<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Advanced-Cpp%2FC2%2FClasses-And-Objects%2FNepali</id>
		<title>Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Advanced-Cpp%2FC2%2FClasses-And-Objects%2FNepali"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-26T18:20:23Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;diff=33155&amp;oldid=prev</id>
		<title>PoojaMoolya at 10:28, 10 March 2017</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;diff=33155&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-03-10T10:28:49Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;amp;diff=33155&amp;amp;oldid=15942&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>PoojaMoolya</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;diff=15942&amp;oldid=prev</id>
		<title>Mandira: Created page with '{| border = 1 |'''Time''' |'''Narration''' |- | 00:01 |'''C++''' को '''Classes''' एण्ड '''Objects''' स्पोकन ट्युटोरियलमा स्व…'</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php?title=Advanced-Cpp/C2/Classes-And-Objects/Nepali&amp;diff=15942&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2014-08-21T11:22:16Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;#039;{| border = 1 |&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Time&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Narration&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |- | 00:01 |&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;C++&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; को &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Classes&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; एण्ड &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Objects&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; स्पोकन ट्युटोरियलमा स्व…&amp;#039;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{| border = 1&lt;br /&gt;
|'''Time'''&lt;br /&gt;
|'''Narration'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
|'''C++''' को '''Classes''' एण्ड '''Objects''' स्पोकन ट्युटोरियलमा स्वागत छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:07&lt;br /&gt;
|यो ट्युटोरियलमा हामी सिक्ने छौं,,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:09&lt;br /&gt;
| '''Class'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:11&lt;br /&gt;
| '''Object'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:12&lt;br /&gt;
| '''Encapsulation''' र&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:14&lt;br /&gt;
| '''Data abstraction'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:16&lt;br /&gt;
| यसो गर्न हामी एउटा उदाहरण प्रयोग गर्नेछौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:20&lt;br /&gt;
|यो ट्युटोरियल रेकर्ड गर्न म प्रयोग गर्दैछुँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:23&lt;br /&gt;
|'''Ubuntu OS ''' संस्करण ११.१०&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:28&lt;br /&gt;
|'''g++ कम्पाइलर ''' संस्करण ४.६.१&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:32&lt;br /&gt;
|अब क्लासको परिचय सँगै सुरु गरौँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:36&lt;br /&gt;
|'''क्लास एउटा किवर्ड क्लास प्रयोग गरि सिर्जना गरिन्छ'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:39&lt;br /&gt;
|यसमा '''डाटा ''' र '''फंक्सनहरु''' रहन्छन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:42&lt;br /&gt;
|क्लासले '''कोड''' र '''डाटा''' हरु जोड्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:45&lt;br /&gt;
|क्लास भित्रको '''डाटा''' र '''फंक्सन''' हरुलाई क्लासको मेम्बर भनिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:51&lt;br /&gt;
|अब अब्जेक्टहरुमा जाउँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:53&lt;br /&gt;
|'''Object''' हरु भेरीएबलहरु हुन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
|तिनीहरु एउटा '''क्लास''' को कपि हुन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:58&lt;br /&gt;
|तिनीहरु प्रत्येकको '''बिशेषता''' र '''ब्यबहार''' हरु हुन्छन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:01&lt;br /&gt;
|'''बिशेषता''' हरु '''डाटा''' एलिमेंटहरुको माध्यमले परिभाषित गरिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:06&lt;br /&gt;
|'''ब्यबहार''' मेथडस् नामक मेम्बर फंक्सनको माध्यमले परिभाषित गरिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:10&lt;br /&gt;
|अब एउटा क्लासको लागि सिनट्याक्स हेरौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:14&lt;br /&gt;
|यहाँ, '''class''' एउटा क्लास परिभाषित गर्ने किवर्ड हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:18&lt;br /&gt;
|'''Class-name''' क्लासको नाम हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:21&lt;br /&gt;
|'''पब्लिक,प्राइभेट र प्रोटेक्टेड ले तिनीहरुको पहुँच जनाउछन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:26&lt;br /&gt;
|र यहाँ हामीले डाटा मेम्बर र मेम्बर फंक्सनहरु पब्लिक, प्राइभेट र प्रोटेक्टेड  परिभाषित गरेका छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:34&lt;br /&gt;
|यसरी हामी क्लास बन्द गर्छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:37&lt;br /&gt;
|अब एउटा उदाहरण हेरौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:39&lt;br /&gt;
|मैले पहिले नै एडिटरमा कोड टाइप गरिसकेको छुँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:42&lt;br /&gt;
|म यसलाई खोल्ने छुँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:44&lt;br /&gt;
|याद गरौँ, हाम्रो फाइलको नाम '''class hyphen obj dot cpp''' छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:50&lt;br /&gt;
|यो उदाहरणमा हामी क्लास प्रयोग गरि एउटा बर्गको क्षेत्रफल गणना गर्ने छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:56&lt;br /&gt;
|अब म कोड वर्णन गर्दै छुँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:58&lt;br /&gt;
|''' iostream''' हाम्रो '''हेडर फाइल''' छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:02 &lt;br /&gt;
|यहाँ हामी '''std namespace''' प्रयोग गर्दै छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:06&lt;br /&gt;
|यो '''square''' नामक '''क्लास''' को घोषणा हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:10&lt;br /&gt;
|यहाँ मैले कुनै '''access specifier''' घोषणा गरेको छैन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
|त्यसैले डिफल्टमा यो प्राइभेट हुन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:17&lt;br /&gt;
|त्यसैले '''x''' भेरिएबल '''क्लास square''' को एउटा '''private''' मेम्बर हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:22 &lt;br /&gt;
|यो '''public specifier''' हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:25&lt;br /&gt;
|फंक्सन '''area''' एउटा '''public''' फंक्सन हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:28&lt;br /&gt;
|र यसरी हामी क्लास बन्द गर्छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:31&lt;br /&gt;
|अब एक्सेस स्पेसीफायरहरुको बारेमा थप जान्न हाम्रो स्लाइडमा फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:36&lt;br /&gt;
| '''Public specifier'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:39&lt;br /&gt;
| '''public''' स्पेसीफायरले '''data''' '''class''' भन्दा बाहिर प्रयोग गर्न दिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:44&lt;br /&gt;
|एउटा '''public''' मेम्बर प्रोग्राममा जहाँ पनि प्रयोग गर्न सकिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:49 &lt;br /&gt;
| '''Private specifier'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:51&lt;br /&gt;
| '''private''' घोषणा गरिएका मेम्बरहरु '''class''' बाहिर प्रयोग गर्न सकिदैन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:57&lt;br /&gt;
|''Private''' मेम्बरहरु '''class''' को मेम्बरहरुले मात्र प्रयोग गर्न सकिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:03&lt;br /&gt;
|  '''Protected specifier'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:05&lt;br /&gt;
|'''Protected''' मेम्बरहरु '''class''' बाहिरबाट प्रयोग गर्न सकिदैन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:10&lt;br /&gt;
|तिनीहरु एउटा '''derived''' '''class''' ले प्रयोग गर्न सकिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:13&lt;br /&gt;
|अब हाम्रो प्रोग्राममा पुन फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:16&lt;br /&gt;
|यहाँ स्टेटमेन्टमा ''' class''' नेमहरु छन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:21&lt;br /&gt;
|''' स्कोप रिजोलुसन अपरेटर''' र ''' फंक्सनको नाम'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:25&lt;br /&gt;
|हामीले यो अपरेटर प्रयोग गर्नैपर्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:27&lt;br /&gt;
| यसले फंक्सन '''area''' एउटा ग्लोबल फंक्सन नभएको जनाउँछ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:33&lt;br /&gt;
|यो '''square''' क्लासको मेम्बर फंक्सन हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:36&lt;br /&gt;
|यहाँ हामीले एउटा आर्गुमेंट, '''int a''' पठाएका छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:40&lt;br /&gt;
|अब '''स्कोप रिजोलुसन अपरेटर''' को बारेमा थप जान्न हाम्रो स्लाइडमा फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:46&lt;br /&gt;
|यो नदेखिएका '''डाटा''' हरु उपयोग गर्न प्रयोग गरिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:49&lt;br /&gt;
|सोहि नामको भेरिएबल वा फंक्सन प्रयोग गर्न हामी स्कोप रिजोलुसन अपरेटर प्रयोग गर्छौं '''::'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:56&lt;br /&gt;
|मानौं '''local''' भेरिएबल र '''global''' भेरिएबलको नाम एकै छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| '''local''' भेरिएबलको प्राथमिकता बढी हुन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:05&lt;br /&gt;
|हामी ग्लोबल भेरिएबल '''::'''(स्कोप रिजोलुसन अपरेटर) प्रयोग गरि उपयोग गर्न सक्छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:10&lt;br /&gt;
|अब हाम्रो प्रोग्राममा फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:12&lt;br /&gt;
|यहाँ a को मान x मा भण्डार भएको छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:17&lt;br /&gt;
|अनि हामी वर्गको क्षेत्रफल फर्काउने छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
|यहाँ x एउटा '''private''' मेम्बर हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:22&lt;br /&gt;
|हामीले प्राइभेट प्यारामिटर उपयोग गर्न पब्लिक मेम्बर '''a'''प्रयोग गरेका छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
|'''private''' मेम्बरहरु जहिले पनि लुकेका हुन्छन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:30&lt;br /&gt;
|यो हाम्रो '''मेन फंक्सन''' हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:33&lt;br /&gt;
|यहाँ '''sqr''' '''class square''' को अब्जेक्ट हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:37&lt;br /&gt;
|यसरी हामी एउटा '''object''' सिर्जना गर्छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:40&lt;br /&gt;
|'''class-name ''' अनि '''object-name'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:43&lt;br /&gt;
|यहाँ '''object sqr ''' र एउटा (डट)'''. अपरेटर''' प्रयोग गरि हामी फंक्सन '''area ''' कल गर्छौं, &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:50&lt;br /&gt;
|अनि हामी आर्गुमेंटमा 4 पठाउछौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:53&lt;br /&gt;
|हामी x को मान 4 सेट गर्छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:57&lt;br /&gt;
| | यो हाम्रो रिटर्न स्टेटमेन्ट हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:59&lt;br /&gt;
|अब '''Save''' मा क्लिक गरौँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:00&lt;br /&gt;
|अब प्रोग्राम एक्जिक्युट गरौँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:03&lt;br /&gt;
|तपाईको किबोर्डको '''Ctrl, Alt र T ''' कीहरु एकैचोटी थिची टर्मिनल विन्डो जाउँ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:11&lt;br /&gt;
|कम्पाइल गर्न टाइप गरौँ, '''g++ space class hyphen obj dot cpp space hyphen o space class'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:20&lt;br /&gt;
| '''Enter''' थिचौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:22&lt;br /&gt;
|टाइप गरौँ, '''./class'''(डट स्ल्याश क्लास)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:24&lt;br /&gt;
| '''Enter''' थिचौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:25&lt;br /&gt;
|आउटपुट यस्तो देखिन्छ: &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:28&lt;br /&gt;
|'''Area of the square is 16'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:30&lt;br /&gt;
|अब हाम्रो प्रोग्राममा पुन: फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:35&lt;br /&gt;
|अहिले सम्म हामीले सिक्यौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:37&lt;br /&gt;
|एउटा '''क्लास''' मा संयुक्त रुपमा डाटा र '''फंक्सन''' हरु&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:41&lt;br /&gt;
|'''Class''' एउटा एकल युनिट हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:44&lt;br /&gt;
|जसमा तिनीहरुको प्रयोग गर्ने डाटा र फंक्सनहरु समुहकृत हुन्छन्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:49&lt;br /&gt;
|यो तरिकालाई ''' Encapsulation''' भनिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:53&lt;br /&gt;
|अनि हामीले '''private ''' र ''' public ''' मेम्बरहरु सहितको क्लास हेर्यौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:59&lt;br /&gt;
|'''private '''डाटा लुकेको हुन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:02&lt;br /&gt;
|यो '''class''' भन्दा बाहिर प्रयोग गर्न सकिदैन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
|यो तरिकालाई '''Data abstraction''' भनिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:09&lt;br /&gt;
| '''interface''' देख्न सकिन्छ तर कार्यान्वयन भने देखिदैन&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:14&lt;br /&gt;
|यसरी हामी ट्युटोरियलको अन्त्यमा आएका छौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:17&lt;br /&gt;
|अब हाम्रो स्लाइडमा फर्कौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:19&lt;br /&gt;
|संक्षेपमा हेर्दा,&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:20&lt;br /&gt;
|यो ट्युटोरियलमा हामीले सिक्यौं&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:23&lt;br /&gt;
|Encapsulation&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
|Data Abstraction&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:25&lt;br /&gt;
|'''Private''' मेम्बरहरु&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:27&lt;br /&gt;
| int x;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
|'''Public''' फंक्सनहरु&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:30&lt;br /&gt;
| int area(int);&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:32&lt;br /&gt;
|'''Classes'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:33&lt;br /&gt;
|class square&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:35&lt;br /&gt;
|अब्जेक्ट सिर्जना गर्न&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:37&lt;br /&gt;
|'''square sqr;'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:39&lt;br /&gt;
| '''object''''''sqr dot area();'''  प्रयोग गरि फंक्सन कल गर्न&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
|कार्यको रुपमा&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:44&lt;br /&gt;
|दिएको वृतको परिधि निकाल्न एउटा प्रोग्राम लेख्नुहोस्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| तलको लिंकमा उपलब्ध भिडियो हेर्नुहोस्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:52&lt;br /&gt;
|यसले स्पोकन ट्युटोरियल प्रोजेक्टको सार दिन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:55&lt;br /&gt;
|यदि तपाईसँग राम्रो ब्याण्डविड्थ छैन भने डाउनलोड गरि हेर्न सक्नुहुन्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:00&lt;br /&gt;
|स्पोकन ट्युटोरियल प्रोजेक्टले&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
|स्पोकन ट्युटोरियल प्रयोग गरि कार्यशाला संचालन गर्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:05&lt;br /&gt;
|अनलाइन टेस्ट पास गर्नेलाई प्रमाणपत्र प्रदान गर्छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:09&lt;br /&gt;
|बिस्तृत जानकारीको लागि, कृपया contact@spoken-tutorial.org मा लेख्नुहोस्&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
|स्पोकन ट्युटोरियल टक टु अ टिचर प्रोजेक्टको एक भाग हो&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:20&lt;br /&gt;
|यसलाई नेशनल मिसन अन एजुकेसन थ्रु आइसीटी, MHRD, भारत सरकारको सहयोग रहेको छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:26&lt;br /&gt;
|यस मिसन सम्बन्धि थप जानकारीको तलको लिंकमा उपलब्ध छ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:31&lt;br /&gt;
|यो ट्युटोरियलमा मन्दिरा थापाको योगदान रहेको छ&lt;br /&gt;
सहभागी हुनुभएकोमा धन्यवाद, नमस्कार&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mandira</name></author>	</entry>

	</feed>