<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Git%2FC2%2FBasic-commands-of-Git%2FPunjabi</id>
		<title>Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Git%2FC2%2FBasic-commands-of-Git%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-13T03:14:06Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi&amp;diff=33848&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dineshmohan: Created page with &quot; {| Border=1 |&lt;center&gt;Time&lt;/center&gt; |&lt;center&gt;Narration&lt;/center&gt;  |- |00:01 |“’Basic commands of Git’’’ ਦੇ ‘’’spoken tutorial’’’ ਵਿਚ ਤੁਹ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi&amp;diff=33848&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-03-24T04:11:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| Border=1 |&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |- |00:01 |“’Basic commands of Git’’’ ਦੇ ‘’’spoken tutorial’’’ ਵਿਚ ਤੁਹ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| Border=1&lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:01&lt;br /&gt;
|“’Basic commands of Git’’’ ਦੇ ‘’’spoken tutorial’’’ ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:05&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ Git  ਦੇ  ‘’’’Git repository’’’’ ਅਤੇ ਕੁਝ ਮੁਢਲੀ ‘’’ command’’’s ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:13&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤ ਰਿਹਾ ਹਾਂ:&lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux''' 14.04 &lt;br /&gt;
 '''Git''' 2.3.2. ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 ''''gedit' Text Editor''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:23&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਮਰਜ਼ੀ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ ‘’’editor’’’ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:27&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ follow ਕਰਨ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ’’’Linux ’’’commands ਨੂੰ’’’’Terminal’’’’ (ਟਰਮੀਨਲ) ਤੇ ਚਲਾਉਣ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:34&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ, ਤਾਂ ‘’’Linux’’’ ਦੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਸਾਡੀ ਵੈਬਸਾਈਟ ਤੇ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:40&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਦੇਖਾਂਗੇ ‘’’Git repository’’’ ਕੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:44&lt;br /&gt;
| ’’’Git repository’’’ ਇਕ ਅਜਿਹਾ ਫੋਲਡਰ ਹੈ ਜਿਥੇ ਸਾਡੇ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰਾ data (ਡਾਟਾ) ਸਟੋਰ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:50&lt;br /&gt;
|  ਇਹ local machine (ਲੋਕਲ ਮਸ਼ੀਨ) ਤੇ ਜਾਂ remote machine (ਰਿਮੋਟ ਮਸ਼ੀਨ) ਤੇ ਲੋਕੇਟ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:55&lt;br /&gt;
|  Normal folder (ਨੋਰਮਲ ਫੋਲਡਰ) ਤੇ  ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਵਿਚ ਫ਼ਰਕ ਹੈ-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:00&lt;br /&gt;
| ਨੋਰਮਲ ਫੋਲਡਰ ਵਿਚ ਸਿਰਫ ਫਾਈਲਾਂ ਅਤੇ directories (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀਜ) ਹੁੰਦੀਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:04&lt;br /&gt;
| ਪਰੰਤੂ ’’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ)  ਵਿਚ ਫਾਇਲਾਂ ਦਾ ਸੈਟ ਅਤੇ  directories (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀਜ) ਸਮੇਤ ਪੂਰਾ ਇਤਿਹਾਸ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:11&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਨੂੰ ਲੋਕਲ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਬਣਾਉਣਾ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:17&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ ’’’Ctrl+Alt+T’’’ ਬਟਨ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:22&lt;br /&gt;
|ਮੈਂ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਤੇ ‘’’Home’’’ (ਹੋਮ) ‘’’directory’’’ (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਵਿਚ  ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਲਈ ਇਕ ‘’’directory’’’(ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਬਣਾਵਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:28&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਜਿਥੇ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ Directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਬਣਾ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:33&lt;br /&gt;
| Default (ਡਿਫਾਲਟ) ਤੋਰ ਤੇ ਅਸੀਂ ਆਪਣੀ ’’’Home’’’ (ਹੋਮ) directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਤੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:37&lt;br /&gt;
| ’’’mkdir space mywebpage’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ  ‘’’Enter’’’ (ਐਂਟਰ) ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:44&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਅਸੀਂ ਹੁਣ ‘’’Home’’’ (ਹੋਮ) directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਵਿਚ ਇਕ ‘’mywebpage’’ ਬਣਾ ਲਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:49&lt;br /&gt;
|ਇਸ ‘’’directory’’’(ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਤੇ ਜਾਣ ਲਈ ‘’’cdspace mywebpage’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:00&lt;br /&gt;
|‘’mywebpage’’ directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਨੂੰ ‘’’Git repository’’’ ਦੀ ਤਰਾਂ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ‘’’git space init’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:08 &lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ‘’Initialized empty Git repository’’ ਮੈਸਜ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:13&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ਕਿ '''Git ''' (ਗਿਟ) ਸਫਲਤਾ ਪੂਰਵਕ ਸ਼ੁਰੂ ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:17&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ ਇਹ ਉਹ ਤਰੀਕਾ ਹੈ ਜਿਸ ਰਾਹੀ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਸਾਡੇ ਸਿਸਟਮ ਵਿਚ ਬਣ ਗਿਆ ਹੈ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:24&lt;br /&gt;
|ਸ਼ੁਰੂਆਤ ਦੇ ਬਾਦ ‘’’mywebpage’’’ ਵਿਚ ਇਕ hidden (ਹਿੱਡਨ) ਫੋਲਡਰ ‘’’dot git’’’ ਆ ਜਾਵੇਗਾ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:32&lt;br /&gt;
|Hidden folder (ਹਿੱਡਨ ਫੋਲਡਰ) ਨੂੰ ਵੇਖਣ ਲਈ  '''ls space hyphen a''' ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ''' Enter''' (ਐਂਟਰ) ਪ੍ਰੇਸ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:39&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ । ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਨੂੰ delete ਕਰਨ ਨਾਲ ਸਾਰੀ ‘’’repository’’’ (ਰਿਪੋਸਟਰੀ) delete ਹੋ ਜਾਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:47&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਲਈ ਬਹੁਤ ਸਾਵਧਾਨ ਰਹਿਣਾ ਹੋਵੇਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:51&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਸਾਨੂੰ ‘’’Git’’’ ਲਈ ਆਪਣੀ ਪਹਿਚਾਣ ਬਣਾਉਣੀ ਪਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:55&lt;br /&gt;
|E-mail address(ਈ-ਮੇਲ ਐਡ੍ਰੇਸ) ਨੂੰ ਸੈਟ ਕਰਨ ਲਈ  ‘’’git space config space hyphen hyphen global space user dot email space dinesh[dot]spoken@gmail.com’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:12&lt;br /&gt;
|ਇਥੇ ਮੈਂ ਵਰਤਿਆ, ‘’’&amp;lt;nowiki&amp;gt;dinesh[dot]spoken[at]gmail[dot]com&amp;lt;/nowiki&amp;gt;’’’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:18&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣਾ ਵੇਲਿਡ E-mail address (ਈ-ਮੇਲ ਐਡ੍ਰੇਸ) ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:21&lt;br /&gt;
| user nameਬਣਾਉਣ ਲਈ, ‘’’git space config space hyphen hyphen global space user dot name pace dinesh’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:36&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇਥੇ ‘’dinesh’’ ਦਾ ਨਾਂ user name ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਵਰਤਿਆ ਹੈ ਕਿਰਪਾ ਦਿਨੇਸ਼ ਦੇ ਨਾਂ ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ਆਪਣਾ ਨਾਂ ਵਰਤੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:43&lt;br /&gt;
|ਨਾਂ ਅਤੇ E-mail address ਜਿਹੜਾ ਅਸੀਂ set ਕੀਤਾ ਹੈ ਉਹ ਉਸ ਵਿਅਕਤੀ ਦੀ ਪਹਿਚਾਣ ਹੈ ਜਿਹੜਾ '''Git''' ਤੇ ਕੰਮ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:51&lt;br /&gt;
|ਅਗੇ ਮੈਂ ‘’’commit’’’ ਮੈਸਜ ਦੇਣ ਲਈ ‘’’gedit text editor’’’ ਨੂੰ configure ਕਰਾਂਗਾ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:57&lt;br /&gt;
| '''git space config space hyphen hyphen global space core dot editor space gedit''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:09&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ‘’’gedit’’’ ‘’’Git’’’ ਤੇ  configured ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:14&lt;br /&gt;
|ਇਥੇ ਗਲੋਬਲ ‘’’flag’’’ optional (ਓਪਸ਼ਨਲ) ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:17&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ‘’’global’’’ ਫਲੈਗ ਨੂੰ ਜਾਣਨ ਲਈ ਆਪਣੀ ਸਲਾਈਡਾ ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਵਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:22&lt;br /&gt;
| ਵਖ ਵਖ repositories ਇਕ ਹੀ ਮਸ਼ੀਨ ਤੇ ਬਣ ਸਕਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:26&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ‘’’hyphen hyphen global’’’ ਫਲੈਗ ਦੀ ਵਰਤੋ ਕਰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਇਹ setting machine(ਸੈਟਇੰਗ੍ਸ ਮਸ਼ੀਨ) ਦੀ ਸਾਰੀ  repositories ਤੇ ਲਾਗੂ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:34&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ ਜਦੋਂ ਤੁਸੀਂ ‘’’Git repository’’’ ਬਣਾਉਂਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਇਹ ਸੈਟਇੰਗ੍ਸ ਡਿਫਾਲਟ ਤੋਰ ਤੇ ਲਾਗੂ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:42&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ ਵਿਸ਼ੇਸ਼repository ਲਈ  identity ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ‘’’hyphen hyphen global’’’ ਫਲੈਗ ਦੀ ਵਰਤੋ ਨਾ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:49&lt;br /&gt;
|‘’’terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:51&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ identity ਦੀ configurationਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਸੈਟ ਕੀਤੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:57&lt;br /&gt;
|‘’’git space config space hyphen hyphen list’’’ ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ‘’’Enter’’’ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:04&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਤੁਸੀ ‘’’editor name, email address’’’ ਅਤੇ ‘’’username’’’ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:10&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘html’ ਫਾਇਲਾਂ ਦੇ demonstration ਲਈ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:14&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ ਫਾਇਲ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ । ਉਦਾਹਰਣ ਲਈ text files ਅਤੇ doc files &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:22&lt;br /&gt;
|‘’’terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ  ਮੈਨੂੰ ‘’’prompt’’’ ਨੂੰ clear ਕਰਨ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:26&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ‘’’gedit space mypage html space ampersand’’’ ਟਇਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:34&lt;br /&gt;
|ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ ਕੋਈ ਦੂਸਰੀ ਫਾਇਲ ਵਰਤ ਰਹੇ ਹੋ ਤਾਂ ਉਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ‘’mypage.html’’ ਬਜਾਏ ਕੋਈ ਹੋਰ ਨਾਮ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:41&lt;br /&gt;
|ਅਸੀ ‘&amp;amp;’ (ampersand) ਦੀ ਵਰਤੋ prompt ਨੂੰ ਫ੍ਰੀ ਕਰਨ ਲਈ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਹੁਣ  ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:47&lt;br /&gt;
|ਮੈਂ ਆਪਣੀ ‘’’Writer document’’’ ਵਿਚੋ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ save ਕੀਤੀ ਸੀ, ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ code ਇਸ ਫਾਇਲ ਲਈ ‘’’copy’’’ ਅਤੇ ‘’’paste’’’  ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:54&lt;br /&gt;
|ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ content ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:58&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ‘’’save’’’ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:00&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ,ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਇਕ ’’’html’’’ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਸ ਵਿਚ ਕੁਝ code ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:05&lt;br /&gt;
|ਨੋਟ: ਜਿਥੇ ਮੈਂ ’’’mypage.html’’’ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਦਾ ਹਾਂ, ਤੁਹਾਨੂੰ ਇਸਨੂੰ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਮ ਨਾਲ ਬਦਲਣਾ ਪਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:13&lt;br /&gt;
|ਅੱਗੇ, ਅਸੀਂ  ‘’’Git’’’ ਨੂੰ ‘’mypage.html’’ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਲਈ ਕਹਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:18&lt;br /&gt;
|ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਅਤੇ ‘’’git space add space mypage.html’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:27&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਅਸੀ ‘’’Git’’’ ਦਾ current status ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ, ਇਸ ਲਈ ‘’’git space status’’’  ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:36&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ‘’’new file: mypage.html’’’ ਨੂੰ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ, ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਜਿਹੜੇ ਬਦਲਾਵ ‘’mypage.html’’ ਲਈ ਕੀਤੇ ਸਨ ‘’’Git’’’ ਨੇ ਉਹਨਾਂ ਦੀ ਪਾਲਣਾ ਕਰਨੀ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰ ਦਿਤੀ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:48&lt;br /&gt;
| ਇਸਨੂੰ ’’’tracking’’’ ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:51&lt;br /&gt;
|ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ‘’’mypage.html’’’ ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:55&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ code ਦੀਆਂ ਕੁਝ ਹੋਰ ਲਾਈਨਾਂ ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:58&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ ਮੈਂ ‘’’Writer’’’ ਫਾਇਲ ਵਿਚੋਂ copy-paste ਕਰਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:06&lt;br /&gt;
|ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''Save''' ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:10&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ terminal ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਓ । ’’’Git’’’ ਦੀ ਸਥਿਤੀ ਜਾਣਨ ਲਈ ‘’git space status’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:21&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘’Changes not staged for commit:’’ ਅਤੇ  ‘’modified: mypage.html’’ ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:28&lt;br /&gt;
| ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਜਿਹੜੇ ਬਦਲਾਵ ਅਸੀ ਕੀਤੇ ਸਨ, ਉਹ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਨਹੀਂ ਜੁੜੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:34&lt;br /&gt;
|‘’’staging area’’’ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿਚ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਨ ਲਈ ’’’slide’’’s ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:39&lt;br /&gt;
|  ‘’’staging area’’’ ਇਕ ਅਜਿਹੀ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਹੜੀ ਬਦਲਾਵ ਹੋਣ ਕਾਰਨ ਜਾਣਕਾਰੀ ਸਟੋਰ ਕਰਦੀ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:46&lt;br /&gt;
|  ’’’staging area’’’ ਦੇ  committing ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਫਾਇਲ ਵਿਚ contents  ਜੋੜ ਲੈਣੇ ਚਾਹੀਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:51&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਆਗਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ‘’’commit’’’ ਦੇ ਬਾਰੇ ਚਰਚਾ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:56&lt;br /&gt;
| ‘’’Git’’’ ਦੇ ਪੁਰਾਣੇ ਵਰਜਨ ਵਿਚ ‘’’staging area’’’ ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ‘’’index’’’ ਟਰਮ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕੀਤੀ ਗਈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:01&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਵੇਂ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ’’’staging area’’’ ਵਿਚ ਕਿਵੇਂ ਜੋੜਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:07&lt;br /&gt;
| ‘’’Terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਮੈਨੂੰ ‘’’prompt’’’ ਨੂੰ ਸਾਫ਼ ਕਰਨ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:11&lt;br /&gt;
| '''git space add space mypage dot html''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:19&lt;br /&gt;
|Git ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰਨ ਲਈ ‘’’git space status’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:26&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਤੁਸੀ ‘’changes to be committed’’ ਮੇਸਜ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:30&lt;br /&gt;
|ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਫਾਇਲ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਜੁੜ ਗਈ ਹੈ ਅਤੇ committed ਲਈ ਤਿਆਰ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:37&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ ਆਪਣੇ code ਨੂੰ ਇਸ point ਤੇ ‘’’freeze’’’ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:40&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਵਿਚ ਕਿਸੇ ਸਟੇਜ ਤੇ ਪਹੁੰਚ ਕੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ‘’’repository’’’ ਵਿਚ ‘’’save’’’ ਕਰਦੇ ਹਾਂ, ਤਾਂ ਉਸਨੂੰ   ‘’’commit’’’ ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ ।   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:49&lt;br /&gt;
| ਹਰੇਕ ‘’’commit’’’,  ‘’’username, email-id, date,time’’’ ਅਤੇ  ‘’’commit message’’’ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਨਾਲ save ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:57&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ‘’’commit’’’ ਕਿਵੇਂ ਹੁੰਦਾ ਹੈ। ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਅਤੇ ‘’’git space commit’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:07&lt;br /&gt;
|’’’gedit text editor’’’ ‘’’commit’’’ ਮੈਸਜ ਲਈ ਆਪਣੇ ਆਪ ਹੀ ਖੁਲਦਾ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:13&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲੀ ਲਾਈਨ ਵਿਚ ਮੈਂ ‘’’commit message’’’ ਦੀ ਤਰਾਂ ‘’Initial commit’’ ਟਾਇਪ ਕਰਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:18&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਕੋਈ ਵੀ informative message ਜਿਹੜਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਟਾਇਪ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:22&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਤੁਸੀ ‘’’hash’’’ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਹੋਣ ਵਾਲੀਆਂ ਕੁਝ ਲਾਇਨਾਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ । ਤੁਸੀ ਇਸ ਨੂੰ ਜਿਸ ਤਰਾਂ ਹੈ ਉਸੇ ਤਰਾਂ ਛਡ ਸਕਦੇ ਹੋ ਜਾਂ delete ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:30&lt;br /&gt;
| ਕਿਰਪਾ ‘’’commit message’’’ ਨੂੰ ‘’’hash’’’ ਲਾਈਨ ਤੋਂ ਬਾਦ ਵਿਚ ਲਿਖੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:35&lt;br /&gt;
|‘’’commit message’’’ ਨਾਲ  ਅਸੀ ਭਵਿਖ ਵਿਚ ਇਹ identify ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਅਸੀ ਇਸ ਸਟੇਜ ਤਕ ਕੀ ਕੀਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:41&lt;br /&gt;
| ਮੈਨੂੰ editor ‘’’save’’’ ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰਨ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:44&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ਕੁਝ details ਦੇਖੋਗੇ, ਜਿਵੇਂ ਕਿ &lt;br /&gt;
 ‘’commit message’’&lt;br /&gt;
 ਅਸੀਂ ਕਿੰਨੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ ਬਦਲੀਆਂ ਹਨ  &lt;br /&gt;
ਅਸੀ ਕਿੰਨੀਆਂ insertions ਕੀਤੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ   &lt;br /&gt;
ਫਾਇਲਾਂ ਦੇ ਨਾਮ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:56&lt;br /&gt;
| ਆਓ ‘’’git log’’’ ਕਮਾਂਡ ਰਾਹੀ ‘’commit’’ ਦੀ ਡੀਟੇਲ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:00&lt;br /&gt;
|''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter.'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| ਸਾਡੀ repository ਵਿਚ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਕੇਵਲ ਇਕ ‘’’commit’’’  ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:09&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਕ ਵਿਲਖਣ ID ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ਜੋ ਕਿ ‘’’commit hash’’’ ਜਾਂ  ‘’’SHA-1 hash’’’ ਅਖਵਾਉਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:16&lt;br /&gt;
| ‘’’SHA-1 hash’’’ ਬਾਰੇ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਨ ਲਈ ਸਾਡੀ ਸਲਾਈਡ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:20&lt;br /&gt;
| ‘’’SHA-1 hash’’’ ਇਕ 40 alpha-numeric characters ਦੀ ਵਿਲਖਣ id ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:25&lt;br /&gt;
| Git ‘’’hash value’’’ ਦੇ ਨਾਲ ਆਪਣੇ ਡਾਟਾਵੇਸ ਵਿਚ ਜਾਣਕਾਰੀ ਸਟੋਰ ਕਰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:31&lt;br /&gt;
| ‘’’Git commit’’’s,  ‘’’SHA-1 hash’’’ ਦੁਆਰਾ ਪਹਿਚਾਣੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:35&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ‘’’SHA-1 hash’’’ ਦੀ ਮਹਤਤਾ ਭਵਿਖ ਦੇ  ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਸਮਝੋਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:41&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:43&lt;br /&gt;
| ਇਹ  ‘’’commit’’’  ਦੀ details ਦਸਦਾ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ‘’’author name, email address, date, time’’’  ਅਤੇ  ‘’’commit message’’’ ਜਿਹੜਾ ਕਿ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਦਿਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:56&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੇ ਆਖਰ ਤੇ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:00&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਅਸੀ ਸਾਰ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਕੀ ਸਿਖਿਆ ਹੈ  &lt;br /&gt;
 ‘’’Git repository’’’ ਅਤੇ  &lt;br /&gt;
‘’’Git’’’ ਦੀਆਂ ਕੁਝ ਬੇਸਿਕ ਕਮਾਂਡਸ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ‘’’git init, status, commit ‘’’  ਅਤੇ ‘’’log’’’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:14&lt;br /&gt;
|Assignment ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਇਕ ‘’’directory’’’ ਬਣਾਓ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ ‘’’repository’’’ ਬਣਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:20&lt;br /&gt;
| ਇਕ text file ਬਣਾਓ ਅਤੇ ਇਸ ਵਿਚ ਕੁਝ content ਜੋੜੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:25&lt;br /&gt;
|‘’’Git repository’’’ ਦੇ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਜੋੜੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:29&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੀ ‘’’repository’’’ ਵਿਚ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ‘’’commit’’’ ਕਰੋ ਅਤੇ      &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:32&lt;br /&gt;
| ‘’’git log’’’ ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਦੇਖਦੇ ਹੋਏ ‘’’comit’’’ ਦੀ details ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:35&lt;br /&gt;
| ਦਰਸਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ਵਿਚ ਵਿਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦੀ ਹੈ, ਕਿਰਪਾ ਇਸਨੂੰ ਡਾਊਨ੍ਲੋਡ ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:43&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਦੁਆਰਾ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਲਗਾਈਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹਨਾਂ ਦੁਆਰਾ ਓਨਲਾਈਨ ਟੇਸਟ ਪਾਸ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ ਸਰਟੀਫਿਕੇਟ ਵੀ ਜਾਰੀ ਕੀਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ , ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:55&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਫੰਡ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:02&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਤੇ ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿਤੇ ਲਿੰਕ ਤੇ ਉਪਲਬਧ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:08&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ  ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ  '''IIT Bombay''' ਤੋਂ . ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	</feed>