - ਅ ਟੀਚਰ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 30&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ  ਦੀ MHRD ਮਿਨਿਸਟ੍ਰੀ  ਦੇ  ਨੈਸ਼ਨਲ ਮਿਸ਼ਨ ਆਫ ਐਜੂਕੇਸ਼ਨ ਥ੍ਰੋ ਆਈ.ਸੀ.ਟੀ. ਦੁਆਰਾ ਸੁਪੋਰਟ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 38&lt;br /&gt;
 | ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਉੱਤੇ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ  ਲਿੰਕ ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ http :  /  / spoken - tutorial . org / NMEICT - Intro&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  10 : 49&lt;br /&gt;
 |  ਅਸੀ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੀ ਅੰਤ ਉੱਤੇ ਆ ਗਏ ਹਾਂ  । &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |   10 : 51&lt;br /&gt;
 | ਇਹ ਸਕਰਿਪਟ ਹਰਮੀਤ ਸੰਧੂ ਦੁਆਰਾ ਅਨੁਵਾਦਿਤ ਹੈ ।  ਆਈ ਆਈ ਟੀ ਮੁਂਬਈ ਵਲੋਂ ਮੈਂ ਹੁਣ ਤੁਹਾਡੇ ਤੋਂ ਵਿਦਾ ਲੈਂਦਾ ਹਾਂ ।  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
 |  10 : 53 &lt;br /&gt;
 | ਧੰਨਵਾਦ&lt;br /&gt;
 |  }&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>