<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Health-and-Nutrition%2FC2%2FSide-lying-hold-for-breastfeeding%2FOriya</id>
		<title>Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Health-and-Nutrition%2FC2%2FSide-lying-hold-for-breastfeeding%2FOriya"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-06T20:55:32Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=53406&amp;oldid=prev</id>
		<title>Debosmita at 07:40, 4 August 2020</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=53406&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2020-08-04T07:40:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:40, 4 August 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 346:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 346:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|09:50&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|09:50&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ଏହା ସହିତ ଆମେ ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲର ସମାପ୍ତିକୁ ଆସିଯାଇଛେ. ଆମ ସହିତ ଜଡ଼ିତ ହୋଇଥିବାରୁ ଧନ୍ୟବାଦ &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| ଏହା ସହିତ ଆମେ ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲର ସମାପ୍ତିକୁ ଆସିଯାଇଛେ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ଆମ ସହିତ ଜଡ଼ିତ ହୋଇଥିବାରୁ ଧନ୍ୟବାଦ &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Debosmita</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=48949&amp;oldid=prev</id>
		<title>Pradeep at 21:28, 2 September 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=48949&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-09-02T21:28:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;amp;diff=48949&amp;amp;oldid=48298&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Pradeep</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=48298&amp;oldid=prev</id>
		<title>Indiantranslators2012: Created page with &quot;{|border=1  |&lt;center&gt;Time&lt;/center&gt; |&lt;center&gt;Narration&lt;/center&gt;  |-  |00:01 | ବନ୍ଧୁଗଣ, କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Health-and-Nutrition/C2/Side-lying-hold-for-breastfeeding/Oriya&amp;diff=48298&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-19T18:16:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{|border=1  |&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |-  |00:01 | ବନ୍ଧୁଗଣ, କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{|border=1 &lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|00:01&lt;br /&gt;
| ବନ୍ଧୁଗଣ, କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇବା ପାଇଁ ଧରିବା ସକାଶେ ଥିବା କୌଶଳର ଏହି ସ୍ପୋକନ୍ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍‍କୁ ସ୍ଵାଗତ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:06&lt;br /&gt;
| ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍‍ରେ, ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରିବା ପାଇଁ ଜଣେ ମା’ ଓ ତାଙ୍କର ଶିଶୁ ସକାଶେ ସଠିକ୍ ଧରିବା କୌଶଳ ଚୟନ କରିବା ବିଷୟରେ ଆମେ ଶିଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|00:13&lt;br /&gt;
| ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇବା ପୂର୍ବରୁ ମା’ଙ୍କର ପ୍ରସ୍ତୁତୀକରଣ ଏବଂ କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇବା ପଦ୍ଧତିରେ କିପରି ଧରିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|00:20&lt;br /&gt;
| ଚାଲନ୍ତୁ ଆରମ୍ଭ କରିବା. ସାରା ପୃଥିବୀରେ ମା’ମାନେ ନିଜର ଶିଶୁମାନଙ୍କୁ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇବା ପାଇଁ ବିଭିନ୍ନ ପ୍ରକାରର ଧରିବା ଉପାୟ ଅବଲମ୍ବନ କରନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:27&lt;br /&gt;
| ଏହା ପୂର୍ବରୁ ଗୋଟିଏ ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍‌ରେ ଆଲୋଚନା କରାଯାଇଥିବା ଭଳି,&lt;br /&gt;
ମା’ ଓ ତାଙ୍କର ଶିଶୁ ପାଇଁ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଇବା ସକାଶେ ସେଇଟି ହେଉଛି ସବୁଠାରୁ ଭଲ ଧରିବାର କୌଶଳ, ଯେଉଁଥିରେ ଉଭୟ ମା’ ଓ ଶିଶୁ ସ୍ତନ୍ୟପାନର ସମ୍ପୂର୍ଣ୍ଣ ସମୟ ଆରାମ ଅନୁଭବ କରନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:40&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁ ମା’ଙ୍କର ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହୋ‍ଇପାରେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|00:45&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଯଥେଷ୍ଟ କ୍ଷୀର ପାନ କରିଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:49&lt;br /&gt;
| ଧରିବା ପାଇଁ କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇବା ଭଳି ଗୋଟିଏ ନୂଆ ପଦ୍ଧତି ବିଷୟରେ ଚାଲନ୍ତୁ ଶିଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:54&lt;br /&gt;
| ମା’ ରାତିରେ ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରିବା ସମୟରେ ଏହି ପଦ୍ଧତିକୁ ଅବଲମ୍ବନ କରିବା ପାଇଁ ପରାମର୍ଶ ଦିଆଯାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:59&lt;br /&gt;
| କିମ୍ବା ମା’ଙ୍କର ଅସ୍ତ୍ରୋପଚାର ଦ୍ଵାରା ଯଦି ପ୍ରସବ କରାଯାଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:03&lt;br /&gt;
| କିମ୍ବା ଯେତେବେଳେ ମା’ ଥକି ଯାଇଥାନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|01:06&lt;br /&gt;
| ନିଜର ଶିଶୁକୁ ଖୁଆଇବା ପୂର୍ବରୁ, ମା’ ନିଶ୍ଚିତ ରୂପେ ନିଜ ହାତକୁ ସାବୁନ୍ ଓ ପାଣିରେ ସଫା କରିବା ସହିତ ଭଲ ଭାବେ ଶୁଖାଇବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|01:14&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ ସେ ଗୋଟିଏ ଗ୍ଲାସ୍ ଫୁଟା ଯାଇ ଥଣ୍ଡା କରାଯାଇଥିବା ପାଣି ପିଇବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|01:18&lt;br /&gt;
| ସ୍ତନ୍ୟପାନ କରାଉଥିବା ମା’ଙ୍କର ଦିନକୁ ହାରାହାରି 750 ରୁ 850 ମିଲିଲିଟର୍ କ୍ଷୀର ସୃଷ୍ଟି ହୋ‍ଇଥାଏ.&lt;br /&gt;
ତେଣୁ ସେମାନେ ପ୍ରତିଦିନ ପିଉଥିବା ପାଣିର ପରିମାଣକୁ ବୃଦ୍ଧି କରିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:30&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ମା’ ଯେଉଁ ସ୍ତନରୁ କ୍ଷୀର ଖୁଆଇବାକୁ ଚାହାନ୍ତି ସେଇଟିକୁ ଅନାବୃତ କରିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|01:35&lt;br /&gt;
| ସେ, ସ୍ତନ ଉପରେ ବ୍ରା କିମ୍ବା ବ୍ଲାଉଜ୍‍ର ଚାପ ପଡ଼ୁ ନାହିଁ ବୋଲି ସୁନିଶ୍ଚିତ କରିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:41&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ସେ ଯେଉଁ ସ୍ତନରୁ କ୍ଷୀର ଖୁଆଇବାକୁ ଚାହାନ୍ତି, ସେହି କଡ଼କରି ଆରାମରେ ଶୋ‍ଇ ପଡ଼ିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:48&lt;br /&gt;
| ସେ ନିଜର ମୁଣ୍ଡ ତଳେ ଗୋଟିଏ ତକିଆ ରଖିବା ଆବଶ୍ୟକ ଏବଂ ଶୋ‍ଇବା ସମୟରେ ଗଡ଼ି ନଯିବା ପାଇଁ ନିଜର ଗୋଡ଼ ମଝିରେ ଗୋଟିଏ ତକିଆ ରଖିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|01:57&lt;br /&gt;
| ଏହି ଛବିରେ ଥିବା ମା’ ନିଜର ଛୁଆକୁ ନିଜର ଡାହାଣ ସ୍ତନରୁ କ୍ଷୀର ଖୁଆଉଛନ୍ତି. ତେଣୁ ସେ ଡାହାଣ ପଟକୁ ମୁହଁ କରି ଶୋ‍ଇଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:06&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ, ଶିଶୁର ଶରୀରକୁ ସଠିକ୍ ସ୍ଥାନରେ ରଖିବା ବିଷୟରେ ଶିଖିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:12&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁକୁ ମା’ଙ୍କ କଡ଼ରେ ଏପରି ରଖନ୍ତୁ, ଯେପରି ତା’ର ପେଟ ମା’ଙ୍କ ଶରୀର ଦ୍ଵାରା ସାମାନ୍ୟ ଚାପି ହୋ‍ଇ ରହିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:21&lt;br /&gt;
| ମା’ ଶିଶୁର ପିଠିକୁ ନିଜେ ଶୋ‍ଇଥିବା ପାର୍ଶ୍ଵର ହାତ ସାହଯ୍ୟରେ ସପୋର୍ଟ ଦେବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:29&lt;br /&gt;
| ଏହି ଛବିରେ ଥିବା ମା’ ନିଜର ଶିଶୁକୁ ଡାହାଣ ହାତ ସାହାଯ୍ୟରେ ତା’ର ପିଠିକୁ ସପୋର୍ଟ ଦେଇଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|02:36&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁକୁ ନିଜ ଶରୀର ସହିତ ଲାଗି କରି ରଖିବା ପାଇଁ, ମା’ ତା’ର ପଛ ପଟେ ଗୋଟିଏ ତକିଆ ରଖିପାରିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:42&lt;br /&gt;
| ସେମାନଙ୍କ ମଧ୍ୟରେ ବ୍ୟବଧାନ ଯେତେ କମ୍ ହେବ, ଶିଶୁକୁ ସ୍ତନ ନିକଟରେ ପହଞ୍ଚିବା ସେତେ ସହଜ ହେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:49&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଶିଶୁକୁ ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହେବା ପାଇଁ ସହଜ ହେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:55&lt;br /&gt;
| ମନେରଖନ୍ତୁ- ମା’ କଦାପି ନିଜ ପିଠିକୁ ବଙ୍କା କରି ସ୍ତନକୁ ଶିଶୁ ପାଖକୁ ଆଣିବେ ନାହିଁ, ଏହା ଦ୍ଵାରା ଶିଶୁର ପେଟ ଏବଂ ମା’ଙ୍କ ଶରୀର ମଧ୍ୟରେ ବ୍ୟବଧାନ ବଢ଼ିଯିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|03:06&lt;br /&gt;
| ସେ ସର୍ବଦା ନିଜର ପିଠିକୁ ସିଧା ରଖିବା ଆବଶ୍ୟକ ଏବଂ ଶିଶୁକୁ ସ୍ତନ ନିକଟକୁ ଆଣିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:12&lt;br /&gt;
| ଦ୍ଵିତୀୟ ଜରୁରୀ କଥା ହେଉଛି ଶିଶୁର ସମ୍ପୂର୍ଣ୍ଣ ଶରୀରକୁ କେଉଁ ଭଳି ଧରିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| ଆପଣ ଲକ୍ଷ୍ୟ କରିଥିବେ ଯେ, ଯେତେବେଳେ ଆମେ ଖାଦ୍ୟ ଖାଇଥାଉ, ସେତେବେଳେ ଆମର ମୁଣ୍ଡ, ବେକ ଓ ଶରୀର ସର୍ବଦା ଗୋଟିଏ ଦିଗରେ ରହିଥାନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:31&lt;br /&gt;
| ସେହିପରି ସ୍ତନ୍ୟପାନ ସମୟରେ ଶିଶୁର ମୁଣ୍ଡ, ବେକ ଓ ଶରୀର ସର୍ବଦା ସମାନ ଦିଗରେ ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:39&lt;br /&gt;
| ଏହା ଦ୍ଵାରା ଶିଶୁକୁ କ୍ଷୀର ଢୋକିବାରେ ସହଜ ହୋ‍ଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:44&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଆମେ ଶିଶୁର ଶରୀରକୁ ଧରି ରଖିବାର ତୃତୀୟ ସୋପାନ ବିଷୟରେ ଜାଣିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|03:50&lt;br /&gt;
| ମା’ ଶିଶୁର ପିଠିକୁ ନିଜ ହାତ ଦ୍ଵାରା ସପୋର୍ଟ ଦେବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|03:54&lt;br /&gt;
| ଅନ୍ୟଥା, ଶିଶୁକୁ ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହେବା ପାଇଁ ବହୁତ ପରିଶ୍ରମ କରିବାକୁ ପଡ଼ିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| ତା’ପରେ ଶିଶୁର ନାକ ଓ ଥୋଡ଼ିର ଅବସ୍ଥିତି ବିଷୟରେ ଜାଣିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:07&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁର ନାକ ନିପଲ୍ ସହିତ ଗୋଟିଏ ସରଳରେଖାରେ ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:13&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ତା’ର ଥୋଡ଼ି ଅଗକୁ ରହିବା ସହିତ ସ୍ତନର ଅତି ନିକଟରେ ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:17&lt;br /&gt;
| ଏହା ଦ୍ଵାରା ଲାଚିଂ ସମୟରେ ଆରିଓଲାର ନିମ୍ନ ଅଂଶର ବହୁତ ଭାଗ ଶିଶୁ ପାଟିରେ ରହିଥିବା ସୁନିଶ୍ଚିତ ହୋ‍ଇଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:25&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ସେ ଭଲ ଭାବରେ ଅଧିକ କ୍ଷୀର ପିଇବା ପାଇଁ ନିମ୍ନ ମାଢ଼ିକୁ ବ୍ୟବହାର କରିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:32&lt;br /&gt;
| ଦୟାକରି ଧ୍ୟାନ ଦିଅନ୍ତୁ- ନିପଲ୍‍ର ଚାରିପଟେ ଥିବା ଗାଢ଼ କଳା ଅଂଶ ଆରିଓଲା ଅଟେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:39&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଶିଶୁକୁ ଭଲ ଭାବରେ ଧରାଯାଇଛି, ସ୍ତନକୁ ଧରିରଖିବା ବିଷୟରେ ଚାଲନ୍ତୁ ଜାଣିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:46&lt;br /&gt;
| ଖାଲିଥିବା ହାତର ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକୁ ବ୍ୟବହାର କରି ମା’ ସ୍ତନକୁ C ଆକାରର କପ୍ ଭଳି ଧରି ରଖିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|04:55&lt;br /&gt;
| ଏହି ଛବିରେ ଥିବା ମା’ ନିଜର ଡାହାଣ ସ୍ତନକୁ ଧରିବା ପାଇଁ ବାମ ହାତକୁ ବ୍ୟବହାର କରିବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:05&lt;br /&gt;
| ସ୍ତନକୁ ଧରିଥିବା ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ସର୍ବଦା ଶିଶୁର ଓଠ ସିଧାରେ ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
| କାହିଁକି? ଗୋଟିଏ ସରଳ ଉଦାହରଣ ବ୍ୟବହାର କରି ଚାଲନ୍ତୁ ଏହାକୁ ବୁଝିବା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|05:18&lt;br /&gt;
| ଆମେ ଯେତେବେଳେ ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍ ଖାଉ, ସେତେବେଳେ ଆମର ଓଠଗୁଡ଼ିକ ହରିଜଣ୍ଟାଲି ଖୋଲିଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|05:25&lt;br /&gt;
| ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍‍ର ଗୋଟିଏ ବଡ଼ ଖଣ୍ଡ ଖାଇବା ପାଇଁ ଆମେ ତାକୁ ହରିଜଣ୍ଟାଲି ଧରିଥାଉ&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|05:31&lt;br /&gt;
| ଏଠାରେ, ବୁଢ଼ା ଆଙ୍ଗୁଠି ଓ ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ଓଠର ସିଧାରେ ଅଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:37&lt;br /&gt;
| ଯଦି ଆମେ ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍‍କୁ ଭର୍ଟିକାଲି ଧରିବା ତେବେ, ବଡ଼ ଖଣ୍ଡ ଖାଇପାରିବା ନାହିଁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:44&lt;br /&gt;
| ସେହିପରି, ଶିଶୁର ଓଠର ଅବସ୍ଥିତିକୁ ଦେଖନ୍ତୁ.&lt;br /&gt;
ଏଠାରେ ଓଠଗୁଡ଼ିକ ହରିଜଣ୍ଟାଲ୍ ଅବସ୍ଥାରେ ଅଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|05:51&lt;br /&gt;
| ତେଣୁ ମା’ଙ୍କର ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ଓ ବୁଢ଼ା ଆଙ୍ଗୁଠି ମଧ୍ୟ ସ୍ତନ ଉପରେ ହରିଜଣ୍ଟାଲି ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|05:59&lt;br /&gt;
| ଏହା ଦ୍ଵାରା ଆରିଓଲାର ନିମ୍ନ ଅଂଶର ଗୋଟିଏ ବଡ଼ ଭାଗ ପାଟିରେ ନେବା ପାଇଁ ଶିଶୁକୁ ସହଜ ହେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
| ଏହା ସହିତ ଶିଶୁର ଓଠଠାରୁ ମା’ଙ୍କର ବୁଢ଼ା ଆଙ୍ଗୁଠି ଓ ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ, ନିପଲ୍‍ଠାରୁ ତିନି ଆଙ୍ଗୁଳି ଦୂରରେ ରହିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:18&lt;br /&gt;
| ପୁନର୍ବାର, ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍ ଖାଇବା ସମୟରେ, ଯଦି ଆମେ ଏହାକୁ ଅତି ନିକଟରେ ଧରି ରଖିବା ତେବେ, ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ବଡ଼ ଖଣ୍ଡ ନେବା ସମୟରେ ପାଟିକୁ ବାଧା ଦେବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:28&lt;br /&gt;
| ଯଦି ଆମେ ବହୁତ ଦୂରରେ ଧରି ରଖିବା ତେବେ, ଆମ ପାଟିରେ ଧରି ରହିବା ଭଳି ଏହା ସଠିକ ଆକାରରେ ରହିବ ନାହିଁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:34&lt;br /&gt;
| ତେଣୁ, ଗୋଟିଏ ବଡ଼ ଖଣ୍ଡ ନେବା ପାଇଁ ଆମେ ଏହାକୁ ସଠିକ ଦୂରତାରେ ଧରି ରଖିଥାଉ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| ସେହିପରି ଶିଶୁ ପାଇଁ, ଛବିରେ ଦେଖାଯାଇଥିବା ଭଳି ନିପଲ୍‍ଠାରୁ ତିନି ଆଙ୍ଗୁଳି ଦୂରତା ହେଉଛି ସଠିକ୍ ଦୂରତା &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| ଏହି ଦୂରତା ସୁନିଶ୍ଚିତ କରିଥାଏ ଯେ, ଆରିଓଲାର ନିମ୍ନ ଅଂଶକୁ ଶିଶୁ ପାଟିରେ ନେବା ସମୟରେ ମା’ଙ୍କର ଆଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ବାଧା ଦେବେ ନାହିଁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:58&lt;br /&gt;
| ମା’ କେବଳ ନିପଲ୍‍କୁ ଚାପିବେ ନାହିଁ, ଯାହା ଦ୍ଵାରା ବହୁତ କମ୍ କ୍ଷୀର ବାହାରି ଥାଏ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:05&lt;br /&gt;
| ଅଧିକ କ୍ଷୀର ପାଇଁ ମା’ ଆରିଓଲାର ନିମ୍ନରେ ଥିବା ବଡ଼ କ୍ଷୀରର ଧାରଗୁଡ଼ିକୁ ଚାପନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|07:12&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହେବା ପାଇଁ ସ୍ତନ ସଠିକ୍ ଆକାରରେ ରହିଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍‍ର ଉଦାହରଣକୁ ଫେରିଆସନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:24&lt;br /&gt;
| ବଡ଼ା ପାଓ କିମ୍ବା ବର୍ଗର୍‍କୁ ସଠିକ ଭାବେ ଧରିବା ପରେ, ବଡ଼ ଖଣ୍ଡ ନେବା ପାଇଁ ଆମେ ସର୍ବଦା ଏହାକୁ ଚାପି ଧରିଥାଉ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|07:32&lt;br /&gt;
| ସେହିପରି, ମା’ କଡ଼ରୁ ସ୍ତନକୁ C ଆକାରରେ ଧରି ସାମାନ୍ୟ ଚାପ ଦେବା ଆବଶ୍ୟକ.&lt;br /&gt;
ସ୍ତନର ଗୋଟିଏ ବଡ଼ ଅଂଶ ପାଟିରେ ନେବାରେ ଏହା ସାହାଯ୍ୟ କରିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| କିନ୍ତୁ ମନେରଖନ୍ତୁ, ମା’ କଦାପି ନିଜର ସ୍ତନକୁ କ‍ଇଁଚି ଆକାରରେ ଧରି ଚାପିବେ ନାହିଁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| କ‍ଇଁଚି ଆକାରରେ ଚାପିବା ଦ୍ଵାରା ସ୍ତନ ଚିମୁଟି ହେବ ଏବଂ ନିପଲ୍ ଫିଡିଂର କାରଣ ହେବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:00&lt;br /&gt;
| ବୁଢ଼ା ଆଙ୍ଗୁଠି ଓ ଅଙ୍ଗୁଠିଗୁଡ଼ିକ ଦ୍ଵାରା ସ୍ତନ ଉପରେ ସମାନ ଭାବେ ଚାପ ପଡ଼ୁଥିବା ମଧ୍ୟ ସୁନିଶ୍ଚିତ କରନ୍ତୁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:07&lt;br /&gt;
| ଅନ୍ୟଥା, ନିପଲ୍ ଉପର କିମ୍ବା ତଳ ଆଡ଼କୁ ସ୍ଥାନାନ୍ତର ହୋ‍ଇଯିବ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| ଏବଂ ଶିଶୁ ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହୋ‍ଇପାରିବ ନାହିଁ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:19&lt;br /&gt;
| ବର୍ତ୍ତମାନ ଶିଶୁକୁ କଡ଼ କରି ଶୋ‍ଇ ଧରିବା ପଦ୍ଧତିରେ ଧରାଯାଇଛି ଏବଂ ସ୍ତନ୍ୟପାନ ପାଇଁ ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହେବା ପାଇଁ ପ୍ରସ୍ତୁତ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|08:27&lt;br /&gt;
| ସମାନ ସିରିଜ୍‍ର ଅନ୍ୟ ଭିଡିଓରେ ଶିଶୁର ସ୍ତନ ସହିତ ସଠିକ୍ ସଂଯୋଗ ହେବା ବିଷୟରେ ବର୍ଣ୍ଣନା କରାଯାଇଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:34&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁ ସ୍ତନ ସହିତ ନିବିଡ଼ ଭାବେ ସଂଯୁକ୍ତ ହେବା କ୍ଷଣି, ମା’ ନିଜ ସ୍ତନରୁ ହାତ କାଢ଼ିଦେବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:41&lt;br /&gt;
| ସେ ଶିଶୁର ପିଠିକୁ ଧରିବା ଏବଂ ତାକୁ ନିଜର ନିକଟକୁ ଆଣିବା ପାଇଁ ଏହି ହାତକୁ ବ୍ୟବହାର କରିବା ଉଚିତ୍ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:49&lt;br /&gt;
| ମା’ ନିଜର ଅନ୍ୟ ହାତଟିକୁ ଶିଶୁର ପିଠିରୁ କାଢ଼ିଆଣି, ଏହା ଉପରେ 90 ଡିଗ୍ରୀରେ ଭରା ଦେଇ ଶୋ‍ଇବେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:58&lt;br /&gt;
| ସେ ସେହି ବାହୁର କହୁଣୀକୁ ବଙ୍କା କରିବା ଆବଶ୍ୟକ. ତା’ପରେ ସେ ସେହି ହାତକୁ ତକିଆ ତଳେ ରଖିବା ଆବଶ୍ୟକ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:04&lt;br /&gt;
| ଏହି ଛବିରେ ମା’ ତାଙ୍କର ଡାହାଣ ସ୍ତନକୁ ବାମ ହାତ ସାହାଯ୍ୟରେ କାଢ଼ିଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:11&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁର ପିଠିକୁ ଧରିବା ଏବଂ ତା’କୁ ନିଜ ଶରୀର ସହିତ ଲାଗି କରି ରଖିବା ପାଇଁ ନିଜର ବାମ ହାତକୁ ବ୍ୟବହାର କରୁଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:19&lt;br /&gt;
| ଶିଶୁର ପିଠିରୁ ସେ ନିଜର ଡାହାଣ ହାତକୁ କାଢ଼ିଦେଇଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:22&lt;br /&gt;
| ସେ ଏହାକୁ ନିଜ ଶରୀର ସହିତ 90 ଡିଗ୍ରୀ କୋଣ କରି ରଖିଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:26&lt;br /&gt;
| ତାଙ୍କର ଡାହାଣ କହୁଣୀ ବଙ୍କା ହୋ‍ଇଛି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:29&lt;br /&gt;
| ତାଙ୍କର ଡାହାଣ ହାତ ତକିଆ ତଳେ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:33&lt;br /&gt;
| ପ୍ରଥମ ସ୍ତନରୁ ଖୁଆଇସାରିବା ପରେ, ଯଦି ମା’ ଅନ୍ୟ ସ୍ତନରୁ କ୍ଷୀର ଖୁଆଇବାକୁ ଚାହନ୍ତି ତେବେ, ତାଙ୍କୁ କଡ଼ ବଦଳାଇ ଶୋ‍ଇବାକୁ ପଡ଼ିବ&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|09:43&lt;br /&gt;
| ଏହି ଛବିରେ ଥିବା ମା’ ଅନ୍ୟ ସ୍ତନରୁ କ୍ଷୀର ଖୁଆଇବା ପାଇଁ ବାମ କଡ଼କୁ ବୁଲି ଯାଇଛନ୍ତି &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
|09:50&lt;br /&gt;
| ଏହା ସହିତ ଆମେ ଏହି ଟ୍ୟୁଟୋରିଆଲ୍‍ର ସମାପ୍ତିକୁ ଆସିଯାଇଛେ. ଆମ ସହିତ ଜଡ଼ିତ ହୋ‍ଇଥିବାରୁ ଧନ୍ୟବାଦ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Indiantranslators2012</name></author>	</entry>

	</feed>