<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Advanced-Cpp%2FC2%2FClasses-And-Objects%2FTelugu</id>
		<title>Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Advanced-Cpp%2FC2%2FClasses-And-Objects%2FTelugu"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-11T01:48:46Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37856&amp;oldid=prev</id>
		<title>Madhurig at 09:45, 27 July 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37856&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-07-27T09:45:49Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;amp;diff=37856&amp;amp;oldid=37723&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Madhurig</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37723&amp;oldid=prev</id>
		<title>Yogananda.india at 07:57, 19 July 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37723&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-07-19T07:57:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:57, 19 July 2017&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{| border = 1&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| border = 1&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|Time&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|Time&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|Narration&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|Narration&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Yogananda.india</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37722&amp;oldid=prev</id>
		<title>Yogananda.india: Created page with &quot;{ | border = 1 |Time |Narration |- | 00:01 |స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ లో Classes and Objects in C++ అనే ట్యుటోరియ...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Telugu&amp;diff=37722&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-07-19T07:55:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;{ | border = 1 |Time |Narration |- | 00:01 |స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ లో Classes and Objects in C++ అనే ట్యుటోరియ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{&lt;br /&gt;
| border = 1&lt;br /&gt;
|Time&lt;br /&gt;
|Narration&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
|స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ లో Classes and Objects in C++ అనే ట్యుటోరియల్ కు స్వాగతం .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
|ఈ ట్యుటోరియల్ లో మనం నేర్చుకునేది .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:09&lt;br /&gt;
| క్లాసెస్&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:11&lt;br /&gt;
| ఆబ్జక్ట్స్, ఎన్-కాప్సులేషన్ మరియు&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:14&lt;br /&gt;
|డేటా ఆబ్స్ట్రాక్షన్ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:16&lt;br /&gt;
|మనం దీనిని ఒక ఉదాహరణ ద్వారా చేద్దాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:20&lt;br /&gt;
|ఈ ట్యుటోరియల్ రికార్డ్ చేయుటకు నేను ఉపయోగించినది ,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:23&lt;br /&gt;
| Ubuntu OS వర్షన్ 11.10 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:28&lt;br /&gt;
| g++ కంపైలర్ వర్షన్ 4.6.1 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:32&lt;br /&gt;
|మనము classes యొక్క పరిచయం తో మొదలు పెడదాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:36&lt;br /&gt;
| క్లాస్ ను class అనే కీవర్డ్ ఉపయోగించి తయారుచేస్తాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:39&lt;br /&gt;
|అది data మరియు functionలను కలిగిఉంటుంది. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:42&lt;br /&gt;
| క్లాస్, కోడ్ మరియు డేటాలను ఒకటిగా బంధిస్తుంది. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:45&lt;br /&gt;
|క్లాస్ నందు గల data మరియు function లను ఆ క్లాస్ యొక్క members లేదా సభ్యులు అని అందురు.  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:51&lt;br /&gt;
|మనము ఆబ్జక్ట్స్ గురించి నేర్చుకొందాం. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:53&lt;br /&gt;
| ఆబ్జక్ట్స్ అనేవి వేరియబుల్స్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
|అవి class యొక్క నకలు లేదా అనుకరణలు.   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:58&lt;br /&gt;
|ప్రతి ఆబ్జక్ట్ ,ప్రాపర్టీస్ మరియు బిహేవియర్ లను కలిగి ఉంటుంది. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:01&lt;br /&gt;
| ప్రాపర్టీస్  అనునవి డేటా ద్వారా నిర్వచించబడును మరియు &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:06&lt;br /&gt;
|బిహేవియర్ అనునది మెథడ్స్ అనబడు మెంబర్ ఫంక్షన్స్ ద్వారా నిర్వచించబడును &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:10&lt;br /&gt;
|ఇప్పుడు class యొక్క syntax చూద్దాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:14&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ class అనేది ఒక క్లాస్ ను డిఫైన్ చేయడానికి ఉపయోగపడు ఒక కీవర్డ్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:18&lt;br /&gt;
|'Class-name' అనేది క్లాస్ యొక్క పేరు. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:21&lt;br /&gt;
| public, private మరియు protectedలు access specifiers. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ డేటా మెంబర్స్ మరియు మెంబర్ ఫంక్షన్స్ లను public, private, మరియు protected లు గా నిర్వచిస్తాము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:34&lt;br /&gt;
| ఇది మనము class ను ముగించే విధానం. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:37&lt;br /&gt;
| ఇప్పుడు మనము ఒక ఉదాహరణను చూద్దాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:39&lt;br /&gt;
| నేను ఎడిటర్ నందు కోడ్ ను టైప్ చేసి ఉంచాను.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:42&lt;br /&gt;
| అది నేను ఓపెన్ చేస్తాను.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:44&lt;br /&gt;
| మన ఫైల్ పేరు class hyphen obj dot cpp అని గమనించండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:50&lt;br /&gt;
| ఈ ఉదాహరణ నందు మనము class ను ఉపయోగించి ఒక చతురస్రం యొక్క వైశాల్యం కనుగొనవచ్చు.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:56&lt;br /&gt;
| ఇప్పుడు నేను కోడ్ ను వివరిస్తాను.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:58&lt;br /&gt;
| iostream అనేది మన headerfile&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:02 &lt;br /&gt;
| ఇక్కడ మనం std namespace ను ఉపయోగిస్తున్నాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:06&lt;br /&gt;
| ఇది square అను పేరుగల క్లాస్ యొక్క డిక్లరేషన్&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:10&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ నేను ఎటువంటి access specifier ను డిక్లేర్ చేయలేదు.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
| కాబట్టి  డిఫాల్ట్ గా అది private గా పరిగణించబడును.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:17&lt;br /&gt;
| కనుక x వేరియబుల్ square క్లాస్ యొక్క private మెంబర్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:22 &lt;br /&gt;
| ఇది public specifier &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:25&lt;br /&gt;
| area అనునది ఒక public ఫంక్షన్ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:28&lt;br /&gt;
| ఇది మనం క్లాస్ ను ముగించు విధానం. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:31&lt;br /&gt;
|ఇప్పుడు  access specifiers  గురించి ఇంకా తెలుసుకొనుటకు మనము తిరిగి స్లైడ్ కు వెళ్దాం &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:36&lt;br /&gt;
| Public specifier&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:39&lt;br /&gt;
| public specifier అనునది డేటా ను క్లాస్ బయట పొందడానికి ఉపయోగపడును.	&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:44&lt;br /&gt;
| public మెంబర్  ను ఒక   ప్రోగ్రామ్ నందు ఎక్కడ అయినను ఉపయోగించవచ్చు.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:49 &lt;br /&gt;
|   Private specifier&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:51&lt;br /&gt;
| private గా  డిక్లేర్ చేయబడిన మెంబర్  ను వాటి  క్లాస్  బయట   ఉపయోగించలేము. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
| private గా డిక్లేర్ చేయబడిన మెంబర్ ను, వాటి క్లాస్ యొక్క మిగిలిన మెంబర్స్ (functions) మాత్రమే ఉపయోగించగలవు. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:03&lt;br /&gt;
| Protected specifier&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:05&lt;br /&gt;
| protected గా డిక్లేర్ చేయబడిన మెంబర్ ను వాటి క్లాస్ బయట పొందలేము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:10&lt;br /&gt;
| వాటిని డిరైవ్డ్ క్లాస్ లో ఉపయోగించగలము. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:13&lt;br /&gt;
| మనము మన ప్రోగ్రాం కు  తిరిగి వెళ్దాం 	&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:16&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ ఈ వాక్యం నందు మనకు క్లాస్ పేరు ,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
| scope resolution operator (::) మరియు  ఫంక్షన్ యొక్క పేరు  కలవు.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:25&lt;br /&gt;
|మనము తప్పనిసరిగా ఈ operator ను ఉపయోగించాలి. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:27&lt;br /&gt;
| అది,area అనునది గ్లోబల్ ఫంక్షన్ కాదు అని తెలుపుతుంది. 	&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:33&lt;br /&gt;
| అది square క్లాస్ యొక్క మెంబర్ ఫంక్షన్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:36&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ  int a గా  ఒక  ఆర్గుమెంట్ ను పంపుతున్నాను.    &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:40&lt;br /&gt;
| scope resolution operator గురించి ఇంకా తెలుసుకొనుటకు  మనము  తిరిగి స్లైడ్ కు వెళ్దాం &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:46&lt;br /&gt;
| అది దాగిఉన్న డేటా ను పొందుటకు ఉపయోగపడును.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:49&lt;br /&gt;
| ఒకే పేరు తో గల డేటా లేదా  ఫంక్షన్ లను పొందుటకు మనము  స్కోప్ రిసొల్యూషన్  ఆపరేటర్ (::) ను ఉపయోగిస్తాము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:56&lt;br /&gt;
| local మరియు  global వేరియబుల్స్  ఒకే పేరుతో ఉన్నాయి అనుకొంటే, &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| local వేరియబుల్ కు ఎక్కువ  ప్రాధాన్యత ఇవ్వబడును.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:05&lt;br /&gt;
| మనము స్కోప్ రిసొల్యూషన్  ఆపరేటర్ (::) ను ఉపయోగించి  global వేరియబుల్  ను పొందగలము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:10&lt;br /&gt;
| ఇప్పుడు మన ప్రోగ్రాం కు మారుదాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ  వేరియబుల్ a  యొక్క విలువ x లో నిల్వచేయబడును.  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:17&lt;br /&gt;
| తరువాత area యొక్క విలువను return చేస్తాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ x అనునది ఒక private మెంబర్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:22&lt;br /&gt;
| private మెంబర్ ను పొందుటకు మనము public మెంబర్ a ను ఉపయోగించుదుము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
|  private మెంబర్స్ ఎల్లప్పుడు దాచబడతాయి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:30&lt;br /&gt;
| ఇది మన main ఫంక్షన్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:33&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ sqr అనేది square క్లాస్  యొక్క ఆబ్జక్ట్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:37&lt;br /&gt;
| ఇది మనం ను ఆబ్జక్ట్ ను సృష్టించు విధానం .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:40&lt;br /&gt;
| class-name తరువాత object-name;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:43&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ మనము sqr ఆబ్జక్ట్ ను, ఒక డాట్ (.) operator ను ఉపయోగించి area అను ఫంక్షన్ ను  పిలుస్తాము.  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:50&lt;br /&gt;
| తరువాత మనం area కు 4 ను ఆర్గుమెంట్ గా పంపుతాము. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:53&lt;br /&gt;
| మనం x యొక్క విలువను 4 గా సెట్ చేసాము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:57&lt;br /&gt;
| ఇది మన రిటర్న్ స్టేట్మెంట్. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:59&lt;br /&gt;
| ఇప్పుడు Save పై క్లిక్ చెయ్యండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:00&lt;br /&gt;
| మనము ప్రోగ్రాం ను execute చేద్దాం.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:03&lt;br /&gt;
| Ctrl, Alt మరియు T లను కీబోర్డ్ పై ఒకేసారి ఉపయోగించి టెర్మినల్ విండో  తెరుద్దాం. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:11&lt;br /&gt;
| కంపైల్ చేయుటకు g++ space class hyphen obj dot cpp space hyphen o space class అని టైప్ చేసి , &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
|  Enter ను నొక్కండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:22&lt;br /&gt;
|./class( dot slash class)  అని టైప్  చేసి ,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:24&lt;br /&gt;
| Enter ను నొక్కండి. ఔట్పుట్ ఈ విధంగా  డిస్ప్లే చేయబడుతుంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:28&lt;br /&gt;
| Area of the square is 16&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:30&lt;br /&gt;
| మనము మన ప్రోగ్రాంకు  తిరిగి వెళ్దాం &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:35&lt;br /&gt;
| ఇప్పటి వరకు మనం నేర్చుకొనినది&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:37&lt;br /&gt;
| data  మరియు  functions లను  ఒక class గా కలపటం,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:41&lt;br /&gt;
| class అనునది &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:44&lt;br /&gt;
| data మరియు function లు ఒక సమూహము గా కలిగిన ఒక యూనిట్.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:49&lt;br /&gt;
| ఈ పద్దతిని  encapsulation అని అందురు.  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:53&lt;br /&gt;
| ముందే మనము class నందు private మరియు public మెంబర్స్ గురుంచి నేర్చుకున్నాము. . &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:59&lt;br /&gt;
| private data దాచబడుతుంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:02&lt;br /&gt;
| దానిని class బయటన పొందలేము.  	&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
| ఈ పద్దతిని Data Abstraction అని అందురు.  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:09&lt;br /&gt;
| ఇక్కడ ఇంటర్ఫేస్ చూడబడుతుంది కాని, ఇంప్లిమెంటేషన్  దాచబడుతుంది.   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:14&lt;br /&gt;
| ఇంతటితో మనం ఈ ట్యుటోరియల్ చివరకు వచ్చాము. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:17&lt;br /&gt;
| మనము తిరిగి స్లైడ్ కు వెళ్దాం &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:19&lt;br /&gt;
| సంగ్రహముగా &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:20&lt;br /&gt;
| ఈ ట్యుటోరియల్ లో మనం నేర్చుకున్నవి,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:23&lt;br /&gt;
| ఎన్-క్యాప్సులేషన్  , డేటా ఆబ్స్ట్రాక్షన్&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:25&lt;br /&gt;
|  Private మెంబర్స్&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:27&lt;br /&gt;
|(ఇంట్) int x;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
|  Public ఫంక్షన్ s  (ఇంట్) int area((ఇంట్)int);&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:32&lt;br /&gt;
| క్లాస్ లు - class square&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:35&lt;br /&gt;
| ఆబ్జక్ట్ ను సృష్టించేందుకు &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:37&lt;br /&gt;
| square sqr;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:39&lt;br /&gt;
| objectను ఉపయోగించి ఫంక్షన్ ను కాల్ చేయడం sqr dot area(); &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
| Assignment గా ఇచ్చిన వృత్తం యొక్క చుట్టుకొలత కనుగొనుటకు ప్రోగ్రాం ను వ్రాయండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| ఈ క్రింది లింక్ వద్ద అందుబాటులో వున్న వీడియో చూడండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:52&lt;br /&gt;
|ఇది స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ యొక్క సారాంశంను ఇస్తుంది .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:55&lt;br /&gt;
|మీకు మంచి బ్యాండ్ విడ్త్ లేక పొతే వీడియో ని డౌన్లోడ్ చేసి చూడవచ్చు.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:00&lt;br /&gt;
| స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ ప్రాజెక్ట్ టీం-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
|స్పోకెన్ ట్యూటోరియల్స్ ని ఉపయోగించి వర్క్ షాప్లను నిర్వహిస్తుంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:05&lt;br /&gt;
| ఆన్ లైన్ పరీక్షలో ఉత్తీర్ణులైన వారికి సర్టిఫికెట్లు కూడా ఇస్తుంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:09&lt;br /&gt;
|మరిన్ని వివరాలకు, దయచేసి contact@spoken-tutorial.orgకు మెయిల్ చెయ్యండి.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
| స్పోకెన్ ట్యుటోరియల్ అనేది టాక్ టు ఏ టీచర్ అనే ప్రాజెక్ట్ లో ఒక భాగము.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:20&lt;br /&gt;
|దీనికి ICT, MHRD, భారత ప్రభుత్వము ద్వారా నేషనల్ మిషన్ ఆన్ ఎడ్యుకేషన్ సహకారం అందిస్తోంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
|ఈ మిషన్ గురించి మరింత సమాచారము ఈ క్రింది లింక్ లో అందుబాటులో ఉంది.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:31&lt;br /&gt;
|ఈ ట్యూటోరియల్  ను తెలుగు లోకి అనువదించింది  స్వామి మీ వద్ద సెలవు తీసుకుంటున్నాను ధన్యవాదాలు.&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Yogananda.india</name></author>	</entry>

	</feed>