<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=BOSS-Linux%2FC2%2FBasic-Commands%2FMarathi</id>
		<title>BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=BOSS-Linux%2FC2%2FBasic-Commands%2FMarathi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-15T08:37:18Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi&amp;diff=35670&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 10:21, 11 April 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi&amp;diff=35670&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-04-11T10:21:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 10:21, 11 April 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 34:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 34:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;0&lt;/del&gt;:33&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;00&lt;/ins&gt;:33&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| नंतर आपण लिनक्समध्ये man या कमांडच्या सहाय्याने मदत कशी मिळवायची ते पाहू.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| नंतर आपण लिनक्समध्ये man या कमांडच्या सहाय्याने मदत कशी मिळवायची ते पाहू.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi&amp;diff=19270&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ranjana: Created page with &quot;'''Title of script''':Basic commands  '''Author: Manali Ranade'''  '''Keywords: Linux'''  {| border = 1 |'''Time''' |'''Narration'''  |- | 00:00 | लिनक्स ऑपर...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BOSS-Linux/C2/Basic-Commands/Marathi&amp;diff=19270&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2015-01-07T09:51:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Title of script&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;:Basic commands  &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Author: Manali Ranade&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Keywords: Linux&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  {| border = 1 |&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  |- | 00:00 | लिनक्स ऑपर...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;'''Title of script''':Basic commands&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Author: Manali Ranade'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Keywords: Linux'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border = 1&lt;br /&gt;
|'''Time'''&lt;br /&gt;
|'''Narration'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:00&lt;br /&gt;
| लिनक्स ऑपरेटिंग सिस्टीमवरील ट्युटोरियलमध्ये आपले स्वागत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:05&lt;br /&gt;
| या ट्युटोरियलमध्ये प्राथमिक कमांडस् शिकू या.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:10&lt;br /&gt;
| यात लिनक्स ऑपरेटिंग सिस्टीम वापरू.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:12&lt;br /&gt;
|   लिनक्स ऑपरेटिंग सिस्टीम कशी सुरू करायची हे तुम्ही जाणता असे आपण मानू या.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
| जर आपल्याला यासंबंधी माहिती हवी असेल तर [http://Spoken-Tutorial.org] येथील उपलब्ध ट्युटोरियलमध्ये पाहू शकता.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:26&lt;br /&gt;
| या ट्युटोरियलमध्ये आपण Command आणि Command Interpreter म्हणजे काय हे पाहणार आहोत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0:33&lt;br /&gt;
| नंतर आपण लिनक्समध्ये man या कमांडच्या सहाय्याने मदत कशी मिळवायची ते पाहू.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:39&lt;br /&gt;
| आता पहिला प्रश्न, Commands म्हणजे काय? &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:43&lt;br /&gt;
| साध्या शब्दात सांगायचे तर लिनक्स कमांड म्हणजे असे शब्द की जे टाईप केल्यावर संगणक काही कार्य करतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:51&lt;br /&gt;
| लिनक्स कमांडस् चार किंवा कमी अक्षरांच्या असतात. जसे की, ls, who, ps.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:59&lt;br /&gt;
|  कमांडस् Lowercase मधे दिल्या जातात व Case Sensetive असतात. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:05 &lt;br /&gt;
| Application Menu मध्ये जा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:08 &lt;br /&gt;
| Accessories सिलेक्ट करा आणि त्यात उपलब्ध असलेल्या पर्यायांपैकी Terminal वर क्लिक करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:14 &lt;br /&gt;
| आता आपल्याला Prompt $ आणि त्याच्यापुढे लुकलुकणारा कर्सर दिसेल. इथेच आपल्याला कमांड टाईप करायच्या आहेत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:22 &lt;br /&gt;
| who असा शब्द टाईप करा आणि एंटर की दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:28 &lt;br /&gt;
| आपण logged in असलेल्या उपयोगकर्त्यांची नावे बघू शकतो. आपण 'who' ही कमांड कार्यान्वित केल्यावर सिस्टीम वर कोण logged in आहे हे दिसते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:41 &lt;br /&gt;
| संगणकातील कोणत्या घटकामुळे काही अक्षरांनी बनलेली कमांड कार्यान्वित होते?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:47 &lt;br /&gt;
|  हे Command Interpreter चे काम आहे. त्याला Shell असे म्हणतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:53&lt;br /&gt;
| Shell हा एक प्रोग्रॅम असून तो आपल्याला आणि लिनक्स सिस्टीमला जोडण्याचे काम करतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:02&lt;br /&gt;
| तसेच Shell, ऑपरेटिंग सिस्टीमला कार्यरत करण्यासाठी कमांडस् स्वीकारतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:07&lt;br /&gt;
| लिनक्समध्ये एकापेक्षा जास्त Shell स्थापित केलेले असू शकतात. युजर त्याच्या आवडीप्रमाणे हवा तो Shell वापरू शकतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:16&lt;br /&gt;
| लिनक्सवर कायम स्वरूपी /bin/sh हे Standard Shell इन्स्टॉल केलेले असते. ज्याला bash म्हणजेच the GNU Bourne-Again SHell म्हणतात. जे GNU Suite of tool मधून घेतले आहे.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:29&lt;br /&gt;
| आपण या ट्युटोरियलमध्ये सर्वसामान्य कमांडस् ची माहिती घेणार आहोत. ज्या थोड्याशा फरकांनी बहुतांश सर्व लिनक्स Shells मध्ये वापरता येतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:38&lt;br /&gt;
| आपण या ट्युटोरियलमध्ये bash या Shell चा उपयोग करणार आहोत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:44&lt;br /&gt;
| कारण bash हे सर्वात लोकप्रिय असलेले shell आहे. आणि जवळजवळ सर्वप्रकारच्या युनिक्सवर वापरता येते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:52&lt;br /&gt;
|  इतर वापरल्या जाणा-या shells पुढीलप्रमाणे. Bourne shell जे मुळात Unix shell आहे, C shell आणि Korn shell .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:02&lt;br /&gt;
| आपण कोणते Shellवापरत आहोत हे बघण्यासाठी&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| Terminal वर जा आणि echo space dollar in capital SHELL अशी कमांड टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| साधारणपणे /bin/bash असा आऊटपुट मिळतो. याचा अर्थ आपण bash Shell मध्ये आहोत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:28&lt;br /&gt;
| अनेक पध्दतींनी आपण वेगवेगळे Shells सक्रिय करू शकतो. ज्याबद्दल आपण ऍडव्हान्स ट्युटोरियलमध्ये जाणून घेऊ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:36&lt;br /&gt;
|  Commands या बहुदा C मध्ये लिहिलेल्या Program फाईल्स असतात. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:41&lt;br /&gt;
| या फाईल्स डिरेक्टरीमध्ये साठवलेल्या असतात. कमांडस् कुठे साठवलेल्या आहेत हे शोधण्यासाठी आपण type या कमांडचा उपयोग करू शकतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:48&lt;br /&gt;
| Command Prompt वर type space ps असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:58&lt;br /&gt;
| ps ही फाईल /bin या डिरेक्टरीमध्ये समाविष्ट केलेली आहे असे आपल्याला दिसते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:03&lt;br /&gt;
| जेव्हा आपण Command Prompt वर Command देतो तेव्हा Shell, डिरेक्टरीतील फाईलच्या यादीमध्ये त्या कमांडच्या नावाची फाईल शोधतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
| ती फाईल सापडली तर त्या फाईलशी संबंधित प्रोग्रॅम कार्यान्वित करतो. नाहीतर Command not found ही error देतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:21&lt;br /&gt;
| आपण नंतर पाहूच की ज्या डिरेक्टरीजचा शोध घेतला जातो त्यांची यादी PATH या व्हेरिएबल मध्ये असते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:28&lt;br /&gt;
|  आता जर आपल्याला ती यादी बघायची असेल तर टाईप कराः echo space dollar कॅपिटल लेटरमध्ये PATH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:40 &lt;br /&gt;
|  आणि एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:45&lt;br /&gt;
|  कमांडस् बद्दल जाणून घेताना आपल्याला एक महत्त्वाची गोष्ट माहित असणे आवश्यक आहे.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:51&lt;br /&gt;
|  लिनक्स कमांडस् चे दोन प्रकार आहेत. External command आणि Internal command.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:56&lt;br /&gt;
| External commands च्या फाईल्स स्वतंत्रपणे अस्तित्वात असतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:00&lt;br /&gt;
|  लिनक्स मध्ये बहुतांश कमांडस् अशाच प्रकारच्या आहेत. परंतु काही कमांडस् चे कार्य Shell मध्ये लिहिलेले असते. म्हणजेच त्याची स्वतंत्र रूपात फाईल उपलब्ध नसते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:12&lt;br /&gt;
| त्यांना Internal commands म्हणतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:14&lt;br /&gt;
| echo कमांड ही वास्तवात एक Internal command आहे. त्याबद्दल आपण जाणून घेऊ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:18&lt;br /&gt;
|  Terminal वर जाऊन कमांड टाईप करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:26&lt;br /&gt;
|  type space echoआणि एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:34&lt;br /&gt;
| echo is a shell built-in असे आऊटपुट दिसेल.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:43&lt;br /&gt;
|  याचा अर्थ ही कमांड ही Shell मधूनच कार्यान्वित झाली आहे. म्हणून ही Internal command आहे आणि कमांडशी संबंधित फाईल नेम दिले गेलेले नाही.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:50&lt;br /&gt;
|  दुसरी महत्त्वाची गोष्ट म्हणजे आपण कमांडस् ची रचना समजून घेणे गरजेचे आहे.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:55&lt;br /&gt;
|  कमांड ही एक शब्दाची किंवा space वापरून वेगळे केलेल्या अनेक शब्दांनी बनलेली असू शकते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:02&lt;br /&gt;
|   दुस-या प्रकारात पहिला शब्द ही खरी कमांड असते तर त्यानंतरचे शब्द हे arguments असतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:09&lt;br /&gt;
|  Arguments हे कमांडमधील पर्याय, expression किंवा filename असते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:14&lt;br /&gt;
|  आपण टाईप केलेल्या पर्यायानुसार एकच कमांड वेगवेगळे कार्य करू शकते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:20&lt;br /&gt;
|  साधारणपणे पर्यायाच्या आधी एक किंवा दोन वजाची चिन्हे असतात ज्याला क्रमशः short किंवा long पर्याय म्हणतात.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:28&lt;br /&gt;
| Terminal Window वर जाऊन कमांड टाईप करा आणि त्याचे आऊटपुट बघा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:34&lt;br /&gt;
|  Terminal Window रिकामी करण्यासाठी प्रथमclear असे टाईप करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:37&lt;br /&gt;
| नंतर ls असे टाईप करून एंटर दाबा. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
|  पुन्हा clear असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:49&lt;br /&gt;
|   ls space minus a असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:58&lt;br /&gt;
|  Terminal Window रिकामी करण्यासाठी clear असे टाईप करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:04&lt;br /&gt;
|  ls space minus minus all असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:13&lt;br /&gt;
|  Terminal रिकामे करण्यासाठी clear असे टाईप करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:18&lt;br /&gt;
| ls space minus d असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
|  आता पर्याय बदलल्यावर कमांडचे कार्य कसे बदलते हे समजण्यासाठी एवढे पुरेसे आहे.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:33&lt;br /&gt;
|  लिनक्स मध्ये मोठ्या संख्येने कमांडस् आहेत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:39&lt;br /&gt;
| प्रत्येकासाठी अनेक पर्याय आहेत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:42&lt;br /&gt;
| कमांडस् संयुक्त रूपातदेखील वापरता येतात. ज्याबद्दल नंतर जाणून घेऊ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:48&lt;br /&gt;
|  कमांडची माहिती देण्यास लिनक्सवर 'online help' सुविधा उपलब्ध आहे. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:55&lt;br /&gt;
|  man command आपल्याला सिस्टीमवर उपलब्ध असलेल्या प्रत्येक कमांडचे डॉक्युमेंटेशन प्रदान करते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:01&lt;br /&gt;
|  उदाहरणादाखल ls कमांडबद्दल जाणून घेण्यासाठी Terminal वर जाऊ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:09&lt;br /&gt;
|  आणि ls या argument सहित man ही कमांड टाईप करा. म्हणजेच man space ls असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:23&lt;br /&gt;
| त्यातून बाहेर पडण्यासाठी q दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:29&lt;br /&gt;
|  man हे सिस्टीमचे manual page आहे. manबरोबर argument देता येते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:37&lt;br /&gt;
|  कमांड दिल्यानंतर या argumentशी संबंधित असलेले page दर्शवले जाते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:43&lt;br /&gt;
|  man command मध्ये सेक्शनचे नावही देता येते. त्यानुसार शोध घेतला जातो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:49&lt;br /&gt;
|  नाव दिलेले नसले तर, man command उपलब्ध असलेले सर्व section शोधते. व त्यातील फक्त पहिले पान स्क्रीनवर दाखवते. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:00&lt;br /&gt;
|  man या कमांडबद्दल अजून अधिक जाणून घेण्यासाठी तुम्ही man याच कमांडचा उपयोग करू शकता.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:07&lt;br /&gt;
|  Terminal वर जाऊन man space man असे टाईप करा. आणि एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:16&lt;br /&gt;
|  त्यातून बाहेर पडण्यासाठी q दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|   09:20 &lt;br /&gt;
|   man कमांडसाठी अनेक पर्याय उपलब्ध आहेत.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:23&lt;br /&gt;
|  आपण जास्त वापरल्या जाणा-या कमांडस् बघू. काही वेळा आपल्याला योग्य कमांड माहित नसते. अशावेळी आपण काय करू शकतो?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:35&lt;br /&gt;
|   man ही कमांडminus k हा पर्याय देते. ज्याद्वारे संबंधित कमांडस् ची यादी आणि त्यांचे कार्य संक्षिप्त रूपात दर्शवले जाते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:44&lt;br /&gt;
|  उदाहरणार्थ आपल्याला एक डिरेक्टरी बनवायची आहे. परंतु त्यासाठीची योग्य कमांड आपल्याला माहित नाही.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:50&lt;br /&gt;
|   मग Command promptवर जा आणि man space minus k space directories असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:06&lt;br /&gt;
|    दिलेल्या यादीतील प्रत्येक कमांडचा अभ्यास करून योग्य ती कमांड वापरता येते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:11&lt;br /&gt;
|  वरील सर्व गोष्टी आपण apropos या कमांडच्या सहाय्याने सुध्दा करू शकतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:15&lt;br /&gt;
|   Command prompt वर apropos space directories असे टाईप करून एंटर दाबा. आणि येणारे आऊटपुट बघा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:29&lt;br /&gt;
|    काही वेळा आपल्याला अधिक माहितीची आवश्यकता नसते. केवळ एखादी कमांड काय करते हे जाणून घेणे पुरेसे असते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:35&lt;br /&gt;
|   त्यावेळी आपण whatis किंवा man minus f या कमांडचा उपयोग करू शकतो.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:45&lt;br /&gt;
|   Terminal Window रिकामी करण्यासाठी clear असे टाईप करा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:51&lt;br /&gt;
|  आता whatis space ls असे टाईप करून एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:59&lt;br /&gt;
|   काही Commandना अनेक पर्याय असतात. जर आपल्याला त्या Commandना असलेल्या विविध पर्यायांची यादी हवी असेल&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:07&lt;br /&gt;
|  तर आपण minus minus help या पर्यायाचा उपयोग करू.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:12&lt;br /&gt;
|  Command prompt वर जा आणि ls space minus minus help असे टाईप करा. आणि एंटर दाबा.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:23&lt;br /&gt;
|   आपण वरच्या दिशेला स्क्रॉल करू या. म्हणजे आपल्याला या manual page वरील सर्व पर्याय बघता येतील.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:38&lt;br /&gt;
|   आपण ह्या ट्युटोरियलच्या अंतिम टप्प्यात पोहोचलो आहोत. यासाठी अर्थसहाय्य National Mission on Education through ICT, MHRD, Government of India यांच्याकडून मिळालेले आहे. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:49&lt;br /&gt;
|   यासंबंधी माहिती पुढील साईटवर उपलब्ध आहे. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:54&lt;br /&gt;
|   ह्या ट्युटोरियलचे भाषांतर मनाली रानडे यांनी केले असून मी रंजना भांबळे आपला निरोप घेते&amp;amp;nbsp;. धन्यवाद. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Ranjana</name></author>	</entry>

	</feed>