<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="https://script.spoken-tutorial.org/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Dineshmohan</id>
		<title>Script | Spoken-Tutorial - User contributions [en]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://script.spoken-tutorial.org/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Dineshmohan"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Special:Contributions/Dineshmohan"/>
		<updated>2026-04-13T01:15:15Z</updated>
		<subtitle>User contributions</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.23.17</generator>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Merging-and-Deleting-branches/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Merging-and-Deleting-branches/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Merging-and-Deleting-branches/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-28T11:39:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;{| border=1 |  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt; |- | 00:01  |  ''' Merging and deleting branches''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿੱਚ ਤੁਹਾ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01 &lt;br /&gt;
|  ''' Merging and deleting branches''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:06&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ '''Merging'''(ਮਰਜਿੰਗ) ਦੇ ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:10&lt;br /&gt;
| revert '''merging''' ਅਤੇ deleting '''branches'''.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:14&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਰਿਹਾਂ ਹਾਂ '''Ubuntu Linux 14.04''' (ਉਬੰਟੂ ਲੀਨਕਸ )&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:20&lt;br /&gt;
|'''Git 2.3.2''' ਅਤੇ '''gedit Text Editor''' &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:26&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ '''editor''' ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:29&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੀ ਪਾਲਣਾ ਕਰਨ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ''' Git'''  ਦੀ basics commands ਅਤੇ  '''Git''' ਦੀ ''' branching''' ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:37&lt;br /&gt;
|ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ ਤਾਂ ਸਬੰਧਤ '''Linux''' ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਡੀ website ਤੇ ਜਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:42&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲੀ ਲੜੀ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ '''branches''' ਬਣਾਉਣ ਦੇ ਬਾਰੇ ਸਿਖਿਆ ਸੀ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:47&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਸਿਖਾਂਗੇ ਕਿ ਕਿਸ ਤਰਾਂ 2 '''branches''' ਨੂੰ ਮਿਲਾਣਾ mergeਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:51&lt;br /&gt;
|  ਇਹ diagram (ਚਿਤਰ) ਦਸਦਾ ਹੈ ਕਿ ਕਿਸ ਤਰਾਂ &amp;quot;new-module&amp;quot; '''branch'''  &amp;quot;master&amp;quot; branch ਦੇ ਨਾਲ merge ਕੀਤੀ ਗਈ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:58&lt;br /&gt;
| ਇਹ ''' C9''' commit ਵਿੱਚ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:01 &lt;br /&gt;
| ''' new-module''' ਦੇ '''commits''' ਨੂੰ '''merging''' ਤੋਂ ਬਾਅਦ ''' master''' branch ਨਾਲ ਮਿਲਾਇਆ ਗਿਆ ਹੈ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:06&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ ਮੈਂ ਇਹ explain ਕਰਦਾ ਹੈ ਕਿ ਇਹ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕੰਮ ਕਰਦਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:09&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਮੈਂ ਆਪਣੇ ''' Git repository mywebpage''' ਨੂੰ ਖੋਲਾਂਗਾ ਜੋ ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ਤਿਆਰ ਕੀਤਾ ਸੀ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:16&lt;br /&gt;
| ''' terminal''' ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ ''' Ctrl+Alt+T''' ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:20&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੇ ''' Git repository''' ਵਿੱਚ ਜਾਂ ਲਈ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' cd space mywebpage''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:29&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ demonstration ਲਈ ''' html''' files ਨੂੰ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਨਾ ਜਾਰੀ ਰਖਾਂਗਾ   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:33&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ file ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:38&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤੋਂ ਬਾਅਦ, '''terminal''' ਉਤੇ ਹੋਰ  '''command ''' ਲਿਖਣ ਤੋਂ ਬਾਅਦ '''Enter key ''' ਦਬਾਉਣਾ ਯਾਦ ਰਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:45&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਹੁਣ '''git branch ''' list ਨੂੰ ''' git space branch''' type ਕਰਕੇ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:51&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ''' master''' ਅਤੇ ''' new-chapter''' 2 branches ਹਨ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:57&lt;br /&gt;
|  ''' new-chapter''' branch ਪਹਿਲਾਂ ਇਸ series ਵਿੱਚ ਬਣਾਈ ਗਈ ਸੀ ਅਤੇ ''' master''' default &lt;br /&gt;
 branch.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:05&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਵੇਲੇ ਅਸੀਂ ''' master''' branch ਵਿੱਚ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:08&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ''' git space log space hyphen hyphen oneline''' ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ''' Git log''' ਦਾ status (ਸਟੇਟਸ) checkਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:17&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ''' new-chapter''' branch ਤੇ ਚਲਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Git log''' ਨੂੰ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:21&lt;br /&gt;
|  ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space checkout space new-chapter'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:27&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space log space hyphen hyphen oneline''' &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:33&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ''' master''' ਅਤੇ ''' new-chapter''' branches ਦੇ '''commits''' ਦੀ ਤੁਲਣਾ ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:38&lt;br /&gt;
|  ਇਸ 4 '''commits''' ਦੋਨੋਂ  branchesਲਈ ਆਮ ਹਨ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:42&lt;br /&gt;
|&amp;quot;Added story.html in new-chapter branch&amp;quot; ''' new-chapter''' branch ਵਿੱਚ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:48&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ, &amp;quot;Added chapter two in history.html&amp;quot; ''' master''' branch ਵਿੱਚ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:54&lt;br /&gt;
|  merging ਤੋਂ ਬਾਅਦ '''“Added story.html in new-chapter branch” commit '''  ''' master branch''' ਵਿੱਚ add ਹੋ ਜਾਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:02&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਮੈਂ ਹੁਣ ਇਹ demonstrateਕਰਦਾ ਹਾਂ ਕਿ '''merge ''' ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕਰਨਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:05&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space merge space master'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:09&lt;br /&gt;
|  '''Gedit''' ਆਪਣੇ ਆਪ '''commit message''' receive ਕਰਨ ਲਈ ਖੁਲ ਜਾਂਦਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:14&lt;br /&gt;
| ਯਾਦ ਰਖੋ ਅਸੀਂ ''' gedit''' ਨੂੰ  '''Git''' ਦੇ '''core editor''' ਦੀ ਤਰਾਂ configured ਕੀਤਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:20&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ ਕੋਈ ਹੋਰ '''editor''' configure ਕੀਤਾ ਹੈ ਤਾਂ ਉਹ ਖੁਲ ਜਾਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:26&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ '''Git''' ਦਾ version ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਰਿਹੇ ਹੋ ਜੋ '''1.9''' ਤੋਂ ਘਟ ਹੈ ਤਾਂ , ਉਸ ਵੇਲੇ '''editor''' open ਨਹੀਂ ਹੋਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:33&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਤੁਸੀਂ ਅਗਲਾ ਸਟੇਪ skip ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:36&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ default  '''commit message''' ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਾਂਗਾ, ਜਿਸ ਤਰਾਂ ਇਹ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:40&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ '''merging''' ਨਾਲ ਸਬੰਧਤ ਕੋਈ ਹੋਰ message ਦੇਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਉਸ ਨੂੰ ਇਥੇ ਲਿਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:46&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ '''save''' ਕਰੋ ਅਤੇ ''' editor''' ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰੋ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:50&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਦੁਬਾਰਾ ''' Git log''' ਨੂੰ check ਕਰਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:54&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ਕਿ ''' master''' branch ਦੇ  '''commits '''  ''' new-chapter''' branch ਨਾਲ merged ਹੋ ਗਏ ਹਨ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:00&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ '''merging''' ਦੇ ਲਈ '''commit ''' ਦਾ message ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:04&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਅਸੀਂ  ''' master branch ''' ਤੇ ਜਾਵਾਂਗੇ ਅਤੇ '''commits''' ਨੂੰ check ਕਰਾਂਗੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:09&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space checkout space master'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:14&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ''' Git log''' ਨੂੰ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:17&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਸਾਨੂੰ  '''master branch commits''' ਦੇ ਨਾਲ '''new-chapter commits''' ਦਿਖਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:22&lt;br /&gt;
|ਪਰੰਤੂ , '''Git log ''' ਸਿਰਫ '''master branch commits ''' ਦਿਖਾ ਰਿਹਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:27&lt;br /&gt;
|  Ideally, ਸਾਨੂੰ ''' new-chapter''' branch ਨੂੰ  ''' master''' branch ਨਾਲ merge ਕਰਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:32&lt;br /&gt;
| ਪਰੰਤੂ ਅਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ ਹੋਰ ਤਰੀਕੇ ਨਾਲ merge ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:36&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ '''merging commit ''' ਨੂੰ ''' master''' branch ਵਿੱਚ ਨਹੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:41&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ,ਅਸੀਂ ਇਸ '''merging'''  ਨੂੰ ਕਿਸ ਤਰਾਂ revert ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ  ?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:45&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਸਾਨੂੰ  ''' new-chapter''' branch ਵਿੱਚ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣਾ ਪਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:50&lt;br /&gt;
|  ਟਾਈਪ ਕਰੋ ':''' git space checkout space new-chapter'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:54&lt;br /&gt;
|   '''merge''' revert ਕਰਨ ਲਈ , ਟਾਈਪ ਕਰੋ ':''' git space reset space hyphen hyphen hard space HEAD tilde'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:04&lt;br /&gt;
|  ਯਾਦ ਰਖੋ ਕਿ latest revision ਹਮੇਸ਼ਾ ''' HEAD''' ਅਤੇ  latest minus 1 revision ਹਮੇਸ਼ਾ ''' HEAD tilde''' ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:12&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਅਸੀਂ '''merging''' ਦੀ ਪਿਛਲੀ revision ਲੈਣ ਲਈ  '''HEAD tilde''' ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:18&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਇਕ ਬਾਰ ਫੇਰ ''' Git log''' ਨੂੰ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:22&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਹੁਣ ਇਹ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਨ ਕਿ '''merging''' discard ਹੋ ਗਈ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:26&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ''' new-chapter''' branch ਨੂੰ  ''' master''' branch ਨਾਲ '''merge''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:31&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ''' git space checkout space master''' ਟਾਈਪ ਰਾਹੀਂ  '''master''' branch ਤੇ ਜਾਵਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:38&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ' ''' Git log ''' ਨੂੰ ਦੁਬਾਰਾ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:42&lt;br /&gt;
|  '''merge''' ਕਰਨ ਲਈ ਅਸੀਂ ਟਾਈਪ ਕਰਾਂਗੇ :''' git space merge space new-chapter'''.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:48&lt;br /&gt;
|'''gedit''' ਵਿੱਚ ਆਪਣਾ '''merging commit message''' ਦੇਵੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:52&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤੋ ਬਾਅਦ '''save''' ਕਰੋ ਅਤੇ ''' editor''' ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:55&lt;br /&gt;
|  ਦੁਬਾਰਾ  ''' Git log''' check ਕਰੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:58&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੀ ''' new-chapter''' branch ਸਫਲਤਾਪੂਰਵਕ '''master''' branch ਨਾਲ merge ਹੋ ਗਈ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਇਸ ਨੂੰ ਦੁਬਾਰਾ  '''merge ''' ਕਰਨ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:08&lt;br /&gt;
|ਟਾਈਪ ਕਰੋ : '''git space merge space new-chapter'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:13&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਇਕ message ਵੇਖਾਂਗੇ ਜੋ ਦਸਦਾ ਹੈ ਕਿ “Already up-to-date”. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:17&lt;br /&gt;
| ਇਹ verify ਕਰਨ ਦਾ ਚੰਗਾ ਤਰੀਕਾ ਹੈ ਕਿ ਅਸੀਂ merged ਹੋਏ ਹਨ ਜਾਂ ਨਹੀਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:22&lt;br /&gt;
|  '''merging''' ਤੂੰ ਬਾਅਦ , ''' new-chapter''' branch ਨੂੰ  '''Git repository''' ਤੋਂ delete ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:28&lt;br /&gt;
|  branch ਨੂੰ  delete ਕਰਨ ਲਈ ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space branch space hyphen d space new-chapter'''&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:36&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਇਕ ਬਾਰ ਦੁਬਾਰਾ '''branch list''' ਨੂੰ ''' git space branch''' ਟਾਈਪ ਕਰਕੇ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
|ਅਸੀਂ ''' new-chapter''' branch ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਕਿਉਂਕਿ ਹੁਣ ਇਸਨੂੰ ਹਟਾ ਦਿਤਾ ਗਿਆ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:48&lt;br /&gt;
|  branch ਨੂੰ ਬਿਨਾ '''merging''' ਦੇ  delete ਕਰਨ ਲਈ , ''' hyphen D''' ਨੂੰ  upppercase ਵਿੱਚ ਲਿਖਣ ਦੀ ਬਜਾਏ ''' hyphen d''' ਨੂੰ lowercase ਵਿੱਚ ਲਿਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:56&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  (tutorial) ਦੇ ਅੰਤ ਵਿੱਚ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:00&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਸਾਰ ਕਢਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ  '''Merging''', revert '''merging ''' ਅਤੇ deleting '''branches''' ਦੇ ਬਾਰੇ ਸਿਖਿਆ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:09&lt;br /&gt;
| ਕੰਮ ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ '''branch chapter-two''' ਦੇ '''commits''' ਨੂੰ checkਕਰੋ ਜੋ ਪਿਛਲੀ aaassignment ਵਿੱਚ ਬਣਾਈ ਸੀ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:16&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਨੂੰ ''' master branch ''' ਨਾਲ Merge ਕਰੋ ਅਤੇ ''' chapter-two''' branch ਨੂੰ  delete ਕਰੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:22&lt;br /&gt;
| Link ਵਿੱਚ ਦਿਤਾ ਹੋਇਆ video  '''Spoken Tutorial''' (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ )  project ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦਾ ਹੈ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:27&lt;br /&gt;
| ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਇਸਨੂੰ download ਕਰੋ ਅਤੇ ਵੇਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:30&lt;br /&gt;
|  ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਟੀਮਜ( spoken tutorial teams ) Workshop (ਵਰਕਸ਼ਾਪ) ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ  ਅਤੇ ਜਿਹੜੇ online test ਕਰਦੇ ਹਨ ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ certificates ਦਿਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:38&lt;br /&gt;
| ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:41&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ (spoken tutorial project) NMEICT, MHRD ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਤੋਂ  funded ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:48&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਦੀ ਹੋਰ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠ ਦਿਤੇ link ਵਿੱਚ ਉਪਲਬਧ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:53&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ '''IIT Bombay''' ਤੋਂ ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ . ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਨ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ &lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Branching-in-Git/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Branching-in-Git/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Branching-in-Git/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-28T11:37:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;{| border=1 |  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt; |- |  00:01 |   ''' Branching in Git''' ਦੇ  '''spoken tutorial''' ਵਿੱਚ  ਤੁਹਾਡਾ ਸ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:01&lt;br /&gt;
|   ''' Branching in Git''' ਦੇ  '''spoken tutorial''' ਵਿੱਚ  ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:05&lt;br /&gt;
| ਇਸ  ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿਖਾਂਗੇ  :&lt;br /&gt;
 '''Branching'''&lt;br /&gt;
 '''branch''' ਬਣਾਉਣਾ ਅਤੇ  &lt;br /&gt;
 '''branches''' ਵਿਚਕਾਰ Switching '''.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:15&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ  ਲਈ ਮੈਂ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਾਂਗਾ :&lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux 14.04'''&lt;br /&gt;
 '''Git 2.3.2''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''gedit Text Editor'''.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:25&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ  ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ '''editor''' ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:29&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ follow ਕਰਨ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ “’Linux”’ ਅਤੇ ”’commands”’ ਟਰਮਿਨਲ ਦੇ ਬਾਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਜਰੂਰੀ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:36&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ ਤਾਂ ਸਬੰਧਤ ”’Linux”’ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਸਾਡੀ website ਤੇ ਜਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:42&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀਂ  ''' branching''' ਦੇ  ਬਾਰੇ ਸਿਖਦੇ  ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:44&lt;br /&gt;
|  ਖਾਸ  ਤੋਰ ਤੇ , '''branches''' ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਨਵੇਂ  module (ਮੋਡੀਊਲ) ਨੂੰ ਵਿਕਸਿਤ ਕਰਨ ਲਈ ਜਾਂ ਇਕ  '''bug''' ਨੂੰ ਠੀਕ ਕਰਨ ਲਈ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ , &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:52&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਮੁਖ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਨੂੰ disturb ਕੀਤੇ ਬਿਨਾਂ ਇਕ ਪ੍ਰੋਜੇਕਟ ਦੇ ਨਵੇਂ module (ਮੋਡੀਊਲ) ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰਣ ਲਈ ਮਦਦ ਕਰਦਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:58&lt;br /&gt;
|  '' Git''' ਦੀ default  '''branch''' ''' master''' ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:02&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਅਲਗ-ਅਲਗ  '''branches''' ਨੂੰ ਨਵੇਂ module (ਮੋਡੀਊਲ) ਬਣਾਉਣ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:06&lt;br /&gt;
|  ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ ਬਾਅਦ ਵਿੱਚ ''' master''' '''branch''' ਨਾਲ ਮਿਲਾ ਦਿਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:11&lt;br /&gt;
|  ਉਦਾਹਰਣ ਦੇ ਲਈ ਇਹ diagram  repository ਦੇ ਨਾਲ ''' master''' ਅਤੇ ''' new-module''' '''branches''' ਦੀ ਕਲਪਣਾ ਕਰਦਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:18&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਕੁਝ '''commits''' '''master''' '''branch'''' ਵਿੱਚ ਹਨ ਜਿਹਨਾਂ ਦੇ ਨਾਮ ''' C1, C2''' ਅਤੇ ''' C3''' ਹਨ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:25&lt;br /&gt;
| ਇਕ '''C3''' '''commit''' ਵਿੱਚ ਇਕ '''branch 'new-module'''' ਬਣਾਇਆ ਗਿਆ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:30&lt;br /&gt;
| '''C4, C5''' ਅਤੇ ''' C8''' '''new-module''' '''branch'' ਦੇ '''commits''' ਹਨ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:36&lt;br /&gt;
| ਠੀਕ ਉਸੇ ਵਕਤ , '''commits C6''' ਅਤੇ  ''' C7'''  ''' master''' '''branch''' ਵਿੱਚ ਬਣਾਏ ਗਏ ਹਨ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:43&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਤੁਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ਕਿ ''' new-module''' '''branch'''  ''' master''' '''branch''' ਨੂੰ disturb ਨਹੀਂ ਕਰ ਰਹੀ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:49&lt;br /&gt;
| ਇਕ ਬਾਰ  ''' new-module''' ਤਿਆਰ ਹੋ ਜਾਂਦਾ ਹੈ , ਅਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ ਦੁਬਾਰਾ ''' master''' '''branch''' ਨਾਲ merge ਕਰ ਕੇ ਦੇਵਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:55&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ , ਮੈਂ ਦਿਖਾਵਾਂਗਾ ਕਿ '''branch''' ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕੰਮ ਕਰਦੀ ਹੈ . '''Merging''' ਨੂੰ ਅਗਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿੱਚ cover ਕੀਤਾ ਜਾਵੇਗਾ   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:03&lt;br /&gt;
|  ''' terminal''' ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ  ''' Ctrl+Alt+T'''  ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:07&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ''' Git repository mywebpage''' ਨੂੰ ਖੋਲਾਂਗੇ . ਜਿਹੜਾ ਅਸੀਂ ਪਹਿਲਾਂ ਬਣਾਇਆ ਸੀ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:13&lt;br /&gt;
|  ਟਾਈਪ ਕਰੋ ''' cd space mywebpage''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:19&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ demonstration ਲਈ ''' html''' ਫਾਈਲਾਂ ਨੂੰ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਨਾ ਜਾਰੀ ਰਖਾਂਗਾ . ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕਿਸੇ ਵੀ ਤਰਾਂ ਦੀ ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:28&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ''' Git log''' ਨੂੰ ckeck ਕਰਦੇ ਹਾਂ . '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਨੂੰ ਟਾਈਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:37&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ checkਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੇ ਕੋਲ  '''repository''' ਵਿੱਚ ਕੋਈ '''branch''' ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:43&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space branch''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:48&lt;br /&gt;
|  ਇਹ default (ਮੂਲ) '''branch 'master''' ਦਿਖਾਏਗਾ, ਜਿਸ ਤਰਾਂ ਕਿ ਪਹਿਲਾਂ ਜਿਕਰ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:53&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਮੰਨ ਲਵੋ,  ਮੈਂ ਇਕ '''branch''' ਬਣਾਉਣਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਹਾਂ ਜਿਸ ਦਾ ਨਾਮ &amp;quot;new-chapter&amp;quot; ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:57&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space branch space new-chapter''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:04&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ  '''branch list''' ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ . ਟਾਈਪ ਕਰੋ ''' git space branch''' ਅਤੇ '' Enter''' ਦਬਾਓ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:12&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ '''branch''' &amp;quot;new-chapter&amp;quot; ਨੂੰ list ਵਿੱਚ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:16&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ, ''' master branch''' ਦੇ ਨਾਲ asterisk ਦਾ ਨਿਸ਼ਾਨ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:20&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਰਸ਼ਾਉਂਦਾ ਹੈ ਕਿ ਅਸੀਂ ਇਸ ਵੇਲੇ ''' master branch''' ਵਿੱਚ ਕੰਮ ਕਰ ਰਿਹੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:25&lt;br /&gt;
|  &amp;quot;new-chapter&amp;quot; '''branch''' ਵਿੱਚ ਜਾਣ ਲਈ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ ': ''' git space checkout space new-chapter''' ਅਤੇ ''' Enter'''  ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:36&lt;br /&gt;
|  '''branch'''  ਦਾ ਨਾਮ check ਕਰਨ ਲਈ ਟਾਈਪ ਕਰੋ : ''' git space branch''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:42&lt;br /&gt;
| asterisk ਦਾ ਨਿਸ਼ਾਨ ਵੇਖ ਕੇ , ਅਸੀਂ ਸਮਝ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਅਸੀਂ ਹੁਣ &amp;quot;new-chapter&amp;quot; '''branch''' ਵਿੱਚ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:49&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ, ਮੈਂ  ਇਕ ''' story.html''' ਫਾਈਲ ਤਿਆਰ ਕਰਾਂਗਾ ਅਤੇ demonstration ਦੇ ਮਕਸਦ ਹੇਤੂ '''commit''' ਕਰਾਂਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:57&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' gedit space story.html space ampersand''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:05&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ ਆਪਣੇ '''Writer''' document ਵਿਚੋਂ ਕੁਝ code ਇਸ ਫਾਈਲ ਵਿੱਚ '''copy''' ਅਤੇ '''paste''' ਕਰਾਂਗਾ, ਜਿਸਨੂੰ ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ save ਕੀਤਾ ਸੀ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:12&lt;br /&gt;
|  '''Save''' ਕਰੋ ਅਤੇ ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰੋ . &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:15&lt;br /&gt;
| ਯਾਦ ਰਖੋ, ਸਾਨੂੰ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ  '''commit ''' ਕਰਨਾ ਹੈਂ ਜਦੋਂ ਵੀ ਅਸੀਂ ਕਿਸੇ ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਸ਼ਾਮਿਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਜਾਂ ਹਟਾਉਂਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:21&lt;br /&gt;
|   '''staging area''' ਵਿੱਚ ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਸ਼ਾਮਿਲ ਕਰਨ ਲਈ , ਟਾਈਪ ਕਰੋ : '''git space add space story.html''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:31&lt;br /&gt;
|  ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ  '''commit ''' ਕਰਨ ਲਈ , ਟਾਈਪ ਕਰੋ : '''git space commit space hyphen m space''' ਡਬਲ ਕੋਟਸ ਵਿੱਚ ਲਿਖੋ  ''' “Added story.html in new-chapter branch”''' ਅਤੇ ''' Enter.''' ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:47&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ '' &amp;quot;new-chapter&amp;quot; '''branch''' ਦੇ  '' Git log'' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੇ ਦੁਆਰਾ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ ''' git space log space hyphen hyphen oneline''' ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:57&lt;br /&gt;
|  ਇਥੇ, ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਨਵੇਂ  '''commit''' ਨੂੰ  “Added story.html in new-chapter branch” ਵਿੱਚ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:04&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ, ਚਲੋ ਮੰਨ ਲਵੋ, ਅਸੀਂ ਆਪਣੀ  ''' master branch''' ਵਿੱਚ ਕੁਝ ਕੰਮ ਕਰਨ ਲਈ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:10&lt;br /&gt;
| ਤਾਂ, ਅਸੀਂ ਟਾਈਪ ਕਰਾਂਗੇ :''' git space checkout space master''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਵਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:18&lt;br /&gt;
|  ''Git log''' ਨੂੰ check ਕਰਨ ਲਈ , ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space log space hyphen hyphen oneline''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਬਟਨ ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:27&lt;br /&gt;
|  ਇਥੇ ਅਸੀਂ “Added story.html in new-chapter branch” ਵਿੱਚ  '''commit''' ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:34&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ, '''commit''' ਸਿਰਫ  &amp;quot;new-chapter&amp;quot; '''branch''' ਨਾਲ ਸਬੰਧ ਰਖਦਾ ਹੈ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:39&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਹੁਣ ਫੋਲਡਰ ਦੇ contents ਨੂੰ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ , ਟਾਈਪ ਕਰੋ ''' ls''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:45&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ ''' story.html''' ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਵੀ ਨਹੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:49&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ , ਅਸੀਂ ''' history.html''' ਫਾਈਲ ਵਿੱਚ ਕੁਝ ਬਦਲਾਵ ਕਰਾਂਗੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:55&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਹੁਣ ਫਾਈਲ ਨੂੰ  ''' gedit space history.html space ampersand''' ਟਾਈਪ ਕਰਕੇ ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾ ਕੇ ਖੋਲਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:05&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ add ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:08&lt;br /&gt;
|  '''Save''' ਕਰੋ ਅਤੇ ਫਾਈਲ ਨੂੰ ਬੰਦ  ਕਰੋ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:10&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ਇਸ ਪੁਆਇੰਟ ਤੇ  ਟਾਈਪਿੰਗ ਨਾਲ '''commit''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ . ਟਾਈਪ ਕਰੋ  '''git space commit space hyphen am space '''within double quotes''' “Added chapter two in history.html”''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:26&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਤਕ ਅਸੀਂ  '''master''' branch ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰ ਰਿਹੇ ਸੀ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:30&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ, ckeck ਕਰਦੇ ਹਾ ਜੇਕਰ ਇਹ '''commit''' ''new-chapter''' '''branch''' ਵਿੱਚ reflected ਹੁੰਦਾ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:36&lt;br /&gt;
| '''new-chapter''' '''branch''' ਵਿੱਚ ਜਾਣ ਲਈ, ਟਾਈਪ ਕਰੋ : '''git space checkout space new-chapter''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:46&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ '''Git log ''' ਨੂੰ typingਦੇ ਨਾਲ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  . ਟਾਈਪ ਕਰੋ  ''' git space log space hyphen hyphen oneline''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:55&lt;br /&gt;
|  ਇਥੇ ਅਸੀਂ '''commit “Added chapter two in history.html”''' ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਜੋਕਿ  '''master''' '''branch''' ਵਿੱਚ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:04&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਆਪਣੀ ਫਾਈਲ ''' story.html''' ਵਿੱਚ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ add ਕਰਦੇ ਹਾਂ . ਟਾਈਪ ਕਰੋ : '''gedit space story.html space ampersand''' ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:16&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ ਆਪਣੇ '''Writer ''' document ਵਿੱਚ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ add ਕਰਾਂਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:20&lt;br /&gt;
|  '''Save''' ਕਰੋ ਅਤੇ  ਫਾਈਲ ਨੂੰ  ਬੰਦ ਕਰੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:22&lt;br /&gt;
|  ''' Git status,''' check ਕਰਨ ਲਈ ਟਾਈਪ ਕਰੋ : ''' git space status''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:29&lt;br /&gt;
|  ਧਿਆਨ ਰਖੋ ਕਿ ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ਇਸ ਮੋਕੇ ਤੇ  '''committed ''' ਨਹੀਂ ਕੀਤਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:33&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਕੀ ਸੋਚਦੇ ਹੋ ਕੀ ਹੋਵੇਗਾ ਜੇਕਰ ਅਸੀਂ branch (ਬ੍ਰਾੰਚ) ਨੂੰ ਬਿਨਾਂ committing ਦੇ ਸਵਿੱਚ ਕਰਨ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼  ਕਰਦੇ  ਹਾਂ  ? ਇਹ ਇਕ ਗਲਤੀ ਹੋ ਸਕਦੀ ਹੈ    &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:41&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ  ''' master''' '''branch''' ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰਦੇ ਹਾਂ. ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space checkout space master''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:51&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਗਲਤੀ ਦਸਦੀ ਹੈ ਕਿ ਅਸੀਂ ਕੀਤੇ ਗਏ ਬਦਲਾਵ ਦੀ  '''committing ''' ਤੋਂ ਬਿਨਾਂ ਦੂਸਰੀ  '''branches ''' ਤੇ switch ਨਹੀਂ ਕਰ ਸਕਦੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:59&lt;br /&gt;
| ਪਰੰਤੂ, ਕੀ ਹੋਵੇਗਾ ਜੇਕਰ ਮੈਂ ਕੀਤੇ ਗਏ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ  '''commit ''' ਨਹੀਂ ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਕਿੳੁਂਕਿ ਉਹ ਇਸ stage ਤੇ ਮਹਤਵਪੂਰਣ ਨਹੀਂ ਹਨ ? ਇਹ  '''stashing''' ਦੇ ਇਸਤੇਮਾਲ ਨਾਲ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:08&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਆਉਣ ਵਾਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲਾਂ ਵਿੱਚ  '''stashing''' ਦੇ ਬਾਰੇ ਜਾਣਾਂਗੇ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:13&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਲਈ, ਅਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ  ''hyphen hyphen force''' flag ਦੀ ਮਦਦ  ਨਾਲ ਜਬਰਦਸਤੀ ਬੰਦ ਕਰਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:19&lt;br /&gt;
| ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space checkout space hyphen hyphen force space master''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:28&lt;br /&gt;
| ਇਕ ਬਾਰ ਦੁਬਾਰਾ , ਅਸੀਂ '''new-chapter''' '''branch''' ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾਵਾਂਗੇ , ਇਹ checkਚੈਕ ਲਈ ਕਿ ਬਦਲਾਵ  ਰਦ ਹੋਏ ਹਨ ਜਾਂ ਨਹੀਂ . &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:36&lt;br /&gt;
|  ਟਾਈਪ ਕਰੋ :''' git space checkout space new-chapter''' ਅਤੇ ''' Enter.''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:42&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ  ''' story.html''' ਫਾਈਲਾਂ ਨੂੰ typing ਨਾਲ ਖੋਲਦੇ ਹਾਂ   ''' gedit space story.html space ampersand''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:54&lt;br /&gt;
|  ਇਥੇ ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੇ ਬਦਲਾਵ  ਰਦ  ਹੋ ਗਏ  ਹਨ. ਚਲੋ  gedit ਨੂੰ  ਬੰਦ  ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:01&lt;br /&gt;
| ਅਗਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ, ਅਸੀਂ ਇਸ ''' new-chapter''' '''branch''' ਨੂੰ  ''' master''' '''branch''' ਨਾਲ merge ਕਰਨਾ ਸਿਖਾਂਗੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:07&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੇ ਅੰਤ ਵਿੱਚ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:11&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਸਾਰ ਕਢਦੇ ਹਾਂ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:12&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿਖਿਆ ਹੈ  -&lt;br /&gt;
 '''Branching'''&lt;br /&gt;
 '''branch''' ਬਣਾਉਣਾ ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''master branch ''' ਅਤੇ ਨਵੀਂ  '''branch''' ਵਿਚਕਾਰ switching&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:23&lt;br /&gt;
| ਕੰਮ ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ - ਇਕ &amp;quot;chapter-two&amp;quot; ਨਾਂ ਦੀ  '''branch''' ਬਣਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:28&lt;br /&gt;
| ''' chapter-two''' '''branch''' ਵਿੱਚ ਜਾਓ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:31&lt;br /&gt;
| ਕੁਝ '''commits''' ਕਰੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:33&lt;br /&gt;
|  ''' master''' '''branch''' ਤੇ ਵਾਪਿਸ switch ਕਰੋ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:36&lt;br /&gt;
| ''' Git log'''  ਨੂੰ check ਕਰੋ ਅਤੇ ਸਮਝੋ ਕਿ  ''' master branch''' ਦੇ ਅੰਦਰ ਤੁਸੀਂ  &amp;quot;branch chapter-two&amp;quot; ਦੇ '''commits''' ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:44&lt;br /&gt;
|  Link ਵਿੱਚ ਦਿਤਾ ਹੋਇਆ video Spoken Tutorial (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ) project ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦਾ ਹੈ  . ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਇਸਨੂੰ download ਕਰੋ ਅਤੇ ਵੇਖੋ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:52&lt;br /&gt;
|   spoken tutorial teams (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਟੀਮਜ) ਵਰਕਸ਼ਾਪ ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹੜੇ online test ਪਾਸ ਕਰਦੇ ਹਨ ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ certificates ਦਿਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:59&lt;br /&gt;
| ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:03&lt;br /&gt;
|  spoken tutorial project (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ) NMEICT, MHRD ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਤੋਂ  funded ਹੈ . ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਦੀ ਵਧੇਰੇ  ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠ ਦਿਤੇ link ਵਿਚ ਉਪਲਬਧ ਹੈ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:15&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ '''IIT Bombay''' ਤੋਂ ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ, ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Tagging-in-Git/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Tagging-in-Git/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Tagging-in-Git/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-28T11:15:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;{| border =1 | &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | ''' Tagging in Git''' ਦੇ  '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{| border =1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| ''' Tagging in Git''' ਦੇ  '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:06&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਅਸੀਂ ਇਹਨਾਂ ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ:&lt;br /&gt;
 '''Tagging''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
  '''tagging''' ਦੇ ਪ੍ਰਕਾਰ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:12&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤ ਰਿਹਾ ਹਾਂ: &lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux 14.04'''&lt;br /&gt;
 '''Git 2.3.2''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''gedit Text Editor'''&lt;br /&gt;
ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ '''editor''' ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:28&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਲਈ -&lt;br /&gt;
 ਤੁਹਾਨੂੰ ’’’Linux ’’’commands ਨੂੰ  ’’’’Terminal’’’’ (ਟਰਮੀਨਲ) ਤੇ ਚਲਾਉਣ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ ਤਾਂ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਕਰ ਕੇ ਵੈਬਸਾਈਟ ਤੇ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:41&lt;br /&gt;
| ਆਓ '''tagging''' ਦੇ ਬਾਰੇ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:44&lt;br /&gt;
| '''Tagging''' ਦੀ ਵਰਤੋਂ '''commit''' ਸਟੇਜ ਨੂੰ important (ਮਹਤਵਪੂਰਣ) mark ਕਰਨ ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਹੁੰਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:49&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਇਕ '''commit''' ਨੂੰ ਭਵਿਖ ਦੇ reference ਲੲੀ  '''bookmark''' ਦੀ ਤਰਾਂ '''tag''' ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:54&lt;br /&gt;
| ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਤੋਰ ਤੇ ਇਸ ਨੂੰ release point ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ v1.0 ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦੀ ਤਰਾਂ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:02&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ '''tags''' ਦੇ ਦੋ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹਨ   &lt;br /&gt;
 '''Lightweight tag''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''Annotated tag'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:09&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਮੈਂ demonstrate ਕਰਾਂਗਾ ਕਿ ''' lightweight tag''' ਨੂੰ ਕਿਵੇਂ create ਕਰਦੇ  ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:15&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀ ਆਪਣੇ ''' Git repository mywebpage''' ਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਾ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਬਣਾਈ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:21&lt;br /&gt;
| '' Terminal''' ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਓ ।'''cd space mywebpage''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:30&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ demonstration ਲਈ ''' html''' ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ਵਰਤਣਾ ਜਾਰੀ ਰਖਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:34&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ ਫਾਇਲ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:39&lt;br /&gt;
| ਆਓ ''' Git log''' ਨੂੰ '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ check ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:48&lt;br /&gt;
| &amp;quot;Added colors, Added history.html&amp;quot; ਅਤੇ &amp;quot;Initial commit&amp;quot; ਨਾਂ ਦੀਆਂ ਸਾਡੀ '''repository ''' ਵਿਚ ਸਾਡੇ ਕੋਲ 3 commits ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:59&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਨਵੀਂ commit ਵਿਚ ''' lightweight tag'''  “'''Added colors'''” ਬਣਾਵਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:05&lt;br /&gt;
| ਜਦੋਂ ਅਸੀ default ਰਾਹੀ '''tag''' create ਕਰਦੇ ਹਾਂ, ਇਹ latest '''commit''' ਹੋਵੇਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:12&lt;br /&gt;
| ''' git space tag space v1.1''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:20&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ''' v1.1''' ਨੂੰ ਅਸੀ '''tag''' ਦਾ ਨਾਮ ਦੇਵਾਂਗੇ, ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ ਨਾਮ ਦੇ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:29&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ tag ਨੂੰ ''' git space tag''' ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:35&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਸਾਡੇ ਕੋਲ '''repository''' ਵਿਚ ਕੇਵਲ ਇਕ tag ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:39&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਅਸੀ ਸਿਖਾਂਗੇ ਕਿ ''' annotated tag''' ਨੂੰ ਕਿਵੇਂ create ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:44&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ demonstration purpose ਲਈ ''' mypage.html'''  ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਪਹਿਲਾਂ ਕੁਝ ਸੁਧਾਰ ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:52&lt;br /&gt;
| '''gedit space mypage.html space ampersand''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ,  ਚਲੋ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:04&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''save''' ਅਤੇ '''close''' ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:07&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ਇਸ point ਤੇ '''commit''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:11&lt;br /&gt;
| ''' git space commit space hyphen a m space''' double quotes ਦੇ ਨਾਲ “'''Added content in mypage.html'''” ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:25&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀ ਇਹ ਮੰਨਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਹ ਸਟੇਜ ਇਸ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਲਈ ਬਹੁਤ ਜਰੂਰੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:31&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਇਸ '''commit''' point ਤੇ tag ਬਨਾਣਾ ਪਵੇਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:35&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ ''' annotated tag''' ਨੂੰ ਬਣਾਵਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:39&lt;br /&gt;
| ''' git space tag space hyphen a space v1.2 space hyphen m space '''within double quotes''' “My Version 1.2”''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:55&lt;br /&gt;
| ''' -m flag''' ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਕੇ ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ tag ਮੈਸਜ ਦੇ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:01&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ '''tag message''' optional ਹੈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:05&lt;br /&gt;
| Tag ਦੀ ਲਿਸਟ ਨੂੰ ਦੇਖਣ ਲਈ ''' git space tag''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter.''' ਦਬਾਓ, ਹੁਣ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਦੋ tags ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:14&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ''' v1.1''' ''' lightweight tag''' ਹੈ ਅਤੇ ''' v1.2''' ''' annotated tag''' ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:21&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ tags ਦੇ ਵਿਚਕਾਰ ਫ਼ਰਕ ਕਿਵੇਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:24&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ git ''' git show''' command ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਦੇ ਹੋਏ ਦੋਨੋਂ tags ਦੇ ਵਿਚਕਾਰ ਦਾ ਫਰਕ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:31&lt;br /&gt;
|''' git space show space v1.1''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:38&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀ ''' lightweight tag v1.1''' ਦੀ ਪੂਰੀ detail ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:44&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਧਾਰਨ ਤੋਰ ਤੇ ''commit''' ਦੀ detail ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ਅਤੇ ਫਾਇਲ ਬਦਲ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:50&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਅਸੀ ''' annotated tag v1.2''' ਦੀ detail ਦੇਖਾਂਗੇ, ''' git space show space v1.2''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:03&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ: &lt;br /&gt;
 '''tag''' ਦਾ ਨਾਮ  &lt;br /&gt;
 '''tagger''' ਦੀ ਡਿਟੇਲ  &lt;br /&gt;
 ਮਿਤੀ ਜਿਸ ਨੂੰ '''commit''' tag ਹੋਇਆ ਸੀ &lt;br /&gt;
 '''tag''' message  (ਮੈਸਜ) &lt;br /&gt;
 '''commit''' details (ਡਿਟੇਲ) ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 file changes (ਫਾਇਲ ਦੇ ਬਦਲਾਵ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:17&lt;br /&gt;
| ਜਦੋਂ ਤੁਸੀ ਸਹਿਯੋਗ ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ '''Annotated tag''' ਹਮੇਸ਼ਾ recommended  ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:23&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਆਪਣੇ ਪੁਰਾਣੇ ''commits''' ਦੇ ਨਾਲ ਕਿਵੇਂ tag mark ਕਰਦੇ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:29&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ ''' Git log''' ਨੂੰ '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ  ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:39&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਉਦਾਹਰਣ ਲਈ ਆਪਣੇ ਦੂਜੇ '''commit''' “Added history.html” ਵਿਚ tag create ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:47&lt;br /&gt;
| '''git space tag space hyphen a space v1.0 space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ,  ''' “Added history.html” ਦੇ  ''' commit hash'''space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ, ''' hyphen m space''' double quotes ਦੇ ਨਾਲ “'''My Version 1.0'''” ਨੂੰ  copy ਅਤੇ paste ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:09&lt;br /&gt;
| ਜਿਹੜਾ ਅਸੀ ਬਣਾਇਆ ਹੈ ਅਸੀਂ ਉਸ tag ਨੂੰ ਦੇਖਣ ਵਿਚ ਸਮਰਥ ਹਾਂ ''' git space tag''' ਨੂੰ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:19&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ਕਿ '''tag v1.0''' ਇਥੇ ਬਣ ਗਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:24&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਅਸੀ ਸਿਖਾਂਗੇ ਕਿ ''' Git log''' ਦੇ ਨਾਲ tags ਕਿਵੇਂ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:29&lt;br /&gt;
| ''' git space log space hyphen hyphen oneline space hyphen hyphen decorate''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:40&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ''' Git log''' ਨੂੰ tag names ਦੇ ਨਾਲ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:44&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ ਇਕ unwanted tag ਨੂੰ delete ਕਰਨਾ ਸਿਖਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:49&lt;br /&gt;
| ਕਹੋ ਕਿ ਮੈਂ '''tag v1.1''' ਨੂੰ delete ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:53&lt;br /&gt;
| ''' git space tag space hyphen d space v1.1''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
| ਇਹ “Deleted tag 'v1.1'” ਹੈ, ਅਤੇ ਇਸਦੇ '''commit hash.''' ਮੈਸਜ ਦਸਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:08&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ tag delete ਹੋਇਆ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:14&lt;br /&gt;
|''' git space tag''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ '''tag v1.1''' ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿਉਂਕਿ ਇਹ ਸਫਲਤਾਪੂਰਵਕ delete ਹੋ ਚੁਕੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:25&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੇ ਅੰਤ ਤੇ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:29&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਅਸੀ ਸਾਰ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਅਸੀ ਕਿ ਸਿਖਿਆ ਹੈ:  &lt;br /&gt;
 '''Tagging''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''tagging''' ਦੇ ਟਾਇਪ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:38&lt;br /&gt;
| Assignment ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ &lt;br /&gt;
 ''' lightweight tag''' ਅਤੇ ''' annotated tag''' ਬਣਾਓ ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 ਦੋਨੋਂ tags ਦੇ ਵਿਚਕਾਰ ਦਾ ਫ਼ਰਕ ਸਮਝੋ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:47&lt;br /&gt;
| ਦਰਸਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ਵਿਚ ਵਿਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦੀ ਹੈ, ਕਿਰਪਾ ਇਸਨੂੰ download ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:56&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਦੁਆਰਾ ਵਰਕਸ਼ਾਪ ਲਗਾਈਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹਨਾਂ ਦੁਆਰਾ ਓਨਲਾਈਨ ਟੇਸਟ ਪਾਸ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ ਸਰਟੀਫਿਕੇਟ ਵੀ ਦਿਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:03&lt;br /&gt;
| ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:08&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ  ਲਈ ਫੰਡ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ । ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਤੇ ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿਤੇ ਲਿੰਕ ਤੇ ਉਪਲਬਧ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:20&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ‘’’IIT Bombay’’’ ਤੋ ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ, ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ ।&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Inspection-and-Comparison-of-Git/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Inspection-and-Comparison-of-Git/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Inspection-and-Comparison-of-Git/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-28T11:13:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;{| border=1 | &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; | &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 | ''' Inspection and comparison of Git''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
| &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
| ''' Inspection and comparison of Git''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:06&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਅਸੀ ਇਹਨਾਂ ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ &lt;br /&gt;
 '''git diff'''&lt;br /&gt;
 '''git show'''&lt;br /&gt;
 '''git blame'''  ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''git help''' ਦੀਆਂ commands&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤ ਰਿਹਾ ਹਾਂ :&lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux 14.04'''&lt;br /&gt;
 '''Git 2.3.2''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''gedit Text Editor'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:29&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਮਰਜ਼ੀ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ ‘’’editor’’’ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:33&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ’’’Linux ’’’commandsਨੂੰ ’’’’Terminal’’’’ (ਟਰਮੀਨਲ) ਤੇ ਚਲਾਉਣ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:40&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ ਤਾਂ ‘’’Linux’’’ ਦੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਸਾਡੀ ਵੈਬਸਾਈਟ ਤੇ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:46&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ ''' git diff''' ਕਮਾਂਡ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂਆਤ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:50&lt;br /&gt;
| ਇਹ '''command'''  ਫਾਇਲ ਦੀ ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦੇ ਬਦਲਾਵ ਬਾਰੇ ਦਸੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਤੁਹਾਨੂੰ ਦ੍ਸਾਂਗਾ ਕਿ ਇਹ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕੰਮ ਕਰਦਾ ਹੈ । ''' terminal''' ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ ''' Ctrl+Alt+T''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:03&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ''' Git repository mywebpage''' ਵਿਚ ਜਾਵਾਂਗੇ, ਜਿਹੜੀ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਬਣਾਈ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:09&lt;br /&gt;
| '''cd space mywebpage''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:15&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ''' html''' ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ਪ੍ਰਦਰਸ਼ਨ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਨਾ ਜਾਰੀ ਰਖਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:20&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ ਫਾਇਲ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:24&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਮੈਂ ਇਕ html file  '''history.html''' ਬਣਾਵਾਂਗਾ ਅਤੇ ਇਸਨੂੰ demonstration purpose ਲਈ ਰਖਾਂਗਾ ।        &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:32&lt;br /&gt;
| ''' gedit space history.html space ampersand''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:41&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਆਪਣੇ '''Writer''' document ਵਿਚੋਂ ਕੁਝ code ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ '''copy''' ਅਤੇ '''paste''' ਕਰਾਂਗਾ ਜਿਹੜੇ ਕਿ ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ save ਕੀਤੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:48&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ save ਕਰੋ ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:51&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਜਦੋਂ ਕੋਈ ਫਾਇਲ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ ਜਾਂ ਹਟਾਉਂਦੇ ਹਾਂ ਤਾਂ ਸਾਨੂੰ ਆਪਣਾ ਕੰਮ '''commit''' ਕਰਨਾ ਪਵੇਗਾ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:58&lt;br /&gt;
| '''staging area''' ਵਿਚ ਫਾਇਲ ਜੋੜਣ ਲਈ '''git space add space history.html''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:08&lt;br /&gt;
| double quotes ਵਿਚ commit ਕਰਨ ਲਈ '''“Added history.html”''  ਵਿਚ '''git space commit space hyphen m space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:21&lt;br /&gt;
| ਆਓ ''' git space log'''  ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ '''Git log''' ਨੂੰ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:28&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਸਾਡੇ ਕੋਲ '''repository''' ਵਿਚ ਦੋ '''commit'''s ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:33&lt;br /&gt;
| '''mypage.html ''' ਅਤੇ '''history.html''' ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''gedit space mypage.html space history.html space ampersand''' ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ਖੋਲੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:47&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਅਸੀ ਪਿਛਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਅਲ ਵਿਚ ਬਣਾਈ ਹੈ, ਹੁਣ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:56&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀ ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ ਜੋੜਦ ਹਾਂ ਅਤੇ delete ਕਰਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:01&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''save''' ਕਰੋ ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:05&lt;br /&gt;
| ਕੁਝ ਪਰਿਸਥਿਤੀਆਂ ਵਿਚ ਸਾਨੂੰ ਇਹ ਯਾਦ ਨਹੀਂ ਰਹਿੰਦਾ ਕਿ ਅਸੀ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕਿ ਬਦਲਾਵ ਕੀਤੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:11&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀ ''' git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ '''Git status ''' ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:19&lt;br /&gt;
|  ਇਹ ਸਧਾਰਨ ਤੋਰ ਤੇ ਸੁਧਾਰ ਕੀਤੀ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਮ ਦਸਦਾ ਹੈ, ਪਰੰਤੂ ਅਸੀਂ ਕੋਈ ਵੀ ਹੋਰ ਜਾਣਕਾਰੀ ਪ੍ਰਾਪਤ ਨਹੀਂ ਕਰ ਸਕੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:26&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ ਫਾਇਲ ਤੇ ਕੀਤੇ ਵਾਸਤਵਿਕ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਦੇਖਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ, ਚਲੋ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਅਸੀ ਕਿਵੇਂ ਚੈਕ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:35&lt;br /&gt;
|  ''' git space diff''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:40&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਕਮਾਂਡ ਫਾਇਲ ਦੀ ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦੀ latest commit ਨਾਲ ਤੁਲਨਾਂ ਕਰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:46&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਤੁਸੀ ''' history.html’’' ਫਾਇਲ ਦੇ ਦੋ ਰੂਪ ਦੇਖੋਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:51&lt;br /&gt;
|  '''a slash history.html''' ਆਖਰੀ commit ਦਾ ਰੂਪ version ਹੈ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ minus sign ਨਾਲ ਦਰਸਾਇਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:00&lt;br /&gt;
| '''b slash history.html'''  ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦਾ ਰੂਪ ਹੈ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ plus sign ਨਾਲ ਦਰਸਾਇਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:09&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਇਥੇ ਲਾਲ ਰੰਗ ਦੀ ਲਾਈਨ minus sign ਨਾਲ ਪੁਰਾਣਾ ਰੂਪ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:15&lt;br /&gt;
| ਅਤੇ ਹਰੇ ਰੰਗ ਦੀ ਲਾਈਨplus sign ਨਾਲ ਨਵਾਂ ਰੂਪ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:20&lt;br /&gt;
| ਜਿਆਦਾ ਦੇਖਣ ਲਈ '''down arrow ''' key ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:23&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਉਹ ਲਾਈਨਾਂ ਹਨ ਜਿਹੜੀਆਂ ਅਸੀ New version (ਨਵੇਂ ਵਰਜਨ) ਵਿਚ ਜੋੜੀਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:28&lt;br /&gt;
| ਇਸਦੇ ਨਾਲ ਹੀ '''mypage.html''' ਫਾਇਲ ਦੇ ਬਦਲਾਵ ਤੁਸੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ  '''down arrow ''' key ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:35&lt;br /&gt;
| Exit ਕਰਨ ਲਈ '''q''' key  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:38&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ, ਆਉਟਪੁਟ ਰੰਗਾਂ ਵਿਚ ਦਰਸਾਈ ਗਈ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:42&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਅਸੀਂ ਰੰਗਦਾਰ ਲਾਈਨਾਂ ਨਹੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਤਾਂ '''git space config space hyphen hyphen global space color dot ui space true''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:57&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਰੰਗ ਨਹੀਂ ਦੇਖਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਕਮਾਂਡ ਵਿਚ ''' true''' ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ''' false''' ਵਰਤੋ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:03&lt;br /&gt;
|  ''' git space diff''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ  '''Enter''' ਦਬਾਓ, ਹੁਣ ਆਉਟਪੁਟ ਬਿਨਾਂ ਰੰਗਾਂ ਦੇ ਪ੍ਰਦਰਸ਼ਿਤ ਹੋ ਰਹੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:13&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਤੁਹਾਨੂੰ ਦਿਖਾਉਂਦਾ ਹਾਂ ਕਿ ਕਿਸੇ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਕਿਵੇਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:18&lt;br /&gt;
| ''' git space diff space history.html'''  ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:25&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ ਕੇਵਲ ''' history.html'' ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:31&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀਂ '''staging area''' ਵਿਚ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ । ''' git space add space history.html space mypage.html ''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:44&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ '''Git diff ''' ਨੂੰ ਦੁਬਾਰਾ ''' git space diff''' ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:52&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਸਮੇਂ ਅਸੀਂ ਕੋਈ ਆਉਟਪੁਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਨਹੀਂ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿਉਂਕਿ ਸਾਡੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ staging area ਵਿਚ ਜੋੜੀਆਂ ਗਈਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:59&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰਾਂ ਦੇ ਕੇਸ ਵਿਚ ਅਸੀ ''' git space diff space hyphen hyphen staged''' ਟਾਇਪ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:08&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਉਹੀ ਆਉਟਪੁਟ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਜਿਹੜੀ ਸਾਨੂੰ ''' git diff''' ਕਮਾਂਡ ਰਾਹੀ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੋਈ ਸੀ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:15 &lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਸੇਮ ਰਿਜਲਟ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਨ ਲਈ '' hyphen hyphen staged'' ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ''' hyphen hyphen cached''' ਦੀ ਵੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:23&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦੀ ਤੁਲਨਾਂ ਕਿਸੇ ਵੀ previous commit ਨਾਲ ਕਿਵੇਂ ਕਰ ਸਕਦੇ  ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:28&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀ  '''Git log ''' ਨੂੰ  '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਦੇਖਾਂਗੇ ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:38&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਕਹੋ ਮੈਂ ਆਪਣੀ ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦੀ ਤੁਲਨਾਂ ''' Initial commit''' ਨਾਲ ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:43&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ''' git space diff space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ, ਫਿਰ ''' Initial commit''' ਦੇ ''' commit hash'''  ਨੂੰ  '''copy''' ਅਤੇ  '''paste''' ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:52&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ ਫਰਕ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:55&lt;br /&gt;
|ਆਪਣੀ '''repository''' ਵਿਚ ਅਸੀ ਇਸ ਤਰੀਕੇ ਨਾਲ ਅਸੀ ਆਪਣੀ ਮੋਜੂਦਾ ਸਥਿਤੀ ਦੀ ਤੁਲਨਾਂ previous commit  ਨਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:02&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਤਰਾਂ ਅਸੀ '''git diff''' ਕਮਾਂਡ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰਦੇ ਹੋਏ ਸੁਧਾਰ ਕੀਤੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ ਵਿਚ ਬਦਲਾਵ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:09&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਸਾਨੂੰ ਇਹ ਸੁਨਿਸ਼ਚਤ ਕਰਨ ਵਿਚ ਸਹਾਇਤਾ ਕਰੇਗਾ ਕਿ committing ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਕੀ ਬਦਲਾਵ ਕੀਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:15&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ਇਸੇ ਹੀ point ਤੇ '''freeze''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:19&lt;br /&gt;
| Commit  ਕਰਨ ਲਈ '''git space commit space hyphen m space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ,  double quotes ਵਿਚ ''' “Added colors”''' ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:30&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਆਓ ਦੋ commits ਦੇ ਵਿਚਕਾਰ ਦਾ ਫ਼ਰਕ ਕਢਣਾ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:35&lt;br /&gt;
| '''Git log'''  ਨੂੰ  '''git space log space hyphen hyphen oneline'''   ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:44&lt;br /&gt;
| ''' git space diff space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਫਿਰ '''“Initial commit” space''' ਦੇ  ''' commit hash''' ਨੂੰ  '''copy''' ਅਤੇ  '''paste'''  ਕਰੋ । ਹੁਣ ''' commit hash''' ਦੇ  “'''Added colors”''' ਨੂੰ  copy ਅਤੇ  paste ਕਰੋ ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:58&lt;br /&gt;
| ਦੋ commits ਦੇ  ਵਿਚਕਾਰ ਦਾ ਫ਼ਰਕ ਹੁਣ ਦੇਖਿਆ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:03&lt;br /&gt;
| ਅੱਗੇ ਅਸੀ ਆਖਰੀ revision ਦੀ ਆਖਰੀ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਵਾਲੀ revision ਨਾਲ ਤੁਲਨਾਂ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:08&lt;br /&gt;
| ''' git space diff space HEAD space HEAD tilde '''  ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:16&lt;br /&gt;
| '''HEAD'''  ਆਖਰੀ revision ਜਿਹੜੀ ਕਿ '''commit message''' “Added colors” ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:22&lt;br /&gt;
| '''HEAD tilde'''  ਆਖਰੀ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਵਾਲੀ revision ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ਜਿਹੜਾ ਕਿ '''commit message''' “Added history.html” ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:30&lt;br /&gt;
| ਨਵੀਂ revision ਹਮੇਸ਼ਾ  '''HEAD.''' ਹੁੰਦੀ ਹੈ । ਨਵੀਂ  minus 1 revision ਹਮੇਸ਼ਾ '''HEAD tilde''' ਹੁੰਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:39&lt;br /&gt;
| ਇਸੇ ਤਰਾਂ latest minus 2,  '''HEAD tilde 2''' ਹੈ । latest minus 3  '''HEAD tilde 3''' ਹੈ ਅਤੇ ਆਦਿ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:50&lt;br /&gt;
| '''terminal.''' (ਟਰਮੀਨਲ) ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:53&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਹੁਣ ''' git show''' ਕਮਾਂਡ ਬਾਰੇ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ਜੋਕਿ commit ਦੀ ਸਾਰੀ ਡਿਟੇਲ ਦੇਖਣ ਵਿਚ ਸਹਾਇਤਾ ਕਰਦੀ ਹੈ। &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:00&lt;br /&gt;
| ''' git space show''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:04&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਕਮਾਂਡ '''repository''' ਦੀ ਮੋਜੂਦਾ commit ਦੀ ਡਿਟੇਲ ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:10&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ਕਿ commit details ਦੇ ਨਾਲ - ਨਾਲ ਫਾਇਲਾਂ ਵਿਚ ਕੀ ਤਬਦੀਲੀ ਆਈ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:16&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਤਾ ਸਹਾਇਕ ਹੈ ਜਦੋਂ ਅਸੀ ਸਹਿਯੋਗ ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:20&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਹੁਣ '''Git log ''' ਨੂੰ  '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:30&lt;br /&gt;
| ''' Initial commit''' ਦੀ ਡਿਟੇਲ ਦੇਖਣ ਲਈ ''' git space show space ''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ, ਫਿਰ ''' Initial commit''' ਦੇ   commit hash ਨੂੰ copy ਅਤੇ paste ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:42&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਤੁਸੀ ''' Initial commit''' ਦੀ ਡਿਟੇਲ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:46&lt;br /&gt;
| ਇਸੇ ਢੰਗ ਨਾਲ ਅਸੀ ਆਪਣੀ repository ਦੇ ਕਿਸੇ ਵੀ commit ਦੀ ਡਿਟੇਲ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:51&lt;br /&gt;
| ਅਗੇ ਅਸੀ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਕ ਫਾਇਲ ਦਾ ਸਾਰਾ ਇਤਿਹਾਸ ਕਿਵੇਂ ਦੇਖਣਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:56&lt;br /&gt;
| ''' mypage.html''' ਦਾ ਸਾਰਾ ਇਤਿਹਾਸ ਦੇਖਣ ਲਈ ''' git space blame space mypage.html''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ  ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:07&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ਦਾ ਸਾਰਾ ਇਤਿਹਾਸ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ creation point ਤੋਂ ਲੈ ਕੇ ਮੋਜੂਦਾ ਖੇਤਰ ਤਕ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:17&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰਾਂ ਤੁਸੀ ਕਿਸੇ ਵੀ ਫਾਇਲ ਦੀ ਪੂਰੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਆਪਣੀ '''repository''' ਵਿਚ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:22&lt;br /&gt;
| ਆਖਿਰ ਵਿਚ ਅਸੀਂ ਦੇਖਾਂਗੇ ਕਿ '''Git''’ ਤੋਂ ਸਹਾਇਤਾ ਕਿਵੇਂ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਨੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:27&lt;br /&gt;
| ਸਹਾਇਤਾ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਨ ਲਈ syntax  ਅੱਗੇ ਲਿਖੇ ਅਨੁਸਾਰ ਹੈ :-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''git help &amp;lt;verb&amp;gt; ''' ਜਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''git &amp;lt;verb&amp;gt; hyphen hyphen help ਜਾਂ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''man git &amp;lt;verb&amp;gt;'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:40&lt;br /&gt;
| ਉਦਾਹਰਣ ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ: '''git help show'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:44&lt;br /&gt;
| ਮੈਨੂੰ ਇਸਦਾ demonstrate ਕਰਨ ਦਿਓ,  '''terminal''' ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਅਤੇ '''git space help space show''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:55&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀ ''' show command''' ਦਾ manual ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:59&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਾਈਲ ਦੇ ਅੰਤ ਤੇ ਆ ਗਏ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:03&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਸਾਰ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:04&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰਾਈਲ ਵਿਚ ਅਸੀਂ ਇਹਨਾਂ ਬਾਰੇ ਸਿਖਿਆ : &lt;br /&gt;
 '''git diff'''&lt;br /&gt;
 '''git show''' &lt;br /&gt;
 '''git blame''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''git help''' ਦੀ command &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:15&lt;br /&gt;
| Assignment, ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਅੱਗੇ ਦਿਤੀਆਂ commands ਨੂੰ explore ਕਰੋ: &lt;br /&gt;
 '''git reflog'''&lt;br /&gt;
 '''git diff HEAD tilde HEAD'''&lt;br /&gt;
 '''git show HEAD''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''man git diff'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:29&lt;br /&gt;
| ਦਰਸਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ਵਿਚ ਵਿਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦੀ ਹੈ, ਕਿਰਪਾ ਇਸਨੂੰ ਡਾਊਨ੍ਲੋਡ ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:37&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਦੁਆਰਾ workshops (ਵਰਕਸ਼ਾਪ) ਲਗਾਈਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹਨਾਂ ਦੁਆਰਾ ਓਨਲਾਈਨ ਟੇਸਟ ਪਾਸ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ  ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ ਸਰਟੀਫਿਕੇਟ ਵੀ ਜਾਰੀ ਕੀਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ , ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:48&lt;br /&gt;
|ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਲਈ ਫੰਡ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:55&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਤੇ ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿਤੇ ਲਿੰਕ ਤੇ ਉਪਲਬਧ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:00&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ ‘’’IIT Bombay’’’ ਤੋ, ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/The-git-checkout-command/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/The-git-checkout-command/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/The-git-checkout-command/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-28T11:02:38Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;|border=1 |  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |- | 00:01 |''' git checkout command''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;|border=1&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:01&lt;br /&gt;
|''' git checkout command''' ਦੇ '''spoken tutorial''' ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:06&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਅਸੀ ਸਿਖਾਂਗੇ ਕਿ  '''Git repository''' ਵਿਚ multiple filesਨੂੰ ਕਿਸ ਤਰਾਂ add ਕਰਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:12&lt;br /&gt;
| '''Git repository''' ਵਿਚੋਂ ਇਕ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਹਟਾਓ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:16&lt;br /&gt;
| ਹਟਾਈ ਗਈ ਫਾਇਲ ਨੂੰ restore ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:18&lt;br /&gt;
|* ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਗਏ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਰੱਦ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:21&lt;br /&gt;
|* ਪਹਿਲੇ ਕੀਤੀ ਗਈ revision ਵਿਚ ਵਾਪਿਸ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:25&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ '''Ubuntu Linux''' 14.04 ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:31&lt;br /&gt;
| '''Git''' 2.3.2  ਅਤੇ '''gedit Text Editor'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:36&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ editor ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:40&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੀ ਪਾਲਣਾ ਕਰਨ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ '''Terminal''' ਤੇ '''Linux'''  command ਚਲਾਉਣ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:47 &lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਹਾਨੂੰ ਸਬੰਧਤ '''Linux'''  ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਨਹੀਂ ਹੈ ਤਾਂ ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਡੀ ਵੈਬਸਾਈਟ ਤੇ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:52&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਚਲੋ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਵਖ ਵਖ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ''' Git repository''' ਵਿਚ ਜੋੜਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:58&lt;br /&gt;
|''' terminal''' ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ '''Ctrl+Alt+T'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:02&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ ਆਪਣੇ '''Git repository''' &amp;quot;mywebpage&amp;quot; ਵਿਚ ਜਾਵਾਂਗੇ ਜੋ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਬਣਾਇਆ ਸੀ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:09 &lt;br /&gt;
| '''cd space mywebpage''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:14&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਪ੍ਰਦਸ਼ਨ ਲਈ '''html''' files ਨੂੰ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਨਾ ਜਾਰੀ ਰਖਾਂਗਾ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:19&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ ਫਾਇਲ ਟਾਇਪ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:23&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਹੁਣ 2 '''html''' ਫਾਇਲਾਂ ਤਿਆਰ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:27&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ '''gedit space mystory.html space mynovel.html space ampersand''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:37&lt;br /&gt;
| prompt ਤੋਂ free up ਹੋਣ ਲਈ &amp;amp; (ampersand) ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:43&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਆਪਣੇ ''' Writer''' document ਵਿਚੋਂ ਕੁਝ code ਇਹਨਾਂ ਫਾਇਲਾਂ ਵਿਚ copy ਅਤੇ paste ਕਰਾਂਗਾ, ਜੋਕਿ ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ save ਕੀਤੀਆਂ ਸਨ  ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:50&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ ਇਹਨਾਂ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ '''save''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  01:53&lt;br /&gt;
|  '''terminal''' ਦੇ ਵਿਚ ਪਹਿਲਾਂ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ''' Git status''' ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ''' git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:03&lt;br /&gt;
|  ਇਹ 2  '''untracked files''' ਫਾਇਲਾਂ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:06&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਇਹਨਾਂ untracked ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ''' tracking'''  ਲਈ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:10&lt;br /&gt;
| ''' git space add space dot ''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:17&lt;br /&gt;
|  ''' git add dot''' ਕਮਾਂਡ ਸਾਰੀਆਂ  ''' untracked''' ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ''' staging area''' ਵਿਚ ਜੋੜ ਦਿੰਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:23&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ ਦੋਨੋਂ ਫਾਇਲਾਂ &amp;quot;mystory.html&amp;quot; ਅਤੇ &amp;quot;mynovel.html&amp;quot; staging area ਵਿਚ ਜੁੜ ਗਈਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:32&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਇਕ ਬਾਰ ਦੁਬਾਰਾ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੇ ਨਾਲ ''' Git ''' ਦਾ  ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ, '''git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:40&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੀਆਂ ਦੋਨੋਂ ਫਾਇਲਾਂ ''' Git repository''' ਦੇ ''' staging area''' ਵਿਚ ਜੁੜ ਗਈਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:47&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਆਪਣੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ '''mystory.html ''' ਅਤੇ '''mynovel.html''' ਨੂੰ ਵਾਪਿਸ switch ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  02:54&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ code ਦੀਆਂ ਕੁਝ ਹੋਰ ਲਾਈਨਾਂ ਇਹਨਾਂ ਦੋਨੋਂ ਫਾਇਲਾਂ ਵਿਚ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:00&lt;br /&gt;
|ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ ਮੈਂ ਆਪਣੇ '''Writer ''' document  ਵਿਚੋਂ copy-paste ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:05&lt;br /&gt;
|  ਇਕ ਬਾਰ ਫਿਰ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ save ਅਤੇ close ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:08&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ''' Git ''' ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਟਾਇਪਿੰਗ ਨਾਲ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ '''git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:16&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਿਖਾਏਗਾ ਕਿ “Changes not staged for commit” ਅਤੇ  “modified:  mynovel.html&amp;quot; ਅਤੇ &amp;quot;mystory.html”.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:26&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ਜੋ ਬਦਲਾਵ ਅਸੀ ਕੀਤੇ ਹਨ ਉਹ ''' staging area''' ਵਿਚ ਨਹੀਂ ਜੁੜੇ ਹਨ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:32&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਇਸ ਪੁਆਇੰਟ ਤੇ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ '''commit ''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:36&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ '''git space commit space hyphen a space hyphen m space within double quote ਵਿਚ “Added two files”''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:50&lt;br /&gt;
| ਧਿਆਨ ਰਖੋ ਕਿ ਅਸੀਂ ਸੁਧਾਰ ਕੀਤੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ ਦੀ committing ਕਰਨ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ staging area ਵਿਚ  ਨਹੀਂ ਜੋੜਿਆ ਹੈ ਅਤੇ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:57&lt;br /&gt;
|'''committing message''' ਦੇ ਲਈ editor ਵੀ  ਉਸ ਤਰਾਂ ਨਹੀਂ ਖੁਲਿਆ, ਜਿਸ ਤਰਾਂ ਅਸੀਂ ਪਹਿਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਵੇਖਿਆ ਸੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:03&lt;br /&gt;
|  ਇਹ ਇਸ ਲਈ ਕਿਉਂਕਿ ਇਥੇ ਅਸੀਂ hyphen'''a''' and hyphen '''m''' flags ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:10&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਫਲੈਗਸ ਕਿਸ ਲਈ ਹਨ ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:13&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੀ ਸ੍ਲਾਇੱਡ ਵਿਚ ਵਾਪਿਸ ਜਾਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:15&lt;br /&gt;
| Hyphen 'a' flag ਸਾਰੀਆਂ ਸੁਧਾਰ ਕੀਤੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ''' staging area'''  ਵਿਚ ਜੋੜਨ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:21&lt;br /&gt;
| ਜਦੋਂ ਅਸੀਂ hyphen '''a'''  flag ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ, ਤਾਂ ਸਾਨੂੰ '''staging area''' ਵਿਚ  ਸੁਧਾਰ ਕਰਨ ਲਈ ਫਾਇਲਾਂ ਨੂੰ ਅਲਗ ਤੋਂ ਜੋੜਨ ਲਈ '''git add''' command ਦੀ ਜਰੂਰਤ ਨਹੀਂ ਪੈਂਦੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:30&lt;br /&gt;
|Hyphen '''m''' flag '''command line ''' ਵਿਚ ਆਪਣੇ ਆਪ '''commit message''' ਦੇਣ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:36&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ hyphen '''a''' ਅਤੇ / hyphen '''m''' flagsਨੂੰ hyphen '''am''' ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:42&lt;br /&gt;
| ''' terminal''' ਵਿਚ ਵਾਪਿਸ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:45&lt;br /&gt;
| ''' Git log''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਚੈਕ ਕਰੋ, ''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:52&lt;br /&gt;
|  ਤੁਸੀ '''commits''' ਦੀ ਲਿਸਟ ਚੈਕ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:54&lt;br /&gt;
| ਧਿਆਨ ਦਿਓੁ ਕਿ  latest '''commits''' ਲਿਸਟ ਵਿਚ ਪਹਿਲਾਂ  ਪ੍ਰਦਰਸ਼ਿਤ ਹੁੰਦੇ ਹਨ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:58&lt;br /&gt;
| ਜਿਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਹੈ ਕਿ commits ਦੀ ਲਿਸਟ ਵਧਦੇ ਕ੍ਰਮ ਵਿਚ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:03 &lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਕਿਸੇ ਕਾਰਨ ''' Git repository''' ਵਿਚ ਗਲਤ ਫਾਇਲ ਜੋੜ ਦਿਤੀ ਹੈ ਤਾਂ ਇਹ ਆਸਾਨੀ ਨਾਲ remove ਕੀਤੀ ਜਾ ਸਕਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:10&lt;br /&gt;
|  ਮੰਨ ਲਵੋ, ਉਦਾਹਰਣ ਦੇ ਲਈ ਮੈਂ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ਨੂੰ remove ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦਾ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:16&lt;br /&gt;
| ''' git space rm space hyphen hyphen cached space mypage dot html''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:26&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਕਮਾਂਡ '''mypage.html''' ਨੂੰ '''staging area''' ਤੋਂ remove ਕਰ ਦੇਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:32&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਹੁਣ '''Git status''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ, ''' git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:40&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਕਹੇਗਾ ਕਿ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ''' untracked''' ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:45&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੇ ਨਾਲ ਫਾਇਲ ਨੂੰ system ਵਿਚੋਂ delete ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:49&lt;br /&gt;
| '''rm space mypage dot html'''  ਟਾਇਪ  ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:55&lt;br /&gt;
|ਇਹ ਕਮਾਂਡ ਪੂਰੀ ਤਰਾਂ ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''mywebpage''' ਫੋਲਡਰ ਤੋਂ remove ਕਰ ਦੇਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:00&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਇਹ ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ ਕਿ ਫਾਇਲ ''' Git repository''' ਵਿਚੋਂ remove ਹੋਈ ਵੀ ਹੈ ਜਾਂ ਨਹੀਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:06&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ''' git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:12&lt;br /&gt;
| ਇਹ “deleted: mypage.html” ਮੈਸਜ ਦਿਖਾਏਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:16&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਫਾਇਲਾਂ ਦੀ ਲਿਸਟ ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ,  &amp;quot;ls&amp;quot; ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:21&lt;br /&gt;
|ਇਥੇ ਅਸੀਂ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ, ਕਿਉਂਕਿ ਇਹ ਡਿਲੀਟ ਕਰ ਦਿਤੀ ਗਈ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:28&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ ਇਸ ਮੋਕੇ ਤੇ ਆਪਣਾ code freeze ਕਰਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:32&lt;br /&gt;
|  '''commit''' ਕਰਨ ਲਈ '''git space commit space hyphen am space'''  ਟਾਇਪ ਕਰੋ, double quotes ਵਿਚਕਾਰ  '''“Deleted mypage.html”''' ਲਿਖੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:45&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ '''Git log''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ, ''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:51&lt;br /&gt;
|  ਬਾਹਰ ਜਾਣ ਲਈ ਆਪਣੇ keyboard ਤੇ '''q''' ਬਟਨ Press ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:55&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਅਸੀਂ latest commit  ਨੂੰ commit message ਪੜ ਕੇ ਲਭ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:59&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਮੰਨ ਲਵੋ ਅਸੀ '''mypage.html''' ਨੂੰ ਗਲਤੀ ਨਾਲ delete ਕਰ ਦਿਤਾ ਹੈ ਅਤੇ ਅਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ ਵਾਪਿਸ ਰੀਸਟੋਰ ਕਰਨਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 07:08&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਕੀ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:09&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ  delete ਕੀਤੀ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਪਿਛਲੇ commits ਨਾਲ restore ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:13&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਦੂਜੇ '''commit''' ਨਾਲ restore ਕਰਦੇ ਹਾਂ , ਜਿਥੇ '''commit '''“Added two files” ਮੈਸਜ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:20&lt;br /&gt;
| '''commit hash''' ਦੇ ਪਹਿਲੇ 5 digits select ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:24&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ ਇਹਨਾਂ ਨੂੰ ਕਾਪੀ ਕਰਨ ਲਈ ''' Ctrl + Shift + C ''' keys ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:28&lt;br /&gt;
|ਪਹਿਲੇ 5 digits ਪਰਯਾਪਤ ਹਨ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:31&lt;br /&gt;
|ਪਰੰਤੂ ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ 5 ਤੋਂ ਵਧ ਅਖਰ ਵੀ copy ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:36&lt;br /&gt;
|  '''git space checkout space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''commit hash.''' ਨੂੰ paste ਕਰਨ ਲਈ '''Ctrl + Shift + V''' keys ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:45&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਫਾਇਲ ਨਾਮ ਲਿਖੋ &amp;quot;mypage.html&amp;quot; ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:51&lt;br /&gt;
|  ''' Git'''  ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰੋ,  ''' git space status'''  ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  07:58&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਅਸੀਂ ''' mypage.html''' ਫਾਇਲ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:02&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਅਸੀ ਇਸ point ਤੇ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਨੂੰ '''commit''' ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:05&lt;br /&gt;
|ਧਿਆਨ ਰਖੋ '''commit''' ਕਰਨਾ ਬਹੁਤ ਜਰੂਰੀ ਹੈ ਜਦੋਂ ਕਦੇ ਵੀ ਅਸੀਂ ਕਿਸੇ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਜੋੜਦੇ  ਜਾਂ ਡਿਲੀਟ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:12&lt;br /&gt;
|  '''“ git space commit space hyphen am space “Restored mypage.html”''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:22&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਫਾਇਲ ਦੀ ਲਿਸਟ ਟਾਇਪਿੰਗ ਨਾਲ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ,  &amp;quot;ls&amp;quot; ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:28&lt;br /&gt;
|ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੀ ਫਾਇਲ ''' mypage.html'''  restore ਹੋ ਗਈ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:33&lt;br /&gt;
|  ਅਗੇ ਅਸੀਂ ਵੇਖਾਂਗੇ ਕਿ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਰੱਦ ਕਰਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:38&lt;br /&gt;
|  ''' gedit space mypage.html space mystory.html space ampersand''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ਫਾਇਲ ਨੂੰ open ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  08:50&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ''' mypage.html''' ਅਤੇ  ''' mystory.html.''' ਵਿਚ ਕੁਝ ਸੁਧਾਰ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 08:58&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਦੋਨੋਂ ਫਾਇਲਾਂ ਵਿਚ ਕੁਝ ਲਾਈਨਾਂ ਨੂੰ ਜੋੜਦੇ ਅਤੇ delete ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:03&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਤੋਂ ਬਾਦ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸੇਵ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:06&lt;br /&gt;
| ਕੁਝ ਹਾਲਾਤਾਂ ਵਿਚ ਸਾਨੂੰ ਇਹਨਾਂ ਬਦਲਾਵਾਂ ਦੇ ਨਾਲ ਅਗੇ ਨਹੀਂ ਵਧਣਾ ਚਾਹੀਦਾ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:11&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਪਿਛਲੇ ਕੰਮ ਦੀ '''stage''' ਵਿਚ ਜਾਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:16&lt;br /&gt;
| ਚਲੋ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਸ ਨੂੰ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕਰਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:19&lt;br /&gt;
|  ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ '''Git status''' ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ ''' git space status''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:27 &lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਿਖਾਏਗਾ ਕਿ ਕੁਝ ਫਾਇਲਾਂ ਸੁਧਰ ਗਈਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:30&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ''' git space checkout space dot''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:37&lt;br /&gt;
| ਇਹ '''command''' (ਕਮਾਂਡ) ਸਾਡੇ ਕੰਮ ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਗਏ ਨਵੇਂ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਡਿਲੀਟ ਕਰ ਦੇਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:41&lt;br /&gt;
| ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ''' Git'''  ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰੋ,  ''' git space status'''  ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  09:48&lt;br /&gt;
|  ਇਹ ਕਹੇਗਾ “nothing to commit”.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:51&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਗਏ ਬਦਲਾਵ ਉਸੇ ਤਰਾਂ ਹਨ ਜਾਂ ਨਹੀਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 09:57&lt;br /&gt;
| ''' gedit space mypage.html space mystory.html &amp;amp;''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:07&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਾਡੇ ਵਲੋਂ ਕੀਤੇ ਗਏ ਬਦਲਾਵ ਰੱਦ ਹੋ ਗਏ ਹਨ , ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:13&lt;br /&gt;
|  ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੀ ਮਦਦ ਨਾਲ ''' Git log'''  ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰੋ, ''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:20&lt;br /&gt;
|  ਇਹ '''commits''' ਦੀ ਸੂਚੀ ਦਿਖਾਏਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:23&lt;br /&gt;
|  ਜਿਆਦਾ ਵੇਖਣ ਲਈ ''' down arrow''' key ਨੂੰ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:26&lt;br /&gt;
| ਬਾਹਰ ਜਾਨ ਲਈ keyboard  ਤੇ ''' q''' key ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:30&lt;br /&gt;
|  ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ '''commits list ''' ਨੂੰ ਇਕ ਲਾਈਨ ਵਿਚ ਵੇਖਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ '''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:42&lt;br /&gt;
|  ਇਥੇ ਤੁਸੀ '''commits list''' ਨੂੰ ਉਸਦੇ ਨਾਮ '''commit hash''' ਅਤੇ '''commit messages''' ਨਾਲ ਇਕ ਲਾਈਨ ਵਿਚ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:48&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਦੇ ਪਿਛਲੇ revision ਵਿਚ ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਜਾ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:53&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਵੇਲੇ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਆਪਣੀ '''repository''' ਵਿਚ ਚਾਰ '''commits''' ਹਨ  । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  10:56&lt;br /&gt;
| ਜਿਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਆਪਣੇ ਕਮ ਦੀਆਂ ਚਾਰ revisions ਮੋਜੂਦ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:01&lt;br /&gt;
|  ਮੰਨ ਲਵੋ ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਦੇ ''“Initial commit”''' ਸਟੇਜ ਵਿਚ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:05&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਲਈ ''' git space checkout space''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ, ਇਸ ਤੋਂ ਬਾਅਦ ''' Initial commit''' ਦੇ '''commit hash''' ਨੂੰ copy ਅਤੇ paste ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:15 &lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ਫਾਇਲ ਦੀ list ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਵੇਖਦੇ ਹਾਂ, ਟਾਇਪ ਕਰੋ &amp;quot;ls&amp;quot; ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:19&lt;br /&gt;
|ਅਸੀਂ ਇਥੇ ਕੇਵਲ ਇੱਕ ਫਾਇਲ ''' mypage.html''' ਨੂੰ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿਉਂਕਿ ਇਸ '''stage''' ਤੇ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਸਿਰਫ ਇਕ ਹੀ ਫਾਇਲ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:28&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ''' Git log''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੁਆਰਾ ਚੈਕ ਕਰੋ, ''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:34&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀ ਸਿਰਫ ਪਹਿਲਾ '''commit ''' ਹੀ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਜੋ ਕਿ ''' Initial commit''' ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:39&lt;br /&gt;
|  ਮੋਜੂਦਾ revision ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣ ਲਈ ''' git space checkout space master''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:48&lt;br /&gt;
|ਅਸੀ ਅਗਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ term '''master''' ਦੇ ਬਾਰੇ ਹੋਰ ਜਾਨਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  11:53&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਇਕ ਬਾਰ ਫਿਰ ''' Git log''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਰਾਹੀ ਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11:57&lt;br /&gt;
|'''git space log space hyphen hyphen oneline''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:03&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਤੁਸੀ ਆਪਣੇ ਸਾਰੇ 4 '''commits''' ਨੂੰ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ, ਇਸ ਲਈ ਅਸੀ ਹੁਣ latest '''stage''' ਤੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:10&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਢੰਗ ਨਾਲ ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਤੇ ਕਿਸੇ ਵੀ stage ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:14&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਪੁਰਾਣੀ revision ਵਿਚ ਜਾਣ ਦਾ ਇਕ ਹੋਰ ਤਰੀਕਾ ਵੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:18&lt;br /&gt;
|  '' git space reset space hyphen hyphen hard''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:23&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤੋਂ ਬਾਦ ''' Initial commit''' ਦੇ '''commit hash ''' ਨੂੰ '''copy''' ਅਤੇ '''paste''' ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:29&lt;br /&gt;
| ''' Git log''' ਨੂੰ ਟਾਇਪਿੰਗ ਦੁਆਰਾ ਚੈਕ ਕਰੋ, ''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:35&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਿਖਾਉਂਦਾ ਹੈ ਕਿ ਅਸੀ ਹੁਣ ''' Initial commit''' '''stage''' ਤੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:39&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਹੁਣ latest revision ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾਨਨ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:43&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ ''' git space checkout space master''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ''' Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12:51 &lt;br /&gt;
|  ਅਸੀ latest revision ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਜਾਣ ਵਿਚ ਅਸਮਰਥ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:55&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਬਾਵਜੂਦ ਸਾਨੂੰ “Already on 'master'” ਦਾ ਇਕ ਮੈਸੇਜ ਮਿਲਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  12:58&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਇਹ ਸਾਡੀ latest revision ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  13:02&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਲਈ ਧਿਆਨ ਰਖੋ ਕਿ ਇਕ ਇਕ ਬਾਰ ਜਦੋਂ ਅਸੀ ''' git reset hyphen hyphen hard''' ਕਮਾਂਡ ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਤਾਂ ਅਸੀ latest stage ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਨਹੀਂ ਜਾ ਸਕਦੇ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  13:11&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਇਸ ਕਮਾਂਡ ਦੇ ਨਾਲ ਬਹੁਤ ਸਾਵਧਾਨ ਰਹਿਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  13:15&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੇ ਅੰਤ ਤੇ ਪਹੁੰਚ ਗਏ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13:18&lt;br /&gt;
|  ਚਲੋ ਇਸ ਦਾ ਸਾਰ ਕਢਦੇ ਹਾਂ, ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਅਸੀਂ ਸਿਖਿਆ : *Git repository ਵਿਚ mutiple (ਮਲਟੀਪਲ) ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਜੋੜਨਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  13:27&lt;br /&gt;
| Git repository ਵਿਚੋਂ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਰਿਮੁਵ ਕਰੋ * ਰਿਮੁਵ ਕੀਤੀ ਗਈ ਫਾਇਲ ਨੂੰ restore ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:32&lt;br /&gt;
| file ਵਿਚ ਕੀਤੇ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਰੱਦ ਕਰਨਾ ਅਤੇ ਆਪਣੀ ਪਹਿਲਾਂ ਵਾਲੀ ਰਿਵਿਜਨ ਨੂੰ  Revert ਕਰਨਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:39 &lt;br /&gt;
| assignment ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਆਪਣੀ Git repository ਵਿਚ ਜਾਓ, ਜਿਸ ਨੂੰ ਤੁਸੀ ਪਿਛਲੇ ਟਿਊਟੋਰਿਲ assignment ਵਿਚ ਬਣਾਇਆ ਸੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:46 &lt;br /&gt;
| ਆਪਣੀ text file (ਟੇਕਸਟ ਫਾਇਲ) ਵਿਚ ਕੁਝ ਸੁਧਾਰ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:49&lt;br /&gt;
| ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ '''Commit''' ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  13:52&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੀ ਪੁਰਾਣੀ revision ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13:55 &lt;br /&gt;
|ਦੁਬਾਰਾ ਆਪਣੀ text file ਵਿਚ ਕੁਝ ਸੁਧਾਰ  ਅਤੇ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ਰੱਦ ਕਰਨ ਦੀ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  14:02&lt;br /&gt;
| ਦਰਸਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ਵਿਚ ਵਿਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦੀ ਹੈ, ਕਿਰਪਾ ਇਸਨੂੰ ਡਾਊਨ੍ਲੋਡ ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  14:11&lt;br /&gt;
|  ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਵਰਕਸ਼ਾਪ  ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹੜੇ ਔਨਲਾਈਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਦੇ ਹਨ ਉਨਾਂ  ਨੂੰ certificate ਦਿੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  14:18&lt;br /&gt;
| ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  14:22&lt;br /&gt;
|  ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਫੰਡ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14:29 &lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਤੇ ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿਤੇ ਲਿੰਕ ਤੇ ਉਪਲਬਧ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  14:34&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ ‘’’IIT Bombay’’’ ਤੋਂ, ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Basic-commands-of-Git/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-24T04:11:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot; {| Border=1 |&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt; |&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;  |- |00:01 |“’Basic commands of Git’’’ ਦੇ ‘’’spoken tutorial’’’ ਵਿਚ ਤੁਹ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{| Border=1&lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Time&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;center&amp;gt;Narration&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:01&lt;br /&gt;
|“’Basic commands of Git’’’ ਦੇ ‘’’spoken tutorial’’’ ਵਿਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:05&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ Git  ਦੇ  ‘’’’Git repository’’’’ ਅਤੇ ਕੁਝ ਮੁਢਲੀ ‘’’ command’’’s ਬਾਰੇ ਸਿਖਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:13&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਮੈਂ ਵਰਤ ਰਿਹਾ ਹਾਂ:&lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux''' 14.04 &lt;br /&gt;
 '''Git''' 2.3.2. ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 ''''gedit' Text Editor''' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:23&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਮਰਜ਼ੀ ਦਾ ਕੋਈ ਵੀ ‘’’editor’’’ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:27&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ follow ਕਰਨ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ’’’Linux ’’’commands ਨੂੰ’’’’Terminal’’’’ (ਟਰਮੀਨਲ) ਤੇ ਚਲਾਉਣ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:34&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਨਹੀਂ, ਤਾਂ ‘’’Linux’’’ ਦੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਸਾਡੀ ਵੈਬਸਾਈਟ ਤੇ ਜਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:40&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਦੇਖਾਂਗੇ ‘’’Git repository’’’ ਕੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:44&lt;br /&gt;
| ’’’Git repository’’’ ਇਕ ਅਜਿਹਾ ਫੋਲਡਰ ਹੈ ਜਿਥੇ ਸਾਡੇ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰਾ data (ਡਾਟਾ) ਸਟੋਰ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:50&lt;br /&gt;
|  ਇਹ local machine (ਲੋਕਲ ਮਸ਼ੀਨ) ਤੇ ਜਾਂ remote machine (ਰਿਮੋਟ ਮਸ਼ੀਨ) ਤੇ ਲੋਕੇਟ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:55&lt;br /&gt;
|  Normal folder (ਨੋਰਮਲ ਫੋਲਡਰ) ਤੇ  ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਵਿਚ ਫ਼ਰਕ ਹੈ-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:00&lt;br /&gt;
| ਨੋਰਮਲ ਫੋਲਡਰ ਵਿਚ ਸਿਰਫ ਫਾਈਲਾਂ ਅਤੇ directories (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀਜ) ਹੁੰਦੀਆਂ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:04&lt;br /&gt;
| ਪਰੰਤੂ ’’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ)  ਵਿਚ ਫਾਇਲਾਂ ਦਾ ਸੈਟ ਅਤੇ  directories (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀਜ) ਸਮੇਤ ਪੂਰਾ ਇਤਿਹਾਸ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:11&lt;br /&gt;
| ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਨੂੰ ਲੋਕਲ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਬਣਾਉਣਾ ਸਿਖਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:17&lt;br /&gt;
| ਟਰਮੀਨਲ ਨੂੰ ਖੋਲਣ ਲਈ ’’’Ctrl+Alt+T’’’ ਬਟਨ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:22&lt;br /&gt;
|ਮੈਂ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਤੇ ‘’’Home’’’ (ਹੋਮ) ‘’’directory’’’ (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਵਿਚ  ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਲਈ ਇਕ ‘’’directory’’’(ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਬਣਾਵਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:28&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਜਿਥੇ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ Directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਬਣਾ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:33&lt;br /&gt;
| Default (ਡਿਫਾਲਟ) ਤੋਰ ਤੇ ਅਸੀਂ ਆਪਣੀ ’’’Home’’’ (ਹੋਮ) directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਤੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:37&lt;br /&gt;
| ’’’mkdir space mywebpage’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ  ‘’’Enter’’’ (ਐਂਟਰ) ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:44&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਲਈ ਅਸੀਂ ਹੁਣ ‘’’Home’’’ (ਹੋਮ) directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਵਿਚ ਇਕ ‘’mywebpage’’ ਬਣਾ ਲਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:49&lt;br /&gt;
|ਇਸ ‘’’directory’’’(ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਤੇ ਜਾਣ ਲਈ ‘’’cdspace mywebpage’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:00&lt;br /&gt;
|‘’mywebpage’’ directory (ਡਾਇਰੈਕਟਰੀ) ਨੂੰ ‘’’Git repository’’’ ਦੀ ਤਰਾਂ ਬਣਾਉਣ ਲਈ ‘’’git space init’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:08 &lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ‘’Initialized empty Git repository’’ ਮੈਸਜ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:13&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ਕਿ '''Git ''' (ਗਿਟ) ਸਫਲਤਾ ਪੂਰਵਕ ਸ਼ੁਰੂ ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:17&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ ਇਹ ਉਹ ਤਰੀਕਾ ਹੈ ਜਿਸ ਰਾਹੀ‘’’Git repository’’’ (ਗਿਟ ਰਿਪੋਸਟਰੀ) ਸਾਡੇ ਸਿਸਟਮ ਵਿਚ ਬਣ ਗਿਆ ਹੈ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:24&lt;br /&gt;
|ਸ਼ੁਰੂਆਤ ਦੇ ਬਾਦ ‘’’mywebpage’’’ ਵਿਚ ਇਕ hidden (ਹਿੱਡਨ) ਫੋਲਡਰ ‘’’dot git’’’ ਆ ਜਾਵੇਗਾ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:32&lt;br /&gt;
|Hidden folder (ਹਿੱਡਨ ਫੋਲਡਰ) ਨੂੰ ਵੇਖਣ ਲਈ  '''ls space hyphen a''' ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ''' Enter''' (ਐਂਟਰ) ਪ੍ਰੇਸ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:39&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ । ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਨੂੰ delete ਕਰਨ ਨਾਲ ਸਾਰੀ ‘’’repository’’’ (ਰਿਪੋਸਟਰੀ) delete ਹੋ ਜਾਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:47&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ‘’’dot git’’’ ਫੋਲਡਰ ਲਈ ਬਹੁਤ ਸਾਵਧਾਨ ਰਹਿਣਾ ਹੋਵੇਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:51&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਸਾਨੂੰ ‘’’Git’’’ ਲਈ ਆਪਣੀ ਪਹਿਚਾਣ ਬਣਾਉਣੀ ਪਵੇਗੀ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:55&lt;br /&gt;
|E-mail address(ਈ-ਮੇਲ ਐਡ੍ਰੇਸ) ਨੂੰ ਸੈਟ ਕਰਨ ਲਈ  ‘’’git space config space hyphen hyphen global space user dot email space dinesh[dot]spoken@gmail.com’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:12&lt;br /&gt;
|ਇਥੇ ਮੈਂ ਵਰਤਿਆ, ‘’’&amp;lt;nowiki&amp;gt;dinesh[dot]spoken[at]gmail[dot]com&amp;lt;/nowiki&amp;gt;’’’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:18&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ ਆਪਣਾ ਵੇਲਿਡ E-mail address (ਈ-ਮੇਲ ਐਡ੍ਰੇਸ) ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:21&lt;br /&gt;
| user nameਬਣਾਉਣ ਲਈ, ‘’’git space config space hyphen hyphen global space user dot name pace dinesh’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:36&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇਥੇ ‘’dinesh’’ ਦਾ ਨਾਂ user name ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਵਰਤਿਆ ਹੈ ਕਿਰਪਾ ਦਿਨੇਸ਼ ਦੇ ਨਾਂ ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ਆਪਣਾ ਨਾਂ ਵਰਤੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:43&lt;br /&gt;
|ਨਾਂ ਅਤੇ E-mail address ਜਿਹੜਾ ਅਸੀਂ set ਕੀਤਾ ਹੈ ਉਹ ਉਸ ਵਿਅਕਤੀ ਦੀ ਪਹਿਚਾਣ ਹੈ ਜਿਹੜਾ '''Git''' ਤੇ ਕੰਮ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:51&lt;br /&gt;
|ਅਗੇ ਮੈਂ ‘’’commit’’’ ਮੈਸਜ ਦੇਣ ਲਈ ‘’’gedit text editor’’’ ਨੂੰ configure ਕਰਾਂਗਾ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:57&lt;br /&gt;
| '''git space config space hyphen hyphen global space core dot editor space gedit''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ  ਅਤੇ '''Enter''' ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:09&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ‘’’gedit’’’ ‘’’Git’’’ ਤੇ  configured ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:14&lt;br /&gt;
|ਇਥੇ ਗਲੋਬਲ ‘’’flag’’’ optional (ਓਪਸ਼ਨਲ) ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:17&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ‘’’global’’’ ਫਲੈਗ ਨੂੰ ਜਾਣਨ ਲਈ ਆਪਣੀ ਸਲਾਈਡਾ ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਵਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:22&lt;br /&gt;
| ਵਖ ਵਖ repositories ਇਕ ਹੀ ਮਸ਼ੀਨ ਤੇ ਬਣ ਸਕਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:26&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀ ‘’’hyphen hyphen global’’’ ਫਲੈਗ ਦੀ ਵਰਤੋ ਕਰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਇਹ setting machine(ਸੈਟਇੰਗ੍ਸ ਮਸ਼ੀਨ) ਦੀ ਸਾਰੀ  repositories ਤੇ ਲਾਗੂ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:34&lt;br /&gt;
|ਇਸ ਲਈ ਜਦੋਂ ਤੁਸੀਂ ‘’’Git repository’’’ ਬਣਾਉਂਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ਇਹ ਸੈਟਇੰਗ੍ਸ ਡਿਫਾਲਟ ਤੋਰ ਤੇ ਲਾਗੂ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:42&lt;br /&gt;
| ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ ਵਿਸ਼ੇਸ਼repository ਲਈ  identity ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਤਾਂ ‘’’hyphen hyphen global’’’ ਫਲੈਗ ਦੀ ਵਰਤੋ ਨਾ ਕਰੋ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:49&lt;br /&gt;
|‘’’terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:51&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ identity ਦੀ configurationਚੈਕ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਸੈਟ ਕੀਤੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|04:57&lt;br /&gt;
|‘’’git space config space hyphen hyphen list’’’ ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ‘’’Enter’’’ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:04&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਤੁਸੀ ‘’’editor name, email address’’’ ਅਤੇ ‘’’username’’’ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:10&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘html’ ਫਾਇਲਾਂ ਦੇ demonstration ਲਈ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:14&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਆਪਣੀ ਪਸੰਦ ਦੀ ਕੋਈ ਵੀ ਫਾਇਲ ਵਰਤ ਸਕਦੇ ਹੋ । ਉਦਾਹਰਣ ਲਈ text files ਅਤੇ doc files &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:22&lt;br /&gt;
|‘’’terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ  ਮੈਨੂੰ ‘’’prompt’’’ ਨੂੰ clear ਕਰਨ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:26&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ‘’’gedit space mypage html space ampersand’’’ ਟਇਪ ਕਰੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:34&lt;br /&gt;
|ਜੇਕਰ ਤੁਸੀਂ ਕੋਈ ਦੂਸਰੀ ਫਾਇਲ ਵਰਤ ਰਹੇ ਹੋ ਤਾਂ ਉਸ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ‘’mypage.html’’ ਬਜਾਏ ਕੋਈ ਹੋਰ ਨਾਮ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:41&lt;br /&gt;
|ਅਸੀ ‘&amp;amp;’ (ampersand) ਦੀ ਵਰਤੋ prompt ਨੂੰ ਫ੍ਰੀ ਕਰਨ ਲਈ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਹੁਣ  ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:47&lt;br /&gt;
|ਮੈਂ ਆਪਣੀ ‘’’Writer document’’’ ਵਿਚੋ ਜਿਹੜੀ ਕਿ ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ save ਕੀਤੀ ਸੀ, ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ code ਇਸ ਫਾਇਲ ਲਈ ‘’’copy’’’ ਅਤੇ ‘’’paste’’’  ਕਰਾਂਗਾ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:54&lt;br /&gt;
|ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਕੁਝ content ਜੋੜੋ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|05:58&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ‘’’save’’’ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:00&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ,ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਇਕ ’’’html’’’ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਸ ਵਿਚ ਕੁਝ code ਹਨ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:05&lt;br /&gt;
|ਨੋਟ: ਜਿਥੇ ਮੈਂ ’’’mypage.html’’’ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਦਾ ਹਾਂ, ਤੁਹਾਨੂੰ ਇਸਨੂੰ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਾਮ ਨਾਲ ਬਦਲਣਾ ਪਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:13&lt;br /&gt;
|ਅੱਗੇ, ਅਸੀਂ  ‘’’Git’’’ ਨੂੰ ‘’mypage.html’’ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਲਈ ਕਹਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:18&lt;br /&gt;
|ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਅਤੇ ‘’’git space add space mypage.html’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:27&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਅਸੀ ‘’’Git’’’ ਦਾ current status ਚੈਕ ਕਰਾਂਗੇ, ਇਸ ਲਈ ‘’’git space status’’’  ਟਾਇਪ ਕਰਕੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:36&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ‘’’new file: mypage.html’’’ ਨੂੰ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ, ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਜਿਹੜੇ ਬਦਲਾਵ ‘’mypage.html’’ ਲਈ ਕੀਤੇ ਸਨ ‘’’Git’’’ ਨੇ ਉਹਨਾਂ ਦੀ ਪਾਲਣਾ ਕਰਨੀ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰ ਦਿਤੀ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:48&lt;br /&gt;
| ਇਸਨੂੰ ’’’tracking’’’ ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:51&lt;br /&gt;
|ਚਲੋ ਹੁਣ ਅਸੀ ਆਪਣੀ ਫਾਇਲ ‘’’mypage.html’’’ ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:55&lt;br /&gt;
|ਅਤੇ code ਦੀਆਂ ਕੁਝ ਹੋਰ ਲਾਈਨਾਂ ਇਸ ਫਾਇਲ ਵਿਚ ਜੋੜਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|06:58&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ ਮੈਂ ‘’’Writer’’’ ਫਾਇਲ ਵਿਚੋਂ copy-paste ਕਰਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:06&lt;br /&gt;
|ਫਾਇਲ ਨੂੰ '''Save''' ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:10&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲਾਂ ਦੀ ਤਰਾਂ terminal ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਓ । ’’’Git’’’ ਦੀ ਸਥਿਤੀ ਜਾਣਨ ਲਈ ‘’git space status’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:21&lt;br /&gt;
|ਇਹ ‘’Changes not staged for commit:’’ ਅਤੇ  ‘’modified: mypage.html’’ ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:28&lt;br /&gt;
| ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਜਿਹੜੇ ਬਦਲਾਵ ਅਸੀ ਕੀਤੇ ਸਨ, ਉਹ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਨਹੀਂ ਜੁੜੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:34&lt;br /&gt;
|‘’’staging area’’’ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵਿਚ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਨ ਲਈ ’’’slide’’’s ਤੇ ਵਾਪਿਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:39&lt;br /&gt;
|  ‘’’staging area’’’ ਇਕ ਅਜਿਹੀ ਫਾਇਲ ਹੈ ਜਿਹੜੀ ਬਦਲਾਵ ਹੋਣ ਕਾਰਨ ਜਾਣਕਾਰੀ ਸਟੋਰ ਕਰਦੀ ਹੈ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:46&lt;br /&gt;
|  ’’’staging area’’’ ਦੇ  committing ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਫਾਇਲ ਵਿਚ contents  ਜੋੜ ਲੈਣੇ ਚਾਹੀਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:51&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਆਗਲੇ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ‘’’commit’’’ ਦੇ ਬਾਰੇ ਚਰਚਾ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|07:56&lt;br /&gt;
| ‘’’Git’’’ ਦੇ ਪੁਰਾਣੇ ਵਰਜਨ ਵਿਚ ‘’’staging area’’’ ਦੀ ਥਾਂ ਤੇ ‘’’index’’’ ਟਰਮ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕੀਤੀ ਗਈ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:01&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀਂ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਫਾਇਲ ਦੇ ਨਵੇਂ ਬਦਲਾਵਾਂ ਨੂੰ ’’’staging area’’’ ਵਿਚ ਕਿਵੇਂ ਜੋੜਨਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:07&lt;br /&gt;
| ‘’’Terminal’’’ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਮੈਨੂੰ ‘’’prompt’’’ ਨੂੰ ਸਾਫ਼ ਕਰਨ ਦਿਓ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:11&lt;br /&gt;
| '''git space add space mypage dot html''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:19&lt;br /&gt;
|Git ਦਾ ਸਟੇਟਸ ਚੈਕ ਕਰਨ ਲਈ ‘’’git space status’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:26&lt;br /&gt;
|ਹੁਣ ਤੁਸੀ ‘’changes to be committed’’ ਮੇਸਜ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:30&lt;br /&gt;
|ਇਸਦਾ ਮਤਲਬ ਫਾਇਲ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਜੁੜ ਗਈ ਹੈ ਅਤੇ committed ਲਈ ਤਿਆਰ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:37&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਅਸੀ ਆਪਣੇ code ਨੂੰ ਇਸ point ਤੇ ‘’’freeze’’’ ਕਰਾਂਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:40&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਵਿਚ ਕਿਸੇ ਸਟੇਜ ਤੇ ਪਹੁੰਚ ਕੇ ਕੰਮ ਨੂੰ ‘’’repository’’’ ਵਿਚ ‘’’save’’’ ਕਰਦੇ ਹਾਂ, ਤਾਂ ਉਸਨੂੰ   ‘’’commit’’’ ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ ।   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:49&lt;br /&gt;
| ਹਰੇਕ ‘’’commit’’’,  ‘’’username, email-id, date,time’’’ ਅਤੇ  ‘’’commit message’’’ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਨਾਲ save ਹੁੰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|08:57&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਹੁਣ ਅਸੀ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ‘’’commit’’’ ਕਿਵੇਂ ਹੁੰਦਾ ਹੈ। ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ਅਤੇ ‘’’git space commit’’’ ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ ‘’’Enter’’’ ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:07&lt;br /&gt;
|’’’gedit text editor’’’ ‘’’commit’’’ ਮੈਸਜ ਲਈ ਆਪਣੇ ਆਪ ਹੀ ਖੁਲਦਾ ਹੈ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:13&lt;br /&gt;
| ਪਹਿਲੀ ਲਾਈਨ ਵਿਚ ਮੈਂ ‘’’commit message’’’ ਦੀ ਤਰਾਂ ‘’Initial commit’’ ਟਾਇਪ ਕਰਾਂਗਾ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:18&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਕੋਈ ਵੀ informative message ਜਿਹੜਾ ਚਾਹੁੰਦੇ ਹੋ ਟਾਇਪ ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:22&lt;br /&gt;
| ਇਥੇ ਤੁਸੀ ‘’’hash’’’ ਨਾਲ ਸ਼ੁਰੂ ਹੋਣ ਵਾਲੀਆਂ ਕੁਝ ਲਾਇਨਾਂ ਵੇਖ ਸਕਦੇ ਹੋ । ਤੁਸੀ ਇਸ ਨੂੰ ਜਿਸ ਤਰਾਂ ਹੈ ਉਸੇ ਤਰਾਂ ਛਡ ਸਕਦੇ ਹੋ ਜਾਂ delete ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:30&lt;br /&gt;
| ਕਿਰਪਾ ‘’’commit message’’’ ਨੂੰ ‘’’hash’’’ ਲਾਈਨ ਤੋਂ ਬਾਦ ਵਿਚ ਲਿਖੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:35&lt;br /&gt;
|‘’’commit message’’’ ਨਾਲ  ਅਸੀ ਭਵਿਖ ਵਿਚ ਇਹ identify ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਅਸੀ ਇਸ ਸਟੇਜ ਤਕ ਕੀ ਕੀਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:41&lt;br /&gt;
| ਮੈਨੂੰ editor ‘’’save’’’ ਅਤੇ ਬੰਦ ਕਰਨ ਦਿਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:44&lt;br /&gt;
|ਤੁਸੀਂ ਕੁਝ details ਦੇਖੋਗੇ, ਜਿਵੇਂ ਕਿ &lt;br /&gt;
 ‘’commit message’’&lt;br /&gt;
 ਅਸੀਂ ਕਿੰਨੀਆਂ ਫਾਇਲਾਂ ਬਦਲੀਆਂ ਹਨ  &lt;br /&gt;
ਅਸੀ ਕਿੰਨੀਆਂ insertions ਕੀਤੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ   &lt;br /&gt;
ਫਾਇਲਾਂ ਦੇ ਨਾਮ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|09:56&lt;br /&gt;
| ਆਓ ‘’’git log’’’ ਕਮਾਂਡ ਰਾਹੀ ‘’commit’’ ਦੀ ਡੀਟੇਲ ਦੇਖਦੇ ਹਾਂ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:00&lt;br /&gt;
|''' git space log''' ਟਾਇਪ ਕਰੋ ਅਤੇ '''Enter.'''  ਦਬਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:06&lt;br /&gt;
| ਸਾਡੀ repository ਵਿਚ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਕੇਵਲ ਇਕ ‘’’commit’’’  ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:09&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਇਕ ਵਿਲਖਣ ID ਦਰਸਾਉਂਦੀ ਹੈ ਜੋ ਕਿ ‘’’commit hash’’’ ਜਾਂ  ‘’’SHA-1 hash’’’ ਅਖਵਾਉਂਦੀ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:16&lt;br /&gt;
| ‘’’SHA-1 hash’’’ ਬਾਰੇ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਨ ਲਈ ਸਾਡੀ ਸਲਾਈਡ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:20&lt;br /&gt;
| ‘’’SHA-1 hash’’’ ਇਕ 40 alpha-numeric characters ਦੀ ਵਿਲਖਣ id ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:25&lt;br /&gt;
| Git ‘’’hash value’’’ ਦੇ ਨਾਲ ਆਪਣੇ ਡਾਟਾਵੇਸ ਵਿਚ ਜਾਣਕਾਰੀ ਸਟੋਰ ਕਰਦਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:31&lt;br /&gt;
| ‘’’Git commit’’’s,  ‘’’SHA-1 hash’’’ ਦੁਆਰਾ ਪਹਿਚਾਣੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:35&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ‘’’SHA-1 hash’’’ ਦੀ ਮਹਤਤਾ ਭਵਿਖ ਦੇ  ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਸਮਝੋਗੇ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10:41&lt;br /&gt;
| ਅਸੀ ਆਪਣੇ ਟਰਮੀਨਲ ਤੇ ਵਾਪਸ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:43&lt;br /&gt;
| ਇਹ  ‘’’commit’’’  ਦੀ details ਦਸਦਾ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ‘’’author name, email address, date, time’’’  ਅਤੇ  ‘’’commit message’’’ ਜਿਹੜਾ ਕਿ ਅਸੀ ਪਹਿਲਾਂ ਦਿਤਾ ਹੈ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10:56&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਦੇ ਆਖਰ ਤੇ ਆਉਂਦੇ ਹਾਂ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:00&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਅਸੀ ਸਾਰ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿਚ ਕੀ ਸਿਖਿਆ ਹੈ  &lt;br /&gt;
 ‘’’Git repository’’’ ਅਤੇ  &lt;br /&gt;
‘’’Git’’’ ਦੀਆਂ ਕੁਝ ਬੇਸਿਕ ਕਮਾਂਡਸ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ‘’’git init, status, commit ‘’’  ਅਤੇ ‘’’log’’’&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:14&lt;br /&gt;
|Assignment ਦੇ ਤੋਰ ਤੇ ਆਪਣੀ ਮਸ਼ੀਨ ਵਿਚ ਇਕ ‘’’directory’’’ ਬਣਾਓ ਅਤੇ ਇਸ ਨੂੰ ‘’’repository’’’ ਬਣਾਓ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:20&lt;br /&gt;
| ਇਕ text file ਬਣਾਓ ਅਤੇ ਇਸ ਵਿਚ ਕੁਝ content ਜੋੜੋ  ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:25&lt;br /&gt;
|‘’’Git repository’’’ ਦੇ ‘’’staging area’’’ ਵਿਚ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ਜੋੜੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:29&lt;br /&gt;
| ਆਪਣੀ ‘’’repository’’’ ਵਿਚ ਫਾਇਲ ਨੂੰ ‘’’commit’’’ ਕਰੋ ਅਤੇ      &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:32&lt;br /&gt;
| ‘’’git log’’’ ਕਮਾਂਡ ਨੂੰ ਦੇਖਦੇ ਹੋਏ ‘’’comit’’’ ਦੀ details ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:35&lt;br /&gt;
| ਦਰਸਾਏ ਗਏ ਲਿੰਕ ਵਿਚ ਵਿਡਿਓ, ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਦਾ ਸਾਰ ਦਸਦੀ ਹੈ, ਕਿਰਪਾ ਇਸਨੂੰ ਡਾਊਨ੍ਲੋਡ ਕਰੋ ਅਤੇ ਦੇਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:43&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਦੁਆਰਾ ਵਰਕਸ਼ਾਪਾਂ ਲਗਾਈਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹਨਾਂ ਦੁਆਰਾ ਓਨਲਾਈਨ ਟੇਸਟ ਪਾਸ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ ਸਰਟੀਫਿਕੇਟ ਵੀ ਜਾਰੀ ਕੀਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ , ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|11:55&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਫੰਡ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਦੁਆਰਾ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:02&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਮਿਸ਼ਨ ਤੇ ਵਧੇਰੇ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿਤੇ ਲਿੰਕ ਤੇ ਉਪਲਬਧ ਹੈ । &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12:08&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ  ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ  '''IIT Bombay''' ਤੋਂ . ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ ।  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Overview-and-Installation-of-Git/Punjabi</id>
		<title>Git/C2/Overview-and-Installation-of-Git/Punjabi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://script.spoken-tutorial.org/index.php/Git/C2/Overview-and-Installation-of-Git/Punjabi"/>
				<updated>2017-03-24T03:58:23Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Dineshmohan: Created page with &amp;quot;{| border=1 |  &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt; |  &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;  |- |  00:01 | ''' Overview and Installation of Git''' ਦੇ '''spoken tutorial''' (ਸਪੋ...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{| border=1&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;'''Time'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
|  &amp;lt;center&amp;gt;'''Narration'''&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  00:01&lt;br /&gt;
| ''' Overview and Installation of Git''' ਦੇ '''spoken tutorial''' (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ) ਵਿੱਚ ਤੁਹਾਡਾ ਸਵਾਗਤ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:06&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਵਿੱਚ ਅਸੀ ਇਹਨਾਂ ਬਾਰੇ ਸਿੱਖਾਂਗੇ:&lt;br /&gt;
 '''Version Control System''' (ਵਰਜਨ ਕਨਟਰੋਲ ਸਿਸਟਮ)&lt;br /&gt;
 '''Git''' ਅਤੇ &lt;br /&gt;
 '''Ubuntu Linux''' (ਉਬੰਟੂ ਲੀਨਕਸ)  ਅਤੇ  ''' Windows''' (ਵਿੰਡੋਜ਼) operating systems (ਓਪਰੇਟਿੰਗ ਸਿਸਟਮ) ਵਿੱਚ  '''Git ''' ਦੀ Installation (ਇੰਸਟਾਲੇਸ਼ਨ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:17&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ਕੰਮ ਕਰਦੇ ਹੋਏ  '''Internet '' connection ਦੀ ਲੋੜ ਹੋਵੇਗੀ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:22&lt;br /&gt;
| ਤੁਹਾਡੇ ਕੋਲ '''Ubuntu Linux''' ਜਾਂ  '''Windows''' operating system (ਓਪਰੇਟਿੰਗ ਸਿਸਟਮ)  ਹੋਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:28&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਲਈ ਤੁਹਾਨੂੰ ਉੱਪਰ ਦਿੱਤੇ ਹੋਏ ਕਿਸੇ ਇੱਕ operating systems ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:36&lt;br /&gt;
|  ਆਉ ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਇਹ ਜਾਣੀਏ ਕਿ '''VCS '''i.e '''Version Control System''' (ਵਰਜਨ ਕਨਟਰੋਲ ਸਿਸਟਮ)  ਕੀ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:39&lt;br /&gt;
| '''Version Control System''' (ਵਰਜਨ ਕਨਟਰੋਲ ਸਿਸਟਮ) '''backup''' ਸਿਸਟਮ ਦੀ ਤਰਾਂ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|00:44&lt;br /&gt;
|  ਇਹ document (ਡੋਕੂਮੈਂਟ) ਦੀ ਤਬਦੀਲੀ, computer program (ਕੰਪਿਊਟਰ ਪ੍ਰੋਗਰਾਮ)  ਅਤੇ web site ਦਾ ਪ੍ਰਬੰਧਨ ਕਰਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:51&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀ ਜੋ ਵੀ ਕੀਤਾ ਹੈ ਇਹ  ਉਸਦਾ historical  record (ਪਿਛਲਾ ਰਿਕਾਰਡ)  ਦਿੰਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 00:55&lt;br /&gt;
| '''VCS''', '''revision control''', '''source control'''  ਅਤੇ '''Source Code Management (SCM)'''  ਦੇ ਨਾਂ ਨਾਲ ਵੀ ਜਾਣਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:03&lt;br /&gt;
| '''RCS''', '''Subversion'''   ਅਤੇ  '''Bazaar.''' '''VCS'''  ਦੇ ਕੁਝ ਉਦਾਹਰਣ ਹਨ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:11&lt;br /&gt;
| ਆਉ ਅੱਗੇ '''Git''' ਨਾਲ  ਸ਼ੁਰੂ ਕਰੀਏ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:13&lt;br /&gt;
| Git  distributed '''version control software''' ਹੈ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:16&lt;br /&gt;
|ਇਹ ਮੁਫ਼ਤ ਅਤੇ  '''open source software'''  ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:19&lt;br /&gt;
| ਇਹ file,  ਜਾਂ file  ਸਮੂਹ  ਦੀਆਂ  ਤਬਦੀਲੀਆਂ ਦਾ ਧਿਆਨ ਰੱਖਦਾ ਹੈ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:24&lt;br /&gt;
| ਇਹ developers ਨੂੰ ਸਹਿਯੋਗ ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰਨ ਵਿੱਚ ਸਹਾਇਕ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:28&lt;br /&gt;
| ਇਹ project (ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ) ਦੇ versions ਨੂੰ  manage ਅਤੇ  stores ਕਰਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:32&lt;br /&gt;
| ਇਹ  project progress history  ਦਾ ਧਿਆਨ ਰੱਖਣ ਵਿੱਚ ਸਹਾਇਕ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:37&lt;br /&gt;
|  '''Git''' ਦੀਆਂ ਮੁੱਖ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਤਾਵਾਂ ਹੇਠ ਦਿੱਤੀਆਂ ਹਨ:&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:42&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਪਿੱਛੇ ਜਾ ਕੇ ਆਪਣੇ ਕੰਮ ਦਾ previous version recover ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:47&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ ਸਾਰੀਆਂ ਤਬਦੀਲੀਆਂ ਦੀ history  (ਹਿਸਟ੍ਰੀ) ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 01:52&lt;br /&gt;
|  '''Git''' ਦਵਾਰਾ ਦਿੱਤੇ ਗਏ ਸੁਝਾਅ ਨਾਲ Conflicts ਆਸਾਨੀ ਨਾਲ ਹੱਲ ਕੀਤੇ ਜਾ ਸਕਦੇ ਹਨ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|01:58&lt;br /&gt;
| ਜੇ  data  loss ਹੋ ਜਾਵੇ ਤਾਂ ਇਸਨੂੰ  ਕਿਸੇ ਵੀ ''' client repositories'''  ਤੋਂ restore ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:05&lt;br /&gt;
|  '''Git'''  ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ programmers, web developers, project managers, writers ਅਤੇ ਹੋਰ ਬਹੁਤ ਸਾਰਿਆਂ ਦਵਾਰਾ ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:14&lt;br /&gt;
| ਕੋਈ ਵੀ ਜਿਹੜਾ text files (ਟੈਕਸਟ ਫਾਈਲਸ), sheets (ਸ਼ੀਟਸ), design files (ਡਿਜਾੲਿਨ ਫਾੲੀਲ), drawings (ਡਰਾਇੰਗ ) ਆਦਿ ਵਿੱਚ ਕੰਮ ਕਰਦਾ ਹੋਵੇ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:22&lt;br /&gt;
|ਲੋਕ ਜੋ ਇੱਕ ਗਤੀਵਿਧੀ ਜਾਂ ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਪਰ ਸਹਿਯੋਗ ਨਾਲ ਕੰਮ ਕਰਦੇ ਹੋਣ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:28&lt;br /&gt;
| ਆਉ ਹੁਣ ਦੇਖੀਏ '''Git'''  ਕਿਸ ਤਰਾਂ ਕੰਮ ਕਰਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|02:31&lt;br /&gt;
|Git  ਅਸਲ ਵਿੱਚ ਪੂਰੇ  project ਦਾ '''snapshot'''  store ਕਰਦਾ ਹੈ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:36&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| '''Snapshot''' ਇੱਕ ਸਮੇਂ ਤੇ ਸਾਰੀਆਂ ਫਾਈਲਾਂ ਦੀ picture ਲੈਣ ਦੀ ਤਰਾਂ ਹੈ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:42&lt;br /&gt;
| ਜੇ ਕਿਸੇ ਫਾਈਲ ਵਿੱਚ ਕੋਈ ਤਬਦੀਲੀ ਨਹੀਂ ਹੈ ਤਾਂ Git ਉਸਨੂੰ store ਨਹੀਂ ਕਰਦਾ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:47&lt;br /&gt;
| ਇਹ ਉਹਨਾਂ ਨੂੰ ਪਿੱਛਲੇ  version ਨਾਲ  links  ਕਰਦਾ ਹੈ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:50&lt;br /&gt;
| Fail ਹੋਣ ਤੇ data '' snapshot'' ਤੋਂ  restore ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 02:56&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ਮੈਂ ਤੁਹਾਨੂੰ ਉਹਨਾਂ features  ਦੀ ਝਲਕ ਦਿਖਾਵਾਂਗਾ ਜਿਹੜੇ ਇਸ series ਵਿੱਚ cover  ਕੀਤੇ ਗਏ ਹਨ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:01&lt;br /&gt;
| '''Git'''  ਦੀਆਂ ਬੁਨਿਆਦੀ commands&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:04&lt;br /&gt;
| git check out (ਚੈਕ ਆਊਟ) command&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:06&lt;br /&gt;
|'''Git'''  ਦੀ Inspection  ਅਤੇ  comparison   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:09&lt;br /&gt;
| '''Git''' ਵਿੱਚ Tagging&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:11&lt;br /&gt;
| ਇਸ Series ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਇਹਨਾਂ ਬਾਰੇ ਵੀ ਸਿੱਖਾਂਗੇ:&lt;br /&gt;
 '''Git'''  ਵਿੱਚ Branching.&lt;br /&gt;
'''Deleting  ਅਤੇ Merging branches''' &lt;br /&gt;
 '''Stashing ਅਤੇ Cleaning'''.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:22&lt;br /&gt;
| '''Git'''  ਨੂੰ  ''' Ubuntu Software Center'''  ਦਾ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕਰਕੇ  ''' Ubuntu Linux'' ਵਿੱਚ install ਕੀਤਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|03:27'''&lt;br /&gt;
| '' Ubuntu Software Center''' ਦੀ ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਇਸ website ਦੇ &amp;quot;Linux&amp;quot; tutorials''' ਨੂੰ refer ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:35&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਪਹਿਲਾਂ ਹੀ ਆਪਣੇ system ਤੇ '''Git''' install ਕਰ ਚੁੱਕਾ ਹਾਂ. ਆਉ  ਹੁਣ ਇਸ ਨੂੰ verify  ਕਰੀਏ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:42&lt;br /&gt;
| '''terminal '' ਵਿੱਚ ਜਾਓ ਤੇ  type ਕਰੋ:  '''git space hyphen hyphen version ''' ਅਤੇ '''Enter''' press ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:50&lt;br /&gt;
|  ਅਸੀਂ '''Git'''  ਦਾ displayed version number ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਹਾਂ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 03:53&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਦਾ ਮਤਲਬ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ''' Git''' ਸਫਲਤਾ ਨਾਲ install ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  03:57&lt;br /&gt;
|ਆਓ ਅੱਗੇ  '''Git '''  ਨੂੰ '''Windows OS'' ਵਿੱਚ  install  ਕਰਨਾ ਸਿੱਖੀਏ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:01&lt;br /&gt;
|  ਆਪਣਾ web browser ਖੋਲੋ ਅਤੇ ''' www.git-scm.com''' ਵਿਚ ਜਾਉ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:09&lt;br /&gt;
| ਖੱਬੇ ਪਾਸੇ ''' Downloads''' link  ਉੱਤੇ click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:13&lt;br /&gt;
| ''' Windows''' icon ਉੱਪਰ '''Windows''' ਲਈ  '''Git''' download  ਕਰਨ ਲਈ click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:17 &lt;br /&gt;
| '''Save As '''  dialog-box ਦਿਖਾਈ ਦੇਵੇਗਾ. ''' Save File''' button ਉੱਪਰ click ਕਰੋ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:22&lt;br /&gt;
| '''installer file''' ਆਪਣੇ ਆਪ '''Downloads''' folder  ਵਿੱਚ download ਹੋ ਜਾਵੇਗੀ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:26&lt;br /&gt;
|  '''Git'''  install  ਕਰਨ ਲਈ  &amp;quot;exe&amp;quot; file ਉੱਪਰ Double-click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:30&lt;br /&gt;
| ਜਿਹੜਾ dialog-box  ਦਿਖਾਈ ਦੇਵੇਗਾ ਉਸ ਵਿੱਚ '' Run ''' ਅਤੇ ਉਸਤੋਂ ਬਾਦ  '''Yes''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:35&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ''' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ. &amp;quot;General Public License&amp;quot; page  ਵਿੱਚ '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:41&lt;br /&gt;
|  '''Git '''   ਆਪਣੇ ਆਪ ''' Program Files''' ਵਿੱਚ install ਹੋਵੇਗਾ.  '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  04:46&lt;br /&gt;
| ਅਸੀਂ  install ਕਰਨ ਲਈ components select ਕਰ ਸਕਦੇ ਹਾਂ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:49&lt;br /&gt;
| ''' Additional icons''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:52&lt;br /&gt;
| ਫਿਰ '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ.  ਫਿਰ '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 04:57&lt;br /&gt;
| ਇੱਥੇ ਤੁਸੀਂ ''Git '''command ਨੂੰ run ਕਰਨ ਲਈ option select ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:00&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ''' Use Git Bash only ''' selectਕਰਾਂਗਾ  ਅਤੇ  '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰਾਂਗਾ .&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:04&lt;br /&gt;
| ਮੈਂ ਇਹ  option  default ਰੱਖਾਂਗਾ ਅਤੇ  '' Next''' ਉੱਤੇ click ਕਰਾਂਗਾ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:09&lt;br /&gt;
| '''Git ''' install ਹੋ ਰਿਹਾ ਹੈ. ਇਹ ਥੋੜੇ ਮਿੰਟ ਲੈ ਸਕਦਾ ਹੈ ਜਿਹੜਾ ਕਿ ਤੁਹਾਡੀ internet speed ਤੇ ਨਿਰਭਰ ਕਰਦਾ ਹੈ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:15&lt;br /&gt;
|   Installation ਪੂਰੀ ਕਰਨ ਲਈ ''' Finish''' button ਉੱਪਰ Click  ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:19&lt;br /&gt;
|  ਹੁਣ ''' Git Release Notes''' ਆਪਣੇ ਆਪ ਖੁੱਲ ਜਾਵੇਗਾ. ਮੈਨੂੰ ਇਹ ਬੰਦ ਕਰ ਲੈਣ ਦਿਓ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:24&lt;br /&gt;
| ਤੁਸੀਂ  '''Desktop''' ਤੇ ਬਣਿਆ ਹੋਇਆ '''short-cut''' icon''' Git Bash''' ਦੇਖੋਗੇ. ਇਸਨੂੰ ਖੋਲ੍ਣ ਲਈ ਇਸਦੇ ਉੱਪਰ Double-click  ਕਰੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:32&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਤੁਸੀਂ ''' 'Start' menu &amp;gt;&amp;gt; All programs &amp;gt;&amp;gt; Git'''  ਅਤੇ  ''Git Bash''  ਉੱਪਰ click  ਕਰ ਸਕਦੇ ਹੋ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:41&lt;br /&gt;
| ਹੁਣ ''' Git Bash''' ਖੁਲ ਜਾਵੇਗਾ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:44 &lt;br /&gt;
| ਇਹ  '''Git'''  ਦਾ install version number ਦੱਸੇਗਾ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 05:48&lt;br /&gt;
| ਇਸ ਤਰਾਂ ਸਾਨੂੰ ਪਤਾ ਲਗ ਗਿਆ ਕਿ '''Git''' ਸਫਲਤਾ ਨਾਲ install ਹੋ ਗਿਆ ਹੈ.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:51&lt;br /&gt;
|  ਇਸ ਦੇ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਦੇ ਅੰਤ ਵਿਚ ਆ ਗਏ ਹਾਂ &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  05:55&lt;br /&gt;
|  ਆਉ ਇਸ ਦਾ ਸਾਰ ਕੱਢੀਏ.&lt;br /&gt;
ਇਸ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਵਿੱਚ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ:&lt;br /&gt;
 '''Version Control System'''&lt;br /&gt;
 '''Git''' ਅਤੇ&lt;br /&gt;
 '''Git '' ਦੀ ''' Ubuntu Linux''' ਅਤੇ ''' Windows''' operating systems  ਵਿੱਚ  Installation.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:10&lt;br /&gt;
| Link ਵਿੱਚ ਦਿੱਤਾ ਹੋਇਆ video  '''Spoken Tutorial''' (ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ )  project ਦਾ ਸਾਰ  ਦੱਸਦਾ ਹੈ. ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਇਸਨੂੰ download ਕਰੋ ਤੇ ਦੇਖੋ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 06:18&lt;br /&gt;
|  ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ ਟੀਮ ਵਰਕਸ਼ਾਪ  ਚਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ ਅਤੇ ਜਿਹੜੇ ਔਨਲਾਈਨ ਟੈਸਟ ਪਾਸ ਕਰਦੇ ਹਨ ਉਨਾਂ  ਨੂੰ certificate ਦਿੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ.ਜਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈ ਕਿਰਪਾ ਕਰਕੇ ਸਾਨੂੰ ਲਿਖੋ &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:29&lt;br /&gt;
| ਸਪੋਕਨ ਟਿਊਟੋਰੀਅਲ  ਪ੍ਰੋਜੈਕਟ NMEICT, MHRD, ਭਾਰਤ ਸਰਕਾਰ ਤੋਂ funded ਹੈ. ਇਸ mission ਦੀ ਜ਼ਿਆਦਾ ਜਾਣਕਾਰੀ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ link ਵਿੱਚ ਉਪਲੱਬਧ ਹੈ. &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  06:41&lt;br /&gt;
|  ਮੈਂ  ਦਿਨੇਸ਼ ਮੋਹਨ ਜੋਸ਼ੀ  '''IIT Bombay''' ਤੋਂ . ਸਾਡੇ ਨਾਲ ਜੁੜਣ ਲਈ ਧੰਨਵਾਦ .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dineshmohan</name></author>	</entry>

	</feed>