<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Geogebra%2FC3%2FRadian-Measure%2FKannada</id>
		<title>Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Geogebra%2FC3%2FRadian-Measure%2FKannada"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-28T23:14:51Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada&amp;diff=30805&amp;oldid=prev</id>
		<title>Pratik kamble at 11:32, 22 February 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada&amp;diff=30805&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-02-22T11:32:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 11:32, 22 February 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 26:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 26:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;||00:49&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;||00:49&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|| ನಾವು ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾದಲ್ಲಿ ಈ ಕೆಳಗಿನ ಟೂಲ್ಗಳನ್ನು ಬಳಸುವೆವು. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|| ನಾವು ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾದಲ್ಲಿ ಈ ಕೆಳಗಿನ ಟೂಲ್ಗಳನ್ನು ಬಳಸುವೆವು. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;* &lt;/del&gt;Circle with Center and Radius (ಸರ್ಕಲ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಆಂಡ್ ರೇಡಿಯಸ್) &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Circle with Center and Radius (ಸರ್ಕಲ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಆಂಡ್ ರೇಡಿಯಸ್) &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;* &lt;/del&gt;Circular Arc with Centre between Two Points (ಸರ್ಕ್ಯುಲರ್ ಆರ್ಕ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್ ) ಮತ್ತು &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Circular Arc with Centre between Two Points (ಸರ್ಕ್ಯುಲರ್ ಆರ್ಕ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್ ) ಮತ್ತು &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;* &lt;/del&gt;Segment between Two Points (ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Segment between Two Points (ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;||01:00&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;||01:00&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Pratik kamble</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada&amp;diff=21667&amp;oldid=prev</id>
		<title>Sandhya.np14: Created page with &quot;{| border=1 | '''Time''' | '''Narration''' |- ||00:01 || ನಮಸ್ಕಾರ. ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನಲ್ಲಿ ನಾವು '''Geogebra''' (ಜಿಯೊ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Geogebra/C3/Radian-Measure/Kannada&amp;diff=21667&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-04-28T09:09:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; | &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |- ||00:01 || ನಮಸ್ಕಾರ. ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನಲ್ಲಿ ನಾವು &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Geogebra&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (ಜಿಯೊ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| '''Time'''&lt;br /&gt;
| '''Narration'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:01&lt;br /&gt;
|| ನಮಸ್ಕಾರ. ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನಲ್ಲಿ ನಾವು '''Geogebra''' (ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ) ವನ್ನು ಬಳಸಿ, '''Radians and Sectors''' (ರೇಡಿಯನ್ಸ್ ಹಾಗೂ ಸೆಕ್ಟರ್ಸ್) ಗಳ ಮೇಲೆ ಕೆಲಸ ಮಾಡುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:07&lt;br /&gt;
|| ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್, ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾದ ‘ಇನ್ಪುಟ್ ಬಾರ್’ ಹಾಗೂ ಅದರಲ್ಲಿಯ ‘ಕಮಾಂಡ್’ಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಇರುತ್ತದೆ. ರೇಡಿಯನ್ಸ್ ನ ಕುರಿತು ಇರುವ ಒಂದು ಪಾಠದ ಮೂಲಕ, ನಿಮಗೆ ಇದನ್ನು ಪರಿಚಯ ಮಾಡಿಕೊಡುವುದು ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನ ಉದ್ದೇಶವಾಗಿದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:15&lt;br /&gt;
|| ನೀವು ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾಗೆ ಹೊಸಬರಿದ್ದರೆ, ದಯವಿಟ್ಟು spoken-tutorial.org ವೆಬ್ಸೈಟ್ ಮೇಲಿನ '''Introduction to Geogebra''' ಹಾಗೂ '''Angles and Triangles Basics''' ಗಳನ್ನು ನೋಡಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:25&lt;br /&gt;
|| ಈ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನಲ್ಲಿ, ನಾನು '''Ubuntu version 10.04 LTS''' ಮತ್ತು '''Geogebra version 3.2.40.''' (ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ ವರ್ಷನ್ 3.2.40.) ಗಳನ್ನು ಬಳಸಿದ್ದೇನೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:35&lt;br /&gt;
|| ಈ ಪಾಠದಲ್ಲಿ, ನಾವು: ರೇಡಿಯನ್ ಎಂದರೇನು ಹಾಗೂ ಅದನ್ನು ಹೇಗೆ ‘ಡ್ರಾ’ ಮಾಡುವುದು,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:39&lt;br /&gt;
|| ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ ಹಾಗೂ ಅದು ರೂಪಿಸುವ ಕೋನದ ನಡುವಿನ ಸಂಬಂಧ ಇವುಗಳನ್ನು ತಿಳಿಯುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:44&lt;br /&gt;
|| ಮತ್ತು ಸೆಕ್ಟರ್ ನ ವಿಸ್ತೀರ್ಣವನ್ನು ಕಂಡುಹಿಡಿಯಲು ಒಂದು ಅಸೈನ್ಮೆಂಟ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||00:49&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾದಲ್ಲಿ ಈ ಕೆಳಗಿನ ಟೂಲ್ಗಳನ್ನು ಬಳಸುವೆವು. &lt;br /&gt;
* Circle with Center and Radius (ಸರ್ಕಲ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಆಂಡ್ ರೇಡಿಯಸ್) &lt;br /&gt;
* Circular Arc with Centre between Two Points (ಸರ್ಕ್ಯುಲರ್ ಆರ್ಕ್ ವಿತ್ ಸೆಂಟರ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್ ) ಮತ್ತು &lt;br /&gt;
* Segment between Two Points (ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಬಿಟವೀನ್ ಟು ಪಾಯಿಂಟ್ಸ್).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:00&lt;br /&gt;
|| ಡ್ರಾಯಿಂಗ್ ಕಮಾಂಡ್ ಗಳನ್ನು ಇನ್ನೊಂದು ವಿಧದಲ್ಲಿ, ಎಂದರೆ, Input bar (ಇನ್ಪುಟ್ ಬಾರ್) ನಲ್ಲಿ, ಅವುಗಳನ್ನು ಟೈಪ್ ಮಾಡುವುದರ ಮೂಲಕ ಸಹ ಬಳಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:11&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ಈ ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ ವಿಂಡೋದಲ್ಲಿ, Circle with Centre and Radius ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಬಳಸಿ, 5 ಯೂನಿಟ್ ತ್ರಿಜ್ಯದ ಒಂದು ವರ್ತುಲವನ್ನು ನಾವು ರಚಿಸೋಣ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:18&lt;br /&gt;
|| ನಾನು Circle with Centre and Radius ಎನ್ನುವುದರ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ. ನಾವು ‘ಓರಿಜಿನ್’ಅನ್ನು ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವೆಂದು ಹಾಗೂ ತ್ರಿಜ್ಯವನ್ನು 5 ಯುನಿಟ್ಗಳೆಂದು ಆರಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:28&lt;br /&gt;
|| ಈಗ ನಾನು ವರ್ತುಲದ ಮೇಲೆ B ಹಾಗೂ C ಎನ್ನುವ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳನ್ನು ಗುರುತಿಸುವೆನು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:36&lt;br /&gt;
|| ಈಗ ನಾವು ಈ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳ ನಡುವೆ ಆರ್ಕ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ತಿಗೊಳಿಸುವೆವು. ಆರ್ಕ್ ಅನ್ನು ರಚಿಸಲು, ನಾನು Circular Arc with Centre between Two Points ಎನ್ನುವುದರ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||01:47&lt;br /&gt;
|| ನಾನು ಕೇಂದ್ರಬಿಂದು A, B ಹಾಗೂ C ಬಿಂದುಗಳ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ. ಇದು ಆರ್ಕ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ತಿಗೊಳಿಸುತ್ತದೆ. ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದವು d=5.83 ಯುನಿಟ್ಸ್ ಆಗಿದೆ ಎಂದು ಗಮನಿಸಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||02:00&lt;br /&gt;
|| ಈಗ ನಾವು ಈ ಆರ್ಕ್ ಅನ್ನು ತೆಗೆದುಹಾಕಿ (ಡಿಲೀಟ್) ಇನ್ನೊಂದು ವಿಧದಲ್ಲಿ ರಚಿಸೋಣ. ಇಲ್ಲಿ, Input ಬಾರ್ ನಲ್ಲಿ, ಕಮಾಂಡ್ಅನ್ನು ನಮೂದಿಸುವ ಮೂಲಕ ಆರ್ಕ್ ಅನ್ನು ರಚಿಸಬಹುದು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||02:10&lt;br /&gt;
|| ಇಲ್ಲಿ, ಈ ಆಯತಾಕಾರದ ಬಾಕ್ಸ್, Input ಬಾರ್ (ಇನ್ಪುಟ್ ಬಾರ್) ಆಗಿದೆ. ಇನ್ಪುಟ್ ಬಾರ್ ನ ಬದಿಯಲ್ಲಿ, ಮೂರು ಡ್ರಾಪ್-ಡೌನ್ ಬಾಕ್ಸ್ ಗಳಿವೆ. ಇಲ್ಲಿ ನೀವು ಕೆಲವು ಫಂಕ್ಷನ್ ಗಳನ್ನು ಪರಿಚಯಿಸಬಹುದು, ಹಲವು ಪ್ಯಾರಾಮೀಟರ್ ಗಳನ್ನು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡಬಹುದು. ಇದು command (ಕಮಾಂಡ್) ಕೀ ಆಗಿದೆ. ಇದರಲ್ಲಿ, ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ ವಿಂಡೋದಲ್ಲಿ ಡ್ರಾಯಿಂಗ್ ಗಳನ್ನು ನೀವು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಬಹುದು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||02:30&lt;br /&gt;
|| ನಾನು ಈಗ, ಇಲ್ಲಿ ‘arc’ (ಆರ್ಕ್) ಎಂದು ಟೈಪ್ ಮಾಡಲು ಆರಂಭಿಸುತ್ತೇನೆ. ಇದು ನನಗಾಗಿ ಕಮಾಂಡ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಿದೆ ಎಂದು ನೀವು ನೋಡುವಿರಿ. ನಾನು ಈ ಕಮಾಂಡ್ ಅನ್ನು ಇಲ್ಲಿ, ಡ್ರಾಪ್-ಡೌನ್ ಬಾಕ್ಸ್ ನಲ್ಲಿ, ಸಹ ಹುಡುಕಬಹುದು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||02:41&lt;br /&gt;
|| ನಾನು ಆರ್ಕ್ ನ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ; ಕಮಾಂಡ್, ಸ್ಕ್ವೇರ್ ಬ್ರಾಕೆಟ್ ಗಳೊಂದಿಗೆ ಇಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದನ್ನು ನೀವು ನೋಡುವಿರಿ. ನಾನು ಸ್ಕ್ವೇರ್ ಬ್ರಾಕೆಟ್ ಗಳ ಮಧ್ಯದಲ್ಲಿ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡಿ, Enter ಅನ್ನು ಒತ್ತಿದರೆ, ಈ ಕಮಾಂಡ್ ಗಾಗಿ ಇರುವ ಸಿಂಟ್ಯಾಕ್ಸ್, ಇಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||02:57&lt;br /&gt;
|| ಆರ್ಕ್ ಗಾಗಿ ಈಗ ನಾವು ಬಳಸಲಿರುವ ಸಿಂಟ್ಯಾಕ್ಸ್, ವರ್ತುಲ ಹಾಗೂ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳನ್ನು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡುವುದಾಗಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||03:04&lt;br /&gt;
|| ವರ್ತುಲದ ಹೆಸರು ಹಾಗೂ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳನ್ನು ನಾವು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡಬೇಕಾಗಿದೆ. ನಮಗೆ ಬೇಕಾಗಿರುವ ಆರ್ಕ್ ಈ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳ ನಡುವೆ ಇದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||03:10&lt;br /&gt;
|| ಆಲ್ಜಿಬ್ರಾ ವ್ಯೂ ದಲ್ಲಿ, ವರ್ತುಲವನ್ನು ಸಣ್ಣಕ್ಷರ 'c' ಯಲ್ಲಿ ಹಾಗೂ arc (B,C) ಯನ್ನು ರಚಿಸಬೇಕಾಗಿರುವ ಎರಡು ಬಿಂದುಗಳನ್ನು (B ಮತ್ತು C) ದೊಡ್ಡಕ್ಷರದಲ್ಲಿ ಉಲ್ಲೇಖಿಸಲಾಗಿದೆ ಎಂದು ನಾವು ನೋಡಬಹುದು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||03:24&lt;br /&gt;
|| ಆದ್ದರಿಂದ ಇಲ್ಲಿ, ನಾವು ಕಮಾಂಡ್ ಅನ್ನು Arc[c,B,C] ಎಂದು ಟೈಪ್ ಮಾಡಿ Enter ಅನ್ನು ಒತ್ತುವೆವು. ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ, ‘ಕೇಸ್ ಸೆನ್ಸಿಟಿವ್’ ಆಗಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||03:37&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಜೋಡಿಸಿದ ಆರ್ಕ್ ನ ಬಣ್ಣ ಹಾಗೂ ದಪ್ಪವನ್ನು ಇಲ್ಲಿ, object properties ನಿಂದ, ಈಗ ಬದಲಾಯಿಸೋಣ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||03:46&lt;br /&gt;
|| ನಾವು Color ಗೆ ಹೋಗಿ Red ಎನ್ನುವೆವು. Style ನಿಂದ ನಾವು ದಪ್ಪವನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:05&lt;br /&gt;
|| ಆರ್ಕ್, ಈಗ ಕೆಂಪುಬಣ್ಣವಿದ್ದು, ದಪ್ಪವಾಗಿ ಎದ್ದುಕಾಣುತ್ತಿದೆ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಗಮನಿಸಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:11&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ನಾವು AB ಹಾಗೂ AC ಎನ್ನುವ ಎರಡು ಗೆರೆಗಳನ್ನು (line segments) ಎಳೆಯುವೆವು. ಮತ್ತೆ ಇದನ್ನು ನಾವು ಎರಡು ವಿಧದಲ್ಲಿ ಮಾಡುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:17&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಇಲ್ಲಿ, Segments between Two Points ಎನ್ನುವ ಟೂಲ್ನ ಮೇಲೆ ಮತ್ತು A ಹಾಗೂ B ಗಳ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡುತ್ತೇವೆ. ಇದು AB ಎನ್ನುವ ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸುತ್ತದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:28&lt;br /&gt;
|| ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಗಾಗಿ, ‘ಇನ್ಪುಟ್ ಬಾರ್’ನಿಂದ ಸಹ ನಾವು ಕಮಾಂಡ್ಅನ್ನು ಎಂಟರ್ ಮಾಡಬಹುದು. ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ AC ಯನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಲು ನಾವು Segment[A,C] ಎಂದು ಎಂಟರ್ ಮಾಡುವೆವು. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:40&lt;br /&gt;
|| ಈಗ ನಾವು ಆರ್ಕ್ BC ಯನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಿದ್ದೇವೆ, AB ಹಾಗೂ AC ಸೆಗ್ಮೆಂಟ್ ಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಸೆಕ್ಟರ್ BAC ಯನ್ನು ರಚಿಸಿದ್ದೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:47&lt;br /&gt;
|| ಈಗ ನಾವು, A ದಲ್ಲಿ ಆರ್ಕ್ BC ಯಿಂದ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನವನ್ನು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡುವೆವು. ನಾವು ಈ ಕೋನವನ್ನು ‘α’ ಎಂದು ಕರೆಯುವೆವು. ಇದನ್ನು ನಾವು ಇಲ್ಲಿಯ ಡ್ರಾಪ್-ಡೌನ್ ಬಾಕ್ಸ್ ನಿಂದ ಆರಿಸಿಕೊಳ್ಳುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||04:58&lt;br /&gt;
|| ‘ಆಂಗಲ್ ಕಮಾಂಡ್’, angle[B, A, C] ಆಗಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||05:10&lt;br /&gt;
|| ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾದಲ್ಲಿಯೂ ಸಹ, ಕೋನಗಳನ್ನು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡುವಾಗ ಅವುಗಳನ್ನು ಹೆಸರಿಸುವ ಪ್ರಮಾಣಿತ ರೂಢಿಯನ್ನು ನಾವು ಅನುಸರಿಸುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||05:18&lt;br /&gt;
|| ಇಲ್ಲಿ, ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವಿನಲ್ಲಿ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ‘α’ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ 66.78 ಅಂಶಗಳಾಗಿದೆ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ನಾವು ಗಮನಿಸುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||05:30&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ಕೋನವನ್ನು ರೂಪಿಸುವ ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದವು, ಆ ವರ್ತುಲದ ತ್ರಿಜ್ಯದಷ್ಟೇ ಇದ್ದಾಗ, ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವಿನಲ್ಲಿ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಆ ಕೋನವನ್ನು ಒಂದು ರೇಡಿಯನ್ ಎಂದು ಹೇಳಲಾಗುತ್ತದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||05:40&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಕೋನದ ಯುನಿಟ್ ಅನ್ನು ರೇಡಿಯನ್ಸ್ ಎಂದು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡಿದರೆ, ಇಲ್ಲಿ Options ಗೆ ಹೋಗಿ, Angle Units ಅನ್ನು Radians ಎಂದು ಆರಿಸಿಕೊಳ್ಳಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||05:49&lt;br /&gt;
|| ‘α’ ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ ಈಗ 1.17 rad. ಆಗಿದೆ ಎಂದು ನಾವು ನೋಡುವೆವು. ಇದನ್ನು, ಸುಮಾರು 1 rad. ಹತ್ತಿರ ತರಲು ನಾವು ಈಗ ಆರ್ಕ್ನ ಉದ್ದಳತೆಯನ್ನು ಬದಲಾಯಿಸುವೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||06:04&lt;br /&gt;
|| ಆರ್ಕ್ನ ಉದ್ದಳತೆ, d=5 ಯುನಿಟ್ಸ್ ಆಗಿದೆ ಮತ್ತು ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವಿನಲ್ಲಿ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನ, ‘α’, ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ 1 rad. ಆಗಿದೆ ಎಂದು ಗಮನಿಸಿ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||06:17&lt;br /&gt;
|| ನಾವು 1 rad.ಅನ್ನು ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡಿದೆವು. ಇದು, ಆರ್ಕ್ನ ಉದ್ದವು ತ್ರಿಜ್ಯದಷ್ಟೇ ಇರುವಾಗ ರೂಪಿಸಲ್ಪಡುವ ಕೋನ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಸಹ ನಾವು ನೋಡಿದೆವು.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||06:29&lt;br /&gt;
|| 1 rad. ಎಂದರೆ ಎಷ್ಟು ಡಿಗ್ರೀಗಳು (ಅಂಶಗಳು)? ನಾನು ಇದನ್ನು ಸ್ವಲ್ಪ ‘ಝೂಮ್-ಔಟ್’ ಮಾಡಿದ್ದೇನೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||06:41&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ನಾವು ಈ ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆಯನ್ನು ಅರ್ಧವರ್ತುಲದ ಉದ್ದಕ್ಕೆ ಬದಲಾಯಿಸೋಣ; ಹೀಗಾಗಿ, ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆಯು [π a] ಆಗಿದೆ. ಇಲ್ಲಿ, ‘a’, ವರ್ತುಲದ ತ್ರಿಜ್ಯವಾಗಿದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||06:53&lt;br /&gt;
|| ಅದಕ್ಕೂ ಮೊದಲು, ನಾನು ಕೋನದ ಯುನಿಟ್ ಅನ್ನು Degrees ಎಂದು ರಿ-ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡುವೆನು. ಏಕೆಂದರೆ, ನಮಗೆ 1 rad. (ಒಂದು ರೇಡಿಯನ್) ನ ವ್ಯಾಲ್ಯೂವನ್ನು ಡಿಗ್ರೀಗಳಲ್ಲಿ ಕಂಡುಹಿಡಿಯಬೇಕಾಗಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||07:03&lt;br /&gt;
|| ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆಯು [π a] ಎಂದರೆ ಅರ್ಧವರ್ತುಲದಷ್ಟು ಇದ್ದಾಗ, ‘α’ ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ 180.21 ಅಂಶಗಳಾಗಿದೆ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ನಾವು ನೋಡುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||07:13&lt;br /&gt;
|| ಮತ್ತು ಈ ವರ್ತುಲವನ್ನು ನಾನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಿದರೆ, ‘α’ ಕೋನವು ಸುಮಾರು 360 ಅಂಶಗಳಾಗಿದೆ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ನಾವು ನೋಡುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||07:27&lt;br /&gt;
|| ಆದ್ದರಿಂದ, ಈ ಎರಡರಿಂದ, 1 rad ನ (ಒಂದು ರೇಡಿಯನ್ ನ) ವ್ಯಾಲ್ಯೂ, 57.32 ಅಂಶಗಳಾಗಿದೆ ಎಂದು ನಾವು ನೋಡುತ್ತೇವೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||07:35&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ನಾವು ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ, ತ್ರಿಜ್ಯ ಹಾಗೂ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನಗಳ ಸಂಬಂಧವನ್ನು ತಿಳಿಯುವೆವು. ಅದಕ್ಕಾಗಿ, ‘ಅಲ್ಫಾ’ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂವನ್ನು 57.32 (ಐವತ್ತೇಳು ಪಾಯಿಂಟ್ ಮೂವತ್ತೆರಡು) ರಿಂದ ಭಾಗಿಸಿ, ಇನ್ನೊಂದು ಕೋನದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ 'θ' ಅನ್ನು, ರೇಡಿಯನ್ ಗಳಲ್ಲಿ, ಡಿಫೈನ್ ಮಾಡುವೆವು. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||08:03&lt;br /&gt;
|| 'θ' ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ, ನಿಜವಾದ ಕೋನದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ ಆಗಿದ್ದು, ಇದು ರೇಡಿಯನ್ ಗಳಲ್ಲಿ ಇದೆ ಎಂದು ಗಮನಿಸಿ. ಆದರೆ ಇಲ್ಲಿ, ಫಾರ್ಮ್ಯಾಟ್ ಮಾಡುವ ಒಂದು ಸಮಸ್ಯೆಯ ಕಾರಣದಿಂದ ಇದು ‘ಡಿಗ್ರೀ’ ಚಿಹ್ನೆಯೊಂದಿಗೆ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||08:15&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ‘θ’ (ಥೀಟಾ) ಅನ್ನು ಹೀಗೆಯೇ ಬಳಸುತ್ತಾ ಹೋಗುವೆವು; ಕೋನದ ಯುನಿಟ್ ಅನ್ನು “ರೇಡಿಯನ್” ಎಂದು ಬದಲಾಯಿಸುವುದಿಲ್ಲ. ಏಕೆಂದರೆ, ನಮಗೆ ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ ಹಾಗೂ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನಗಳ ಒಂದು ಸೂತ್ರವನ್ನು ವಿವರಿಸಬೇಕಾಗಿದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||08:29&lt;br /&gt;
|| ಫಾರ್ಮ್ಯಾಟ್ ಮಾಡುವ ಒಂದು ಸಮಸ್ಯೆಯ ಕಾರಣದಿಂದ, ಈ ಸೂತ್ರವನ್ನು ಈ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಮಾತ್ರ ವಿವರಿಸಲು ಸಾಧ್ಯ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||08:36&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ ಹಾಗೂ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನಗಳಿಗೆ ಸಂಬಂಧವನ್ನು ಕಲ್ಪಿಸುವ ಸೂತ್ರವನ್ನು ಪರಿಚಯಿಸಲು ನಾವು ಜಿಯೊಜಿಬ್ರಾ ವಿಂಡೋದಲ್ಲಿ ಟೆಕ್ಸ್ಟ್ ಅನ್ನು ಸೇರಿಸುವೆವು. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||08:52&lt;br /&gt;
|| ಟೆಕ್ಸ್ಟ್ ಅನ್ನು ಹೇಗೆ ಬರೆಯುವದು ಎನ್ನುವುದರ ಪರಿಚಯಕ್ಕಾಗಿ ದಯವಿಟ್ಟು '''Angles and Triangles Basics''' ಎನ್ನುವ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ನೋಡಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||09:34&lt;br /&gt;
|| ಈಗ, ನಾನು ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆಯನ್ನು ಬದಲಾಯಿಸಿದಾಗ ‘θ' ದ ವ್ಯಾಲ್ಯೂ ಬದಲಾಗುವದನ್ನು ನೀವು ನೋಡುವಿರಿ. ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ ಹಾಗೂ ರೂಪಿತ ಕೋನಗಳ ನಡುವಿನ ಸಂಬಂಧವು d=r.θ ಆಗಿರುತ್ತದೆ. ಇಲ್ಲಿ, 'd' ಎನ್ನುವುದು ಆರ್ಕ್ ನ ಉದ್ದಳತೆ, 'r' ಎನ್ನುವುದು ವರ್ತುಲದ ತ್ರಿಜ್ಯ ಹಾಗೂ 'θ', ರೇಡಿಯನ್ ಗಳಲ್ಲಿ, ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವಿನಲ್ಲಿ ರೂಪಿತವಾದ ಕೋನವಾಗಿರುತ್ತದೆ ಎಂದು ಗಮನಿಸಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||09:58&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಕಲಿತಿದ್ದೇವೆ ಎಂದುಕೊಂಡಿದ್ದನ್ನು ಖಚಿತಪಡಿಸಲು ಈಗ ಒಂದು ಅಸೈನ್ಮೆಂಟ್ ಅನ್ನು ನೋಡುವೆವು. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||10:10&lt;br /&gt;
|| ನಾವು ಕಲಿತಿರುವುದನ್ನು ಉಪಯೋಗಿಸಿ, ಸೆಕ್ಟರ್ ನ ವಿಸ್ತೀರ್ಣ, Area = ½ a^2 θ ಹೇಗೆ ಆಗುವುದು ಎಂದು ತೋರಿಸಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||10:18&lt;br /&gt;
|| ಇಲ್ಲಿ, 'a' ತ್ರಿಜ್ಯವಿದ್ದು, 'θ' ಎನ್ನುವುದು ಕೇಂದ್ರಬಿಂದುವಿನಲ್ಲಿ ರೂಪಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕೋನವಾಗಿದೆ ಹಾಗೂ ಇದು ರೇಡಿಯನ್ ಗಳಲ್ಲಿದೆ ಮತ್ತು ಸೂತ್ರವು Area = ½ a^2 θ ಎಂದು ಆಗಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||10:30&lt;br /&gt;
|| ಈ ಅಸೈನ್ಮೆಂಟ್ ಅನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸಲು ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಸೂಚನೆ: ಸೆಕ್ಟರ್ ನ ವಿಸ್ತೀರ್ಣವನ್ನು ಕ್ವಾಡ್ರಂಟ್ ಗೆ (ಕಾಲು ವೃತ್ತ) ಹೋಲಿಸಿ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||10:40&lt;br /&gt;
|| ರಚಿಸಿದ ನಂತರ ಅಸೈನ್ಮೆಂಟ್ ಹೀಗೆ ಕಾಣುವುದು. ನಮಗೆ ಇಲ್ಲಿ, ಈ ಸೆಕ್ಟರ್ ನ ವಿಸ್ತೀರ್ಣವನ್ನು ಇಲ್ಲಿಯ, ಈ ಕ್ವಾಡ್ರಂಟ್ ಗೆ ಹೋಲಿಸಿ, ಕಂಡುಹಿಡಿಯಬೇಕಾಗಿದೆ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||10:55&lt;br /&gt;
|| ಸ್ಪೋಕನ್ ಟ್ಯುಟೋರಿಯಲ್ ಪ್ರಕಲ್ಪವು “ಟಾಕ್ ಟು ಎ ಟೀಚರ್” ಎನ್ನುವ ಪ್ರಕಲ್ಪದ ಒಂದು ಭಾಗವಾಗಿದೆ. ಇದು ICT, MHRD ಮೂಲಕ ಭಾರತ ಸರ್ಕಾರದ ರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ಸಾಕ್ಷರತಾ ಮಿಷನ್ ನ ಆಧಾರವನ್ನು ಪಡೆದಿದೆ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
||11:06&lt;br /&gt;
|| ಇದರ ಬಗ್ಗೆ ಹೆಚ್ಚಿನ ಮಾಹಿತಿಯನ್ನು ಈ ಕೆಳಗಿನ ವೆಬ್ಸೈಟ್ ನಲ್ಲಿ ನೀವು ನೋಡಬಹುದು.&lt;br /&gt;
IIT Bombay ಯಿಂದ, ಸ್ಕ್ರಿಪ್ಟ್ ನ ಅನುವಾದಕಿ ಸಂಧ್ಯಾ ಪುಣೇಕರ್ ಹಾಗೂ ಪ್ರವಾಚಕ ---------- . &lt;br /&gt;
ವಂದನೆಗಳು&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sandhya.np14</name></author>	</entry>

	</feed>