<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=BASH%2FC2%2FString-and-File-attributes%2FPunjabi</id>
		<title>BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=BASH%2FC2%2FString-and-File-attributes%2FPunjabi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-17T15:06:24Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi&amp;diff=38976&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 05:39, 14 September 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi&amp;diff=38976&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-09-14T05:39:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 05:39, 14 September 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; {| border = 1 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; {| border = 1 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; ! &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;’’’Time’’’ &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; ! &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Time&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; ! &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;’’’Narration’’’ &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; ! &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Narration&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|- &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi&amp;diff=38157&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harmeet: Created page with &quot; {| border = 1   ! ’’’Time’’’   ! ’’’Narration’’’   |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, ਬੈਸ਼ ਵਿੱਚ ’...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=BASH/C2/String-and-File-attributes/Punjabi&amp;diff=38157&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-08-14T16:10:16Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot; {| border = 1   ! ’’’Time’’’   ! ’’’Narration’’’   |-  | 00:01 | ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, ਬੈਸ਼ ਵਿੱਚ ’...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt; {| border = 1 &lt;br /&gt;
 ! ’’’Time’’’ &lt;br /&gt;
 ! ’’’Narration’’’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| ਸਤਿ ਸ਼੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਦੋਸਤੋ, ਬੈਸ਼ ਵਿੱਚ ’String and File Attributes comparison’ ਦੇ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਾਰਿਆਂ ਦਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:10&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਗਏ ਨੂੰ ਸਿੱਖਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:13&lt;br /&gt;
| * ’String comparison’ (ਸਟਰਿੰਗ ਕੰਪੈਰੀਜ਼ਨ) ਅਤੇ ’File attributes comparison’ (ਫ਼ਾਈਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਕੰਪੈਰੀਜ਼ਨ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:18&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਕੁੱਝ ਉਦਾਹਰਣਾਂ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਕੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਸਿੱਖਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:22&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:25&lt;br /&gt;
| * ਉਬੰਟੁ ਲੀਨਕਸ 12.04 ਓਪਰੇਟਰ ਸਿਸਟਮ ਅਤੇ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:30&lt;br /&gt;
| * ’GNU BASH’ ਵਰਜਨ 4.1.10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:34&lt;br /&gt;
| ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਧਿਆਨ ਦਿਓ, ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਅਭਿਆਸ ਲਈ ’GNU ਬੈਸ਼’ ਵਰਜਨ 4 ਜਾਂ ਉਸ ਤੋਂ ਵਧੀਆ ਕਰਨ ਦੀ ਸਲਾਹ ਦਿੱਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:42&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਜਾਣ-ਪਹਿਚਾਣ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:45&lt;br /&gt;
| ’ਬੈਸ਼’ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ’ਸਟਰਿੰਗ’ ਦੀ ਤੁਲਨਾ ਦੋ ਤਰੀਕਿਆਂ ਨਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:49&lt;br /&gt;
| 1) ਪਹਿਲਾ: = = (ਇਕੁਅਲ ਟੂ ਇਕੁਅਲ ਟੂ) ਓਪਰੇਟਰ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:53&lt;br /&gt;
| ਦੋ ’ਇਕੁਅਲ ਸਟਰਿੰਗਸ’ ਦੀ ਤੁਲਨਾ ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:56&lt;br /&gt;
| 2) ਦੂਜਾ: != (ਨਾਟ ਇਕੁਅਲ ਟੂ) ਓਪਰੇਟਰ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 00:59&lt;br /&gt;
| ਦੋ (Two) ‘ਨਾਟ ਇਕੁਅਲ ਸਟਰਿੰਗਸ ਦੀ ਤੁਲਨਾ ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:03&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇੱਕ ਉਦਾਹਰਣ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:06&lt;br /&gt;
| ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਇੱਥੇ ਇੱਕ ਸਧਾਰਨ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਹੈ, ਜੋ ਯੂਜਰ ID ਨੂੰ ਚੈੱਕ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:11&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੇ ਐਡੀਟਰ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਫ਼ਾਈਲ ਖੋਲੋ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ ’strcompare dot sh’ ਦੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਸੇਵ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:19&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਆਪਣੀ ’strcompare dot sh’ ਫ਼ਾਈਲ ਵਿੱਚ ਇੱਥੇ ਦੱਸੇ ਗਏ ਅਨੁਸਾਰ ਕੋਡ ਟਾਈਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:26 &lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਕੋਡ ਸਮਝਾਉਂਦਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:28&lt;br /&gt;
| ਇਹ ’ਸ਼ੀਬੈਂਗ’ ਲਾਈਨ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:31&lt;br /&gt;
| ’whoami’ ਕਮਾਂਡ ਮੌਜੂਦਾ ’ਯੂਜਰ’ ਦਾ ’ਯੂਜਰਨੇਮ’ ਦਿੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:36&lt;br /&gt;
| ’if’ ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਸਟਰਿੰਗ “root” ਦੇ ਵਿਰੁੱਧ ਵੇਰੀਏਬਲ ’whoami’ ਦੀ ਆਉਟਪੁਟ ਚੈੱਕ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:44&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਅਸੀਂ ਸਟਰਿੰਗਸ ਦੀ ਤੁਲਨਾ ਕਰਨ ਦੇ ਲਈ ’not-equal to’ ਓਪਰੇਟਰ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕੀਤਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:50&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਮੌਜੂਦਾ ਯੂਜਰ ’ਰੂਟ ਯੂਜਰ’ ਨਹੀਂ ਹੈ, ਤਾਂ ਇਹ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੀ ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਨੂੰ ‘ਐਕੋ’(echo) ਕਰੇਗਾ - &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 01:57&lt;br /&gt;
| ‘’’You have no permission to run strcompare dot sh as non - root user.’’’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:05&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ‘$0 (ਡਾਲਰ ਜ਼ੀਰੋ)’ ਜ਼ੀਰੋਈਥ (zeroeth) ਆਰਗੂਮੈਂਟ ਹੈ ਜੋ ਆਪਣੇ ਆਪ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਨਾਮ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:13&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਯੂਜਰ ’root ਯੂਜਰ’ ਹੈ, ਤਾਂ ਇਹ “Welcome root!” ਨੂੰ ‘ਐਕੋ’(echo) ਕਰੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:18&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਦੇ ਲਈ ’ਐਂਜਿਟ’ ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:23&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਇੱਥੇ ‘’’fi’’’ ਦੇ ਨਾਲ ਅਸੀਂ ‘’’if’’’ ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਨੂੰ ਖ਼ਤਮ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:28 &lt;br /&gt;
| 'ਐਂਜਿਟ ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਨ ਲਈ ਆਪਣੀ ਸਲਾਇਡਸ ਉੱਤੇ ਦੁਬਾਰਾ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:34 &lt;br /&gt;
| ਹਰ ਇੱਕ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਇੱਕ ’ਐਂਜਿਟ ਸਟੇਟਸ’ ਰਿਟਰਨ ਕਰਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:38 &lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਸਹੀ ਕਮਾਂਡ ’0(ਜ਼ੀਰੋ)’ ਰਿਟਰਨ ਕਰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:42&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਗਲਤ ਕਮਾਂਡ ਇੱਕ ’ਨਾਨ-ਜ਼ੀਰੋ’ ਵੈਲਿਊ ਰਿਟਰਨ ਕਰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:47&lt;br /&gt;
| ਇਹ ’ਐਰਰ ਕੋਡ’ ਦੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਹੀ ਸਮਝੀ ਜਾ ਸਕਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:51&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ’ਐਂਜਿਟ ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ ਦੀ ਰਿਟਰਨ ਵੈਲਿਊ ਨੂੰ ਆਪਣੇ ਅਨੁਸਾਰ ਚੁਣ ਸਕਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:56&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 02:58 &lt;br /&gt;
| ਆਪਣੇ ਕੀਬੋਰਡ ਉੱਤੇ ਇੱਕੋ ਸਮੇਂ ’Ctrl + Alt’ ਅਤੇ ’T’ ਕੀਜ ਦਬਾ ਕੇ ਟਰਮੀਨਲ ਨੂੰ ਖੋਲੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:08&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ, ਸਿਸਟਮ ਦੇ ਮੌਜੂਦਾ ਯੂਜਰ ਨੂੰ ਚੈੱਕ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:12&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’whoami’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:15&lt;br /&gt;
| ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:17&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਮੌਜੂਦਾ ਯੂਜਰ ਦੇ ਨਾਮ ਦਾ ਆਉਟਪੁਟ ਦੇਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| ਆਉ ਹੁਣ ਆਪਣੀ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਐਗਜ਼ੀਕਿਊਟੇਬਲ ਬਣਾਈਏ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:25&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’chmod + x strcompare dot sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:32&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’dot slash strcompare dot sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:37&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਇੱਥੇ ਆਉਟਪੁਟ ਦਿਖਾਈ ਦਿੰਦੀ ਹੈ:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:39&lt;br /&gt;
| ’You have no permission to run dot slash strcompare dot sh as non-root user’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:47 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਉਹੀ ’ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ’ ਨੂੰ ’ਰੂਟ ਯੂਜਰ’ ਦੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਹੀ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:52 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ: ’sudo dot slash strcompare dot sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 03:58&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਤੁਹਾਨੂੰ ਪਾਸਵਰਡ ਦੇ ਲਈ ਪੁੱਛੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਪਾਸਵਰਡ ਭਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:04&lt;br /&gt;
| ਸਾਨੂੰ ਇੱਥੇ ਆਉਟਪੁਟ ਦਿਖਾਈ ਦਿੰਦੀ ਹੈ: ’Welcome root! ‘&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:08 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ’ਫ਼ਾਈਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ’ ਦੀ ਤੁਲਨਾ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿੱਚ ਸਿੱਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:13 &lt;br /&gt;
| ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਪਹਿਲਾਂ ਤੋਂ ਹੀ ਕੋਡ ਦੀ ਚਲਾਈ ਹੋਈ ਉਦਾਹਰਣ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:17 &lt;br /&gt;
| ਇਸ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਵਿੱਚ, ਅਸੀਂ ਚੈੱਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ ਦਿੱਤੀ ਹੋਈ ਫ਼ਾਈਲ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:23 &lt;br /&gt;
| ’file1’ ਵੇਰੀਏਬਲ ਹੈ ਜਿਸ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਪਾਥ(address) ਸੇਵ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:29&lt;br /&gt;
| ’-(ਹਾਈਫਨ) f’ ਕਮਾਂਡ ਚੈੱਕ ਕਰਦੀ ਹੈ ਕਿ ਫ਼ਾਈਲ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:33&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਕੀ ਇਹ ਇੱਕ ਸਧਾਰਨ ਫ਼ਾਈਲ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:37&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਕੰਡੀਸ਼ਨ ਸਹੀ ਹੈ, ਤਾਂ ਇਹ ’File exists and is a normal file’ ਨੂੰ ‘ਐਕੋ’(echo) ਕਰੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:44&lt;br /&gt;
| ਨਹੀਂ ਤਾਂ, ਇਹ ’File does not exist’ ਨੂੰ ‘ਐਕੋ’(echo) ਕਰੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:48&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਉੱਤੇ ਦੁਬਾਰਾ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ, ਅਤੇ ਆਪਣੀ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 04:53 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’chmod ਪਲਸ x fileattrib ਡਾਟ sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:00 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ: ’ਡਾਟ ਸਲੈਸ਼ fileattrib ਡਾਟ sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:05 &lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ ’File exists and is a normal file’ ਦੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦਿਖਾਈ ਦਿੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:11&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਚੈੱਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਫ਼ਾਈਲ ਖਾਲੀ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:16&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਚਲਾਉਣ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ, ਅਸੀਂ ’empty ਡਾਟ sh’ ਨਾਮ ਵਾਲੀ ਇੱਕ ਖਾਲੀ ਫ਼ਾਈਲ ਬਣਾਵਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:24&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’gedit empty ਡਾਟ sh ampersand sign’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:31&lt;br /&gt;
| Save ਉੱਤੇ ਕਲਿੱਕ ਕਰੋ, ਅਤੇ ਫ਼ਾਈਲ ਬੰਦ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:35 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ’-(ਹਾਈਫਨ) f’ attrib ਨੂੰ ’-(hyphen) s’ ਐਟਰੀਬਿਊਟ ਨੂੰ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:41 &lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਵੀ ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਨਾਮ ਬਦਲੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:45 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’empty ਡਾਟ sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:47&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਪਹਿਲਾਂ ‘ਐਕੋ (echo) ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ ਨੂੰ &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:51&lt;br /&gt;
| ’File exists and is not empty’ ਨਾਲ ਬਦਲੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:54&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਦੂਜੇ ‘ਐਕੋ(echo) ਸਟੇਟਮੈਂਟ ਨੂੰ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:57&lt;br /&gt;
| ’File is empty’ ਨਾਲ ਬਦਲੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 05:59&lt;br /&gt;
| Save ਉੱਤੇ ਕਲਿੱਕ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:01 &lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਉੱਤੇ ਦੁਬਾਰਾ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:03 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਪ੍ਰਾਉਟ (prompt) ਕਲੀਅਰ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:06&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:08 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’ਡਾਟ ਸਲੈਸ਼ fileattrib ਡਾਟ sh’ ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:13&lt;br /&gt;
| ਆਉਟਪੁਟ ਹੈ ’File is empty’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:17&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਅਸੀਂ ਹੋਰ ਫ਼ਾਈਲਾਂ ਦੇ ਐਟਰੀਬਿਊਟ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ, ਜੋ ਕਿਸੇ ਫ਼ਾਈਲ ਦੀ ’write permission’ ਮਤਲਬ ਕਿ ਲਿਖਣ ਦੀ ਆਗਿਆ ਨੂੰ ਚੈੱਕ ਕਰੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਉੱਤੇ ਦੁਬਾਰਾ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:26&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ’-(ਹਾਈਫਨ) s’ ਐਟਰੀਬਿਊਟ ਨੂੰ ’-(ਹਾਈਫਨ) w’ ਨਾਲ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:32&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਪਹਿਲਾਂ ’ਐਕੋ(echo)ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:36&lt;br /&gt;
| ’User has write permission to this file’ ਨਾਲ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਦੂਜਾ ’ਐਕੋ(echo) ਸਟੇਟਮੈਂਟ ‘&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
| ’User doesnt have write permission to this file’ ਨਾਲ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:47&lt;br /&gt;
| Save ਉੱਤੇ ਕਲਿੱਕ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ ਉਦਾਹਰਣ ਦੇ ਲਈ ਇੱਕ ਵੱਖਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੀ ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 06:53&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇੱਕ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਚੁਣਦਾ ਹਾਂ, ਜੋ readable ਨਹੀਂ ਹੈ ਜਾਂ ਜਿਸ ਵਿੱਚ ਲਿਖਣ ਦੀ ਆਗਿਆ ਨਹੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:01&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ’ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਪਾਥ‘(address)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:04&lt;br /&gt;
| ’ਸਲੈਸ਼ etc ਸਲੈਸ਼ mysql ਸਲੈਸ਼ debian ਡਾਟ cnf’ ਨਾਲ ਬਦਲਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:10&lt;br /&gt;
| Save ਉੱਤੇ ਕਲਿੱਕ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:12&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:15&lt;br /&gt;
| ’ਅਪ ਐਰੋ ਕੀ’ ਨੂੰ ਦਬਾਓ । ਫਿਰ ਐਂਟਰ ਕੀਜ ਨੂੰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:19 &lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਆਉਟਪੁਟ ’User doesn’t have write permission to this file’ ਦਿਖਾਈ ਦਿੰਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:26 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਫ਼ਾਈਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਉੱਤੇ ਆਧਾਰਿਤ ਹੋਰ ਉਦਾਹਰਣਾਂ ਨੂੰ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:31 &lt;br /&gt;
| ਇਸ ਉਦਾਹਰਣ ਵਿੱਚ, ਅਸੀਂ ਚੈੱਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ ਕੀ ’file1&amp;quot;’, ’file2’ਨਾਲੋਂ ਨਵੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:38&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ ਨੂੰ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:40&lt;br /&gt;
| ਧਿਆਨ ਦਿਓ, ਕਿ ਸਾਡੀ ਫ਼ਾਈਲ ਦਾ ਨਾਮ ’fileattrib2 ਡਾਟ sh’ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:46&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਪੂਰਾ ਕੋਡ ਸਮਝਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:48&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਦੋ ਵੇਰੀਏਬਲਸ ’file1' ਅਤੇ ’file2’ ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:53&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦੋਨੇ ਫ਼ਾਈਲਾਂ ਪਹਿਲਾਂ ਹੀ ਬਣਾਈਆਂ ਗਈਆਂ ਸਨ ਅਤੇ ਦੋਨੇ ਹੀ ਖਾਲੀ ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 07:58 &lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਅਸੀਂ ਚੈੱਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ ਕੀ ’file1', ’file2’ ਨਾਲੋਂ ਨਵੀਂ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:04 &lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਕੰਡੀਸ਼ਨ ‘ਟਰੂ’ ਹੈ, ਤਾਂ ਅਸੀਂ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ’file1 is newer than file2’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:09 &lt;br /&gt;
| ਨਹੀਂ ਤਾਂ, ’file2 is newer than file1' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:14&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇੱਕ ਹੋਰ ’if ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:16 &lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਅਸੀਂ ਚੈੱਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ ਕੀ ’file1, ’file2’ ਨਾਲੋਂ ਪੁਰਾਣੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:21 &lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਕੰਡੀਸ਼ਨ ‘ਟਰੂ’ ਹੈ, ਤਾਂ ਅਸੀਂ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ’file1 is older than file2’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:27 &lt;br /&gt;
| ਨਹੀਂ ਤਾਂ, ਅਸੀਂ ਪ੍ਰਿੰਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ’file2 is older than file1' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:32 &lt;br /&gt;
| ਆਪਣੇ ਟਰਮੀਨਲ ਉੱਤੇ ਦੁਬਾਰਾ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:35&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ, ਅਸੀਂ ’empty1 dot sh’ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਐਡਿਟ ਕਰਾਂਗੇ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:39 &lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਕੇਵਲ ਇਸ ਵਿਚੋਂ ਇੱਕ ’ਐਕੋ ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ ਨੂੰ ਜੋੜਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:42 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ: ’echo ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ Hiii ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਦੇ ਬਾਅਦ ਗ੍ਰੇਟਰ than ਸਾਈਨ empty one ਡਾਟ sh’. ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:53 &lt;br /&gt;
| ਆਉ ਹੁਣ ਆਪਣੀ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਐਗਜ਼ੀਕਿਊਟੇਬਲ ਬਣਾਈਏ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 08:57 &lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’chmod ਪਲਸ x fileattrib2 ਡਾਟ sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:03&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’ਡਾਟ ਸਲੈਸ਼ fileattrib2 ਡਾਟ sh’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:09&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਜਿਵੇਂ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ਉਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੀ ਆਉਟਪੁਟ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:11&lt;br /&gt;
| ’file1 is newer than file2’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:15&lt;br /&gt;
| ’file2 is older than file1'&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:19&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ’empty2 ਡਾਟ sh’ ਫ਼ਾਈਲ ਨੂੰ ਐਡਿਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:23&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਵੀ ਮੈਂ ’ਐਕੋ ਸਟੇਟਮੈਂਟ’ ਨੂੰ ਜੋੜਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:27&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ ’echo ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ’ ’How are you’’ ਕੋਟਸ ਦੇ ਬਾਅਦ (ਗ੍ਰੇਟਰ than ਸਾਈਨ) &amp;gt;’ empty2 ਡਾਟ sh’. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:38&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਪ੍ਰਾਉਟ (prompt) ਨੂੰ ਕਲੀਅਰ ਕਰਦਾ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:41&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਦੁਬਾਰਾ ਆਪਣੀ ਸਕਰਿਪਟ ਨੂੰ ਚਲਾਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:45&lt;br /&gt;
| ਅਪ-ਐਰੋ ਕੀ ਨੂੰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:47&lt;br /&gt;
| ’ਡਾਟ ਸਲੈਸ਼ fileattrib2 ਡਾਟ sh’ ਉੱਤੇ ਜਾਓ । ਐਂਟਰ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:53 &lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਜਿਵੇਂ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ਉਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੀ ਆਉਟਪੁਟ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:55 &lt;br /&gt;
| ’file2 is newer than file1'&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 09:59 &lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ’file1 is older than file2’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:03&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਾਨੂੰ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਦੇ ਅੰਤ ਵਿੱਚ ਲੈ ਕੇ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਇਸ ਦਾ ਨਿਚੋੜ ਕੱਢਦੇ ਹਾਂ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:08&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਿਆ, &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:11&lt;br /&gt;
| ’ਸਟਰਿੰਗ ਕੰਪੈਰੀਜ਼ਨ’ ’ਫ਼ਾਈਲ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:14&lt;br /&gt;
| ’== (equal to equal to)’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:16&lt;br /&gt;
| ’! = (not equal to)’ ’-f (ਹਾਈਫਨ f)’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:18&lt;br /&gt;
| ’-s (ਹਾਈਫਨ s) ’-w’ (ਹਾਈਫਨ w)’ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:21&lt;br /&gt;
| ’- nt’ (ਹਾਈਫਨ nt) ਅਤੇ ’-ot’ (ਹਾਇਫਨ ot) ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:25&lt;br /&gt;
| ਇੱਕ ਨਿਰਧਾਰਤ ਕੰਮ ਵਿੱਚ ਕੁੱਝ ਜ਼ਿਆਦਾ ਐਟਰੀਬਿਊਟਸ ਦੀ ਖੋਜ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:29&lt;br /&gt;
| ਉਦਾਹਰਣ: ’-r’ ‘-x’ ਅਤੇ ’-o’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:33&lt;br /&gt;
| ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਗਏ ਲਿੰਕ ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਵੀਡਿਓ ਨੂੰ ਵੇਖੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:36&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦਾ ਨਿਚੋੜ ਕੱਢਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:40&lt;br /&gt;
| ਚੰਗੀ ਬੈਂਡਵਿਡਥ ਨਾ ਮਿਲਣ ਉੱਤੇ ਤੁਸੀਂ ਇਸਨੂੰ ਡਾਊਂਨ ਲੋਡ ਕਰਕੇ ਵੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:45&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟੀਮ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:47&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲਸ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:51&lt;br /&gt;
| ਆਨਲਾਇਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਨ ਵਾਲਿਆਂ ਨੂੰ ਪ੍ਰਮਾਣ-ਪੱਤਰ ਵੀ ਦਿੰਦੇ ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 10:55&lt;br /&gt;
| ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲੈਣ ਦੇ ਲਈ, ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ contact @ spoken - tutorial.org ਉੱਤੇ ਲਿਖੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:02&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਟਾਕ-ਟੂ-ਅ ਟੀਚਰ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:06&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੇ ਐਮਐਚਆਰਡੀ ਦੇ “ਆਈਸੀਟੀ ਵਲੋਂ ਰਾਸ਼ਟਰੀ ਸਾਖਰਤਾ ਮਿਸ਼ਨ” ਦੁਆਰਾ ਪ੍ਰਮਾਣਿਤ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:14&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਦੀ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਗਏ ਲਿੰਕ ਉੱਤੇ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:25&lt;br /&gt;
| ਆਈ.ਆਈ.ਟੀ.ਬੰਬੇ ਤੋਂ ਹੁਣ ਅਮਰਜੀਤ ਨੂੰ ਇਜਾਜ਼ਤ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 11:29&lt;br /&gt;
| ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਨ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| }&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harmeet</name></author>	</entry>

	</feed>